Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
3 Kedd, 1975. december 2. 3 pHWT?" Megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése Tanácskozás fiz úgy van, hogy... a ParlamentA szocialista országok közlekedésének fontos nemzetközi szervezete, a KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Milya-hálózatának kialakítására készült javaslatot. A I\GST komplex programja keretében az állandó bizottság 1971—75. között intézkedéseket dolgozott ki a tagországok nemzetközi autószemély- és áruszállítás biztosítása érdekében négy fő autópálya-vonalat — Marienborn—Berlin—Varsó— Moszkva, Rostock—Berlin— Prága—Budapest—Bukarest —Konstanca, Gdansk—Varsó nisztertanács elnökhelyettese a mostani ülésen a végrehajút-hálózatának fejlesztésére, —Pozsony—Budapest, Moszkiinnepélyesen nyitotta meg a Gellért-szállóban. A kormány nevében köszöntötte az ülés résztvevőit, majd arról szólt, hogy a következő tervidőszak növekvő feladatai a közlekedésre is nagyobb teriieket rónak, végrehajtásukhoz a tagországok összehangolt intézkedéseire, a közlekedési integráció fejlesztesére van szükség. Ezt szolgálja a közlekedesi állandó bizottság, s ehhez nyújt segítséget a mostani ülés, amelynek munkájához sok sikert, az eddigiekhez hasonló jó eredményeket kívánt. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok tás teendőit beszélték meg. Az előterjesztés megállapította, hogy a KGST-országok núntegy 26 500 kilométér hosszúságú nemzetközi jelentőségű autóút-hálózatának egy része nem felel meg a korszerű járműforgalom követelményeinek, s a KGST szabványajánlásaiban rögzített normáknak. Az utak alacsony műszaki színvonala nehezíti a nemzetközi közúti fuvarozás fejlesztését. Az utak többsége 7 méter széles, csak két forgalmi sávos, s olyan alapvető nemzetközi útvonalakon- — mint például Berlin—Prága—Budapest—Bukarest, Berlin—VarBulgaria, Csehszlovákia, só—Moszkva, Varsó—Prága Kuba, Lengyelország, Magvarorszag, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, valamint Jugoszlávia delegációi. Jelen vannak a tanácskozáson a KGST titkárságának, valamint a közlekedési együttműködés ^nemzetköz; szervezeteinek a képviselői. A jubileumi tanácskozás érdemi munkája az első plenáris ülésen a napirend meghatározásával kezdődött. Az egyhetes ülésen a tagországok delegációi együttesen ós szakértői bizottságokban foglalkoznak egyebek között u KGST komplex programúból a bizottságra háruló (eladatok végrehajtásával, a közlekedés integrációjának fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókkal. Az ülés napirendjén szerepel a tagállamok közlekedési együttműködésének fejlesztése 19S0-ig, és az azt követő időszakra. Megtárgyalják a vasúti áru- és személyszállítás közös problémáit, értékelik a bizottság tevékenységét, meghatározzak az 1976— 1977. évre szóló munkatervét. Az első napon a plenáris ülésen két jelentós, egymással összefüggő témával foglalkoztak. Megtárgyalták a tagállamok nemzetközi főútvonal-hálózatának komplex fejlesztésével és rekonstrukciójával kapcsolatos együttműködés teendőit, és a tagállamok nemzetközi autópá—Kijev—Budapest —, amelyeken nagy raksúlyú szerelvények is közlekednek, akadnak ennél keskenyebb szakaszok is, sok rajtuk az egyszintes vasúti kereszteződés stb. A közös hosszú távú fejlesztési program az 1976— 1990. közötti időszakra 39, összesen 24 ezer kilométer hosszúságú — ezen belül 1976—80. között 5500 kilométernyi — nemzetközi autóút átalakítását, komplex fejlesztését és rekonstrukcióját irányozza elő. A nagyarányú munka eredményeként az 1990-re korszerűsített utak 45 százaléka első osztályú lesz, a hálózat 85 százalékán pedig nagy raksúlyú, 10 tonna tengelynyomású járművek is közlekedhetnek. A rekonstrukcióból — amelynek során nemcsak az- utakat korszerűsítik, hanem megépítik az utasok és a járművek kiszolgálásához szükséges létesítményeket, kiegészítik a biztonságot és a kényelmet szolgáló berendezéseikkel, az utak teljes hosszában telefonösszeköttetést teremtenek — hazánkba 1980-ig 744 kilométer út korszerűsítése hárul. A nemzetközi autópályahálózat programjának témafelelőse Magyarország, ezért a KPM szakemberei foglalták össze, egyeztették a fejlesztési igényeket, és készítettek végrehajtásukra ajánlásokat. A javaslat a KGSTtagországok között növekvő va—Bukarest—Szófia — jelöl meg. A program végrehajtására — amely már 1976-ban megkezdődik — meghatározták a szükséges intézkedéseket, és megállapodtak abban, hogy jövőre az érdekelt hét ország szakértői ugyancsak hazánkban, értekezleten beszélik meg az egyes útszakaszok közös építéséből az országokra háruló munkákat. Az autópályák tervezésének, építésének, üzemeltetésének tanulmányozására, a műszaki dokumentációk átadására tapasztalatcsere-programot dolgoztak ki a szakemberek számára. A nemzetközi autópálya-összeköttetés megteremtéséhez a hazai program már az ajánlásnak megfelelően készül. A tervek szerint 1976 —1980. között épül meg Budapest—Tatabánya, Győr— Komárom, 1981—85. között pedig Tatabánya—Komárom és Győr—Mosonmagyaróvár között az Ml-es autópálya, amelyhez hasonlót létesítenek majd Budapest—Kecskemét—Szeged között is. A KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése kedden plenáris és szekcióülésekkel folytatódik. A napi munka végeztével a jubileumi ülés alkalmából Rödönyi Károly közlekedésés postaügyi miniszter a delegációk vezetőit vacsorán látta vendégül a Duna Intercontinental Szállóban. len Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V.' ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madarast Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászióné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Hagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért végét Ifjúsági delegáció utazott Helsinkibe Dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Finn Központi Szotemették el Benedlkt Ottót Hétfőn Budapesten, a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel vettek végső búcsút Benedikt Ottó akadémikustól, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, a párt és a tudományos közélet fáradhatatlan harcosától. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Márta Ferenc, az MTA főtitkárabúcsúzott az elhunyttól. A Budapesti Műszaki Egyetem tanácsa, pártbizottsága. dolgozni és hallgatói kéoviseleté'^en Meisel János rektor emlékezett Benedlkt Ottóra. Családtagiak elv+ársai harcostársai g'-ás^át Rzerényi Sándor, a K^znonti Elenő'-ző Bizottság tif á-ságának taeja tolmácsolta. Be-edikt Ott't az Internacionálé hangiai mellett he lyezték végső nyugovóra Sírját elborították a tiszte let az emlékező kegyelet viKözéleti napló ELUTAZOTT ÍIAZANKBÖL KÜRT LÖFFLER Vasárnap reggel elutazott tekintettek meg, baráti hazánkból Kurt Löffler, a Német Demokratikus Köztársaság Kulturális Minisztériuma államtitkárának vezetésével az a küldöttség, amely az NDK színházművészeti napjaira érkezett Magyarországra. A delegáció tagjai több színházi előadást folytattak. PORTUGÁL PAPI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN találkozón, szakmai megbeszéléseken vettek részt. A küldöttség ellátogatott Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Sopron és Veszprém megyébe, ahol a megyék, illetve a városok vezetőivel is megbeszélést Az Országos Béketanács meghívására vasárnap négytagú portugál katolikus papi küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt, a FeriSIMON PAL BELGRÁDBA UTAZOTT hegyi repülőtéren Terényi István, az OBT alelnöke és dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, az OBT tagja fogadta. Dusán Ilijevicsnek, a Jugoszlávia energetikai és ipari bizottsága elnökének meghívására dr. S:mon Pál nehézipari miniszter hétfőn Belgrádba utazott. A találkozón áttekintik a két ország energetikai, kőolajipari és vegyipari együttműködésének eddigi eredményeit és újabb kooperációs javaslatokat vizsgálnak meg. ELUTAZOTT A ROMÁN PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG Tegnap elutazott Budapest- pártbizottság titkárának verői, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Gheorghe Tachenak, a Temes megyei zetésével november 25. és december 1. között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ciáldemokrata Ifjúsági Szövetség közös meghívásara vasárnap ifjúsági küldöttség utazott Helsinkibe. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent A. L. Hyvoenen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a magyar delegációt vendégül látó két ifjúsági szervezet vezetői, élükön P. Saarnino és P. Sarkkinen elnökökkel. Jelen volt a fogadtatáson Rónai Rudolf, helsinki magyar nagykövet is. A küldöttség hétfőn Helsinkiben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel. A magyar delegációt a párt -.zékházában fogadta Aarne Saarinen, az FKP elnöke és 4arvo Aalto, az FPK főtitkára. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón a delegáció tájékoztatót kapott az aktuális finn belpolitikai helyzetről. S oha annyi „hát, kérem ..meg „az az igazság...", mintha egészen egyenesen rákérdez az ember: ezt, meg ezt a határozatot hogyan hajtották végre? Hát még ha az a határozat nem túl régi évjáratú! Mert akker lehet még az értelmezését, a magyarázatát, meg a hasznosságát méltatni, adni. De vannak régebbi párthatározatok, amelyeket meg — ha kis eredmény mutatkozott is — mar „leírtak" a feladatok közül. így van ez, mégis olyan nehéz megfogni, utolérni a tényeket, hiszen a papír mindig rögzít eredményeket, s az újságíró kérdezése, majd ítéletalkotása nem lehet helyszíni bíráskodás. Azt meg, hogy úgy vélem, sokká) többet is lehetne tenni, hogy nem érzem a végzett munka mögött az igazi, a felemelő tartalmat, hogyan mondjam ki, amikor magam is tudom, hogy pontosan, jól dolgozni, munkát és időrendet jól szervezni szinte tudomány. Megértésemmel mentsem fel azokat, akik szabadkoznak, ha rákérdezünk? Még ennyien nem tanultak például a tanácsi dolgozók közül. Ennek csak örülni lehet. Nem akarom azt keresni mögötte, hogy munkaköri feltétel is. És hogy jövőre kétéves lesz az az iskola, amire most nagy sietve özönlöttek. Félő, hogy a sok továbbtanuló miatt rosszabbul megy majd a munka. Viszont végrehajtják a közművelődési határozatot. Könnyűipari üzemünkben alapszervezeti ülésen is, brigádgyűléseken is foglalkoztak a decemberi határozattal, amely mint köztudott, az ésszerű gazdálkodást, a takarékosságot szorgalmazza. Míg ésszerű javaslatok, új ötletek születnek, a nyersanyagot hol vizesen, hol túl szárazan kapják, s mit ítéljen ebből a brigádlag? Hogy kipipálták a határozat megvitatását, s az az egy laza láncszem — az, aki a nyersanyag jó állapotát biztosítaná — megfricskázza szándékainkat, de még terveinket is, nemhogy a túlteljesítést. A város téeszeiben már konkrétabb takarékossági tervelt. ésszerűbb gazdálkodási törekvések tapasztalhatók — hallom felelős fórumon, és sehogy sem értem, a nyelvtanilag középfokú „ésszerűbb" és „konkrétabb" jelzőt. Mert ez esetben az alapfok többet mond és mindent; eddig nyilván nem volt se ésszerű, se konkrét feladatterv sem. A Szegedi Jutaárugyár pártszervezete minap adott számot a vállalati párt-végrehajtóbizottság ülésén a decemberi határozat végrehajtásának eddigi eredményeiről, s a vitában igen kemény szavakkal mondták el: a vezetés tárja fel nyíltabban saját hibáit is. Ugyanis a vb azt állapította meg, hogy az október—november havi teljesítmények azt a fel tételezést igazolják, hogy jelentős tartalékai vannak a jutaárugyárnak is, csak javítani kell a vezetési színvonalon, céltudatosabban kell törekedni, hogy jobban dolgozzanak Mindenki lelkesen egyetért a célkitűzésekkel, de hiszen helyesléssel tele van a padlás is! De mikor az adott feladatokat végre is kell hajtani, rengeteg az objektív nehézség a nem megfelelő körülmény — magyarán: bújik mindenki, kifogásokat keres. Ez vezetőknél és más dolgozóknál is tapasztalható. Nekl-nekihaJtunk a feladatoknak — most nőpolitika, most ifjúságpolitika, vagy közművelődés —, aztán az egyik elhomályosítja, átfedi a másikat. Párhuzamosan és főleg folyamatosan együtt — ez valahogy nem 6ikerül. Nem az ördög incselkedik, amikor ezen füstölgők. Tudom jól, mint ahogy önök is tudják, milyen eredményei voltak például a munkásosztály helyzetének javítására hozott párthatározatnak. Es mégis, azt kell mondanunk, hogy sok helyütt a központi intézkedéseket sajátkent feltüntetve megírják a jelentést — a feladat ezzel „elvégeztetett". Ismerek egy fiatalasszonyt, aki szeretne férje munkahelyére átmenni, mert akkor hamarosan sorra kerülnének a munkáslakásakcióban. Jelenlegi vállalata „nem foglalkozik" munkáslakás-építéesel, vagy támogatással, itt semmit sem remélhet, viszont szépszerével elengedni se hajlandók. Felmondással távozni — ezt méltatlannak tartaná. El nem tudom képzelni, hogy dönt végül, mert az ezer forintos albérletet anyagilag alig bírják, gyermeket is szeretnének, s anyagi lehetőségük nincs lakásgondjuk gyors megoldására. Vagyis: számára a munkáslakás csak fikció marad? S azért, mert egyik gyár igyekszik végrehajtani a határozatot, a másik meg nem? Volt idő. amikor a célt ugyan tudtuk, de a hozzávezető út feladatainak megfogalmazása helyett jelszavakat gyártottunk. Most határozataink világos beszédűek, célratorőek — de az már okkal aggaszt.foglalkoztat bennünket, hogy képesek vagyunk-e jól, igényesen végrehajtani, megvalósítani? Miért? Nincs elég szervező erőnk, vagy alkalmatlan egyik-más;k módszerünk? Nem vagyunk elég áll- . hatatosak dolgainkat véghez vinni? Mindenesetre — s ezt a XI. kongresszuson Kádár János a beszámolóban hangsúlyozta is — rendkívül fontos a párt. konkrétabban a pártalapszervezetek ellenőrző tevékenysége Méghozzá nem formalitásként — a hibafeltárás és büntetés mellett okvetlenül szükséges, hogy javaslatot tegyenek a megoldás mikéntjére. Az ellenőrzés fontos — még a legbecsületesebb dolgozó embert is ösztönzi az állandó figyelem. övettünk és követhetünk el bizonyára ezután ls hibákat. De arra lenne most már nagy szükség, hogy legyen erőnk ne csak azt felismerni, hogy miben hibáztunk, hanem ahhoz i6, hogy tegyünk meg mindent, dolgozzunk. Szorítsuk magunkat a rendszeres, jó munkára. Nem sokkal nagyobb energia kell hozzá, mint a kifő gások gyártásához. SZŐKE MARIA K! Emlékünnepségek a Vörasmarly-évfordulón A magyar romantika és reformkor költészetének legkiemelkedőbb egyénisége, Vörösmarty Mihály születésének 175. évfordul'ja tiszteletére hétfőn emlékünnepséget rendeztek Kápolnásnyéken a Vörösmarty-emlékházban és Székesfehérvárott Székesfehérvárott, a Vörösmarty téren országos koszorúzási ünnepségen rótták le kegyeletüket a költő szobránál az országos állami és társadalmi szerveknek, Fejér megye állami és társadalmi szerveinek, a népfront országos tanácsának és Fejér megyei bizottságának, a Tudományos Akadémia elnökségének. a Magyar írók Szövetségének, á Magvar Színházművészeti Szövetségnek, az irodalomtörténeti tarsaságnak, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a képviselői. Az ünnepségen Seres József, a Fejér megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a Vörösmarty Színház előcsarnokában Székesfehérvár ifjúsága nevében a József Attila gimnázium diákjai helyezték el az emlékezés koszorúit a költő mellszobránál. Este a Vörösmarty Színházban emlékünnepséget rendeztek, amelyen Sőtér István, a Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének Igazgatója mondott ünnepi beszédet