Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? MA G >A«R S ZOCIALISTA MUNKÁS PÁ RT LA P J A 65. évfolyam 304. szám 1975. december 30., kedd Ára; 80 Fillér yhiSgr A népgazdaság startja A népgazdaság 1976. évi tanra — malyet a lapok, így la­tiunk is, hétfői számukban közöltek — az ötödik öt­éves terv első tizenkét hónapjának céljait, a népgaz­daság startjának teendőit tárja elénk. A népgazdaság éves terve már hosszú idője 6zerves része a középtávú program­nak. azaz főbb irányaiban megegyezik azzal. A főbb irá­nyokat azonban részleteire bontja, világosabban mutatja meg az egves feladatcsoportokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatokba sűríti mindazt, amit közős dolgunk lesz elérni, megteremteni. Ahogy az ötödik ötéves terv, úgy a jövő esztendei népgazdasági program is min­den tekintetben a realitásokra alapozódik, olyan célokat fogalmaz meg. amelyek kemény munkával elérhetőek. Miért fontos a realitásokhoz való ragaszkodást ennyire hangsúlyozni? Azért, mert óhatatlanul számolni kell a köz­vélekedésnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetetlen­ségi erejével, mely elmossa a választóvonalat a szükséges és a lehetséges, a lehetséges és az óhajtott közötti A terv, például a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelésének előirányzatával azt számszerűsíti, amit a gazdasági növeke­dés törés nélküli fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Et­től viszont elválaszthatatlan nemcsak az ipari és a mező­gazdasági termelés program szerinti bővülése — hat, illet­ve négy százalék —, hanem a nemzeti jövedelem a ko­rábbinál szerényebb mértékű felhasználása is. Ez utóbbi érthetően kihat — a többi között — az egy keresőre jutó reálbér, s az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésére, azaz a népgazdasági tervben foglaltak így válnak szemé­lyes üggyé. Hajlunk arra, hogy engedve emberi gyengeségünknek, csak azt jegyezzük meg, ami nekünk kedvező, ami gyara­podást ígér. Jó néhány ilyen alkotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — így például a 82 ezer felépítendő új otthonra, a társadalombiztosítási kiadások tíz százalékos növekedésére, a tanácsok fejlesztési alapjá­nak 25 milliárd forintra rúgó ősszegére — ám mivel alkotó­elemek, nem választhatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok • egyéb más mellett — a külkereskedelmi kivitelt nagy iramban, 11—12 százalékkal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelésnövekedés egészét a termelékenység emelkedésének kell fedeznie. Mert az ilyen és hasonló, si­kerrel végrehajtott teendők nyitják meg a forrásokat, me­lyekből a felhasználás minden formája táplálkozik. , Ügy mondják, s joggal: a népgazdasági tervben mind­annyiunk sorsa benne van. A járműgyártásban, a vegy­iparban dolgozó megnyugodva látja, a dinamikus fejlődés Iparágában töretlenül folytatódik, a beruházók kénysze­rűen tudomásul veszik, hogy a beruházásra felhasználható pénz nem haladhatja meg a 150 milliárdot: a bölcsődei, óvodai alkalmazottak meg örülnek, mivel béremelésben ré­szesülnek. Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként minden­ki azt keresi, ami a tervből személyesen érinti, itt azon­ban nem érhet véget a gondolatmenet. Másodikként azt is fel kell fedezni, ami egyszerre személyes és közös, ami mindannyiunktól többet követel, ami nélkül a terv pa­píron marad. N em lehet eléegé hangsúlyozni: a gazdasági élet jó startjára az első naptól, január első hetétől szü' ség van! A tétlenül telt munkaórák ezrei, az előírtnál kisebb eredményeket felmutató műszakok százai, a fölösen fogyasztott anyagra, energiára fordított milliók valameny­nyiünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elillant a kezdő napokban, hetekben, majd meglesz később. A fe­gyelemnek — értve ezen mindenfajta fegyelmet — nincs órarendje, hogy csak ettől eddig érvényes, s előtte, utána jöhet a szünet. A népgazdasági méretű realitások arra serkentik a munkahelyi közösségeket, hogy ők is szembe­nézzenek a realitásokkal helyben, s megtegyék mindazt, amit elvárnak tőlük társáik, a többi közösségek. Intézkedések a külkereskedelmi . 0m 0 0 az Elnöki egyensúly lavitasara Mint Ismeretes, a népgaz­daság 1976. évi terve hazánk nemzetközi kapcsolatainak további jelentős bővítéséről Intézkedik. Hogyan készül­tek fel a feladatokra a leg­inkább érintett tárcák? E kérdésre adtak tájékoztatást négy minisztérium illetéke­set Külkereskedelmi Minisztérium Legfőbb fe'adatunk, hogy a be'ső gazdasági helyzet alakulását, a kü1 kereskedel­mi tervek teljesítését és a külső piaci változásokat ál­'andó és fokozott figyetém­mel kísérjük, s a vállalato­kat a tervek teljesítéséhez segítsük — mondották a mi­nisztériumban. 1976-ban az exportot gyorsabban kell nö­velni, mint az importot, ez­zel javítva külkereskedel­münk egyensúlyát. Kivite­lünket a szocialista és a nem szocialista országokba — változatlan árakon szá­mítva — egyaránt 10—12 százalékkal akariuk fokoz­ni —, a szocral'sta országok­ból származó behozatalt — az idei magas szinthez ké­nest — 2—4 százalékkal, a tőkés importot pedig —, amely az idén k'sebb a ta­valyinál — körülbelül 7 százalékkal kívánjuk növel­ni. A szocialista országokkal szerződésekkel alapoztuk meg a külkereskedelmi ter­vek tejesítését, ezt szolgál­iák a kooperációk és sza­kosítások, az egyre inkább kibontakozó integrációs fo­lyamátok. Kohó­és Gépipari Minisztérium A minisztérium segít meg­teremteni annak feltételeit hogy a gépipar a nehezebb külgazdasági helyzetben is dinamikusan növelje export­lát. 1976-ban mind a szo­cialista, mind a tőkés or­szágok részére mintegy 16 százalékkal több gépipari terméket készítenek, mintáz idén. A következő öt évre pedig a tőkés export megkétszere­zését tervezik, e nagymérvű fejlődéshez elengedhetetlen az eddiginél versenyképe­sebb, gazdaságosabb, kor­szerű termékszerkezet ki­alakításának gyorsítása. A minisztérium kidolgozta a struktúraváltás legfőbb el­veit jegyzéket állított össze arról a mintegy 13 milliárd forint értékű gyártmányról. amit jelenleg gazdaságtala­nul állítanak elő a gépipar­ban. E cikkek előállítását fo­kozatosan fel számol iák, gaz­daságos termékekkel helyet­tesítik. A legintenzívebben a fényforrások, a vákuumtech­nikai berendezések, valamint az olaj- és gázvezetékhez szükséges automatikai és te­lemechanikai készülékek gyártását fejlesztik. Nehézipari Minisztérium A hosszútávú államközi egyezmények itt is szilárd alapot biztosítanak a szocia­lista országokba irányuló exporthoz, s egyben a tőkés export fokozásához is ked­vező feltételeket teremte­nek. A szocialista országok együttműködése nyomán ugyanis olyan többlettermé­kekhez jutunk, amelyek min­den piacon jól értékesíthe­tők. A magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld­a'umínium-egyezmény pél­dául lehetővé teszi, hogy a nemzetközi munkamegosztás alapján kohós'tott alumí­niumtömb feldolgozásával, a hazai ellátáson túl, különbö­ző gép- és járműinari ter­mékbe építve a tőkés orszá­gokba is exportáljunk alu­míniumot. A nehéz'pari ága­zatban egyébként jövőre a vegyipar növeli a legdinami­kusabban az exporttermékei: előállítását. E munkában rendkívül jelentős a ma­gyar—szovjet oleíinegyez­mény. Könnyűipari Minisztérium A jó választékú belföldi ellátás e'sődlegesságe mel­lett a könnyűipar jövőre össztermelésének mintegy 40 százatékát kínálja exportra Első helyen itt is az állam­közi szerződésekben meg­határozott kötelezettséget akarják tellesfteni. A szo­ciai'sta partnerek a magyar válla1 átoktól úi kollekc'ók. mintázatok eddig pétóátlan gazdag választékát kapták kínálatként, ami jól szol­gája a szocra'ista export 1976-ra tervezett 4,4 száza­lékos növelését. M'nd a szocialista, mind a tőkés piacon az eddigiek­nél nagyobb arányban kí­nálnak magasabb haszná'ati értékű termékeket. Gazda­ságosság szempontiából en­nek különösen nagy a jelen­tősége a tőkés piacon, aho1 az ideinél 13,6 százatékka1 több árut akarnak jövőre ér­tékesíteni. (MTI) Tanács A Magyar Népköztársaság llnöki Tanácsa hétfőn, teg­nap ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta az Elnö­ki Janá-s az általa adomá­nyozandó kitüntetések 1976. évi keretszámait. Az Elnöki tanács ezután bírákat vá­'asztott meg, és mentett fal­Végül egyéb ügyeket tár­gyalt- (MTI) Bányászait nagyberuházás Határidő előtt befejeződött Visontán a kiemelt bányá­szati nagyberuházás, az 1975. december 31-ig előírt beruházási feladatokat ma­radéktalanul teljesítették. A Mátra-alján több mint egy évtized alatt kiépült a Thorez-bányaüzem, létrejött Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb külfejtéses szénbányája, A kiemelt bányászati nagyberuházás mosténáig nem kevesebb, mint 26 mil­lió 500 ezer tonna szenei szolgáltatott. Ennek érdeké­hen 134 millió köbméter föl­det mozgattok meg a vison­tai szénmezőn. Mennyiség, minőség Rekord a szegedi légiagyárban Szilveszterre és újévre Mentesítő buszok, vonatok Vasárnap indította a ka­rácsonyi utolsó mentesítő já­ratokat a közlekedés, amely már az újabb feladatra, a szilveszteri és az újévi for­galom zavartalan lebonyolí­tására készül. Ezúttal azon­ban — bár további tízez­rekkel számolnak — kisebb az igény. A vaSút csak egyharmadát indítja a karácsonyi mente­sítő vonatoknak. Szilvesz­terkor 13, újév napján, már « visszautazásokkal, is szá­VUxrt > molva, 28 kisegítő szerel­vény közlekedik. A munká­sok, az építőipari dolgozók és a téli szünet végeztével a diákok visszaszállítására január 4-én megerősítik z menetrend szerint közlekedő vonatokat, s ezen a napon jönnek vissza a hétvégi munkásvonatok is. A Volán is csupán 40 ezer többletutassal számol, za­vartalan elszállításukra or­szágszerte 800 másodjáratot közlekedtet. A budapesti Engels téri pályaudvaron viszont változatlanul a ka­rácsonyi csúcshoz hasonló nagy forgalmat várnak Ezért a járatok érkezésére, s a kocsik felkészítésére szilveszterkor és újévkor is fenntartják a Szent István téri pótpályaudvart. Az au­tóbuszközlekedés a vasúthoz hasonlóan megerősíti járata­it, szükség esetén kisegítő kocsikat is indít vasárnap. Az építőipari vállalatok növekvő feladatainak megol­dásához, valamint a magán­építtetők Igényeinek kielé­gítéséhez egyre több téglára van szükség. E74rt ls örven­detes, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserápioari Válla­lat szegedi téglagyárának kollektívája mind jobb ered­ményeket ér el. Az 1973-as évet majdnem négy és fél millió forintos veszteséggel zárták, tavaly viszont a be­rendezések szakszerű kar­bantartásával és a munka­szervezés javításával 2 mil­lió 264 ezer forintos nyere­séget értek el. Az idei vár­ható nyereség ötmillió fo­rint. Tavaly 22 millió 400 ezer darab kistéglának megfele­lő mennyiségű blokktéglát égettek a Baiai úti gvárban. !T®rmékelket azért számlál­ták ilyen egységben, hogy eredményeik összehasonlít­hatók legyenek más üzeme­kével.) Az idei terv ugvan­ennyi térta égetését határoz­ta meg A tervet a gvár kol­lektívája december 6-án tel­jesítette, év végéig várható­an 24 millió kistéglának megfelelő mennyiséeű blokk­tégla hagvia el az üzem ud­varát. Raktári készletük hosszú idő óta nincs, az igény túlszárnyalja az ége­tési lehetőségeket A téglagyáriak ezekben a napokban is teljes lendület­tel dolgoznak. Igyekezetük azért is dicséretes mert ha a tél enyhe ls. a munkakö­rülmények lényegesen ros7­szabbak. mint az év többi hónaniában. A sár miatt a közlekedés neházkes, az alacsony hőmérséklet pedig a eének indítását teszi kö^ riilményessé. örvendetes, hogy & gyors munka r.era Nincs téli szünet eredményezi a minőség rom­lását. Ellenkezőleg. Tavaly 12 százalék selejtet gyártot­tak, idén viszont mindössze nyolc százaléknyit. A javuló termelési eredmények ma­gukkal vonták a fizetések emelkedését is, egy-egy dol­gozónak átlagosan 1621 fo­rinttal jutott több idén. mint tavaly. A hat éve elkészült alagúti kemencét idén februárban újra karbantartják, fölújít­ják. A háromh rtes pihenő ellenére szeretnék megismé­telni idei eredményeiket a téglagyáriak. Középfalazó blokkból 11 ezer 50o köbmétert szállítot­tak a DELÉP-nek, a CSO­MIÉP-nek, valamint a Sze­gedi Magas- és Mélyápí'ő Vállalatnak, ötszáz köbmé­terrel többet, mint tavaly. A blokkok gyártását az időjá­rás november végéig enged­te a folytatást február vé. gére tervezi a tég'agvár ve­zetője. A dolgoz'k azonban nem tétlenkednek: az agyag­bányászoknak segítenek. El­kel a segítség, hiszen ott okoz legtöbb gondot a hű­vös. hideg időjárás Előfor­dult néhápy hete, hogy a megfagyott agyagréteget csá­kánnyal kellett feltörni Most azonban már egy nagyon hasznos ötlet alap'án a KSZV-től kapott oo^dor tó­val, illetve a DEFAG-tól szállított fűrésznorral terí­tik le a sárgaföldet. így vé­dik meg a fagytól, dolgo­zóikat nedig a legnehezebb munkától. K*. X Az alagútkemcnce mellől autóra rakjak a blokktéglát

Next

/
Oldalképek
Tartalom