Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

2 Hétfő, 1975. december 29. Sportaktívák jutalmazása Képes Sport kupa 1 Videoton Vasárnap ismét zsúfolt nézőtér előtt zajlott le a szolnoki sportcsarnokban a Képes Sport kupa teremlabdarúgó torna döntőjének befejező két mérkőzése. A két találkozó váratlan eredményeket hozott, különösen az előmérkőzésen a Békéscsaba és a Tatabánya között alakult Izgalmasan, meglepően az eredmény. A Videoton— Vasas mérkőzésen pedig a fehérváriak nyertek, és ezzel megnyerték a tornát r— a ' két napig élen álló Vasas az • első helyről a harmadikra csúszott. • Ez történt a zárónapon: Tatabánya—Békéscsaba 5 tó (0:3). 7 méteres rúgásokkal: 2:1 a Tatabánya javálra. Videoton—Vasas 2:0 (1:0). A Képes Sport kupa végeredménye: Tegnap Szegeden, a Csongrád megyei Testnevelési és Sporthivatal megtartotta az immár hagyományos év végi aktívaértekezletét. Mari Kálmán, az MTSH elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Törköly Györgynét, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának munkatársát Majd az elnök az elmúlt időszak munkájának eredményeit, tapasztalatait a következőkben összegezte: 1. A sport iránti társadalmi szem'élet pozitív irányban fejlődött; 2. nőtt a rendszeres testmozgást végzők, és aktív versenyzők száma; 3. a tanácsi irányítás dinamikus változást eredményezett; 4. az élsport eredményei is jónak mondhatók (újabb NB l-es csapatokat köszönthetünk, világ- és Európabalnokaink is vannak, az utánpótlás-nevelés is helyes Irányt mutat); 5. az anyagi erők nagysága is nőtt. Több létesítményt adtunk át az elmúlt időszakban (uszoda, sportpályák, sportcsarnok); 6. a párthatározat és a kü'önböző társadalmi szérvek határozatai mind a sportra irányították a figyelmet, ezért a társadalmi aktivitás is egyre nagyobb mérvű lett Ezt kővetően szólt azokról a területekről is, ahol még hiányosságok vannak. így tovább kell keresni azokat a formákat és lehetőségeket amelyek a tömegsport nagyobb mérvű fejlődését biztosítják. A falusi fiatalok testedzési és versenyzési formája nem megfelelő. A spartakiád versenyzési rendszeren változtatni kellene. A társadalmi szervekkel való együttműködés sokféle lehetőségét nem használják ki mindig. Végezetül a szakszövetségek társadalmi aktíváinak — 32 főnek — jó munkájukért vásárlási utalványt adott át Jogkövetésre nevelés Igy kellett volna tippelni! L Arsenal—Queenj 2:0 X 2. Birmingham—Stoke 1:1 X S. Coventry—Tottenham 2:2 x 4. Leeds—Leicester 4:0 1 5. Liverpool—Manch. C. 1:0 1 í. Manchester U.—Burnley 2:1 1 7. Mlddlesborugh—Everton 1:1 x S-Norwlch—Wolverh. 1:1 x 9. West Ham—Ipswlch 1:2 2 10. Blackburn—Nottlngham 1:4 2 11. Bolton—Sundertand Id 1 12. Chelsea—Charlton 2:1 2 13. Portsmouth—Bristol C. 0:1 2 14. Bristol B.—Lutou 0:1 2 1. Videoton 2. Tatabánya 3. Vasas 4. Békéscsaba 3 3 - 1 10- 4 « 3 12- 12-10 « 3 111 9-6 5 3-12 6-17 1 Fél évszázad az atlétika szolgálatában Ka kusti Fereno maslerodxO átadta a váltóbotot A torna döntőjének legjobb góllövője 4—4 góllal két Videoton-játékos, Jankovics és Karsai. A legjobb, illetve legsokoldalúbb játékos díját Takács (Tatabánya) kanta, míg a legjobb kapus: Tamás (Vasas). Dirr-durr, durr-beíe! Ez lehetne a jelmondata a teremfoci Képes Sport Kupa szolnoki négyes döntőjének. Azért mondom, hogy a döntőnek, mert a selejtező mérkőzéseken még a „régi" szabályokkal rendezték meg a küzdelmeket és a közönség játékot is láthatott. Most -a döntőkre, nem tudni miért — új szabályokat állapítottak meg a rendezők. S ezzel tönkre tették a játékot, hiszen egy érintés után már kapura „tüzelnek" legjobbjaink. Kapura ? Hm ... Persze, az is előfordulhat, hogy az új szabályt az NB l-es labdarúgók érdekében hozták, mégpedig azért, hogy a csúnya fölé, vagy mellélövések után a játékos is magyarázkodhasson: így akartam, mandinerre játszani! A szurkoló meg aligha képes elhinni ezt Szó,val, pufogtatják a fiúk, hogy szinte reng belé az új Sportcsarnok. A látót tak alapján azt hiszem, a szombathelyi és a szeged1 Sportcsarnok igazgatója nem szomorodik el, hogy Epolnok kapta & döntő megrendezésének jogát. No, persze csak ezekkel a szabályokkal. Mert jövőre mi 's szívesen vállalnánk a négyes döntőt a már jól bevált korábbi szabályokkal. S hozzáteszem, nem maradi ságból került szóba az eset. Mert amint haliluk, látjuk Szolnokon a közönség sem tud tűzbejönni a játék láttán. Lehet hogy azért mert nincs ls? Jó példa erre a békéscsabaiak „gyászos" szereplése. Láttuk őket Szegeden, sőt a Képes Sport Kupa elnyerésére is esélyesnek tartottuk őket Hogy mégsem így történt, nem kell szégyenkezniük. ők játszani szeretnek, s azt kispályán Jól is esi náMák. Csakhát Szolnokon, a technikának kevés sze rep jutott! A győztes pedig elnyerhetné a „dirrdurr, durr-bele" trófeát is a u Amikor november végén az SZVSE elnöksége fél évszázados munkássága után elbúcsúztatta atlétikai mesteredzőjét, Kakuszi Feren cet, a mester — aki szinti egyedülálló utat tett meg e magyar atlétikában — a. ünnepség után szívesen vá laszolt kérdéseinkre. — Hogyan került kapcso latba az atlétikával? — Tizennégy éves koron ban, 1922.-ben, mint keres kedőinas hallottam elősző. az atlétikáról, tehát elég ké sőn. Több sportág után beli is kóstoltam mindjárt, d< rendszeresen nem járhattar edzésre, mert időm nem en gedte. Építőipari tanulónal szerződtem, hogy napi D óra kemény munka titán atléti zálni is tudjak. A futást szerettem meg. 1925-ben verenyzői próbálkozásaim sikerrel jártak, elküldtek Budapestre az országos munkás mezei futóbajnokságra, ahol először találkoztam a legjobb magyar munkásfutókkal. Az élmények nagy hatással voltak rám, ettől kezdve atlétának éreztem magamat. Sok nehézséggel küszködtünk akkor. Pályánk nem volt, tornaterembe nem tudtunk bejutni, futottunk hát a mezőn. — Mikor kezdett az SZVSE ) atlétáival foglalkozni? — 1938-ban munkaszolgálatra hívtak be, majd az SZMTE megszűnése után a régi munkásatléták megkértek, hogy az SZVSE-ben foglalkozzam velük. A felkérésnek eleget tettem, és a következő több mint három évtized alatt a salakpálya volt a második otthonom. — Elsó sikerei az SZVSEiléi? — Az első, igazi nagy sikerem 1942-ben Gyulán volt, az egyesületi bajnokságon, ahol a legjobb nevelőegyesületet, a GYUAC-ot vertük meg. Az akkori NEMZETI SPORT szenzációs cikkben közölte a „mezítlábas" SZVSE győzelmét. Ebben az időben Szántó József, Kakuszi Béla, Varga István, Tompa Ferenc, Konczos Márton, Zsótér László, Kovács György bontogatták szárnyaikat, akik közül sokan az országos bajnokságig jutottak el. 1943-ban Héjjá Imre, Kenderest János és Tompa Ferenc a legjobb magyar rúdugrók között szerepeltek, Zsótér László, Varga István, Márton Gyula országos bajnoki helyezettek voltak. Szántó József magyar magasugró-bajnokságot nyert. De akkor már dörögtek az ágyúk, röpködtek a nehézbombázók felettünk. A szocialista demokrácia fejlődése lehetővé teszi, hogy — 13 esztendő tapasztalatait hasznosítva — a korábban csak vállalatoknál működött társadalmi bíróságok irttézménye az eddiginél szélesebb hatókörűvé váljon: gyakorlatilag minden munkahelyen — hivatalban, intézményeknél is — megalakítható társadalmi bíróság 1975. január 1-tőL Szakértőktől — az új tvr. előkészítésében is közreműködött Igazságügyi Minisztériumban — kért tájékoztatást az MTI tudósítója a társadalmi bíróságok szerepéről, feladatairól, működésének hogyanjáról. Elmondták: e munkahelyi testületeknek — a hatáskörükbe tartozó ügyek elbírálásával — az a feladata, hogy döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a társadalmi tulaidon védelmére, és segítsék elő a szoc'a'teta demokrácia fejlesztését Az új jogszabály elválasztja az állami igazságszolgáltatás fórumrendszerétől a társadalmi bíróságokat, s ez utóbbiakat bekapcsolja a munkahelyi demokrácia továbbíeúesztésének rendszerébe. Nem teszi kötelezővé a tvr. társadalmi bíróság létrehozását, ennek eldöntését rábízza a dolgozó közösségekre. Ugyanakkor a létrehozás lehetőségeit a jogszabály tágítja is. Milyen ügyekben 'árhat el a társadalmi bíróság' mindenekelőtt a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megsértése miatt, valamint a fegyelmi elbírálásra is a'kalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója (például a vállalat igazgatója) által hozzá utalt ügyekben. A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a sza bálysértési hatóság csak askor kü'dhet a társadalmi bírósáphoz ügyet, ha az elbírálás alá kerülő magatartás nem bűncselekmény, vagy nem szabálysértés, viszont a társadalmi nevelés indokoltnak látszik. Családi események — Hogyan folytatta a felszabadulás után? — Már 1945-ben • Varga István, Márton Gyula, Almási Gyula és maratoni futócsapatunk volt az országos élvonalban. Kovács György, Zalavári Ferenc, Kobrizsa András, Szécsi József és Temesvári Gyula voltak válogatott kerettagok. A következő évben Zarándi László és Bátori Béla — a jelenlegi két mesteredző — kezdett nálam atlétizálni, megnyertük az országos II. osztályú bajnokságot Ebben az időben tűnt fel Bárkányi István — a jelenlegi szakosztályvezető —, az akkori válogatott középtávfutó is. Az 1947. évben jött hozzám Szécsényi József — jelenlegi mesteredző —, aki mint elsőéves atléta vonta magára a pesti egyesületek figyelmét Ekkor kezdett Mátravölgyi (Magna) Sándor, mint vágtázó, aki később az FTC labdarúgó hátvédje lett Szécsényi országos bajnokságot nyert, Bárkányi István nagy szorgalommal és akaraterővel, mint középtávfutó került az országos élvonalba, és a középtávfutó Suták Anna a legjobbak között volt. 1954-ben Gerebics József és Balogh Ferenc nyertek bajnokságot országos ifjúsági szinten. Nem sokkal későbben kezdett nálunk atlétizálni a kirobbanó tehetségű sprinter. Babos Imre, akit azonban két középiskolai bajnokság megnyerése után élelmesebbek átigazoltak tólünk. Gyarmati Dénes és Baranyai István tették emlékezetessé ezeket az időket, majd Trényi Imre tűnt fel, aki mögött népes kalapá-svető gárda nőtte ki magát. Köz*ük volt Csutka Ferenc — a jelenlegi szövetségi dobóedző — is. — Nagy sikerei voltak, 41 gyaloglókkal. Mikor kezdett velük foglalkozni? — A hatvanas években kezdtem a gyaloglókkal foglalkozni. Antal Andor három országos bajnokságot nyert, Jáksó Ottó a gyaloglás mellett hosszútávfutóként is si' keresen szerepelt Grandpi erre Csaba minden korosztályban országos bajnok volt, de ifjúságiban Aranyi László és Kürti Csaba is aranyérmesek voltak. Gya' ogló csapataink minden korcsoportban szinte futószalagon nyerték a bajnokságokat De a gyaloglással pár úuzamosan foglalkoztam az ttlétika valamennyi ágával íbben az időben tűnt fel a .özéptávfutő Csatlós Mária, •.ki országos bajnokságot nyert Mindenki őt akarta megszerezni tőlünk. Az eredmény: végleg eltűnt a süllyesztőben. Haluska Anna gerelyhajítóként tündökölt. Tégla Ferenc 15 éves korában jelentkezeti nálam, aki minden korcsoportban országos bajnokságot nyert Győzött az ifjúsági Európa Játékokon, kétszeres olimpikon volt, 65,44 méteres díszkoszvető eredményével az 1971. évben a legjobbak között jegyezték, a „minden idők" világranglistáján. — Mit tartott fontosnak edzői tevékenységében? — öt évtizedes munkásságom alatt nem a befutott nagyságokai akartam elsősorban megszerezni, hanem ismeretlenekből kifogástalan magatartású, iger. jó versenyzőket akartam nevelni, akikre később büszke lehetek azért is, hogy az életben is becsülettel megállják helyüket — Hatvannyolc éves vagyok már. Szervezetemtől intő jeleket kaptam: állj, ne tovább! Ezek visszavonulásra kényszerítenek. Ezért senki sem vethet rám követ. Utódomként, leghűségesebb tanítványomat, Antal Andort ajánlottam az SZVSE elnökségének, aki most végzi szakedzői tanulmányait a Testnevelési Főiskolán, de versenyezni is kíván még Az elnökség javaslatomat elfogadta. Nem kívánok azonban végleg elszakadni az atlétikától — fejezte be nyilatkozatát Kakuszi Ferenc, mesteredző, a magyar atlétika kimagasló egyénisége. Monostori Tibor HÁZASSÁG L kerület Szeged: Kónya Zoltán Imre és Vidéti Judit Brigitta, Szaoó Tibor Árpád és Varga Erzsébet, RéKási János és Kovács ErzséDet, dr. Böszörményi Lajos és AngyJ Piroska, Boldis Béla és i'úipesi Irén, Veres Károly és Oékány Mária, Hertemndi Ede György és dr. André Márta Terézia, Janosik Zoltán Károly és Sárkány Györgyi, Rátíai István és Mohácsi Mária Erzsébet, Eri Ferenc és Csikös Ilona, íTscher István József és Kardos Ilona Varró János István és' Nagy Margit. Laczkovich Imre és Kovács Ilona, Bolgár István, és Kocsis Aranka Juliinna, dr. Görgényi Miklós és Tari Irma Mária. Tóth Vilmos Józsel és Nyári Mária, Magyaródi Sándor István és Szűcs GizeUa, Rácz Zoltán és Budai Katalin, Nyilasi Zoltán László és Horváth Etelka Mária, Ambrus István és Barták Erzsébet Mária, Fejes-Nagy László Mihály és Havasi Zsuzsanna, Herr.ády László Dezsó és Tóth Klára, Szabó Gyula és Csonka Mária Kovács Sándor és dr. Kávai Ágnes Ilona Szeles Mihály és Szabó Hona, Csizik Tibor Józseí és Tanner Julianna. Szabó Ferenc Szilveszter és Peregi Zsuzsanna, Bérezi Alajos és Herceg Erzsébet Margit, Rózsa Tibor és Elekes Zsuzsanna, Ladosr István Ferenc és Tompa Erzsébet, Oláh Sándor és Vajas Gizella haázasságot kötöttek Szőreg: Dobó Ferenc László és Aradi Gizella házasságot kötöttek. •. kerület Szeged: Farkas Mihály és Harangozó Mária, Bartók Sándor és Megyeri Julianna, Dudás István és Bozóki Ilona Mária. Balogh István és Zetkó Katalin, Ördög Zoltán és Csaroangó Klára Aranka Bunda Józsel Ferenc és Armán Erzsébet, Kőhegyi Gábor és Egyekl Anna Mária, Süli Sándor és Vastagh Erika, Gál Miklós és Viszmeg Zsuzsanna Katalin, Katona Sándor és Makra Ilona, Poesai István és Kocsis Márta. Németh Jenő és Csányí Edit Róza, Lantos Vince Sándor és Pál Rozália. Bódai Attila és Dabó Katalin. Joó János György és Paronai Aranka Katalin, Paku István és Forró Ilona, Tóth Antal Tibor és Paragl Mária házasságot kötöttek. HZ. kerület Szeged: Boros István és Kardos Ilona Berente Sándor Vilmos és Paplógó Zsuzsanna Kothencz Dezső és Horváth Mária Magdolna, Rajnai Károly Viktor és Nyárt Zsuzsanna, Túrt Gábor és Vajda Katalin. Boszák Mihály és Minyó Márta Anna, Bereng József és Horváth Róza, Ralki Zoltán Mihály és Vén Margit. Varga József Gábor és Galambos Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Bálint Ferencnek és Czombos Ágnesnek Gábor, dr. Kertész Zoltánnak és Szakács Erzsébetnek Zpltán, Gvőrbiró Tamásnak és Kakuta Terézia Katalinnak Diána Zita. Dani Istvánnak és Szél Mária Magdolnának Marianna. Róth Antalnak és Tőköli Eva Zsőfiának Éva Török János Istvánnak és Olasz Magdolnának Magdolna Fülöp Antalnak és Kéri Mártának Erika. Kovács Gábornak és Olasz Editnek Edit. Sári Lászlónak és Jen el Edit Gizellának Edit Márta. Vlda Andrásnak és "5zalai Jolánnak Róbert. Farkas Imrének és Dudás Mártának Norbert. Ludman Gyulának és Kis Honának Gyula. Abonvi Istvánnak és Kinder Juliannának Tünde. Szeren—és-Fekete Sándornak ét Szabó Rozáliának Csaba, Szávuj Sándornak és Radu Idának Ferenc, Rlbizsár Mihálynak és Kopasz Rita Máriának Anett Ágnes, Bürgés Zoltánnak és Czutor Évának Zoltán Attila Nagy-Berta Jánosnak és Koczka Magdolnának Zoltán. Mátraházi Andornak és Sere Ilonának Andor, Kardos Ferencnek és Kuruci Ágnesnek Mónika, Tóth Lászlónak és Kantó Klára Erzsébetnek László Géza, Forgó Lalosnak és Ézslás Erzsébetnek Tibor István, Vető Andrásnak és Farkas Zsuzsannának Miklós Marcell, Gera Ernőnek és Balázs Margitnak Ernő, Szörényi Jenő Ferencnek és Balla Olgának Emília, Kiss Endrének és Szűcs Mártának Attila, Ábrahám Istvánnak és Csanádi - Zsuzsannának Zsolt István, Sehnepp J6zseffiek és Ambrus1 Ilonának Gábor József, Csmteügó Ferencnek és Deák Jolánnak Eva Szilvia Dudás Csaba Lászlónak és Harsányl Ilona Klárának Ed!:, Ottllk ülésnek és Németh Margitnak Csaba ülés. Pintér Zoltánnak és Ombodi Margitnak Roland Krisztián, Gábor Lalosnak és Sípos Ágnesnek Milán, Csomós Andrásnak és Hajnal Erzsébetnek András. Má'rai Józsefnek és Mőráth Máriának József Mihály. Szabó Imrének és Tóth Terézia Annának Csaba, Mihala Tibornak és Varga Klárának Tihor, dr Kertész Zoltánnak és Győri Csilla Zsuzsannának Csilla. Szabó Miklósnak és Fenyves Erzsébetnek László nevű gyermekük született. m. kerület Szeged: István Gábornak és Kürti Jusztinának Gábor. Pál Jánosnak és Zombori Juliannának László Attila. Buda Nándornak és Mlkecz Eva Juliannának Péter István Kertész Antalnak és Szabó Erzsébetnek Tünde Erzsébet Kiss Sándor Oyu'áoak és Pálinkás Margitnak Dóra, B-m a Lás-lónak és Kovács Rozáliának László. Budai v—encoek és Czékus Annának Tibor Ferenc. Selmec-kl Bé'áiak és Kovács Irén Erzsébetnek István Bét a Bőr—ők Imrének és Németh tranoiskának Zoi*án. Farkas C-ábor Tstván-»k és Marót! Mártának A-namérl* áIstván Pá1-ok és ó vnstnn gr7-éOet-ek ív".. p-ndt Ernőnek és SzaOÓ Jndttn-k t~ábnr. Tánezos Tibor T.ás-iónak és Deák Éva rion<„ak oá bor Tibor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Kószó Imréné Papp Rozália, Sztancsu István. dr. Bácskai Józsefné dr. Várkonyl Márta Bálint Mlhályné ZséU Rozália Dobó Bélár.é Kiri üor.a. Dékán Istvánné Vukoszávlyev Stefánia, Petrovszkl János, Lehotai János, Szörfl Istvánné Busa Anna. Kovács Miklósné Vízhányó Etelka. Krlzsán Terézia, Kovács Dezső.. Vőneld Antainé Matócsl Ilona. Tamóczl Mihály. Pesti István Nagy István. Pagyoga Jánosné Csernue Etel Mihály Gáspár Menyhértné Csatlós Margit meghalt. II. kerület Szeged: Nagy Péterné Rouland Erzsébet, Megyeri István, Szilasi Józsfené Gurbó Veronika Erzsébet. Tóth Győrgyné Bagóján Terézia. Bába Imre Katona László. Szűcs Demeterné Bárkányi Teréz, Lobár Péter meghalt. m. kerület Szeged: Csípő Ferencné Kis Piroska, Sípos István. Zádort Nándor. Ördög Imre. Klivényl László Pál Szabó József. Masa Józsefné Juhász Viktória, Jung Borbála. Salla: Sándor, Kordás Sándor. Sári Sándor. Német Istvánné Gonda Mária, SzéH Mihály meghált. /