Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

14 Csütörtök, 1975. december 25. 13 Magyar Öt kérdés — öt válasz Csáti István.« fogtech­nikus: Az év sportolói Idén is szavaztak a sport­újságírók, eldőlt, hogy kik az év legeredményesebb magyar sportolói. Férfiak: 1. Hargitay And­rás (úszó), 2. Magyar Zoltán (tornász), 3. Jónyer István (asztaliteniszező). Nők: 1. Ambrus Mariann (evezős), 2. Bóbis Ildikó (ví­vó), 3. Szabó Ildikó (atlé­ta). Csapat: I. öttusa-váloga­tott, 2. Női röplabda-váloga­tott, 3. Női kézilabda-válo­gatott Az olimpia előtti esztendő­ben szerte a világon főpró­bát tartottak a sportolók. Az 1875-ös év vijág- és Európa­bajnokságai nagyszerű alkal­mat adtak a felkészültség bizonyítására, az erőviszo­nyok felmérésére. A magyar sport is élt ezekkel a lehetősegekkel. Az év folyamán 21 sportág fel­nőtt világbajnokságén, 103 versenyszámban álltak rajt­hoz a legjobbak, pontosan kétszázketten. Ugyanakkor 18 sportág felnőtt Európa­bajnokságán is ott volt 135 magyar sportoló, 133 ver­senyszámban. V A hazai sportélet legjobb­jai helytálltak a rangos via­dalokon : 10 világ- és 5 Euró­pa-bajnoki címet szereztek, összesen 63 VB- ésEB-érem­hez jutottak, és 167 magyar sportoló foglalt helyet a VB-k, EB-k első hat helye­zettjei között — az MTI összeállítása szerint. A. magyar sport U3í. évi aranyérmesei Világbajnokok : Jónyer István (Bp. Spartacus;, asztalitenisz, egyéni, Jónyer Ist­ván (Bp. Spartacus), Gergely Gábor (BVSC) páros, Csapó Gé­za (SZEOL) kajak-kenu K. I. J00 m. Árva Gábor (MTK-VM). Povázsal Péter (FTC), C II. 1860 méter. Szabó István (MTK-VM), Bakó Zoltán (Bp. Honvéd). K IL 10 000 m. Svidró József (SZEOL), Várhelyi Péter (C. Dózsa). Ber­ezeg Iván (BSE), Sztanity Zoltán (Bp. Honvéd). K I. 4x300 m vál­tó, Kancsal Tamás (Bp. Honvéd), Maracskó Tibor (Csepel), Saslcs Szvetiszláv (Bp. Honvéd), öttusa­csapat, Hargitay András (XSI), úszás, £00 m vegyes. Hargitay András (KSI), 400 m vegves, Vor­rasztó Zoltán (KSI), £00 m hát. Európa-bajnokok: Rovnyai János (MTK-VM), birkózás, kötöttfogás, nehézsúly, AHonyi Imre (Kiskunfélegyházi MEDOSZ), lovassport, fogáthaj­tás, egyént, Abonyl Imre (Kis­kunfélegyházi MEDOSZ). Bárdos György (Gyöngyösi MEDOSZ), Fülöp Sándor (Apajpusztal ME­DOSZ), hajtás, csapat. Radart Tibor (Bp. Honvéd), ökölvívás, pehelysúly. Magyar Zoltán (FTC), torna, lólengés. Szokásunkhoz híven, karácsony előtt megkérdeztünk néhány szurkolót, hogyan értékelik az 1975-ös sportered­ményeket, és mit várnak a magyar sportélettől 1976-ban? A válaszolók többsége közös nevezőn volt, amikor élspor­tolókat kellett felsorakoztatni, és amikor egyértelműen a labdarúgástól vártak többet ez évben. Öt kérdésre válaszol­tak valamennyien. 1. Mit tart az év legnagyobb magyar sportszerének? 2. Az év legjelentősebb szegedi sportsikere? S. Soroljon fel 5 magyar sportolót, akik Ön szerint a leg­nagyobb sporteredményeket érték el 1975-ben? 4. Melyik sportágtól, illetve csapattól vár többet? 5. Mit vár a magyar sportélettől 1976-ban? £s, íme, a válaszok: Dr. Állam, rának fián? Cánilnr » érme Calcuttában. Hirtelen Ildiit OŰilUUl, XE riem jut eszembe több. - és Jogtudományi Ka­adjunktusa : Keményen, de sportszerűen így óra a labdarúgó NB I legfiatalabb játékvezetőjével Látszatra szinte egyik napról a másikra került a magyar labdarúgó-játékveze­tők élvonalába Pádir Lász­' ló. De csak a felületes szem­lélőknek hathat meglepetés­ként, hogy a fiatal sport­ember ősztől NB l-es labda­rúgó-mérkőzéseken ls közre­működik. Hét éve, még 1968­ban, aktív játékosként sze­rezte meg a Játékvezetői vizsgát, egy évvel később já­rási mérkőzésen debütált A bemutatkozás után ment minden, mint a karikacsa­pás. évenként egy osztályt ugrott azon a bizonyos „ranglétrán". Bármelyik osz­tály találkozóira küldték, lel­kiismeretesen készült, aa ifjúságiak összecsapásait sem vette félvállról. Mégis váratlanul érte, amikor az idén, augusztus első hetében az MLSZ Já­tékvezető Bizottságától le­velet vitt neki a postás, amelyben az állt, utazzék fel Budapestre Ott as el­nökség közölte vele: előlege­zett bizalomként besorolták az NB l-es játékvezetői ke­retbe. — Őszintén megvallom, meglepett a jó hír — emlé­kezett a közelmúlt kellemes mozzanatára az NB I leg­fiatalabb (32 éves) bírója. — Még ekkor sem hittem, hogy rövidesen első osztályú mér-. közésen kell számot adnom, valóban megfelelek-e az el­várásoknak. Sok ideje nem maradt a töprengésre. Szeptember 10­ón Diósgyőrött a DVTK— Békéscsaba összecsapáson ő fújta a sípot, amelynek éles Jele,után az elhangzó, vagy mutatott ítélettel oly sok­szor nem ért egyet az elfo­gult szurkoló. — Zűrös meccs volt — komolyodott meg révedező tekintete, amint kavargó gondolatai között kutatva első „fellépését" idézi. — Szorongással telve vártam a kezdést Az első percek nem kis izgalmat jelentettek szá? momra. de a későbbiekben, érzésem szerint, sikerült megnyugodnom, kézben tar­tanom az eléggé fűtött han­gulatú mérkőzést. Bár a Népsportban csak két csillagot kapott teljesít­ményéért — nem okozott csalódást. Következett a Bá­ba ETO—Tatabánya, az FTC —Szombathely és az Újpesti Dózsa—Békéscsaba csapatá­nak küzdelme, amelyeken öt, valamint négy-négy csilla­got kapott. A Fradi-pályán mutatott,akért a forduló já­tékvezetője volt. Mégsem ezt említi legemlékezetesebb élményeként \ — A Népstadionban ját­szott FTC—Honvéd rang­Pillanatok Ács Sánta Sándor négy felvétele az év egy-egy sporteseményét, jellemző pillanatát örökítette meg. Az első képen, mintha önkritikusan az edző felé tartanák kezeiket a vízilabda-játékosok, hbgy a mester mogyo­rófa pálcájával, rásuhintson. Aztán a mai modern ka­mikázék láthatók. Egy siltlóhajó-versenyző és egy sa­lakmotoros. Végül egy pompás gól a felső sarokban. Legalább képen lássunk gólt, ha már a szegedi NB I­e6ek nem kényeztettek el bennünket 1975-ben. adon partjelzőként működ­tem közre. Nagyszerű küz­delem zajlott nyolcvanezer ember előtt. A hangulatra jellemző, észre sem vették, hogy mi is a pályán va­gyunk. Az egyébként jó kedélyű, tréfálkozásra hajlamos já­tékvezető a pályán nem is­mer tréfát. Határozott, nem tűr ellentmondást. Ldgutóbb az FTC—MTK-VM Téli Ku­pa-mérkőzésen Nyilasit, Bur­got és Kovács Bélát küldte korábban az öltözőbe. — Mi dönti el nálad, hogy kiállítod-e, vagy sem a vét­kest? — szakítom meg egy pillanatra gondolatsorát. — Az illető játékos cse­lekedete — ráncolja töp­rengve homlokát, miután megfontolt válaszát kimond­ja. — Nem mérlegelek sem a sípszó előtt, sem utána. A pillanat tört része alatt határozni kell, s határozok is. Klubszínre és játékosra való tekintet nélkül. Lehet, hogy egy labdarúgó több­ször is szabálytalankodik szerelés, vagy labdatovábbí­tás közben, de ha látom, mindenkor a labda meg­játszása az elsődleges moz­dulataiban, természetesen nem küldöm zuhanyozni. Hí­ve vagyok a kemény, de sportszerű játéknak. Amikor arról faggatom ki a példaképe, habozás nélkül válaszol, —r Milncz György. Impo­nál, tetszik határozottsága. Neki teljesen mindegy, me­lyik .klub csapatai játsza­nak. Amit lát, aszerint ítél. Pádár László, az NB I legfiatalabb játékvezetője Igazolta tehetségét. Eddig tö­retlenül ívelt sportpályafu­tása. dicséretesen öregbítet­te a szegedi bírók hírnevét Kíváncsian várjuk, tavasszal milyen lesz a folytatás? Gyürki Ernő 1. Az öttusacsapat világ­bajnoki címét. Erre igazán kevesen számítottak. A fia­talok bizonyítottak, igazol­ták a szakvezetők merész válogatását. Az egyéniben Kancsal ezüstérme nagy re­ményekre jogosít a montrea­li olimpián. 2. Csapó és Svidró világ­bajnoki győzelme Belgrád­ban, a kajak-kenu világ­bajnokságon. Nagy sikernek tartom Török Sao Pauló-i meghívását is. 3. Hargitay András, Ma­gyar Zoltán, Jónyer István, Nagy Sándor, Bujdosó Ágo­ta. 4. A labdarúgástól. Enyhe fejlődés ugyan tapasztalha­tó, ez azonban Szegedre nem vonatkozik. Nincs hangvtla­tuk a SZEOL mérkőzései­nek, nem tudják tűzbe hoz­ni a közönséget. Hogy ennek mi az oka? Erről megvan a véleményem. És azt hiszem nem vagyok egyedül. 5. Akik majd az olimpiá­ra utaznak, becsülettel helyt­álljanak, jó eredményeikkel tovább öregbítsék a magyar sport hírnevét. Labdarúgás­ban még nagyobb szigort, és előrelépést várok 1976-ban. 2. Szegedi sikernek? Hát... Úgy gondolom Csapó és Svidró aranyérme Belg­rádban. De nagy siker az is, hogy Törököt, a SZEOL ho6szűtávfutóját hívták meg Sao Paulóba a „corridára". 2. Hargitay, Verrasztó. Csapó, Kancsal, Gedó. 4. 1976 az olimpia éve. Montreal „sportszínpadán" a müncheninél több magyar aranyérmet. 5. Lényegesen többet vár­tam a vívóktól. Többre ké­pesek a súlyemelők és a bir­kózók is. S ami aggasztó, az á magyar labdarúgók szerep­lése. Dr. Antatrty György, ügyvéd, autóversenyző. Kelemen Imre, ács, áll­ványozó: 1. Az úszók sikereit tar­tom az év legnagyobb ered­ményének. 2. Kajak-kenuban Csapó és Svidró világbajnoki cí­mét. 3. Csapó Géza, Hargitay András, Szűcs Lajos (súly­emelő), Gedó György, Kan­csal Tamás. 4. A labdarúgástól, s eh­hez kapcsolódva a SZEOL­tól. 5. Olimpiai győzelmeket főleg öttusában, kajak-ke­nuban, női kézilabdában és vízilabdában. ' Hat arany­éremre tippelek. Előrelépést várok a labdarúgásban. El­sősorban a szemléletet kelle­ne megváltoztatni az MLSZ, a játékvezetők, az edzők, az egyesületek, és a' játékosok vonatkozásában. Az egyesü­leteknél többet kellene fog­lalkozni a játékosok neve­lésével, pszichikai felkészíté­sével. Alapvető hiba az is, hogy nincs megfelelő diffe­renciálás. A munkás is úgy kapja a fizetését, ahogy a gyárban, az üzemben teljesít — ezt a labdarúgóktól is meg kellene követelni. íakács József, sas; 1. Jónyerék világbajnoki címét. 2. Csapó Géza és Svidró József világbajnoki győzel­me. 3. Jónyer István, Gergely Gábor, Csapó Géza... — az­tán hosszú ideig gondolko­zik, majd a munkatársak közül Kiss Lajos, festő segít — Kancsal Tamás és Ma­gyár Zoltán. 4. A vízilabdásoktól, no meg a SZEOL labdarúgócsa­patától. • 5. Jobb eredményeket vá­rok, mint 1975-ben. Az Olim­pián pedig 10—15 aranyér­met. Ha 10 lesz, már az is 14 . f>kit íte 3V. Ipj 1. Nagyszerű az öttusacsa­pat világbajnoki aranyérme, a nő kézilabdások bronz-, valamint a női röplabdások EB ezüstérme. Kimagasló a Jónyer, Gergely páros arany­Kérdéséinkre új munkaho. lj-én, a budapesti 1. számú ügyvédi Munkaközösségben válaszolt: í. Az úszók szereplését tartom az év nagy sikeré­nek. 2. A szegediek közül Csa­pó és Svidró világbajnoki győzelme viszi el a pálmát. 3. Verrasztó, Csapó, Ma­gyar Zoltán, Gedó, Hargi­tay. 4. A labdarúgás az a sport­ág, amelytől mindig többet várunk, és egyre kevesebbet kapunk. Az Újpest a Benti-' ca elleni BEK-mérkőzésen nagy taktikai hiba miatt esett el a továbbjutástól. 5. Jó olimpiai szereplést várok, és 8 magyar arany­érmet. S, hogy saját sport­agamról is szót ejtsek, Fer­jáncz Attiláéktól várok elő­kelő helyezést az EB-futa­mokon. Mi pedig dr. Tanda­ri János barátommal az él­mezőnyben szeretnénk vé­gezni az 1976. éitt Szocialista Kupa versenyeken. * Üten mondták el vélemé­nyükét. A magyar férfi-: úszók. Csapó Géza és a ma­gyar labdarúgás szinte min­den válaszban szerepelt." Kí­vánjuk, hogy a magyar spor­tolók teljesítsék 1976-ban azokat az elvárásokat, ame­lyeket riportalanyaink el­mondtak. Baeaméry László I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom