Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

2 Vasárnap, 1975. december 21: Japiniia utazik Gromiko 9 Tokió (MTI) térium közleménye szerint a A japán külügyminlszté- látogatás alkalmával megvi­rium szombaton hivatalosan tatják a két ország közötti bejelentette, hogy január békeszerződés előkészítésé- j 9-én néhány napos láloga- nek kérdéseit, és sor kerül tásra Tokióba érkezik Ard- a japán—szovjet külügymi­rej Gromiko szovjet külügy- niszterl konzultáció újabb miniszter. . A japán minisz- fordulójára. Az arg&Bifin légierő lázadása 9 Buenos Aires (Reuter) „Az argentin kormány, te­kintettel a légierő egy ré­szének lázadására, úgy ha­tározott, hogy megvédi az alkotmányos rendet és annak intézményeit." Ezt jelentette be az a rövid, hivatalos köz­lemény, amelyet a kormány péntek éjszakai (helyi idő) egyórás rendkívüli üléséről adtak ki. A kabinet ülésén Iaabel Perón elnökölt. Az argentin szakszerveze­tek és a peronista kormány­párt mintegy kétszázezer ember részvételével nagy­gyűlést tartott a főváros fő­terén, a Plaza de Mayón, a kormánypalota épülete előtt A nagygyűlés résztvevői tá­mogatásukról biztosították a törvényes kormányt, és hitet tettek a nép vívmányainak megvédése mellett. A Reuter hírügynökség azt jelentette, hogy az argentin szenátus több tagja Isabel Perón asszony távozását kö­vetelte. Luls Leon szenátor, az ellenzéki radikális párt prorrtine.-.s képviselője újság­íróknak elmondotta, hogy a szenátusban képviselt vala­mennyi pártcsoport képvise­lői. a peron stákkal együtt, petícióban követelték „az alko'.minv megvédésé-.ek egyetlen útjaként" az elnök­asszony távozását. A petíciót eljuttatták Angel Robiede belügyminiszterhez. * „Áz imperfaliota monopó­liumok, a CIA és a nagytő­kés oligarchia által bátorí­tott puccskísérletként" érté­kelte nz Arg*ntln Kommu­nista Párt nénteki nyilatko­zatában a légierő lázadását. Az akció célja „a kormány megdöntése, a választások megakadályozása és az or­szág vérfürdőbe taszítása, ami katasztrofális polgárháború­hoz vezetne" — hangoztatja a nyilatkozat. Az Argentin Kommunista Párt felhívással fordult a kormányhoz, hogy „minden eszközzel könnyítse meg a politikai válság megoldását", valamint felszólítja a fegy­veres erőket az alkotmány megvédésére, és arra, hogv ne tegyenek félreérthető lé­péseket. amelyek „vissza­vonhatatlan meghasonlást idéznének elő a néppel". Szovjet-kubai barátsági nagygyűlések • Havanna (TASZSZ) A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt ve­vő szovjet pártküldöttség két tagja — G. Romanov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja és Sz. Medu­nov, az SZKP krasznodari határterületi bizottságának első titkára — pénteken lá­togatást tett a havannai autójavító üzemben. A szovjet küldöttség tagjai megismerkedtek az üzem munkaszervezésével, megte­kintették a műhelyeket, és beszélgettek a dolgozókkal. Ezt követően a gyár kultúr­termében szovjet—kubai ba­rátsági nagygyűlést rendez­tek. Ugyancsak pénteken a Ca­magüey tartománybeli Nue­vitas városban ünnepélyesen felavatták a Szovjetunió részvételével épült műtrá­gyagyárat. A kombinátban az avatás után szovjet—ku­bai barátsági nagygyűlést tartottak. Kádár János beszéde cs magyOT—taabai barátsági nagygyűlésen Jüllamtitikarok (Folytatás az 1. oldalról.) szöntsem önöket, és átadjam a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözle­tét, baráti jókívánságait üze­mük, Havanna, Kuba mun­kásosztályának, egész dolgo­zó népének — kezdte beszé­dét Kádár János. A továbbiakban őszinte el­ismeréssel szólt a kubai for­radalmárok nagyszerű tet­teiről, s arról, hogy a forra­dalom győzelme óta — az imperializmuk minden mes­terkedése ellenére — Kuba, a szocializmus amerikai bás­tyája megerősödött, a szocia­lista építésben nagyszerű si­kereket ért el. — A kubai szocialista épí­tő munka nagyszerű eredmé­nye a Kubai—Magyar Barát­ság Üvegkombinát is, amely­nek több mint 1200 fős mun­kásközössége az egész nép­gazdaság számára termel. Jóleső érzés számunkra, hogy ebben az üzemben honiitár­saink, magyarok is dolgoz­nak, jó egyetértésben kubai O Madrid (AFP) Pénteken a késő esti órák­ban ért véget a délelőtt kez­dődött spanyol minlszterta- T . „ .. _ nácsi ülés. Martin Gamero *»j1 mert „liberá'isabb sajtópoli­tikát" folytatott. Elmozdították tisztéből eddigi belügyi államtitkárt. A szél­tájékoztatásügyi miniszter az „AJ-HK-IJ-U „AI ülés után közölte: Carlos ÍŐJ,?^°.Ldal1 ^éz,eteiroi^me,rt Arias Navarro kormányfő a miniszter: anácsban bejelen­tette, hogy az úi végrehajtó testület programját hamaro­san ismerteti a parlament­ben, politikus egyike azoknak, akik a parlamentben sértő hangnemben bírálták Jósé Maria de Areizla spanyol külügyminisztert a múlt hé­ten Párizsban elhangzott ki­jelentése miatt, miszerint Hírügynökségi jelentések Santiá„0 rapH11 ' „ Snanvoi szerint a m'nisztertanács ki nevezte az első államtitkáro­kat. Külügyi államtitkár Sa- kormónvt(S, bino Oreja Aguirre lett, akit Sí"*/ Franco tábornok 1974-ben menesztett, állítólag azért, kommunistaellenesek eme újabb provokációs akciójá­nak, és ezáltal, akarva nem akarva, előmozdították en­nek a szovjete'lenes kiroha­násnak a további felszítását A Pravda válasza a francia tévének 9 Moszkva lően tudtak válaszolni a A Pravda pénteki számá- szovjetelleneségre, hitelt ad­ban V. Alekszejevtől „Durva tak a szovjetellenesek és hamisítás" címmel az alábbi cikket közölte: A napokban a francia tévé újabb szovje'.ellenes kacsát röppentett fel a képernyőn. Bemutatott egy szögesdróttal körülkerített területet, a té­vénézők szeme előtt valami­féle gépkocsi jelent meg, va­lami emberek cikáztak át, s I a bemondó közölte, hogy ezek állítólag politikai fog-! lyok egy szovjet munkatá-' borban. Természetesen akár figyel­men kívül is hagyhatnánk ezt a hamisítást, amelyhez olyan filmkockákat használ­tak fel, amelyekről nem tud­ni, hogy kik vették fel, mi­kor és kikről. Efféle hami­sítványokat fabrikáltak, és mutattak be a pszichológiai háború szolgálói a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején. De már akkor sem voltak képesek a széles nyugati tömegekben ellensé­ges érzületet kelteni Lenin országával szemben. Mégis csodálkoznunk kell, hogy a hetvenes években, amikor a nemzetközi kapcso­latok légköre javult, a Szov­jetunió és Franciaország vi­szonya pedig konstruktív jel­leget öltött, a francia tévé mind gyakrabban folyamo­dik szennyes szovjetellenes és kommunistaellenes kiro­hanásokhoz, s még durva ha­misításoktól sem riad vissza. Még meglepőbb az a kö­rülmény, hogy egyesek azok közül, akik mindig megfele­Hazánkban járt Dntonio Franco Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 15—20-a között láto­gatást tett Magyarországon Antonlo Franco, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Anto­nlo Francót fogadta Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. A mexikói testvérpárt képvise­lője megbeszélést folytatott az MSZMP KB külügyi osz­tályán. A szívélyes, elvtársi lég­'. körben lezajlott látogatás so­rán véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s tájékoztatták egymást pártjaik Icvckeny­ségéről. Megállapodtak, hogy a proletár internacionaliz­mus szellemében továbbfej­lesztik a két testvérpárt kö­zötti kapcso'atokat. Antonio Franco szombaton elutazott Budapestről. Santiago Carrillo, á Spanyol Kommunista Párt száműze­tésben élő fő'itkára az új visszakaphatja útlevelét. Az új belügyi ál­lamtitkár Jüan Manuel Ro­may Beccaria lett, akit — politikai megfigyelők szerint — szoros kapcsolatok fűznek Manuel Fraga Iribarne bel­ügyminiszterhez. nyeikhez, szívből jó egész­séget, további sikereket kí­vánok mindnyájuknak." Délután a magyar küldött­ség, élén Kádár Jánossal, a kubai főváros közelében levő „Jósé Marti" úttörőtábort kereste fei. A delegációt el­kísérte Belarmino Castilla­miniszterelnök-helyettes, a KB tagja. A tengerparti villanegyed a forradalom győze'me előtt a gazdagok egyik üdülőhe'ye volt. Most 2500 gyerek szá­mára biztosít táborhelyet. Kéthetenkénti váltással egész iskolai • osztályok érkeznek ide, tanáraikkal együtt, s az órák u?án sportolnak, játsza­nak, fürdenek. A tábor bejáratánál do­boló. táncoló úttörők sorfa­A forró hangulatú barát- )a fogadta Kádár Jánost és hogy igaz barátokkal, osz­tálytestvérekkel találkozunk. — Elmondhatjuk: küldött­ségünkre nagy hatással van kubai testvérpártunk legfőbb fórumának forradalmi, in­ternacionalista légköre, az elvhűség, amely tanácskozá­sukat áthatja. Kádár János viharos taps­sal fogadott beszédét a Ku­bai Kommunista Párt és Fi­del Castro vezette Központi Bizottsága, a hős kubai nép, népeink testvéri barátsága, a szocializmus és a béke élte­tésével fejezte be. Be;egyzés az sági gyűlés az Internacionálé hangjaival zárult. S amikor a szívélyes házigazdáktól bú­csút vett Kádár János, eze­ket írta a havannai üzem a küldöttség többi tag iát, majd abban a házhan, ahol a nagy forradalmár, Che Guevara élt, a tábor legki­válóbb úttörői ismertették emlékalbumába: „A magyar pártküldöttség nevében gazdag kiállítási anyag alap­őszintén köszönöm a -Kubai ján a hős forradalmár éle­testvéreinkkel A maavar B?\&t3&*M £veg- tét. Kádár János az itteni ma?yar kombinát pártszervezetének, ,,.. „ ... ' küldöttség neveben gratula- vezetőinek, összes dolgozójá- emlékkönyvbe bejegyzett só­nak a baráti fogadtatást, raiban tolmácsolta népünk Gratulálok eddigi eredmé- tiszteletét a hős iránt. lok a gyár kollektívájának nagyszerű eredményeikhez, külön ahhoz, hogy a Kubai Kommunista Párt első kong- » resszusának tiszteletére in- Szombaton reggel, havan­dult országos szocialista nal id6 szerint 8 órakor, a munkaverseny keretében az Kubai Kommunista Párt el­elsők között határidő előtt ső kongresszusa a mandá­teljesítették éves tervüket - tumvizsgáló bizottság jelen­mondta Kádár János. tésével plenáris ülésen foly­Ezutan kitért a két ország tatta munkáját, között .gyümölcsözően fejlő- A jelentés szerint a 3118 dő együttműködésre. Hang- delegátus 69 százaléka részt súlyozta, hogy pártjaink vett a Batista-uralom ellen kapcsolatai az elvtársi meg- folytatón fegyveres harcban, értés, a testvéri együtt.műkö- 34 szézaiók harcolt a gvőze. dés szellemében mindkét fél tem utávi ellenforradalmi megelégedésére allandóan megmozdulások ellen. A fejlődnek Szólt a magyar delegátusoknak kétharmada nép szocialista építő mun- " ? kájának eredményéiről, a népünk előtt álló feladatok­ról, majd így folytatta: — Az elmúlt napok gaz­dag eseményei, a küldöttsé­günk iránti figyelem napon­ta megnyilvánuló ezernyi je­le, az itteni meleg fogadta­tás ékesszólóan tanúsítja, munkás, közülük 22 száza­lék mezőgazdasági do'gozó. 90 százalékuk 5 éve. Illetve már korábban belépett a pártba. A kongresszus tegnapi, ne­gyedik naoiának első szóno­ka Paul Verner. a Német Szocialista Egységpárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt, aki tolmácsolta az NDK kommunistáinak és dolgozói­nak, üdvözletéi. , Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz-, ponti Bizottságának első titkára, a Kubai KP kongresszu­sán részt vevő magyar pártküldö'tség vezetője pénteken Havannában találkozott testvérpártok küldöttségeinek ve­zetőivel. Meleg baráti légkörű találkozóra került sor Mi­hail Szuszlovval. az SZKP Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával. Szívélyes, elvtársi megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia KP főtitkárával is. BÁTYAI JEKŐ: Lapok a szegedi tudomáev­és teciiRikatfirtéietbiil 14. Dr. Csókás Gyula, aki 1925-ben ke­rült Szegedre, Budapesten született, 1080. február 8-án. Édesaoja asztalos­mester volt. s műhelyéből tartotta el héttagú csa'ádját. Alap- és középisko­lai tanulmányait szülőhelyén végezte, majd a műegyetemre iratkozott be. Ugyanott szerzett műszaki doktori ok­levelet 1914-ben. Doktori disszertáció­iát a kender tápanyagfelvételéről és a különböző táosóknak á rostra gyako­rolt hatásáról írta. Mielőtt Szegedre került, és vezetője lett az itt 1924-ben létesült Kender­és Len'ermelésl Kísérleti Állomásnak, pályáját az állatélettani és -takarmá­nyozási kísérle i intézetnél kezdte, se­gédvegyészként, 1905-ben. Itt külön­böző kazeinek e'.emi összetéte'ével foglalkozott. Innen helyezték át 1937­ben az akkor Budapesten széke'ő ken­der- és lentermelési szakintézethez, ahol dr Varga Oszkárral együtt a len és a kender áztatásának kedvező és káros mikroorganizmusait tanul­mányozta. majd hosszabb szakdolgo­zatban számo'tak be eredményeikről. Ezután mütrágyakísér'etekből állapí­totta meg a kender tápanyagszükség­letét. Az első világháború megszakí­totta szakmai sikereit, bevonultatták, és csak 1916-ban sikerült a Vöröske­reszt közbejöttével hadifogságból ha­zakerülnie. Már Szegeden állomásvezető, ami­kor 1926-ban Belgiumba és Hollandiá­ba kü'dték tanulmányútra, a len ter­mesztésének és kikészítésének tanul­mányozására. Hazatérve, a nagy olaj­tarta'mú lenmag pronagálásával nagy­ban hozzá'árult a olajlen termelésnek az országban nagyobb mértékben va­ló elterjesztéséhez, nemcsak a hazai olajgyárak szükségletének fedezésére, hanem az exportlehetőségek emelése érdekében is. A megindult propagan­dára a hazat olajlenmag termelési te­rülete több ezer kat. holddal emel­kedett. E mozgalom minél hatható­sabb kitárulkozása érdekében a Csó­kás Gyula vezette állomást kender-, lentermelési és növényolaj-kísérleti állomássá keresztelték át. Kiváló kutatókészségével, nagyszor­ga'mával és szaktudásával úl utakat nyitott, új lehetőségeket jelölt meg azoknak a növényeknek a termeszté­sében, amelyek az egyik legfontosabb iparágnak alkotják nyersanyagát. A kender és len minőségi termesztése érdekében szoros és eredményes kap­csolatot létesített a feldolgozó Ipar­ral, különösen a szomszédos újszegedi kendergyárral. Nagy tudását és kiváló kísérleti eredményeit nemcsak tollal terjesz­tette. hanem fáradságot nem Ismerve, személyesen hordta szét az országban, és előadásokon ismertette azokat Ér­tékes szaktanácsokkal ellátva lelkesí­tette a termelőket a tudomány vívmá­nyainak a mezőgazdaságban való haszno-ítá ára. A szegedi tudomány­egyetemen meghívott előadóként is működött. Hivatali helyiségében, 1935. június 10-én érte a halál, mindössze 55 éve­sen. Dr. Csikás Gyula munkásságának az a nagy érdeme, hogy a rost- és o'.ajinari növényekkel, de főként a kender- és a lentermesztássel, továb­bá a fe'do'gozás feltétjeinek hazai tanulmányozásával elsőként foglalko­zott. A termelés mennyiségének és mi­nőségének javítása érdekében az. állo­más 1931-ben új vetőmagok bevezeté­sére sikeres akciót hajtott végre, és így biztosí'ották a jó minőségű kórót adó o'asz kendert, illetve a rigai lent. Addig jobbára alacsony növésű lent és kendert termesztettek, amelyeknek minősége jóval szerényebb volt, mint az új fajtádé. A földművelésügyi minisztérium á\tal létrehívott országos hatáskörű lentermelési bizóttság kezdettől fogva, termesz ési kérdésekben, az állomás eredményeire támaszkodott. Az állomás tartotta fenn a vetőma­gok minőségét, és ezt állandó vizsgá­latokkal ellenőrizték. Azt is megálla­pították. hogy míg a rostlen termesz­tésére jobbára az ország csapadéko­sabb vidékei az alkalmasak, addig az olajlen termesztésére az ország egész területe, meg'elelő talajon, alkalmas. Mindkét lenféle-ég esetében nagyon fontos a korai vetés, mert 1—2 hetes késés már jelentős kártétellel járhat. Az állomás munkatársainak megál­lanításal szerint a rostkender termesz­tésére elsősorban az ország azon te­rü'etei alkalmasak, ámelyek jó ásvá­nyi ta'aijal rende'keznek. A műtrá­gyázás kísérletek kiderítették, hogy a termrénaevságo* nitrogént tartalmazó műtrágyákkal növelni lehet, de a rost­len e-ef.áben károssá válhat, mivel elősegíti a megdőlést, és ez minőség­rom'ás-al jár. Az őszi lennel folytatott kísérletek nem ad-ak egyérte'mű e-edményeket, ezért köztermesztésre nem is java~ol­ták. Hazánkban át'e'elteté-e kockáza­tos. Amennyiben sikerül, úgy a tava­szi lennél nagyobb termést adhat. A kender- és lenterme-ztési állo­más Csíké? Gvula vezetésével kezdte meg működésit, de országosan e'is­mert tudományos sikereikben jó fel­készültségű monkatársai kitartó szor­ga'ma. szakmai rutinja is benne van. Az olailen termeszté-e olyan tekin­télyt adott az állomásnak, hogv a ko­rábbi ö'ezer hektáros termelési terü­letet 1943-ra harmincezor hektár fölé emelték. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom