Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

) 2 Csütörtök, 1975. december IS, Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mok s'gítik. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a -falhastná'ás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresszív ágazatok. mint pl. a műszeripar, a híradástechnikai és számítástechnikai Ipar. a közúti járműgyári ás, a gyógyszeripar, a műtrágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A géoipar termelésének kb. egyharmaia új. legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növekedett az ipari termékek értékesítése. elsősorban a külföldön értékesített termékek mennyisége. — A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be. ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. — Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást feiezlünk be. közöttük olyan jelentőseket, mint a Thorez külfejtés. a Gagarin Hőerőmű, a Dunamenti Hőerőmű I. szakasza, a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerműve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerműve, a Magyar Vagones Gépgyár motorgyártó és futóműgyártó kanacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegylkombinát PVC üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve, a Beremendi Cementgyár, a Lábatlani VéUonypapírgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Kiskörei Vízlépcső I. üteme, a Metró kelet—nyugati vonala, a Szegedi Biológiai Kutató intézet. A teljes befejezés előtt megkezdte termelését néhány olyan nagy létesítmény, mint a péti új műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészmú. — A gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasági "ejlődése — a tervnek megfelelően — meghaladta az országos átlagot. — Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervnek megfelelően 1975ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság. öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. — IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük. hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek, és a számunkra hátrányos árarányváltozások. — Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtuk valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fölényét bizonyítja. alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. — Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedalem 30—32 százalékos, már említett növekedésével szemben a belföldi felhasználás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé tes~i, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. — A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helvzetánek erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tisztajövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az államháztartás részére elvonni. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer tővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt ielenti, hogv a mezőgazdaságban csökken az aktív keres "k száma, az iparban lényegében változatlan . marad míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű 1 ítszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokbél egyaránt s ámottevő létszámemelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiporban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gaz'á'k^dást és a további gépesítést. — Meglevő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megval "síiáú idejét le tudnánk rövidíteni. — Ügv vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénvbe iktatása. hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség. az egvre hat'konyább munkára való törekvés hassa át. va exportáljuk s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. — A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mintegy a felét erre fordítjuk — Á mez-gazdaság termelésének alapját továbbra is szocialista nagyüzemek képezik. ezekben évente 4,5— 5 száza'ékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, am-lvnek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. — Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az, hogy a népgazdaság építési-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagy létszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. — Az építőipari fejlesztéshez a terv szerint mintegy 19—20 milliárd forint áU rendelkezésre. — A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasznál "dásából, és a struktúraválto ásokból ad^dó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Az export-import kérdése Az mi termelését tovább nsvepk Aj ötéves tervünk reális és megvalésitkaté Tisztelt Országgyűlés! — Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jóalapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai. — Tervcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfontosabb eredményeire — A gazdasági fejlődés fő irányait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép- és hosszú távú célok összehangoltak. A következő évek fontos feladata a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése. ezért a távlati fejlesztés néhány fontos cél iának a megvalósítását (például a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem növekedési ütemének a közelítését, a felhalmozási hányad, főleg a feldolgozó iparok arányának növelését) még az V. ötéves terv sikeres teljesítése esetén is csak a 80-as évtizedben lehet határozottabb célként megjelölni. Hatékonyabb munkára van szükség Kedves Elvtársak! — A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33—35, az építési-szerelési tevékenyság 30—33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. — A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak, hoszszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. — A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy 'éppen megmerevedést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban tükröződnek. — Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azok még következetesebb megvalósítását szolgálja. — Jelenleg a költségvetési célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya, és nem kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdasáppolitikai feladatnak tekintsük. — A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő Javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! — Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vetető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni mégoedig úgy. hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban. évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340— 350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tová' b folytatjuk a term lési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását. Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és -elláfás. A villamosenergia-ipar termelése a következő öt évben erőteljes ütem'-en. évenként közi 7 százalékkal nő majd. — A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energ'aszcrkezet korszerűsítését. 1980-ra az energiafelhasználásban a szénhidrogének arányát az 1975 évi 57 százalékról 64—66 s ázs'ékra növel lük. Ez azt is jelenti, hogy az energiaforrásokban a7. imaoT aránva az idei 45 száza'ékról 1980ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a -felhaszná. lásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz felhasználásával számolunk Ennek érdekében a hazai termelést legn'ább 6 milliárd köbméterre k«út növelni. A szoviet földgázbehozatal növelése cédából részt veszünk az orenburgi gázvezet-Hc énítésében. — 1980-ban a népgazdaság villamosen°reia-igónvo mintegv 35 milliárd kwó lesz. az idei 25 mHUá-d kwő.val szemb°n. A növekvő imnnrt mellett tehát az erőművi ker.nCjtósok mintegy 1500 MW-os bővítésére Is szükség van. — A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. öt év alatt a műanyagtermelés több mint két és félszeresére, a poliakrii-nltril szál termelése több mint kétszeresére nő. 1980-ra az egv lek"sra jutó műanyagfelhasználás az 1975. évi 24 kilóról 38—40 kilcra emelkedik. — Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gvártmánvszerkezet átalakításában és Worszerűsítésében kétségtelenül ez az iparág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. — Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a iobb exportk' pess ég érdekében — megkezdődik a foMosabb gyártmányok, gvártmánycsonort ok technológiai rekonstrukciója. — A könnyűiparban folytatjuk a ruházati ipar rekonstrukcióját. — Az élelmiszerioarban a lakosság eH.áfásának lavítása. a gazdaságos kivitel növelése és ezzel rsozettiggésb"n a mezőgazdasági termékek minőségileg magasrbb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. Tisztelt Elvtársak! — A termúési és feilesztési céliainkat csak úgy valósíthatjuk meg ha XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramiának mepMelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és koonerációval párosuló szelektív iparfeHesztés lehetőségeivel. A iöv*ben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termes korlátozására, de lehetőleg megszüntetésére. A nehézségekből csak az lehet a kiút. hogv a vehetők megvizsgál iák. mii ven változtatások szükségesek a vá'lalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsanak. — ötéves tervünknek szer. ves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítése. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32—35 az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy. hogy öt év alatt a tervezett gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36-^40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 61—65 s"ázalékkal, ezen belül az ioari exportnak 75—88 százalékkal, a mezőgazdasági és éle'miszerioari kivitelnek pedig 40—45 százalékkal kell emelkednie. — A behozatal — az észszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Különösen fontos azonban az imoorttal való ésszerű gazdálkodás, az. importanyag k magasabb szintű feldolgozása. — Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGSTországgal folytatott tervszerű együttműködésnek, és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. — Fokozódik az új formáknak, a termelési együttműködéseknek, a nyers- és alapanyag-termelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, az usztyilimszki cellulózkombinát, a kiembajevi azbesztkitermelő és dúsító kombinát és a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kV-os villamos-távvezeték építésében. — A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási kapcsolataink. — A szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy előnye annak tervszerű és stabil jellege. Mindebből azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a vállalatok elhanyagolhatják a gyártmány- és gyártásfejlesztési munkát. A KGSTországok igényei dinamikusan fejlődnek, és egyre inkább számolni kell a korszerű termékek versenyével Is. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. E téren különösen fontos a termelési, fejlesztési és kooperációs együttműködési formák megteremtése. Árpolitikánk életszínvonal-politikánk függvénye A mezőgazdaság fefesztésrnek középpontjáén a gépesítés áli A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezegazdaságban a termelés évi 3.2 —3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971—75. években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelécenység erőteljes emelésével érhető el. — A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk. hogy mezőgazdasági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgoz-; — Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—18 százalékos reálbér-növekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. — Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonal-politikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket, és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban alakuljon. — Továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 430—440 ezer új lakás építésével ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembevételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő "akások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. — A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből növekvő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítása érdekeoen rendelkezésre álló erőinket mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére, a kórházi betegellátás színvonalának emelésére, különösen a szülészeti és gyermekellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésére összpontosítjuk. — Társadalompolitikai és gazdasági feladataink megvalósításához a tervjavaslat összesen 970—980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban /