Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

2 Szerda, 1975. december 17: Közlemény a szocialisía országok kii lügymlnlszlereinek tanácskozásáról • Moszkva (MTI) Kedden este Moszkvában az alábbi hivatalos közlő. ményt adták ki a hét szocialista ország külügvminiszteének találkoz járói: 1975. december 15-én és 16-án Moszkvában tanácskozást folytattak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kü'ügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett: a BNK részéről Petr Mladenov külügyminiszter, a CSS7K részéről Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, az LNK részéről Stefan Olszowski külügyminiszter, az MNK részéről Púja Frigves külügyminiszter, az NDK részéről Oscar Fischer külügyminiszter. az RSZK részéről George Macovescu külügyminiszter, az SZSZKSZ részéről Andrej Gromiko külügyminiszter. 1. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány Időszerű kérdéséről, közöttük az európai helyzetről. 2. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították m»g, hogy minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére a mai világhelyzet meghatározó vonásává vált az államok közötti egyenjogúságon alapuló békés és bará'i kaocsolatok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés klszé'esítése, a feszültség enyhülése folyamatának megszilárdulása. Ez jelentői mértékben a szocialista országok lendületes és következetes politikájának az eredménye, amely egyre szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ valamennyi haladó és békeszerető erejénéL 3. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve eszmecserét folytattak az eur pai földrész helyzetéről és aláhúzták a további előrehaladás szükségességét a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada által együttesen elfogadott és kialakított módon. Ez megköveteli, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam teljes mértékben valóra váltsa egymás közötti kap. csolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzített elveket és megállapodásokat, éa olyan hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek mind konkrétabb tartalommal töltik meg a biztonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését az európai földrészen és előmozdítják a feszültség enyhülésének folyamatát. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok továbbra is ebben a szel. lemben tevékenykednek, és elvárják, hogy hasonlóan cselekszik majd az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állam is. 4. Az utóbbi idők eseményeinek fényében megvitatták a továbbra is veszélyes közel-keleti helyzetet A tanácskozás résztvevői állást foglaltak a térség igazságos és tartós békéje érdekében teendő aktív erőfeszítések, a közel-keleti konfliktus átfogó és általános politikai rendezése mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének erre vonatkozó határozatai alaoján. Egy ilyen rendezésnek magában kell foglalnia az izraeli csapatok kivonását az összes 1967-ben megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleírt ve a saját állami szuverenitásának és függetlenségének szavatolását. Aláhúzták a genfi közelkeleti békeértekezlet felújításának fontosságát, azzal, hogy azon kezdettől fogva, és egyenlő jogikkal részt kell vennie valamennyi közvetlenül é-dekelt féln«k. Ideértve a Palesztinai Felszabadítás! Szervezetet Is. Rámutattak, hogy az ENSZnek, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktívabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mielőbbi rendezésében. 5. Az ENSZ-közgvűlés XXX. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere során a figyelmet a szocialista országiknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslatai megvalósítására összoon ásították, különösen a ntik-lárls fegyverekkel, és más tömegpusztító eszközökkel kapcsolatos Javaslatokra, amelyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. A tanácskozáson képviselt szocialista államik hathatós leszerelési Intézkedésekért szállnak síkra. A jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek minden olyan tárgyalás sikeréért, amely kétoldalú vagy sokoldalú alapon, illetve az egész világra kiterjedően folyik, és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre, ezen belül a nukleáris leszerelésre irányul. 6. Véleménycserét folytattak továbbá a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások helyzetéről, és új-'iag megerősítették eltökéltségüket hogy fáradhatatlanul tovább! erőfeszítéseket tesznek a tárgyalások tényleges haladásáért. Meggyőződésüket fejezték ki. hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegyveres erők és fegyverzetek hatékony és lényeges csökkentéséhez kell vezetniök annak az elvnek a tiszteletben tartása alapján, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen kárt. 7. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nemzetkőzi együttműködés kiszélesítése és a nemzetközi gazdasági kaocsolatok Igazságos és a kölcsönös előnyökön alaouló, valamennyi ország feilődését és társadalmi haladását elősegítő fejlesztésének. a népeknek a neokolonlallsta és tmoerlalista erők elleni küzdelme támoga'ásának céljából a miniszterek véleményt cseréltek a nemzetközi helvzet néhány más vonatkozásáról Is. Ennek során ismét megerősítették, hogy a szocialista országok szilárdan támogatják az Angolai Népi Köztársaságot. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Kö társaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozása a baráfság és az elvtá'-siasság légköriben folyt le. Pártkongresszus Kubában Ma, szerdán a havannai Carlos Marx Színházban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Történelmi eseményre készül a szigetország, amely az Idei ivet „Az e'.ső kongresszus ívének" — Ano del Primer Congreso — nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokássá lett valamilyen központi feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a „Primer Congreso" évében nem csak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek: a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunisták. 0 Az első és legfontosabb megállapítás — amely Fidel Castrótól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalatából is leszűrheti — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés" szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1982-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgozók önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. Január l. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész ténynek verték, hogy „renitens szigetlakók" mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak Is. Kuba azonban minden segítség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át. A Las Vegas-1 kaszinók nyúlványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni: a cukornád-monokultúra mellett enni Is kellett ad- Az első kongresszusig tárni... tó út hosszú volt. A forradaA szocialista országok — lom győzelme után Kubában élükön a Szovjetunióval — három haladó baloldali szerkezdettól fogva segítettek a vezet létezett: a Batista-rekubal gazdasági élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó hajók. Kuba ped'g eközben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazdasági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő Integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel; hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak, és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan Ifjabb nemzedék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem Ismeri a nyomort, az egyenlőtlenséget, az anal'abetizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészságügyi ellátásban Kuba első helyen áll kontinentálb viszonylatban. Raul Castrőt,v a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raúl Castro válasza rövid és egyszerű volt: lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érnlök a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista Jellegének megszilárdítására, mint az Ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. zsimet megdöntő Július 26mozgalom (élén Fidel Casiróval), a Blas Roca vezette kommunisták (az úgynevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött, s így törvényszerö volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista-leninista pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommun'sta Párt nevet. Az elsó Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékét, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjának örökségét a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a világ valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az Idén a latin-amerikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanácskozására. Az elsó kongreszszus Jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigazgatás forradalmi formáinak Intézményesítésére. 0 0 Kuba túlélt, s ma már Igazi életet éL Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén ? Sierra Maestrában még vágyként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa ..Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eseménye előestéjén. M. L. Előkészületek az európai kommunista pártok konferenciájára BÁTYAI 3ENÖ: Lapok a szegedi tudontánvés technikatörténetből # Berlin (TASZSZ) Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság novemberi ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően Berlinben megkezdte munkáját az a szerkesztői csoport, amelynek feladata a konferencia dokumentumtervezetének további előkészítése. A szerkesztő csoport ülésén részt vesznek: a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt. a Német Szocialista Egységpárt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, a Jugoszláv Kommunisták' Szövetsége, a Luxemburgi Kommunista Párt, az Osztrák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt és a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja képviselői. Szovjeté-magyar árucsereforgalmi megállapodás £ Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban kedden ünnepélyesen aláírták az 1976—1930. évi magyar— szovjet árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást, amely a következő ötéves terv teljes időszakára biztosítja az országaink közötti gazdasági együttműködés töretlen fejlődését, Ugyancsak kedden írták alá a megállapodás 1976ra szóló jegyzőkönyvét. Kedden délben, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának tanácstermében rövid ünnepség keretében Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patollesev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével az okmányokat 1L Szeged gazdag múltú kertészeti életének jelentősebb képviselői az eddig említetteken kívül a következők. Lehotai István kertész 1906-ban született Szegeden. Iskoláit Szegeden végezte, és kertészeti ismereteit is Itt sajátította el. A helyi református egyház kertészetét vezette 1929-töl. Vadász István képesített kertész 1906-ban született Szegeden. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten és Cegléden végezte, majd kertészeti ismereteit a Szeged városi kertészetben szerezte meg. Ezt követően kertészeti képesítését 1923-ban kapta meg Budapesten. Pályáját Kecskeméten kezdte, de dolgozott Budapesten és Egerben is. Az egyetemi kertészethez 1931-ben került. Főkertésszé 1934-ben, a kertészet vezetőjévé 1937-ben nevezték kl. Katona Antal 1914-ben alakult kertészetét az 1910-ben Szegedre került Molnár István képesített kertész veJ tte. A háromezer négyszögöl területen konyhakertészettel és virágtermesztéssel foglalkoztak. A törökbecsel Fehér József gőzcséplőgépe Szegeden történt áthaladta alkalmával még elég sok viszolygást és húzószkodást váltott ki. Ennek ellenére a múlt század második felében már Szegeden Is találunk cséplőgépet, sőt többek voltak, akik azért tartották fenn gépüket vagy gépeiket, hogy a szezonban bércséplést vállaljanak. Ezek sorából kiemeljük Rigó József cséplőgépest, aki 1910ben került Szegedre. Iskolai tanulmányainak befejeztével a géplakatosszakmát sajátította el. Szegedre kerültekor az itteni Back malomban helyezkedett el. Innen a város szolgálatába ment, és mint gépész dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Tulajdonát képező egy cséplőgépével cséplés Idején a megye területén végzett bércséplést. Szögi József képesített kertész 1913ban született Szegeden. Szakmai felkészültségét ugyancsak itt szerezte meg. Előbb Budapesten és Nyíregyházán dolgozott, és csak 1936-ban tért vissza Szegedre. Ekkor önállósította magát, és ezerkétszáz négyszögöl nagyságú területen főleg konyhakertészettel foglalkozott. A vlrágtenyésztést másodrendű kérdésként kezelte. Első jelentősebb bolgárkertész a város agrármúltjában Avramov Illés, aki 1898-ban született Monosstircában. Iskoláit és szakismereteit ugyanott szerezte meg, és 1922-ben önállósította magát Szegeden. Igen jelentős területen, 30 kat. holdon foglalkozott főleg konyhakertészeti termények előállításával. Az öntözést gépi úton oldotta meg. Terményeivel mindig az elsők között jelent meg Budapest és Szeged piacain. Kertészete területén létesült 1949-ben a Szegedi Textilművek. Kamenszky József mint kertészeti főfelügyelő került Szegedre 1929-ben. Kertészeti tanintézeti tanulmányait Budapesten végezte. Egész életében állami szolgálatban dolgozott. Életének főbb állomásai: Somogyszentimre, Szabadka, Jászberény, Orosháza és Szeged, Iványi Aurél kertész 1933-ban önállósította magát Szegeden. A kertészeti tanintézetet Budapesten végezte. Kertészettel kilenc, faiskolával négy kat. hold területen foglalkozott. Kiss István 1934-ben települt Szegedre, és létesítette ezerszáz négyszögöl területű kertészetét. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd a kertészeti tanintézetbe iratkozott be Budapesten. Képesített kertészként Kámonban és Budapesten dolgozott. A konyhakertészet volt erősebb oldala. Szeged mezőgazdasági kultúrája, ha komótosan ls, de a múlt század második felétől kezd saját lábára állni. Az első gazdasági egyesületet, amely igaz, hogy csak hat évig élt, 1859-ben hozták létre. A Szegedi Gazdasági Egyesület, amelynek tevékenysége sok vonatkozásban vitatható, Gerle Antal szorgalmával 1890-ban jött létre, és 1944-ig fennállott. Az egyesület hivatalos lapot is ad ki. Homoki Gazda címmel. A Szeged Alsóta:iyai Mezőgazdasági Egyesület 1884-ben. alakult, és 1995-ben szép székházat építettek maguknak. Az Alsóvárosi Népkör tagjai szintén mezőgazdasági szakemberek voltak. A parasztfiatalok számára szervezték a Szegedi Népfőiskolai Széchenyi Szövetséget, Az újszegedi tanítőintázetben 1911-ben felállították a gazdasági tanári tanszéket, amely Szeged központtal két megyére kiterjedően működött, és munkájában dr. Gulícsy Sándor tanár szerzett érdemeket. Az ország első népfőiskoláját Szegeden hozták létre, és téli négyhónapos szakmai tanfolyamokat tartottak a parasztfiatalság részére. Növényvédelmi és növényforgalmi irodát létesítettek 1920-ban, amelynek célja a paprika nemesítésén túl, a többi nemesített növény vetőmagvainak elszaporítása és elterjesztése volt. Az iroda vezetését Renczes Ferenc látta el, (Folytatjuk> J