Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
Szombat, 1075. november 15. 3 Munkaidő - szabad idő Kiszámította-e már valaki, szerviz délelőttre jelezte a hogy mibe kerül nálunk a munkaidő és a szabad idő határainak oly gyakori egybamoaódása? Amikor munkaidőben tesszük azt, amire a szabad idő szolgálna, és rossz szervezés miatt viszont a szabad Időből harap le a •úlóra? Jövetelét. Be kell vinni a kocsit a javítóba, de csak most tudnak fogadni. Telefonszerelők jönnek, és okvetlen otthon kell lenni. Most csak Igazgatási-ügyviteli a szinte kényszerű eseteket rünk említem, de a listát így is sokéig lehetne folytatni. t. falvak nagy területein olyan arányokban és összetételben, hogy teljesen megszüntesse az ellátatlan körzeteket. rendszegépesítésének szinte csak a kezdetén vagyunk, az ügyviteli jogszabályok pedig még mindig nehézkesek és bonyolultak. Aki tehét csupán fegyelmi, szlgoTermeszetesen, a munkás- ... , . .. ,, , , , ,. nak, aki blokkol jövet-me- rItó Intézkedésekkel képzeli net, kevésbé van rá lehető- megszüntetni az említett sége, hogy elhagyja a mun- munkahelyi lazaságokat, az kahelyét, mint például az alaposan melléfog, de lény, m A munka, a szolgáltatások, az Ügyvitel, az áruelosztás jpbb megszervezésével azonban rengeteget lehet javítani a helyzeten. Vannak Vannak Ilyen számítások, 'de nem pontosak. Mert például kl tudná kisimítani .jgginuzottnak, azt, hogy mennyi időt tői- . _ .... . tünk el „hiánycikkek" felku- • munkaidő alatti „eltatásával. Építkezik a család, intézendők listája" mértéken megvan szabva, melyik nap- felüli mindennapi életünkra kapunk fuvart de hiány- ben. Mlnde„ki tud ilyesmizilc a szükséges méretű tégla, .,,„ . , .. . a szükséges keménységű ce- r6l> ,zlnte mindenki el ls ment, nincs « boltban a vele, ha nincs más lehetősémegfelelő szög, amit az ács ge. És — sajnos - a tűrés e például vállalatok, ahol kér, most érkezett kúpcse- jelenséggel kapcsolatban a nemcsak jogi tanácsadás forép a TÜZÉP-hez, és ha belátástól a felelőtlen elné- lylk, hanem csekély térítés nem megyünk érte, máris zés legszélső hatáeatg ter- ellenében, Iratok, engedélyek elfogy. Mi történik ilyenkor? jed. stb. beszerzését ls elintézik, Aki olyan munkakörben Megfigyelhetjük e jelensé- rengeteg időt takarítva meg dolgozik, hogy „csúsztathat", get akkor is, amikor magunk ezáltal dolgozóiknak. Vannak iz belátást kér a főnöktől és vagyunk a szenvedő fél. más vállalatok, ahol az tlkéredzkedik. Ahol a Vagyis, akit keresünk, aki- üzemrészekben árubeszerző munkakör megengedi, hogy nek intéznie kellene ügy Un- szolgálatot létesítettek, s „rövid időre hazaugorjon", ket, ki kellene adnia az amikorra a dolgozó befejez! ott áz illető gondot se csinál érut, alá kellene irn'a az napi munkáját, kézhez vehebeíőle. hanem megkér vala- aktát, ninca a helyén. Megfi- H a megrendelt cikkeket kit: „tartsa helyette a fron- gyelhetjük, és még határo- Olykor már az együttműkötot".., zottabban vehetjük tudoiné- dés legegyszerűbb formái — Csak a legnagyobb „ma- aul, hogy e túlzott tolerancia például bizonyos üzletek gánszervezés", az építkezés milyen zökkenőket képes nyilvántartási Idejének rengondját említettük, mert a okozni a munkában, a szol- dezése — la sokat segítenek tapasztalat szerint a családi gál tatásban, a hivatal! ap- Társadalmi méretű felés társasház-építkezések tíz- parátusban. Lemérhetjük adatról van Itt szó: egyszeés tízezrek Idejét — persze, magunk, mennyi időt vesz- rűbbé, gyakorlatlasabbá, energiáját és anyagi forrását tettünk el sorbaállással, gyorsabbá kell tenni a szol— veszik maximális mérték- ácsorgással, tájékoztatás hiá- gáltatást és az ügyintézést, oen igénybe, s emellett sok- nya miatti kerülőkkel, s el- arányosan kell fejleszteni a szor évekig húzódnak. Ezért képzeljük, hogy népgazdasá- termelés és az ellátás kiszólás építkezőkkel kapcsolatban gl méretekben milyen vesz- gáló hátterét, amint ezt gazdaságpolitikai elveink is előírják. A tartalékokat azonban nem csupán a szűken értelmezett termelési technológia javításában, a munkaerő ésszerű elosztásában, egyszóval a hagyományos tálskQzla! a Figyelő A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap november 19-én megjelenő, 47. száma tartalmazza azt a négyoldalas mellékletet, amelyet a Pénzügyminisztérium állított össze az 1978. január 1-én életbe lépő gazdasági szabályozókat módosító rendeletekről, utasításokról, azok tartalmáról, a változások lényegéről, mértékéről. A melléklet típuspéldákat közöl az új rendelkezések lényegének jobb megértéséhez, a végrehajtás megkönnyítőiéhez. Tájékoztatást ad az átmeneti időszak finanszírozási formáiról, a különböző átértékelések elvégzéséről, a vállalati tervkészítés és a központi gazdasági szabályozás kapcsolatairól. Ugyanebben a lapszámban több cikk jelenik meg minisztériumi és tervhivatali vezetők tollából, s ezek az írások szintén sz új gazdasági szabályozók megismertetését, értelmezését kívánták segíteni. Tovsxtonogov és a klasszikusok . A szovjet tévé gálaestje Mert a televízió milliós mert elfogadja ennek e ma- talmas) lázadás motorját nézőtábora Ígéri a legszéle- galartuinak, világnézetnek, érezte meg benne, biztatva a sebb nyilvánosságot, nagyon cselekvésképtelenségnek haz- szerzőt, több kifutási lehetőjó ötlet volt innen, képér- táji enyészetét. A falióra séget adjon neki, Gorkij vi» nyőről búcsúztatni csütörtö- monoton ingája, a szarni- szor.t éppen a realitások takön a szovjet kultúra nap- várról lebuggyanó teavíz Iájáról mutat rá Tyetyerevjaínak gazdag rendezvényso- jelzi, lassan jár az idő. „Nem re, a másik, a sikertelen lé rozatát. A négyórás ö.sze- csinálnak semmit, és nem zadóra, kinek vágyait a Vodállítás tengelyében, főidőben, érdekli őket semmi" — füs- ka nyelte el. S ez a TyetyeGorki) klasszikus színműve .tólög Tyetyerev egy azóta rev jellegzetesen csehovi fikapott helyet, a Kispolgárok, érvényes kispolgári filozófi- gura! Gorkijt is, Csehovot U -korunk egyik legeredetibb át, amibe kapaszkodnak őre- nem utolsósorban azért őriztehetségű színházművészé- gek, fiatalok egyaránt. Mert ték meg nekünk az évtizenek, Georgij Tovsztonogov- Gorkij itt a generációs fe- dek- mert adott történelmi nak szemüvegén ót". A ne- ÖZÜltgáget u a kispolgárig helyzetben lényegében az 5U megkllíönbö'ztete6? II- ~ magatartásforma áramkö- orosz társadalomnak ugyangyeimet szentel a klassziku- réből táplálja: ezen az ala- *zt • betegségét tsmerték föl jok faggatásának, ezért oko- p0n igazságot sem lehet osz- A fegyelmezett, precízen zott Igazi szenzációt a közel- taní köztük A művelt" fia- Wdolgozott tévéjáték IskolaS5 KrSdanrab1.iv7f tatok hiába akarnak más- miként lebet sajátos: ahol magyar színészekkel ál- ként élni, a régi erkölcsökbe *rculatu- kltűní «<nészegyeiította be leningrádi előadd- süppedt öregeiknél, ha a "bégekkel '» vérbeli együtnyakukon élősködnek, ha te* munkát teremteni. A lázadásuk ívelése kezdeteko- szovjet televízió estjén még rán megtört, s úgy marad- részleteket láttunk a vqrosát (• mint köztudomású, még színészcserére Is sor ke rült, Kállai Ferenc .jáluk, Kirill Lavrov nálunk Játszotta a polgármestert). Talán nem haszontalan idéznünk Tovsztonogov egyik tanulmányát, melyben hitet tesz a klasszikusok mellett. (Gondolatok a klasszikusokról, 1965. Moszkva.) Értelmezégükhöz olyan megszívlelendő tanácsokkal szolgált, mint: a társadalmi elemzés súlya ne nyomja agyon a klasszikus művek érzelmi szépségeit, az aprólékosan kiválasztott ke'lékeket, bútorok ne temessék be azok köl- irodalomtörténetből tak, mint a .lejárt lemezen körbefutó süket gramofontű: „nem élnek, csak ténferegnek az élet körül". Tovsztonogov tévéfilmje Gorkij darabját óhatatlanul a Csehov-drómák ftilledtségére, reményvesztett, béna hőseire vetítette. Valóban föltűnő a rokonság, mondjuk a Cseresnyéskert tel, s az tudjuk, a társadalmi belátás is na- teségek forrása e helyzet, gyobb. Ám, említhetnénk Valóban bele kell tehát több tucat más okot is, ki- ebbe nyugodnunk, mint vasebbeket és nagyobbakat, lami istencsapésba? Tény, amelyek következtében na- hogy vannak tárgyi okok, ponta más tíz- és tízezrek amelyeket nem lehet egycsípnek le ilyen vagy olyan kön.iyen, hamarosan megmódon néhány negyedórát, változtatni. A fclányzó cik- üzemszervezésben kell kevagy néhány órát is q, mun- kek listáját pillanatnyilag resni, hanem az üzemen kíkanapból. Mert szép hús van legföljebb szűkíteni lehet, vüli feltételek javításában is. a mészárosnál, friss kenyér a Üzlethálózatunk, bármily A lehetőség e tekintetben péknél. Hazaugrunk, mert a látványosan fejlődik ls, még csaknem végtelen, rádiószerelő, a mosógép- sokára épül ki a városok és Rózsa László A Társadalmi Szemle novemberi száma Az országos agitációs és üj tantervek készítésének propagandaéríekez'et előadó- problémáit, gondjait, elemzi s-ii közül hármat közöl — cikkében. Várnai Ferenc a rövidített szöveggel — a folyóirat nemzetközi rovatáTársadalmi Szemle új, no- ban azt muta'ja bo, hogyan vemberi száma: Biszku Dé- nyitott „második frontot" a la beszédét „A XI. kongresz- maoista kínai vezetés a bészus a társadalmi viszonyok ke és a forradalom erői elfejlesztésérőy címmel, Né- len. meth Károlynak „A gazdasági építőmunka feladatat" és Pullai Árpádnak „A pártáiét és a pártmunka időszerű kérdései" című előadását. tői értékelt. „Az idők megváltoztak — írja —, és ma már többet várunk a klasszikusoktól, mint egyszerű szociális elemzést. Az a célunk, hogy a múltat tükrözze, segítsen élni ma, és segítsen ápítení a jövőt. A múltat tükröző előadásokban — amelyekben az emberek másképpen öltöznek, mint ma, más házakban laknak, mint ma — olyan gondolatokra kell találnunk, amelyek a ma emberében visszhangoznak ... A klasszikusok nem kívánnak meg semmiféle sajátos, különleges megközelítést, módszert... az igazságot keresik éppen „gy, ahogyan bármelyik mai színmű." Aki látta csütörtökön este Tovsztonogov tévéfilmjét, eleven példát lótott, miként valósltja meg elméletét a gyakorlatban. A modellről, mely Gorkij drámájában a századfordulóról, a „vidéki életből" vetíti ki egy életformává dermedt, azóta fogalommá fagyott magatartás, a kispolgárság fertőző vírusait; Tovsztonogov óhatatlanul a mára emlékestet. Hogy a kórkép ma sem érvénytelen. A kispolgár nem attól kispolgár, hogy a társadalmi létrának erre a fokára sodorták körülményei, hanem, hogy Csehov és Gorkij sokat vitatkozott Nyíl alakján. Csehov a sikeres (mert tarnyezsl és a moldvai nép' együttesek műsoraiból (a ZSOK napokkal ezelőtt kö zönségsikert aratott Szegeden ls), rövidfilmeket a tyumeni területről és a Tádzsikföldről, hallottuk énekelni Muszlint Magomajevet, megcsodálhattuk a téli Moszkvát, és más természeti tájakat. Az est jó propagandája volt a szovjet televízlónak., melynek egyik vezető szakemberét is megszólaltatták. Nlkolénjrl István Köszöntjük a jubiláló hiriapszolgálatnt Kádár János A fejlett szocialista társadalom építésének útján című új kötetét Katona István ismerteti „Fegyelmezett párt, jj tC cégkapcsolat, helyes politika" címmel. A folyóirat szerkesztőségi vezércikkében foglalkozik a párt Központi Bizottságának í a tagkönyvcseréről szóló határozatával. E tárnával kap- j csololoa az a ket Interjú is, amelyet Oéczl Jánossal, a Nógrád megyei és Kovács | Antallal, n Vas megyei pártbizottság első titkárával ké- | szített Solyorn József, illetve Pozsgal Zoltán, a párttagok kommunista magatartásáról. A szovjet gazdaság sikerei is ideológiai „hátországuk" címmel közöl összeállítóit Serény Péter szovjet publikációkból. Faluéi Szilárd az Képzőművészeti filmek Szolnokon A 900 éves jubileumát idén ünneplő Szolnok Immár harmadszor ad otthont & képzőművészeti filmek hazai seregszemléjének. A képzőművészet eredményeinek filmen való dokumentálása és publikálása jelentős, művészl'eg jól megoldott képzőművészen filmek népszerűsítése a szolnoki szemle elsődleges célja. A november 18-án kezdődő, háromnapos program során képzőművészeti tárgyú alkotások két kategóriában versenyeznek a díjakért, A mozifilmek kategóriájában 85 alkotást, a televíziói filmek kategóriájában 18 művet vetítenek. A III. Szolnoki Filmszemle ünnepélyes megnyitójára a Szolnoki Galériában kerül sor, november 18án, a záróünnepséget november 20-án délután tartják a Tallirt filmszínházban. Ekkor osztják kl a két kategória legjobb három-három filmje alkotólnak a dijakat. A fesztivál vendégei a vetítések mellett mealsro^rkednek a fejlődő váróval, a gazdag hagyományokkal rendelkező mflvészte'eppcl, találkoznak a helyt képzőművészeti élet képviselőivel, beszélgetést szerveznek rajzoedegóguiokgal és amatőr filmesekkel, s hangversenyt is rendeznek Természetesnek tartjuk, hogy hírek, információk iránt mindinkább növekvő „étvágyunkat" a sajtótermékek kielégítsék, hiszen enélkül manapság élni — tájékozódni — aligha tudnánk kellő blztonségg'il. Minden megszokott szolgáltatás nélkülözhetetlenségére akkor döbbenünk ré, ha valamilyen oknál fogva hiányát érezzük. így van ez a hírlapszolgáltatással ls. Ha késik a vonat, mert köd. hóvihar van, s a megszokott időben nincs a levélszekrényben a* országvilág híreit, eseményeit leíró, mag-arázó, ért.kelő napilap, képes újság, akkor ez a rendkívüli eset is bosszúságot okoz. A tennivalókkal zsúfoit napjainkban csak ritkán jut Időnk arra, hogy azokra figyeljünk. akik munkájukkal részét alkotják egy nagv, huszonnégyezer dolgozót számláló szervezetiek, a postai hírlapszolgálatnak. Ez a szervezet most ünnepli negyedszázados fennállását. Mit mutat az összehasonlítás: honnan indultak, hová jutottak el? Nem túlzás: szívós, szervező munkát Igényelt ennek a szolnégy-öt különböző lap, képes újság ls jár rendszeresen. A lapterjesztés dolgozói méltán büszkélkedhetnek azzal az eredménnyel, amit elértek. Feladatukat a lapkiadó vállalatokkal közösen, a párt-, az állami és a társadalmi szervezitek folyamatos támgotásával végezték. Jól érzíkeltsti néhány kiragadott megyei adat is, hogy tulajdonképpen milyen eredményekről beszélünk. Tíz éve megyénkben 163 ezren, jelenleg pedig 253 ezren fizetnek elő különböző újságokra, képes lapokra és heti lapokra A két megyei lap példányszáma is folyamatosan növekedett. Például 1060-ban 2ú ezer. t975-ben 50 ezer Délmag arországot, 1980-ban 22 ezer. s az Idén 40 ezer Csongrád megyei Hírlsnot terjesztettek naponta átia. gosan. Népszabadságból 1980-ban 16 ezer 500 és az idén 20 ezer lappéldóny Jutott el napról napra az olvasókhoz. S ami nugyon lényeges: a hírlapok több mint 9n »"ózHléka elöflzetésben vagyis rendszeresen eljut megyénk lakosságához. Sőt. a pavilonokban la legtöbb h el ven kialakult a gálatnek a megszervezfss, megbecsült foglaljétként "TSXglSKsmU* f.,való elismertetése, az újságolvasók bizalmának mégnye-ése. Nemcsak a városokban, hanem a falvakban és a külterületeken is. Míg a n-8/venes evek utolsó éveiben né-y-St-féle sajtótermek jutott csak el a falvakba addig most hetven féle. Az tó'én feszesen 1 mi'liárd 19') milltó a terj'sz'ett lappéi dánvsrá-n; ez hiromszor-sa az l?50esnek Neeved«'Tá"Bda országosan másfél mllltó. a? idép pedig 7.6 mi'lto üi-ágelőflzetőt tartanak nyílvá i. A családok szám* persze ennéi kevesebb, hiszen jól tudjuk, egy-egy házhoa tétlenül említésre méltó, hogy a hírlapterjesztők megnevekedett feladatuknak mindenkor igycke'fek felelősséggel megfelelni. Munkakörülményeik — kü. lön "sen az utóbbi IvVi-tn — javulnak, ám murítá'uk így ls fárasztó és nehéz. A S-egedj rosfetoaz-atóság jró'Hn - 17.én -tart. ja jubileumi megemlékozéíét. melyen több kUüntetést Is éfadnek. Mi ezúton köszöntjük a hírlepterjesz. tőket, akik ezt e lapot ét a többit le eljuttatják az olvasókhoz.