Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Péntek, 1975. november 14. 3 Cukorrépa­szállít­mányok November közepén menet­rend szerint érkeznek a gyári rakodóállomásokra a „cu­korrépavonatok" és a teher­autó-szállítmányok. Az üze­mekben a járműveket nagy teljesítményű gépekkel, em­beri beavatkozás nélkül ürí­tik ki. A fontos ipari növény be­takarítása országszerte jó ütemben halad, és utolsó szakaszába érkezett. Csütör­tök estig a termés mintegy PO százalékát vették át a cu­korgyárak. A cukorrépa egy­ötöde van még „kint", de en­nek is csak agy része ma­radt a földben kiszedetlenül. Az ipar már korábban táro­lási szerződést kötött számos gazdasággal; a megállapodás szerint mintegy 300 ezer ton­na kiszedett cukorrépát priz­mákban, a földeken tárol­nak. Erre azért van szükség, mert a termés folyamatos feldolgozásához szűk az ipa­ri kapacitás. Alacsony vízállás a Tiszán Á jövő héten megkezdik a téli kikötő koircsát A nagy nyári esőzések Szinte még most is ny&­után a sokévi átlagnál ke- rias képet nyújt a folyó. A vesebb őszi csapadék hullott, kis vízszint miatt egyelőre a ezért általános a folyókon Szőke Tisza hajószállót, a az alacsony vízállás. A Ti- fürdő- és csónakházakat nem sza magyarországi alsó sza- tudták bevontatni a tápéi kaszán egy ideig nem vár- téli kikötőbe. Az öblözet be­ható lényegesebb változás, járatánál ugyanis megreked­Szegednél jelenleg mintegy nének. A Folyamszabályozó ötszáz köbméter vizet szállít és Kavicskotró Vállalat sze­a folyó másodpercenként, gedi kirendeltsége a jövő hé­alig nyolcadát annak a ten megkezdi a téli kikötő mennyiségnek, amely a na- tisztítását, medrének mélyí­gyobb árvizek tetőzésekor tését. Egy vedersoros kotró­levonult. A vízállás lehető- hajóval látnak munkához. A vé teszi a folyamszabályozá- tervek szerint 20 ezer köb­si munkák zavartalan foly- méter, nagyrészt a partokról tatását, a szegedi partfal épí- becsúszott laza földtömeg­tését. Az idén már két ízben tői szabadítják meg az öb­elöntés alatt állt a rakpart, lözetet, hogy még a jegese­\z abból eredő késedelmet dés beállta előtt elfoglalhas­fokozatosan megszüntetik. A s£k téli szálláshelyüket a kedvező időjárás nagyban „ ..„„„ixi, segíti a különböző betonozá- "ónakhtaak, a tanyahajók, si munkákat, jó ütemben az uszályok, s egyéb vízi készül a szögtámfaltól a járművek, rakpartra vezető lépcsősor. T. B. Jó politikai hangulatban 4 szakszervezeti választások tapasztalai aiból Szegeden is véget ért a szakszervezeti választásso­rozat, amely a SZOT Elnök­ségének határozata alapján április 1-én kezdődött. A városban 78 ezer szakszer­vezeti tag, illetve azok kül­döttei 38 vállalati tanácsot és szakszervezeti bizottsá­got, 156 üzemi, hivatali és intézményi szb-t, 324 mű­hely-, osztálybizottságot és 8900 bizalmit választott. A választott tisztségviselők száma egyharmaddal növe­kedett. Javult a munkások, B nők. és a fiatalok aránya, tehát a korábbihoz képest kedvezőbbé vált a képvise­let Az önmagában is sokat mondó számadatok utan nem árt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának értéke­lésébe is betekinteni. Esze­rint a választásokat rend­kívül eleven munka, a de­mokratizmus, a személyes felelősség, a vezetőtestületik és a tagság kapcsolatának erősítése jellemeste. Ez fő­leg a jó politikai légkernek köszönhető, s annak, hogy az elmúlt években is ja­a negatív jelenségeket sem. Jó alapot teremtettek a vi­tához, amit az is igazol, biztonságát, az egészségügyi és szociális ellátottságot, a munkahelyi légkört. Tegyék hogy a megjelentek 15—20 rendszeresebbé és kölcsönös­százaléka mondott megala- sé az információt, figyelme­pozott véleményt, illetve tett sen hallgassák meg a mun­különféle hasznos javaslatot, kásokat és gyorsabban in­Megállapítható, hogy a tézkedjenek az általuk föl­tagság ezúttal tevékenyebb, vetett kérdésekben. Általá­fegyelmezettebb és érdeklő- nos helyeslést váltott kl a dőbb volt, mint az 1971-es munkáslakás-építés támoga­választások idején. És ami igen lényeges: a különféle értekezleteken nem egyéni „E Ki üljön a bakon? rős kézzel kell tartani a gyeplőt, egészével. A demokrácia pedig nem il­különben elszabadulnak a lovak. Ha lusztrálhat az effajta mértani alakzattal, meg elszabadulnak, akkor tótágast A szóban forgó csoportvezetőt nem sze­álí minden. És kinek a fejére csapnak vé- rétik az emberek. Inkább tartanak tőle. gül is? Azéra, aki a bakon ül!" — sza- Mondhatná bárki, hogy nem „szerelem" badkozott a munkások között nem éppen kérdése az, ki a beosztott, és kiből válik népszerű műhelyfőnök, amikor arról kér- vezető. A főnök dolga, hogy irányítson, deztem, vajon szerinte, mivel vívta ki az feladatokat és prémiumot, jutalmat osz­irányítása alatt dolgozó munkások ellen- szon, vagy elvonjon. Elvégre ő tartja majd szenvét. Mert hogy nem szeretik jó néhá- a hátát a felettesek előtt is, rá tartozik nyan, azt bizonyítják a kisváros nagyüze- hát, milyen eszközökkel tud rendet és fé­méből kapun -kívülre címzett levelek is. gyeimet tartani. A beosztottak meg kóte­„Fegyelmet kell tartani, és kész! Az volt lesek „engedelmeskedni" ennek érdekében, a baj, • tudom, hogy leálltam velük vitat- Valóban, nem az érzelmeké a döntő szó, kőzni. Nem kellett volna." amikor valakire rábízzák 20—80 vagy ezer Beszéltem a brigád 18 tagjával. Elmond- ember irányítását. Elsősorban szakmai tu­ták. hogy hetek óta egyikőjük sem képes dása, megbízhatósága, rátermettsége alap­úgy a munkapad mellé állni, ahogy a ján marad fölül a rostán. De mérlegre szakmájukat egyébként szerető emberek- kell tenni más emberi tulajdonságait is. hez illenék: a csaknem egy éve tartó ás- Azokat, amelyek felelősek lehetnek azért, kálódások, vádaskodások oda vezettek, miként formálódik a nap mint nap nyolc hogy most meg a szembesítések, a kihall- órára összezárt emberek közérzete, han­gatások veszik el az időt és az energiát a gulata. Mert ez nem közömbös az ered­tisztességes munkától. A csoport két tá- rrtenyes munka szempontjából sem. bora áll egymással szemközt, s az ütköző- %#an-e mérce a vezetők minősítésé­pont a közvetlen főnök személye. Vannak jf re? Arról, hogy alkalmasak-e erre kedvencei — egyesek szerint „kegyencei", a posztra, a vele együtt — nem „a akár a demokráciát esetleg csak hírből is- keze alatt"! — dolgozó emberek eredmé­merő uralkodóknak voltak —, és vannak nyei is vallanak. Mert ez az egy, amiben olyanok, akik nem „érdemelték ki" jóin- nem ismerhet tréfát. Nem mindegy azon­dulatát. Hogy miért nem? Mert az utasítá- ban, miként tudja „bevasalni" a tisztes­sokat nem minden esetben fogadták el pa- séges munkát. Aki saját személyét, saját rancsként, hanem megkockáztatták, hogy szavát — és nem a köz érdekét — tartja saját véleményüknek is hangot adjanak, szentnek és sérthetetlennek, beosztottjait A csoportvezető ebben mindenkor a maga nem a munkájuk alapján értékeli, hanem szakmai tudásának — és főnöki hatalmá- egyéni hangulata szerint büntet és jutal­nak — megcsorbítását látta. S a következ- maz, megmérgezi maga körül a levegőt, mény: az ellene szólók munkáját, minden Márpedig ily<*n légkörben aligha njer az ténykedését nagyítón át vizsgálta, s a üzemben a munkás — vagy az iskolában vélt vagy valódi vétségeket azonnyomban egy-egy tanár — élni a szocializmus nyúj­írásbeli figyelmeztetőkkel, prémiuméivá- totta döntési jogával é6 az ellenőrzés Jó­nással torolta meg. És egészen más hang- hetőségével. Nem engedhetjük meg ma­nemben szólt „a renitenskedőkhőz", mint gunknak, hogy a vallott és hirdetett esz­azokhoz, akikkel közös nevezőre tudott me csak írott malaszt legyen. Hogy a szó­jutni mindig, mindenféle kérdésben. lásra végre valahára felbátorított mun­A háború, amelyet valójában az robban- kás — vagy bármilyen beosztott — a va­tott ki. hogy a „lázadók" külső erő segít- lóságban kicsinyes bosszúval, megtorlással ségét kérték — még javában tart, és egy- találja szembe magát, re mérgesedik. A vállalat vezetőt nem is Céhink az, hogy a munka kiteljesitse az arra kíváncsiak tulajdonképpen, vajon embert — és ki-ki minél többel járuljon miért nem orvosolták házon belül a mun- hozzá közös kincseink gazdagításához is. kások sérelmeiket — talán süket fülékre Ennek azonban alapvető feltétele a nyu­találtak az ottani fórumokon? —, hanem godt — de nem vitáktól mentes —, alko­arra, ki volt az, aki „kiadta" a gyárat ide- tásra alkalmas légkör. S a hőmérsékletet geneknek. Éppen ez mutatja, hogy itt szabályozó gomb a vezetők kezében van. nemcsak ennek az egyetlen csoportnak a Az effajta műszer működését azonban nem sze'lemével, nemcsak ezzel az egy veze- elég csak érteni — érzék is kell hozzá, tővel van baj, hanem a vállalati „piramis" Chikán Ágnes tása, a gyermekintézmények fejlesztésére iránvuló össze­fogás, több helyütt azonban panaszaikat adták elő a fel- — főként fiatalok — az szólatok, hanem általában ütem gyorsítását kérik. So­lényeges közösségi kérdése- kan elismerően ket tettek szóvá. Többen be- szociálpolitikai széltek ugyan az áremelke- sekrM sz.'ltak a intézkedé. helyeselték a mun­désről, a nvereségalakulás- kásokról. a nagycsaládosok­ról, a vitában résztvevők zöme azonban a termeléssel a hatékonyabb gazdálkodás­sal összefüggő feszegetett. A ról. a kiskeresetűekröl, a be­tegekről. az öregekről val' fokozottabb gondoskodást kérdéseket Az üdültetésben viszont sür félsz'-latok getik az igények teljesebb legfontosabb mondanivalója kielégítését. Hangsúlyozták a következőkben foglalható össze: A gazdasági vezetés ala­pozza meg jobban a munka­versenyt. segítse elő a fe­gyelmezettebb, eredménye­sebb munkát. Javítsák a munka- és üzemszervezést, vult a szakszervezeti tagság az anyagellátást. Fejlesszék anvagi helyzete, munkakö­rülménye, közérzete. Jól ér­zékelhető volt mindenütt a párt XI. kongresszusának hatása, az a tény, hogy a szakszervezeti tagság kész szívesen részt venni a kong­resszusi határozatok meg­valósításában. A válasz'ási munka során sikerült nem­csak a szakszervezetben dolgozó kommunistákat, ha­nem az egész tagságot moz­gósítani a célok elér'síre, a m ""felelő tisztségviselők ki­választására. Mindehhez sok­oldalú segítséget nyújtott a Szeged városi pártbizottság, illetve valamennyi pártszer­vezet. E segítség * nélkül aligha sikerijlt volna a tár­sadalmi aktivisták ezreit megnyerni s bekapcsolni a speciális feladatok végrehaj­tásába. Érdekesek voltak a beszá­molók is. többségük tömören adott számot az elmúlt négvéves tevékenységről. Ál­talában tükrözték, hogy a szakszervezeti szervek mun­kája sokrtoű'obé. színvonala sabbá vált Tanaszta1 ható volt persze az is. hogv az érdekvédelmi tevékenységgel még mindig aránytalanul többet foglalkoznak a szak­szervezetekben. Term 'sre­tesen a termelést segítő munkát is értékelték a be­számolók, nem hallgatva el tovább az érdekeltségi rendszert. A dolgozókat fog­lalkoztassák egyenletese'v. ben és mérsékeljék a túl­órázást Javítsák a munka a gazdasági vezetőség a jö­vőben még jobban támasz­kodjon munkájában a szak­szervezeti bizalmiakra és csoportokra. A választás időszakában erősödött a szakszervezetek együttműködése más szerve, zetekkel, főleg a pártszer­vezetekkel. Ha ez a gyakor­lat állandósul, megkönnyíti a napi feladatok végrehajtá­sát is. Lakáshasználati útmutatót kapnak az új lakúk Jogszabályok írják elő, értői munkacsoport állított hogv vásárláskor használati össze. és kezelési utasítást kell mellékelni a tartís fogyasz­tási cikkekhez. De arra nincs előírás, hogy a sokkal­ta értékesebb lakások átadá­sakor is adjanak írásos tá­jékoztatót az új otthon tar­tozékainak, állandó felszere­A csaknem 100 oldalas ki­advány három fejezetben foglalja ossza a tudnivaló­kat a lakóház és a lakás he­lyiségeinek rendeltetésszerű és legcélszerűbb hasznala'á­ról, a lakás fal- és padló­burkolatainak kezeléséről. lési tárgyainak legcélszerűbb javításáról, a lakás gépésze­ti berendezéseinek, felszere­kezelésére. Ezért dicséretes az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium lakás. és kommunális főosztályának „„,_„ „ „ úi kiadványa, a lakáshasz- SSSE"* f léseinek használatáról és ja­vításáról. Az útmutató második feje. Január htöls Üj mez©­a nálati útmutató, amelyet a főosztály megbízásából szak­• * > ásassa * .->.'!<'. ' -hí- Yt-'^A'' Somogy, tíOzutyiit fel,etem Ha a daru nem lenne a képen, háborús emléket idézhetne fel bennünk a romok lát­ványa. A Partizán utca—Z'szló utci—Honvéd tér—Lenin körút határolta tömb bon­tásával azonban sakkal békésebb akció kezdődött meg: n 'gvszintes hízaknak. 178 la­kásnak készül itt a hely. A Lenin körúton 230 négyzetméter alapterületű, önkiszol­gáló papír-írószer üzletet, a Partizán utcai oldalon pedig műhelysort alakítanak majd ki a Szegedi Tervező Szövetkezet tervei alapján közérthetően tájékoztat a festés, a mázolás, a tapétá­zás helyes, s házilag ls elvé­gezhető módszereiről, anya- | "1Juii" gairól, eszközeiről. Hasonló; rormat gaz biztosítás Az Állami Biztosító, a ren­delkezésnek megfelelően, ja­nuár 1-tő! új biztosítási rendszert vezet be a mező­gazdasági nagyüzemek ré­szére. Az új módozat szerinti kétféle növénybiztosítás, öt­féle állatbiztosítás, valamint álló- és forgóeszköz-biztosí­tás közül választhatják ki A gazdaságok a technikai fej­lettségüknek, termelési pro­filjuknak legmegfelelőbb módon ad részletes felvilá­gosítást a műanyagburkolat, a parketta és a szőnveepad­Az Állami Biztosító szak­emberei októberben vala­mennyi mezőgazdasági üze­ló tisztításár T, javításáról,' met felkerestek, hogy az új kezeléséről. Hasznos tanács, i lehetőségekről felvilágosítást hogy az új lakás helviségei- nyújtsanak, tanáccsal segít­nek ajtait a vetemedés elke- ! Eék a gazdaságok felelösség­rülése érdekében legalább teljes döntését A biztosítási egy éven át rendszeresen szerződéseket országszerte tartsák csukva, összefoglal- j novemberben írják alá. Az első tapasztalatok sze­rint a gazdaságok vezetői ták a viz-, csatorna- és vil­lanyvezetékek, a különböző szerelvények a konyhai és a fürdőszobai berendezések használatának, karbantartá­sának, és javításának leg­fontosabb tudnivalóit is. A lakáshasználati útmuta­tót egyelőre 20 ezer példány­ban nyomtatták ki. s postáz­nák az ingatlankezelő vál­'alatok, tanácsok címére, hogy juttassák el a lak 'k­hoz. elsősorban az ezután át­adásra kerülő lak'házak gondnokaihoz, házfelügyelői­hez. A hasznos ismertető ki­adványhoz az érdekeltek in­gyen juthatnak hozzá. kedvezőnek tartják az üj biztosítási rendszert. Orszá­gos átlagban a mezőgazdasá­gi nagvüzemek 80 százaléká­ban aláírták már a biztosítá­si szerződést. Az előző évek­hez képest különösen az ál­latbiztosítások száma nö-, vekszik, hiszen az állami gazdaságoknak eddig nem volt ilyen biztosításuk. A növénybiztosítási lehetőségeit közül a legtöbben a korsze­rű üzemi szintű termésát­'agon alapuló biztosítási faj­tát vették igénybe, s eddig több mint 500 gazdaság kö­tött biztosítást száj. és kö­römfájásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom