Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

Szerda, 1975. november 12. 3 A legfőbb ügyész Szegeden Tegnap, kedden Szegedre látogatott dr. Szíjártó Ká­roly, a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyésze Dél­előtt félkereste a Csongrád megyei főügyészséget, itt dr. Kereszty Béla megyei fő­ügyész fogadta. Ezután a megyei pártbizottságra láto­gatott, ahol dr. Komócsin tihály, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának el­ső titkára fogadta. Délután a jogi egyetemen .észt vett a JATE jogi kara és a Legfőbb Ügyészség szervezte ankéton, amelyen az ügyészi általános felügye­let szerepéről hangzottak el előadások. Ezt követően a megyei főügyészség dolgozói­val találkozott. A legfőbb Ügyész tegnap este vissza, utazott Budapestre. Integrált áramkörök alkalmazásával: A bányákban automatizálják a szállítást Integrált áramkörök alkal- felszereléseket —, mégis mazásával automatizálják a gyakori az üresjárat. A csll­bányákban a kifejtett ter- lék jobb kihasználására, az mékek szállítását, s így azo- üresjárat csökkentésére dol­nos idő alatt lényegesen na- gozták ki a részben integ­gyobb mennyiség hozható a rált áramkörökkel működő felszínre. A Bányászati Ku- automatlkát, amely a pálya­(ató intézetben kidolgozott udvari vasúti kocsipark irá­új elektronikus berendezések nyítórendszeréhez hasonlóan egy része már a gyakorin. - működik, de gyakran több ban is sikerrel vizsgázott, működésükkel folyamatos és biztonságos a munka. A bányák több kilométer hosszú, szerteágazó vágatai­ban rendszerint több száz csille szállítja a kitermelt szenet vagy más terméket, s bár visszafelé sem üresen mennek — a további fej­téshez viszik az eszközöket. Szüret után szőiömatszós száz méterre a föld mélyén. A bányászdiszpécser vezér­lőpultról tartja szemmel a pályát, és irányítja a föld alatti forgalmat, ily módon kevesebb a rakomány nél­kül „őgyelgő", kihasználat­lan csille. A szállítószalagok­nál az üzembiztonság foko­záséhoz alkalmazzák az In­tegrált áramköröket. Az ap­ró elektronikus rendszerek jelzik a folyamatos műkö­dést akadályozó kisebb rend­ellenességet is. A hazai bányák negyed­részénél már automatizált irányító rendszerrel, vagy korszerű szállítószalaggal to­vábbítják felszínre a kiter­melt anyagot. (MTI) Egyszer, de hibátlanul Alig fejeződött be a szüret, a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi kerületében megkezdték a szőlő metszését. Még leveles a szőlővessző, máris metszőollóval dolgoznak közte áz emberek, s addig folytatják, amíg nem végeznek vele. A Postások Szakszervezetének kongresszusa Az elmúlt négy esztendő- doskodniuk kell a dolgozók ben 12 ezer taggal megerő- mind jobb ellátásáról, södött, több mint 70 ezer A beszámoló után meg­'agot számláló Postások kezdődött a vita. Szakszervezetének X. kong­Ha nyit a Limexpo A kőbányai vásárközpont­ban a Hungexpo ezúttal rendezte meg második al­kalommal a nemzetközi tex­til-, ruházati, tisztító-, bőr­és cipőipari gépkiállítást, a Limexpo '75 bemutatót. A november 12—18-a között nyitva tartó kiállítás keddi sajtótájékoztatóján elmon­dották, hogy a vásárközpont „B" pavilonjában 12 ország — Anglia, Ausztria, Cseh­szlovákia, Dánia, Franciaor­szág, Japán, Magyarország, Norvégia, az NSZK, Olasz­ország, Svájc és Svédország — könnyűipari gépgyártói vonultatják fel korszerű ter­mékeiket. Magyarországot négy vál­lalat képviseli, 600 négyzet­méternyi területen. A Lim­expo széles körű kínálatá­val kíván hozzájárulni a könnyűipari rekonstrukció folytatásához. A cipő-, bőr­és textilfeldolgozó ipari var­rógépek és más berendezé­sek jó részét működés köz­ben mutatják be. (MTI) resszusa kedden a szakszer­vezet Cházár utcai székhá­zában megkezdte munkáját. Az elnöki megnyitó után a Központi Vezetőség írásos jelentését kiegészítve Bese­nyei Miklós főtitkár megál­lapította, hogy az elmúlt tervidőszakban a posta, a postás dolgozók életében ko­rábban nem tapasztalt fej­lődés történt. Ezt elősegítet­te a szakmai beruházások­ra, a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására fordí­tott 8 milliárd forint. A gazdasági eredmények ked­vező alakulása nyomán a tervezettnél jobban növeke­dett a postások jövedelme, fejlődött szociális-kulturális ellátásuk. A szakmában el­ismert fejlődés a postások többségének becsületes helyt­állása ellenére a szolgálta­tások minősége, megbízha­tósága még elmarad az igé­nyektől. A szakszervezet — amely­nek tekintélye örvendetesen erősödött — 'tevékenységével nagyban hozzájárult a posta gazdasági eredményeihez, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításához. Az alap- és középszerveze­íek érdemi munkája azon­ban a vártnál lassabban fejlődött, A jövőben a szak­szervezet minden szintjén többet kell törődni a gazda­sági munka támogatásával, a gazdasági vezetés — a szakszervezet egyetértésével hozott — határozatainak végrehajtásával, a szervezet­tebb, fegyelmezettebb mun­liával, s változatlanul gon­Növényház az óriás kaktuszoknak A szegedi egyetemi bota- A trópusi házban például nikus kertben új növényház sorra nyílnak az orchideák épült az óriás kaktuszoknak, különböző hibrid változatai. A régiben már nem fértek Ezek a nemesített orchíde­el a hatalmas példányok, fel- ák rendkívül színpompásak ső részüket le kellett vágni, és nagy vírágúak. , , , A mediterrán klimaju megcsonkolni. üvegházban pedig már érik A házilagos kivitelezésű, a narancs. A szabadból nem­fóliával fedett új ház min- rég bevitt öreg fa ágai ros­egy 160 négyzetméter alap- kadoznak a sárguló termé­területű és nyolcvan centi- gektől. méterrel magasabb a régi­A z első rátekintésre azt hinné az em­ber, hogy a „Dolgozz hibátlanul" munkamozgalomban nincs semmi újszerűség. Hiszen nem mai keletű köve­telmény, hogy a munkát hibátlanul kell elvégezni. Aki valamit ls adott magára, az szépen dolgozott bárhol és bármit is elvállalt, vagy, amivel megbízták. Aki nem így gondolkodott és cselekedett, annak előbb-utóbb fölkopott az álla. A megbíz­hatóságot és a jó hírnevet is a tisztessé­ges munka, a kiváló minőségű termék ala­pozta meg, amit senki sem kockáztathatott könnyelműen. A hibátlanul végzett munka létkérdést jelentett, s nem ls csupán az egyén száméra, de a nagyobb közösség, a gyár, a vállalat számára is. A részleteket és a következményekét, úgy vélem, fölösle­ges magyarázni. Ebben a vonatkozásban alapigazságok és törvényszerűségek érvé­nyesülnek, amelyeket megsérteni büntetle­nül soha sem lehetett. Az egyre jobban terjedő — közismert nevén — DH-mozgalom is erre az alap­igazságra épít: ösztönzi és neveli a dol­gozókat, hogy hibamentesen végezzék mun­kájukat. Tudom, hogy bárki egyből meg­kontrázhatja az előbbi kijelentést. Mi az, hogy végezze el rendesen és hibamentesen a rábízott föladatot? Hiszen, ha nem így cselekszik, vétséget követ el, megsérti a technológiai előírásokat, vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amiből egyenesen következik a felelősségre vonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. Gyakran tényleg ez a valóság, mert hanyagság, hozzá nem I értés okozza a selejtet. Az persze megint más kérdés, hogy miért nem szigorúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben. A DH-mozgalom azonban mégis több, mint egyszerű minőséget tartó munkavégzés. Hi­szen megvalósításához az egész vállalati kollektíva és a gazdasági-társadalmi veze­tés teljes összhangjára is szükség van. A hibamentes munkarendszer kiinduló tétele, hogy a hibák okai megismerhetők, tehát elkerülhetők is. Mi okozhat hibát a munkában? A szakmai ismeretek, a tudás hiánya, a figyelem lazulása és természete­sen a megfelelő műszaki, szervezési felté­telek és eszközök gyengesége, hiánya. Akik a Radnóti Miklós Gimnázium felé jártak az elmúlt időben, láthatták, hogy az épület Lenin körúti oldalánál a festők kétszer állványoztak és kétszer festettek. Valami Snem stimmelt a munkájuk minőségével, foltos volt a fal az első festés után. A megrendelő joggal kifogásolta a rosszul elvégzett munkát, és -ragaszkodott a kija­vításához. Az ipari szövetkezet dolgozói­nak újra kellett állványozni és festeni. Ebben a konkrét esetben két ok játszha­tott közre: vagy rossz volt a festék minő­sége, vagy pedig nem figyeltek rendesen a szakemberek. Elkerülhető lett volna a kétszeres munka? Minden bizonnyal. A DH-munkarendszer alapelvei között hatá­rozza meg: hogy a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul hajtanak végre. A közgazdász így fogalmaz: nem va­gyunk elég gazdagok ahhoz, hogy gyönge minőségű árut gyártsunk. Magyarázni sem kell, hogy egy jól működő és hibátlan mo­sógép többet ér, mint száz hibás. S az is régi igazság, hogy egy darab kiváló minő­ségű cikket gyorsabban lehet elkészíteni, mint kettő darab rosszat. A minőság nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és meg­bízhatóságát, hanem közvetlenül is befo­lyásolja a dolgozók anyagi helyzetét. A Szegedi Ruhagyárban, ha rossz minőség­ben készítik el az öltönyöknek csupán 1— 2 százalékát, annak hatása már érződik a dolgozók év végi nyereségrészesedésénél, a vállalat tiszta nyereségénél és végül a népgazdaság kasszájában is. Arról már nem is beszélve, hogy egy-egy selejtes áru mily sok gondot okoz, mennyi időt és energiát rabol el. Hiszen a selejtes árut külön kezelik, összegyűjtik, bizottság je­lenlétében értékelik, vagy kiselejtezik, ki­állítják a bizonylatokat megírják a jegy­zőkönyveket, a raktárakban elkülönített helyre szortírozzák, külön értékesítik, le­árazzák és így tovább. De a gyárban ezek helyett a rossz öltönyök helyett újabbakat kell készíteni, új rendelést adnak ki, anya­gokat mérnek, utalványoznak és természe­tesen újra gyártják a mennyiséget. Elné­zést a ruhagyártól, hogy a példát tőlük vettem, de öltöny helyett bármilyen ter­méket írhattunk volna, kábelt, konzervet, zsineget, lakóházat, gyufát stb. Azt mondják, hogy az emberek vállala­ton kívül aokkal kevesebbet tévednek, mint a gyári munkafolyamatokban. Ez fé­lig-meddig avval is magyarázható, hogy a vállalatnál töltött nyolc órában többet te­vékenykednek. Ettől függetlenül érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a tény­nek. A pszichológusok szerint az ember megváltoztatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonít az el­végzendő feladatnak. Ebből könnyű levon­ni a tanulságot: a figyelmetlenségből ere­dő hibákat úgy lehet csökkenteni, ha a dolgozók olyan fontosságot tulajdonítanak a gyárban végzett munkájuknak, mint s magánélet bármely lényeges eseményének. Persze a magánéletben is előfordulnak hi­bák — ez tagadhatatlan —, de ezek elke­rülésére sokkal nagyobb figyelmet szoktak fordítani az emberek, mint a munkahelyen elkövetett hibák ismétlődésének megelőzé­sére. Altalános panasz, hogy az építkezések­nél sok a gyöngén elvégzett munka. Az első tevékenységet végzők már eleve úgy dolgoznak, hogy majd * őket követi a ga­ranciális javítók csoportja, és az helyre hozza a hibákat, de már eljutottunk addig, hogy a hibakijavítók is e. hagynak bizo­nyos dolgokat, és arra számítanak, hogy majd a „szuper korrektúra" rendbehozza. Miért van ez így? Figyelmetlenség, ha­nyagság, szakmai Ismeretek hiánya, anyag­ellátási zavarok, gyenge munka- és üzem­szervezés és más egyebek miatt. A dolgo­zók gyakran mondogatják, hogy rossz az az anyag, amellyel kínlódniuk kell. A ra­gasztó vagy a festék minősége nem felel meg az előírásoknak. Ezt valahol valakik elrontották. Valahol minden elkezdődik, és valahol minden véget ér. Emlékszem, az újszegedi szövőgyárban panaszkodtak a szövőnők, hogy szakadozik a fonal, mert a szegedi kenderfonóból rossz anyagot kaptak. A szegedi kender fonónői a ken­derszálak minőségét okolták, a kenderszá­lak minőségét viszont a termelőkön lehet számon kérni. A termelők a vetőmagvak minőségét kritizálták, esetleg az időjárást, De újra indítható az ok és okozat vonata. Jól kell szétválogatni a kenderszálakat, s akkor már kevesebb a hibalehetőség. De hagyjuk ezt, alighanem mindenki érti, mi­ről van szó. S a hibaelemzési tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy az iparvállalatoknál föllelhető minőségi hibáknak mind­össze 20—30 százalékát előzhetnék meg a dolgozók. A többi hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből fakad, vala­mint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az önellenőrzéshez nélkülözhe­tetlenül szükséges eszközökkel. Például olyan eszközökkel (előírás, minta és egye­bek), artielyek segítségével megtudja, hogy mit várnak el tőle. Aztán olyan ellenőrző eszközökre is szükség van, amelyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy amit produkált, az megfelel-e az előírásoknak. S végül nem ártanak az olyan eszkőzök sem, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy amit tesz, azt miképpen kell meg­változtatni, hogy megfeleljen annak, amit tőle elvárnak. Ezeket a különben lényeges feltételeket a vezetőknek kell biztosítaniuk, hogy a dol­gozók valóban jó munkát tudjanak vé­gezni. A hibák okainak felderítése, és azok megszüntetésére irányuló célokat a válla­latnál széleskörűen kell ismertetni is. Ügy, hogy mindig az illető dolgozó tudja meg legelőször és legjobban, hogy mikor sike­rült- Jól a munkája és mikor nem. A DH­mozgalom még nem terjedt el minden sze­gedi üzemben, de ahol ennek szellemében dolgoznak, vagy precízen megszervezték azt, mérhetően is javulnak az eredmények. A hasznát mindenki élvezheti, az egyén, a vállalat kollektívája és az egész nép­gazdaság. Gazdagh István nél. Jövőre egy másik hason­lót emelnek. Akkor majd megszűnik a jelenlegi zsú­foltság is. Az egyikben Dél­Amerika sivatagos tájaira jellemző, oszlop formájú kaktuszok, a Mexikóban ho­nos agavék kapnak helyet, a másikban pedig az afrikai pozsgásnövények. Ez utóbbi­ak közé tartoznak a fokföldi jégvirágok, a korallvirágok, a tejfüvek, amelyek között nagyon sok a magas növésű, szinte fatermetű. A külön­választással a két földrész sajátos flóráját szemléltetően tárhatják a látogatók elé. Ugyancsak a jövő évi terv­ben szerepel a fűtés korsze­rűsítése. Á füvészkert ugyan­is nemcsak nyáron, hanem az év minden szakában fo­gad vendégeket, népes cso­portokat Jelenleg ls bővel­kedik érdekes látnivalókban. A magyar—amerikai gazdasági tanács ülése A Magyarország és az USA között az utóbbi időben bő- autóipar területén a keres­kereskedelmi kamarája ál- vültek ugyan a kapcsolatok, kedelmi és ipart kapcsolatok tal létrehozott magyar—ame_ sok azonban még a kihasz- kiépítésének lehetőségeit, rikai gazdasági tanács hét- nálaüan lehetőség. Elhatá- Ugyancsak a Mogürt a Ge­főn és kedden Budapesten rozták, hogy szorgalmazzák neral Motors angliai leány­tartotta első ülését. A taná- kereskedelmi szakemberek vállalatával, a Vauxhall­csot — ez év márciusában kölcsönös látogatásait, ke- céggel külkereskedelmi szer. — a két kamara azért hozta reskedelmi és ipari együtt- ződést kötött, amelynek létre, hogy segítség ável ki- működések kiépítését, kö- alapján a magyar vállalat építsék magyar és amerikai zös megjelenést harmadik 1977-től összesen 10 ezer Rá. vállalatok között a kereske- piacokon. ba hátsó futóművet szállít delmi, illetve ipari együtt- Az ülés idején a Mogürt* a partnercégnek. Ez az első működést. A mostani buda- Külkereskedelmi Vállalat és olyan megállapodás, amely­pestj ülésen magyar és arqe- a General Motors megbízót- nek nyomán Magyarország rikai vállalatok vezetői vet- tai keretmegállapodást ír. tőkés vállalattal komplett tek részt, s megállapították, tak alá arról, hogy kölcső- hátsó futóművek száll ítúsá­hogy a két ország vállalatai nőseit megvizsgálják aa ban egyezett toeg (MTI) Hazai termésből A Mezőgazdasági ég Élel­mezésügyi Minisztérium az iparszerű termelési rendsze­rekben szóját termelő me; zőgazdasági üzemek vető­magellátásával a Bólyi Álla­mi Gazdaságot bízta meg. A vetőmagnak szánt szója be­takarítása megtörtént, s a termésmennyiségből több mint negyvenezer mázsa jó minőségű fémzárolt vetőma­got állítanak elő. Ennek eredményeként jövőre már nem kell valutáért szójave­tőmagot Importálnunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom