Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

59 Hétfő, 1975. november 19. Ki Iwl •í* M»>:M»« . j-V V. I. Pop oy látogatása Szegeden és Vásárhelyen Szegeden aZSOK Napok óta hazánkban turnézik a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság 80 tágú népi együttese, a ZSOK. A szovjet néptáncművészek Szekszárd, Székesfehérvár, Budapest, Szigetszentmiklós és Kecskemét után ma, hétfőn este? órai kezdettel mutatkoznak be a Szegedi Nemzeti Színházban, 15 számból álló folklórműsorral. Az együttes olyan szovjet köztársaságból érkezik, ahol naíy gondot fordítanak a hivatásos és öntevékeny művészetek valamennyi ágának fejlesztésére. Moldáviában körülbelül kétezer klub és művelődési otthon működik, a 6 ezer különböző öntevékeny művészeti kör közel százezer tagot számlál. Háromszor rendezték meg az amatőr néptáncegyüttesek össz-szövetségi fesztiválját, ahol hazánk ia képviseltette magát. Érdemelnek elismeréseképpen a ZSOK népi együttes művészeinek egy csoportját 1972-ben Állami díjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben szerezte meg az Akadémiai címet a moldvai Puskin Zenés Drámai Színház. A köztársaság sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, így hazánkkal ls. Lefordították számos magyar klasszikus és századunkban alkotó magyar író művét, Petőfiét, Móricz Zsigmondét, Zalka Mátéét, Illés Béláét, Molnár Ferencét. Ugyanakkor a magyar olvasók ls megismerhették olyan moldvai írók műveit, mint Emil Bukov, Raisza Lungu, Jakov Burgil. Gyakran rendeznek kölcsönösen kiállításokat moldvai és magyar képzőművészek, s a moldvai állami filharmónia zenekarának műsorában sokszor felhangzanak Liszt, Kodály, Bartók művel. A ZSOK együttes már 1969-ben szerepelt hazánkban, nagy sikerrel. Ezért is kiséri megkülönböztetett érdeklődés ma esti szegedi bemutatójukat. Az együttes művészeti vezetője Vlagyimir Kurbet, Állami-díjas, a Moldvai SZSZK népművésze. A táncokat Georgij Forcu érdemes művész tanította be. A zenei vezető, Valcrij Negruci, szintén a Moldvai SZSZK érdemes művésze. A szovjet kultúra napjainak szegedi eseményei sorában holnap, kedden este 7 órától mutatják be a színházban Verdt A trubadur című operáját Ninelj Tkaesenkónak, a Szovjetunió népművészének vendégfelléptével. Tkacsenkót Szeged testvérvárosából, Odesszából vártuk tegnap estére. Az Odesszai Opera híres szopránénekesnője Leonora szerepét énekli, s a Pál Tamás vezette előadáson Gyimesi Kálmán, Juhász József, Gortva Irén, Sinkó György, Sztanics Ibolya lesznek partPénteken az esti órákban Szegedre érkezett Molnár Ferenc, a Kulturális Minisztérium államtitkára kíséretében Vlagyimir Ivanovies Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese, aki Pjotr Gyetnícsevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének elutazása után átvette annak a küldöttségnek vezetését, amely a szovjet kulturális napok eseménysorozatain vesz részt hazánkban. A szovjet küldöttség tagjai közül Szegedre érkeaett még J. A. Kuzín, a Szovjetunió kulturális minisztériuma nemzetközi kapcsolatok főosztályának helyettes Vezetője és T. T. Szalahov festőművész, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének első titkára. A vendégeket dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjésl László, a megyei tanács elnöke, Török József, a szegedi pártbizottság első titkára éa Papp Gyula, a szegedi várnai tanács elnöke fogadta. A szovjet vendégek szombaton a délelőtti órákban dr. Konca Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának, dr. Perjésl Lászlónak éB Papp Gyulának kíséretében látogatást tettek a szegedi Felszabadulás Tsz központjában, ahol Árendás György, a szegedi városi párt-vb tagja, a tsz elnöke és Verőn Ernőné, a tsz párttitkára fogadta, A tsz elnökének az üzemről elhangzott ismertetője után a vendégek megtekintették a tsz virágkertészetét. E mezőgazdasági üzemben tett látogatás után a Vendégek és kísérőik a Dóm térre érkeztek, ahol Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságának mb vezetője adott tájékoztatást a szabadtéri játékokról. azok közművelődési céljairól, műsoráról, technikai lehetőségeiről. A kölcsönös párbeszéd folytatódott azon a fogadáson is, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága adott a vendégek tiszteletére. Itt külön hangsúlyt kapott az a példás együttműködés, ami a szabadtéri játékok és a nagy szovjet művészeti együttesek közt az évek során kialakult. A további együttműködés érdekében Horváth Mihály kérte Popov miniszterhelyettes támogatását, aki biztosította segítségéről a Játékok igazgatóságát. Ezért a segítségért a megve tanácselnöke mondott köszönetet, és hívta meg a miniszterhelyettest az előadások megtekintésére, aki ezt örömmel elfogadta. A vendégek és kísérőik ezt követőe? Hódmezővásárhelyre utaztak, ahol a városi tanácsházán Dobál József, a városi pártbizottság titkára és dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnöke fogadta. A tanácselnök köszöntő szaval után a pártbizottság titkára adott rövid tájékoztatást a városról. V. I. Popov válaszában emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt feleségével együtt járt Vásárhelyen, ahonnan a legkedvesebb emlékekkel távoztak. A tanácsházáról a vendégek és kísérőik a Tornyal múzeumba mentek, ahol dr. Dömötör János múzeumigazgató vezetésével megtekintették a XXII. Vásárhelyi Öszl Tárlatot, majd rövid városnézés következett. A Szegedre történt visszatérés után a szovjet vendégek a délutáni órákban viszszautaztak Budapestre. V. I. Popov; a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese vasárnap elutazott Budapestről. • Elutazott Budapestről vasárnap V. 1. Pooov. a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese és L. Sz. Moszin, az SZKP KB nemzetközi osztályának alosztályveze tője. Kiállítási napló Szabadkai művészek tárlata Kék rénszarvasok Vajon meddig keresi az ember megszállottsággal határos kitartással, meg-megblcsakló, de mindig felparázsló hittel azt a kék színű rénszarvast (paripát, madarat), amit a boldogságnak hiszünk?! Némaságra-bénaságra lehet-e kényszeríteni, meg lehet-e ölni, el lehet-e temetni ember-létünk legszentebb lényegét, az igaz szerelem, a boldogság utáni vágyat?! Háború és boldogság, harctér és szerelem egyi'nástól messzeeső fogalmak. Ám a csataterek hideg lövészárkaiban, a hátország sanyargatott poklában ls érző emberek élnek. S a nehéz pillanatokban született szerelem, barátság makacsabbul és keményebben ellenáll a mindent elsöprő viharnak, a múló időnek, a napi kísértéseknek... Az ünnepi tévéműsor egyik legszebb programja volt a Kék rénszarvasok című tévéjáték, melyet Alekszej Kolomijec írásából Szönyi G. Sándor rendezett. A drámai expozíció a második világháború legádázabb óráit idézi, amikor a halál szorító harapófogójában, egy oroszOrszági falucska parányi faházának szobájában egymásra talál, s egy életre eljegyzt egymást két fiatal. Aljonka, a copfos leány, aki iparművésznek készül, mindennap más nevet ad babájának, a lelke tájairól rohanó, kék rénszarvasokat fest, találkozik a pelyhedző állú Kravcowal. a parancsnok futárjával. Szerelem szövődik kettejük között, néhány boldog perc a pokol kellős közepén... Tulajdonképpen itt kezdődik a tévéjáték, azaz Aljonka 16 esztendőt átívelő keserves, önemésztő harca boldogságáért, Kravcov megtalálásáért a harctér zűrzavarában, az elpusztított, majd épülő hazában, hol magára maradva, hol barátainak segítségével. Végül, másfél évtized sziszifuszinak tűnő aszszonyi küzdelme egy szibériai városban ér véget. Kravcovnak, a nagyvállalat Igazgatójának lakásában találkoznak, s Immár örök boldogtalanságra ítéltetnek a kék rénszarvasok, Ez a mozaikszerkesztés nem kis feladat elé állította a rendezőt. Az Indító képsorok erőteljes drámaiságát nem tudta megismételni az emberi élet és a történelem másfél évtizedét felvillantó jelenetekben. Elaprózott epikussága ellenére ls e tévéjáték a tiszta szerkesztés, a képi és gondolati tömörítés szép példája. Aljonka szerepében Hámori Ildikó olyan színészi feladatot kapott, mely ritkán adatik egy szís nésznő életében. Nemcsak 18 múló év külsőségeit kellett érzékeltetnie, nemcsak egy rettegő és rajongó kamaszlányból kellett érett nővé válnia, de meg kellett élnie azt az embertformál/?, -próbáló pokoljárást, melynek soráa n hirtelen lobbant, mély, kitörölhetetlen sebet ejtett szerelem lángolásából életet meghatározó iránytű lett, azt a bonyolult pszichológiai folyamatot, ahogyan az őszinte-naiv lelkesedésből tudatos forradalmiság, ahogy a naivan lobbanj szerelemből mélyen égő öröktűz lett. Mi a legemlékezetesebb Hámori Ildikó alakításában? Az arca. Rajongása, fátyolosan szomorú mosolya, bujkáló nevetése, messziben kalandozó tekintete, pillanatra feltűnő, rohanó kék rénszarvasokat feltűnni vélő szemei... Mellette Koncz Gábor, Polgár Géza, Patkós Irma Játéka és Berek Katalin hátborzongatóan emberi, kegyetlen érzelmi mélységeket feltáró epizódalakítása maradt emlékezetes. Tandl Lajos Szeged és Szabadka testvérvárosi kapcsolatainak egyik, kétévenként visszatérő rangos kulturális eseménye a két város képzőművészeinek kölcsönös bemutatkozása. Tegnap, vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában Biacsi Antal, a Szabadkai Művelődési Érdekközösség Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg azt a kiállítást, melyet a Vajdasági Képzőművészek, Iparművészek és Formatervezők Szabadkai Egyesülele 25 tagjának válogatott alkotásaiból rendeztek. A szabadkai festők, grafikusok, szobrászok és kerámikusok az elmúlt két év termésének legjavát válogatták e szegedi tárlatra. Vitathatatlan, hogy n kiállítók három legmarkánsabb és legeredetibb egyénisége Szilágyi Gábor, Ana Bukovic, és Torok Sándor. Szilágyi oldott konstruktivizmusa, eredeti festői látása, színeinek nagyszerű kezelése; Bukovic naiv szemléletű, érzékenyen és finoman megmunkált, lírai hangulatokat tettenérő tájrészletei; valamint Torok Sándor mély kékekkel, zöldekkel megfestett, a festék öntörvényl mozgásának Is helyt adó tájai emelhetők kl az anyagból (bár Torok Sándor néhány évvel ezelőtti szegedi tárlata eredetibb és távolabb mutató művészi erényeket sejtetett!). Tetszett a kerámikus Kalmár Magdolna bájos, humoros Kecskék című kompozíciója, Nemes Fekete Edit szép kerámiái, a nagy lehetőséget magában rejtő, de még megoldatlan Vékony Lajos-kompozíció, valamint Sinkovlcs Erzsébet humoros, szellemes kerámiafigurái. A szobrászok közül az expresszív Sava Halugln, a szürrealista Ivan Jandrovlc, és a realizmushoz erős szálakkal kötődő, portréval és barokkos lendületű lovakat ábrázoló szoborral Jelentkező Almást Gábor képvisel eredetiséget. Érdekes színfoltja a társulatnak Dudás Antal két, naiv módon megoldott falusi életképe. A grafikát Balázs G. Árpád monotípiál, Benes József plakátszerű, harsányan dekoratív alkotásai. Magyar Zoltán vegyes technikával készült szürreális lapjai, Rozija Vila Poznovija vörösfekete erővonalai, Sáfrány Imre kisméretű alkotásat. Milenko Vuksanovle művei és Zsáki Béla pasztelljel képviselik. A festményanyagot Gyurkovles Hunor inkább dekoratívan játékos, mint figyelmeztető környezetvédelmi temnerál, Petrlk Pál üveglapra áttetsző ragasztóval húzott vonal-Játékai, Milán Poznovija csendéletei teszik teljessé. A plasztikát Kalmár Ferenc szobra, Gojko Novakovia. Irena Toderas és Togyerás József kerámiadomborművei egészítik kL T. U A Füles új Évkönyve Nagy sikere van a Füles 1976-os Évkönyvének, mióta az elárusítóhelyeken megjelent. Valószínűleg annak tudható be ez a siker, hogy növekszik a rejtvényeket kedvelők tábora. A népszerű hetilap ezt a nagy rejtvénykeresletet igyekszik ezúttal is kielégíteni azzal, hogy sok érdekes, színes, izgalmas feíezetek között szerepel a Rejtvényfejtők Kislexikona is, amely kettős célt szolgál. A különféle címszavak alatt ismerteti, .a rendszeresen megjelenő rejtvényfajtákat, az egyszerűktől a bonyolulVörös kányafa Ssfnes, szinkronizált szovjet film. Irta, rendezte és a főszerepet játssza Vistilij Suksin. Operatőr: Anatolij Zabolockij. Zenéjét szerez, te: Pavel Csekalov. Egy kányafa tövében, vörös vérrózséval mellén búcsúzik Jegor Prokugyln, többszörösen büntetett előéletű hétpróbás bűnöző az élettől. Olyan pillanatban, amikor végre, annyi keserűség, szenvedés és bukás után felvillan előtte a „lélek békéjének" fényessége, amikor igaz társra talál, amikor engedelmeskedni kezd akaratának a gép, s amikor befogadja egy nagyobb közösség. Hatalmas emberi küzdelem, a szépségért az Igaz emberségért folytatott kemény harc végére tett pontot az egykori bűnöző cimbora pisztolyának golyója. Ez a képsor Vaszilij Suksin utolsó rendezésének, a Vörös kányafának zárójelenete. A sokoldalú, tavaly októberben tragikusan elhunyt művész — író, rendező és színész volt egyszemélyben — kemény és kegyetlen, szinte balladisztikus, szomoSú történetet vitt filmszalagra. Hőse nem a hagyományos pozitív hős — egy parasztfiúból lett bűnöző, akit „úgy sodor az élet, mint a szél a letört faágat" s akit garézdasáért és lopásért letöltött Öt év börtön uténazúj élet halovány reménye vár. Szinte a lehetetlennel kell meg. próbálkoznia: gátat szabni az emberi értékek pusztulásának. igaz társakat és barátokat találni, közösségben és közösségért végzett értelmes munkával keresni a megtisztulás lehetőségét. Nem könnyű út, buktatókkal, visszahúzó erőkkei teljes, önmagával küzd Jegor, amikor görbe estét rendez, s az italba feledkezve próbálja leradírozni múltjának foltjait, amikor menekülni próbál a jellemének határt szabó kötöttségektől. Pedig segítőtársra akad. Ljuba erős, hittel és akarattal felvértezett falusi asszony akivel a börtönlevelezés útján ismerkedik meg. Kettejük külön embéri drámája is Suksin filmje. Egy lefelé hulló üstökös szomorú, drámai életét ábrázolja a film, mely azonban nem nélkülözi az iróniát es a vaskos humort, a szelíd lírát és a kemény kritikát sem. Gyökerei a mai szovjet társadalomban gyökereznek, s egyszerre vallanak a kép. sorok az emberi megtisztulás nehéz küzdelméről, « szülőföld iránti szeretetről és felelősségről. Végső, általános tanulság Suksin nagydíj as alkotásának hogy az életben mindenért tlzetni kell. néha a legdrágábbak az életünkkel. Fizetni kell bűneinkért, hazugságainkért, gerlnctelenségünkért, árulásainkért és gyávaságainkért, Suksin filmje mégis optimista alkotás, mert megmutatja azt az egyetlen és lehetséges utat, melyet Jegor élete példáz, hogy emberi bűnökért és gyarlóságokért becsületes élettel kárpótlást nyerhet az ember. Külön tanulmányt érdemelne a színészi Játék, elsősorban a két főszereplő, Suksin Jegor szerepében és felesége, Fedoszejeva aki Ljuba alakjában olyan antisztárt formál, aki erejével, hitével, lelkének tisztaságával és érzéseinek mélységével szebb asszonyt fonnál megannyi szépségkirálynőnél, taklg A kislexikon ezenfelül minden keresztrejtvényfejtőnek segítséget nyújt azzal. hogy közli a gyakran előforduló rövidítésékét is. mint például az országok gépkocsijelzéseit, a légitársaságok nevének betflrövidítését. az elemek vegyjeleit stb. így a reitvényfeités közben nem kell szakkönyveket forgatni: elég egy pillantás a Füles Évkönyvének kislexikonéba. és máris megadható a szükséges válasz. Az olimpia évében az Évkönyv mellékletének óriás keresztrejtvénye olimpiai tárgyú pályázat, „ARANY, EZÜST, BRONZ" címmel, tehát a nyeremények is utalnak az olimpiára. A dijak értékesek, érdemes résztvcnnl a pályázaton. Néhány cím a változatos tartalomból: Barangolás hangszerországban, 100 vidám színházi kérdés, Az időJárás beleszól, Változó-e a divat?, Tanuljon eszperantóul!, Kicsi a világ, Eleven találmányok, Tanár úr kérem, Rodolfo bűvésziskolája. Az említetteken kívül 41 további keresztrejtvény, egyéb fejtörők gyűjteménye, pályázattal egybekötött gyermekrejtvények egészítik ki a gazdag tartalmat. Közli az ÉvkönyvGárdonyi Géza Egri csilagok című művének képregényváltozatát is. Kempingcikkek Csaknem egyharmad millió font értékű kempingcik ket — százezer ágyat, és széket — készít a magyar szövetkezeti ipar az év utolsó negyedében Angliának,