Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

Hétfő, 1975. november 10. 3 Elkészült a „kendermérleg" Még a betakarítás időszakában beszámoltunk róla. hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyta a KSZV által kidolgozott új kendertermesztési rendszert, amely hatékony támogatást nyújt, sok kedvezményt biztosít a vállalattal együttműködő mezőgazdasági üzemeknek. Azóta a feldolgozó telepekre került az idei termés, elkészült a ..kendermérleg". Mint minden mezőgazdasági kultúrát, a rostnövényt is károsították az elemi csapások, a kipusztulásokat okozó belvizek. A megmaradt ültetvényeken viszont a hektáronkénti átlaghozam meghaladja a nyolcvan mázsát. A minőségre sem lehet panasz, a kóró hetvenöt százaléka első osztályú tehát jobb minőségű a sokévi átlagnál. Ezek az adatok bizonyítják, hogy jövedelmező a rostnövény termesztése. A vetésterület azonban az utóbbi esztendőkben annyira lecsökkent, hogy még gazdag hozamok esetén sem kapja meg a feldolgozó ipar nyersanyagszükségletét. Ezért hozta létre a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat az új termelési rendszert, öt évre szóló szerződések kötésével, garantált kedvezményekkel korszerű termesztési technológiával kívánják elérni, hogv a partnergazdaságok növeljék a vetésterületet. Jó útop indult ej a rendszer gazdája: máris sok szövetkezettel sikerült szót érteni. pedig a rendszer szervezésének még csak az elején tartanak. A vállalat mezőgazdasági osztálya egv hónán alatt 3 ezer 600 hektárra kötött öt évre szóló szerződést. Elsősorban a Bács és Hajdú megyei gazdaságok értették meg, milyen előn.vökkel termelési biztonsággal jár az új rendszer. Csongrád megyében viszont, ahol — azt lehet mondani őshonos a rostnövény, szép hagyományai vannak termesztésének, eddig kevés gazdaság jelentkezett állandó partnerként. Piaccsarnokot nyitnak Tarjánban Szeged új városrészében, Tarjánban eddig is volt mindennapos piac, a 115. és 116os épületek közötti területen. A tarjániak kezdetben örültek a helyükbe vitt piacnak, később azonban — az elárusítókkal együtt — mind többen panaszkodtak a higiéniai követelmények be nem tartása és a piaccal járó zaj miatt. A városi tanács vb kereskedelmi osztálya megvizsgálta a tarjániak panaszát, és úgy döntött, hogy más, az eddiginél jobb megoldást keres a piac elhelyezésére. Erre lehetőség is nyílt, miután a Szegedi ÉLIKER 43-as számú, ideiglenes barakk ABC-jében megszűnt az árusítás, mert felépült és megnyílt újabb és végleges ABC-áruháza. Bodola Miklós, a városi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a Szegedi ÉLIKER volt ideiglenes barakk ABC-áruházát, amely 490 négvze'm-Her alaoterii'e<ű, átalakítják és berendezik piaccsarnokká, amely fűthető, bent van a víz és villany, megvannak a szükséges mellékhelyiségek, és mindenben eleget tudnak tenni a piaccal járó higiéniai követelményeknek. A termelőknek 40 eladóasztalt biztosítanak áruik kirakodására. Helyet kapott itt a Tisza Halászati Szövetkezet is, amely tisztított, szeletelt és élő halat árusít, és természetesen frissen sütött halat is. A termelőknek, háztáji gazdálkodóknak érdemes lesz itt árusítaniuk, mert a kereslet igen nagy, különösen a zöldség'élék, gyümölcsök, tejtermékek, tojás, burgonya stb. iránt. Azok a termelők, háztáji gazdálkodók, akik a tarjám piacnak állandó bérlői akarnak lenni, és egyazon helyen szeretnének mindig árusítani, 50 százalékos helypénzkedvezménvt kannak, különösen, ha állandó jelleggel zöldséget és gyümölcsöt árusítanak. Az új tarjáni piaccsarnok, ame'vben mindennap lesz árusí'ás, november 12-én, szerdán nyílik meg. Új üzemházban a lakáskarbantartók Nyolc szegedi lakásszövetkezet javító-karbantartó részleget hozott létre 1971ben azzal a szándékkal, hogy a házakban keletkező hibákat idejében, épitőszövetkezetek. illetve vállalatok segítsége nélkül elháríthassák. Kezdetben nehezítette a csoport munkáját a megfelelő raktárak és felvonulási területek hiánya; ilyen célra csupán egy magánháznál bérelt udvart vehettek igénybe. Ezért telket vásároltak a Csongrádi sugárúton, majd idén tavasszal hozzáláttak az új telephelyük kialakításához, s iroda-, illetAlapanyag a gyógyszeriparnak Gyenes Kálmán teivc*«.*„ A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezetben hús2 katasztrális holdon tei mesztenek magas Capsaicintartalmú paprikát. A törés, szárítás, oldás és kristályosítás után nyert kivonatot a magyar gyógyszeripar rendelkezésére bo csátja a szövetkezet. A paprika anyagából gyógyszer-alapanyagot készítenek. Képünkön: Bitó Imre paprikaolajat enged ki a tartályból. ve raktárhelyiségük felépítéséhez. Őszre elkészült az épület, amelyben az irodán és a raktárokon kívül műhely, öltöző és fürdő kapott helyet. Az új telep kialakításával lényegesen megváltoztak a részleg dolgozóinak körülményei, a javítás és karbantartás feltételei. Minden raktár egy helyen van, így az anyagokat könnyebben tudják a helyszínre szállítani. mint eddig. Ezenkívül lehetőség kínálkozik például a mész oltására és az asztalos-, illetve a szerelői munkák elvégzésére. Szerencsés az új telep helyének megválasztása, hiszen a szövetkezeti lakásoknak mintegy hetven százaléka a közeli Tarjánban található. A javító-karbantartó részleg szak-, betanított és segédmunkásai festő-mázolói, tapétázó kőműves, vízvezeték-szerelői, bádogos, asztalos, lakatos, melegburkoló, tetőszigetelő és villanyszerelői munkákat végeznek. A tavalyi év elejétől átvették a DÉLÉP-től a tarjáni szövetkezeti lakások garanciális javítását is. Feladataik: egyre nőnek, mivel az épületek természetes használódása miatt mind több javítást kell elvégezni. Ezzel előtérbe kerül a hibák tervszerű megelőzése Hamarosan sor kerül a iétszám növelésére, valamint a géppark bővítésére is. Mindehhez sikerült megteremteni azalan. feltételeket az új üzemház felépítésével. Községekből városrészek Megbeszélés a városi tanácsnál Öt városrészről volt szó tegnap, vasárnap, a városi ta- la épül a következő ötéves nács épületében szervezett tanácskozáson. Arról az öt volt tervben. Emellett a városréközségről, amelyek 1973-ban csatlakoztak Szegedhez. A ta- szek önálló hagyományait is nácskozáson — amelyet Török József, az MSZMP Szeged segít megőrizni a város, pélvárosi bizottságának első titkára nyitott meg — részt vett dául a szőregi monográfia és felszólalt dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elkészítésének anyagi táihoelnöke, részt vett dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád gatásával. megyei bizottságának osztályvezetője, Kiss Piroska, a Ha- Hosszan lehetne sorolni zafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára. Ott még a2 adatokat, ám az edvoltak a városi pártbizottság és tanács vezetői, országgyű- digiekből is alighanem kitűlési képviselők, a szóban forgó területek tanácstagjai, párt-, nik a lényeg. Az, amit töbállami, társadalmi és gazdasági szerveinek képviselői. A tanácskozás elsősorban a vélemény- és információcsere céljait szolgálta. A községek csatlakozása óta eltelt két és fél esztendő már módot adott a tapasztalatok összegezésére, többek között azért is, mert befejezéséhez közeledik a negyedik ötéves terv. A városi tanács végrehajtó bizottsága egy hónappal ezelőtt, október elején vitatta meg, hogy az öt városrészben hogyan teljesülnek a községek ötéves tervei. Erről akkor lapunkban is részletesen beszámoltunk, s arról is, a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy e városrészekben működő párt-, állami, társadalmi és gazdásági szervek vezetőit tájékoztatni kell az ülésen elhangzottakról. Ezt szolgálta a tegnapi megbeszélés. A táiékoztatást, méghozzá a kölcsönös tájékoztatást. A végrehajtó bizottság állásfoglalását és az általa megtárgyalt anyagot Papp Gyula, a városi tanács elnöke ismertette a résztvevőkkel, ezután tízen szólaltak fel, elemezve e városrészek helyzetét Bár a Papp Gyula által elmondottakról egy ízben már beszámoltunk a végrehajtó bizottság ülése után, néhány adatot hasznos közreadni. Amikor az öt község úgy döntött, hógy Szegedhez csatlakozik, már javában folyt a negyedik ötéves terv végrehajtása. Éppen ezért született meg a döntés, hogy városrészként, de a város költségvetésétől függetlenül valósítják meg saját ötéves tervüket. A döntés nyilván szükséges volt, és elejét vehette azoknak az aggodalmaknak, hogy a város megrövidíti a községeket, vagy fordítva: a város fejlesztési alapjából majd a községek visznek el jelentős összegeket. Végül is egyik félelem sem igazolódott. A valamikori községek önállóan valósíthatták meg fejlesztési terveiket, s az, hogy ezt már városrészként tehették, csak előnyükre vált. A város ugyanis két és fél esztendő alatt vagy 50 millió forinttal járult hozzá fejlesztésükhöz. Ennyit nyertek tehát többek között városzrészként a valamikori községek. A városi hozzájárulás részben azt szolgálta, hogy kiegészítse e valamikori községek költségvetését és fejlesztési alapját. Erre azért volt szükség, mert az öt község a negyedik ötéves tervre 70,2 fnillió forint bevételt tervezett, de ebből csak mintegy 62,5 millió valósul meg, a város viszont lehetőA növényvédő eljárások és a növényvédelmi szervezet korszerűsítésével sikerült jelentősen csökkenteni a növényi betegségek és a kártevő rovarok miatti károkat a IV. ötéves terv időszakában. A tervidőszak legnagyobb eredményének a növényvédelmi szakemberek — amint a MÉM-ben elmondották — azt tartják, hogy a vegyszeres növényvédelem a 7Ó-es évek közepén már éppen úgy hozzátartozik a termelési műveletekhez, mint például a vetés. Tehát az üzemek, szakemberek szemlélete megváltozott, korábbi tartózkodásuk megszűnt a kémiai anyagokkal szemben. A tervidőszak növekvő terméshozamainak hátterét részben a növényvédő szerek jelentették. A IV. ötéves terv során megkétszereződött a felhasznált szerek értéke, ez az összeg 1975-ben elérte az ötmilliárd forintot. Csaknem ugyanilyen arányban bővült a vegyszerek választéka, idén 400 anyag és termék közül választhatták ki a termelők a számukra legmegfelelőbbeket. vé tette, hogy az ötéves tervre 78,5 millió forint álljon e városrészek rendelkezésére. És ez csak egy része a városi hozzájárulásnak. Amellett, hogy Algyőn és Dorozsmán OTP-lakások épületek, a város 111 lakást adott saját keretéből e községek lakóinak. Ez is kitett vagy 25 millió forintot. Vízhálózatuk fejlesztésére is 2— 3 millió forintot költött a város, s ez nem is szerepelt a községek ötéves tervében. Tízmillióba került például a dorozsmai Sziksós-fürdő fejlesztése. E városrészekben az ötéves tervben 25,7 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, ebből 16 millió értékűt az utolsó három évben. Az ehhez szükséges anyagok megvásárlására is 4 millió forintot biztosított a tanács. Arról is szólni kell, hogy a város jelentős összegeket invesztált az óvodai és iskolai ellátás megjavításába, többek között úgy is, hogy a községekben az egy-egy tanulócsoportra előirányzott 11 —17 ezer forintos dologi költséget 20—21 ezer forintra emelte, s emellett még 3,5 millió forintot költött terven felül egészségügyi fejlesztésekre. A jövőre vonatkozó elképzelésekben w helyet kapnak a városrészek: Szőregen például iskobek között dr. Perjési László fogalmazott meg fölszólalásában. A cél, valamennyiünk közös célja azt volt az egyesüléssel, hogy olyan terület alakuljon ki, amelyen dinamikusan fejlődhet a város. Tehát nem az egyes városrészek, hanem Szeged egésze. Éppen ezért egységes városfejlesztési koncepcióba kell foglalni a községek fejlődését is. Az, hogy a város 50 millió forinttal járult hozzá e területek fejlesztéséhez, abból a szükségszerű felismerésből fakadt, amely egyaránt szolgálta Szeged valamennyi lakójának érdekeit, éljen akár Dorozsmán, Algyőn, vagy Tarjánban. Hiszen Szeged fejlődésének egyik záloga, hogy megtanuljunk egységes városszerkezetben gondolkodni. Mert például a város leendő üdü16- és zöldövezeteinek nagy része a volt községek területén lesz, a legnagyobb ipari létesítmények is „határterületeken" épültek, s e községek lakói már jóval az egyesülés előtt részesültek a városhoz tartozás sok előnyében. Városrészenként lehetővé válik számukra, hogy beolvadjanak Szeged vérkeringésébe, s a város — igy természetesen saját maguk — számára biztosíthassák az egészséges, egyseges és átfogó fejlesztés lehetőségeit. Sz. X Szakszervezeti kongresszusok Ötmilliárd forint értékű növényvédő szer Vasárnap a SZOT központi iskoláján befejezte munkáját a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének 29. kongresszusa. A vitában 59-en kértek és 28-an kaptak szót. A felszólalások helyi tapasztalatokkal, példákkal, reális követelményekkel, az egész közlekedés ügyét szolgáló hasznos javaslatokkal egészítették ki a Központi Vezetőség beszámolóját Legtöbben azt hangsúlyozták, hogy elvárják a szakszervezettől az élet- és munkakörülményeik javításával kapcsolatos határozott tevékenységet, ugyanakkor a szakszervezeti szervék fordítsanak nagyobb gondot, több figyelmet a gazdasági munkára. A kongresszus megválasztotta a KSZDSZ 95 tagú Központi Vezetőségét, 9 tagú számvizsgáló bizottságát és a 33 küldöttet a SZOT kongresszusára. A Központi Vezeség első, alakuló ülésén megválasztották a szervezet 17 tagú elnökségét. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke ismét Maróti Károly, főtitkára Tóth István lett. Alelnökök: Mónus Gábor és F. Szabó István, titkárok: Kuróczi Gyuláné és Mátyás Árpád. * Csaknem 47 000 szervezett . dolgozó képviseletében 198 küldött részvételével vasárnap az Építők Székházábar összeült a Bőripari Dolgozói Szakszervezetének XIX. kong. •esszusa. A tanácskozásor részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője is. Turzó László főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a Központi Vezetőség írá» sos jelentését. Ebben megállapította, hogy a bőripar az idén — a tervidőszak utolsó esztendejében — 12,5 millió négyzetméter puhabőrt, a cipőipar csaknem 30 millió pár lábbelit állít elő, ami 2 millió négyzetméterrel, illetve 5 millió párral több, mint az 1970. év termelése volt. Az eredmények elismerése mellett a Központi Vezetőség jelentése olyan megoldásra váró problémákat is elemzett, mint a kereseti arányok további javítása, az egyes helyeken még szűkös szociális létesítmények bővítése, korszerűsítése. A kongresszus ma folytatja munkáját Berei Andor koszöntése Beret Andort, a párt és ^ munkásmozgalom régi harcosát, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóját 75. születésnapja alkalmából vasárnap köszönötték az MSZMP Központi bizottságának székházában. \ Központi Bizottság üdvözlő levelét Győri Imre, a KB titkára adta át. Jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára.