Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

I Szombat, 1975. november 1; Üzemi balesetnek számit-e az üti baleset ? ü. S. szegedi olvasónk a munkából ment haza, útköz­ben megcsúszott, és a lába eltörött. Táppénzt a betegség idejére megkapja, de a vállalat a kártérítési igényét eluta­sította, arra hivatkozva, hogy a balesete nem számít üzemi biztosítási törvény az úti balesetet is üzemi balesetnek Ismert el, ami azt jelenti, hogy az úti balesetet szenve­belesetnek. A kezelőorvosa és a vállalat társadalombizto- dett dolgozó a társadalom­Ismerkedjünk az új KRESZ-szel sítási vezetője viszont betegségét üzemi balesetként tartja nyilván. Ellentmondást lát a két minősítés között, ezért azt kéri, adjunk tájékoztatást arról, hogy a jogszabályok sze­rint milyen baleset tekinthető üzemi balesetnek, és mikor fizet a vállalat kártérítést. A munkajogi szabályok rén kívül eső okból küvet­szerlnt a vállalat akkor kö- kezlk be, ezért nem is felelős teles a dolgozónak üzemi a történtekért, baleset elmén kártérítést fi- Olvasónk balesete a válla­zetni, ha a kárt előidéző lat kártérítési felelőssége baleset a munkájával össze- alapján nem tekinthető üze­A közúti jelzések Szavakkal körülírni az új és a megváltozott jelentésű közúti jelzéseket, meglehe­tősen hosszadalmas lenne. A KRESZ 159 ábrájának felso­rolása helyett inkább né­hánynak az értelmezésére vállalkozunk. Régen vitatott kérdés volt, melyik jelzés a magasabb­rendű, melyiknek kell „szót fogadnunk". A jelzések és szabályok logikai értéksor­rendjét a KRESZ pontosan meghatározza: 1. rendőr kar­jelzése, 2. közúti jelzőlámpa, t. közúti jelzőtábla, 4. útbur­kolati jel, 5. forgalmi szabá­lyok. Az új táblák közül a „Kö­telező legkisebb sebességet" előíró tábla egyúttal behaj­tási tilalmat is jelent majd azoknak a járműveknek, amelyek vagy nem képesek az előírt minimális sebesség elérésére, vagy nem is érhe­tik el azt. Ennek a táblának egyébként önálló feloldó táb­lája van. A kanyarodási tilalmakat Jelző táblákat ezután az út­kereszteződés előtt lehet csak kitenni, tilalmuk csupán a kereszteződésre terjed kf, másutt csak záróvonal felfes­tésével tilthatják meg a ka­nyarodást. A „Balra kanya­rodni tilos" tábla az útke­í eszteződésben a megfordulást is tiltja, a „Megfordulni ti­los" táblánál viszont nem ti­los balra kanyarodni. Érdekesen bővült a „Se­bességkorlátozást" jelző táb­la tartalma. Ha ugyanis la­kott területen belül „70 km" felirat szerepel a táblán, ez a személygépkocsik részére ép­pen hogy nem korlátozást, hanem sebességük növelését — de csakis a megengedett 70 kilométerig — teszi lehe­tővé. Az Ismert „Előzni tilos" íáblánál gépjárművel — de csakis azzal — az egy nyo­mon haladó és az állati erő­vel vont járműveket, a kézi­kocsit meg szabad előzni, de nem előzhetik ezeket a gép­járművek fogalmába nem tartozó járművek, sőt, ezok egymást sem előzhetik. A megállási és a várakozá­si tilalmat elrendelő táblák halályánuk pontosítására új­tajtu kiegészítő táblákat rendszeresítenek. Ezek a jel­zőtábla síkjára merőlegesek, rajtuk a nyíl abba az irány­ba mutat, amerre a tilalom érvényes. Szegeden megjelentek már ezok a „Várakozóhely "-táb­lák, melyek az elhelyezkedés módját is szabályozzák. A Deák Ferenc utcában kihe­lyezett táblák kötelezővé te­szik, hogy a jobb oldali ke­rekek a Járdán álljanak, de az egy tonnát meghaladó ten­gelyterhelésű járművek ilyen módon nem várakozhatnak. A záróvonalat egyetlen esetben lehet szabályosan át­lépni: záróvonal és terelővo­nal együttes alkaltnazasakur a szabályosan előző jármű a menetirány szerinti bal ol­dalról csak a záróvonal át­lépésével térhet vissza a megelőzött jármű elé. A zá­róvonal egyébként csak más­képp elkerülhetetlen forgal­mi akadály és veszély esetén léphető át, de Ilyenkor sem szabad a szembejövő forgal­mat zavarni. Ha tehát a kez­dő vezető motorja lefullad és ezért kénytelen állni, a mö­götte jövök nem kerülhetik ki, ha így záróvonalat lép­nek át. A fénysorompós vasúti át­járók jelenlegi folyamatos zöld fényét villogó fehér fény váltja fel a KRESZ (és a nemzetközi egyezmények) előírásai alapján. De a fe­hér fény azt jelzi, hogy a fénysorompó üzemképes, a vezető minden esetben köte­les megevőződni az áthala­dás veszélytelenségéről. A városi forgalmat Irányí­tó jelzőlámpákkal kapcso­latban két dolgot érdemes megjegyeznünk. Az egyik: a zöldből sárgára váltó fény­jelnél csak akkor szabad az útkereszteződésben — mi­előbb — áthaladni, ha a sár­ga fény észlelésekor bizton­ságosan már nem lehet meg­állni. (A régi KRESZ az ob­jektív „lehet" kifejezés he­lyett a..szubjektív „ha a jár­mű vezetője megállni már nem tud" fordulatot hasz­nálta.) Az útkereszteződésbe egyébként zöld fényjelzésnél is tilos behajtani, ha — for­galmi . torlódás miatt — a zöld jelzés alatt a kereszte­ződést előreláthatóan nem le­het elhagyni. A gyalogosok figyelmébe ajánljuk a másik megjegy­zést, mert az áthaladásukat biztosító fényjelzőkre sok pa­naszt hallottunk Szegeden: Hogy rövid a zöld fázis és ha villogó zöldben indul el valaki, már csak a pirosban ér át a túloldalra — például — a Boszorkánykonyhánál. Azért szeretnénk tisztázni végre a kérdést, mert gya­kori: a gyalogosoknak csakis a folyamatos zöld fényben szabad a járdáról lelépniük! A villogó zöld már a zebra kiürítését sürgeti, de még biz­tonságosan átérnek a túlol­dalra azok, akik a folyama­tos zöld fénynél indultak. Aki viszont — szabálytalanul — ezután lép le a járdáról, a villogó zöldben is tilosban Jár. Befejezésül még egy jel­zéssel ismerkedjünk meg: a váltakozó Irányú forgalom Irányítására szolgáló fényjel­zővel. amely X-alakú piros és lefelé mutató nyil alakú, zöld fényű lámpából áll. Ilyen jelzőlámpa nálunk még seholsem található, annyit azonban érdemes erről mér előre megjegyeznünk, hogy a forgalmi sáv feletti piros fény a vele szemben haladó járművek haladási tilalmát jelzi; a zöld fény az alatta levő sávban a fényjelzéssel szemben haladó jármüvek szabad útját mutatja. mi balesetnek, ezért kárté­rítési igényét a vállalat jo­gosan utasította el. A mun­kajogi szabályoktól eltérően, a társadalombiztosítási tör­vény 77. paragrafus (1) be­kezdése kimondja többek „„ ,,, .. között, hogy „Üzemi baleset fadékra- lUetve balesetl rok" kantragl nyugdíjra lesz Jo»o­sult. Ha a sérült üzemi bal­biztosítás keretében ugyan­olyan kedvezményekre jogo­sult, mint az. akit a baleset munka közben ért. A ked­vezmények közül a fontosab­bak: a baleseti táppénz Idő­beli korlátozás nélkül jár, vagyis addig, amíg az üzemi baleket miatt keresőképtelen. További kedvezmény, hogy a baleseti sértültnek nem kell térítést fizetnie gyógyszere­kért, gyógyászati segédesz­közökért. a műfogért, a hal­lókészülékért és a tolókocsi­ért. S végül, munkakéoesság­csökkenés esetén annak mér­tékétől függően, baleseti já­függésben és ehhez kapcso lódó kötelezettségei során történt. Mentesül a vállalat a kártérítési fizetés alól, ha a baleset a vállalat működési körén kívül, vagy csakis a sérült magatartása miatt kö­vetkezett be. Ebből követke­zik, hogy az a baleset, amely az a baleset, amely a biztosi' a munkába menet, Illetőleg tottat a foglalkozása körében a munkából hazafelé éri a végzett munka közben vagy eget következtében meghal dolgozót munkajogi szabá- azzal összefüggésben, illető- hozzátartozói balesetl elló.' lyok szerint nem tekinthető leg munkába, vagy onnan . . , üzemi balesetnek. Az úti bal- lakására (szállására) menet t«®t kaphatnak, eset a vállalat működési kö- közben éri." A társadalom- Dr. V. M. Eltűnő és fi/ csomagolóanyagok A környezetvédelmi szem- sét is, amivel elkerülhető lelő elszíntelenedő pigment­pontból egyre több gondot lenne, hogy az évekkel korá- festékkel végzett színezésük­okozó hulladék kétségtelenül ban eldobott étolajos, tor- kel lehet érzékelhetővé ten­jelentős részét, egyes orszá- más és más műanyag palac- nl. A bomblás első fokozatá­gokban 30—40 százalékát, te- kok, tubusok, dobozok, tasa- ban a napsugárzás ibolyán­szik ki a csomagolószerek, és kok csaknem épen maradja- túli tartománya által kivál­ezen belül tekintélyes meny- nak a hulladékban. A jelen- tott reakció során kis mole­nyiséget, éppen az élelmisze- leg ismert biológiailag le- kulájú vegyületekké esik szét rek csomagolásához használt bomló műanyagokat fém di- az anyag, amelyeket már a anyagok jelentenek. Környe- tiokarbanátok adagolásával levegő oxigénje, majd a ta­zetvédelmi érdekből azonban állítják elő. Az ezekkel ke- lajban levő mikroszervezetek a csomagolásnak még csak a zelt műanyagok ugyanis kez- képesek a második szakasz­korlátozása sem járható út, detben megtartják eredeti tu- ban tovább bontani, és végül már azért sem, mert egyedül lajdonságaikat, a napfényen is vízzé, valamint széndioxid­az ésszerűsített heti bevá- azonban a bekevert adalék- dá oxidálni. Mivel a ditio­sárlások alapját nyújtó, úgy- anyagok hatására bomlásnak karbamátok nem túl költsé­nevezett „kényelmi csomago- indulnak. Az állóképességük gesek, könnyen beépíthetők a lások", mint a mélyhűtött, a legalább három hónap, és ez- műanyagokba, nem mérge­félkész- és készételek csoma- után átlagosan egy éven be- zőek, a velük kezelt műanya­golása, a bevásárlást végzők- lül végbemegy a bomlásuk, gok felhasználhatók élelmi­nél napi egy óra időmegta- aminek megindulását megfe- szeripari csomagolásra, karítást eredményezhet. mm^mmmmmmi^mmmmmmm^mmmam^^^ammmmmmimmm Előtérbe kerülnek viszont a csomagolóanyagok hulladék­hatását csökkentő lehetősé­geik, ha ma elsősorban in­kább még csak elméleti, ku­tatási, kísérleti szinten is, de már biztató eredményekkel. Az egyik Ilyen fejlesztési irányzat az ehető és vízben oldható műanyag fóliák al­kalmazása a hagyományos csomagolóanyagok helyett. Már 1967-ben előállítottak vízben oldható és emészthe­tő kukoricakeményítő alapú fóliát. A forró vízben jól ol­dódik, nedvesség hatására pedig duzzad. Olaj- és zsírál­landósága kitűnő, a szén­dioxidot, a nitrogént és az oxigént csak kis mértékben ereszti át. Jól nyomható és hőzárható. Tulajdonságaiban némileg elmarad a japán szakemberek által kidolgo­zott rizskeményítő alapú fó­lia. Az ehető fóliák cellulóz alapú csoportjának nyújtha­tósága, hajlékonysága és más kedvező tulajdonsága mellett az is nagy értéke, hogy szí­nezhető. A friss bőr irharétegében található nnyagokból készült húskészítményekhez, műbe­lekhez használatos kollagén­fóliák emészthetők, viszont vízben nem oldódnak. Újab­ban azonban sikerült előállí­tani 70 C-fokon már vízben is oldható kollagénszármazé­kot, amelyek jó gáz- és víz­zárók, valamint alacsony hő­mérsékleten is hajlékonyak és könnyen hőzárhatók'. A legtöbb ehető fólia vízoldha­tó, de ismertek vízben old­hatók és el nem fogyasztha­tók is, mint amilyenek a po­livinilalkohol és a pilielilén­oxid alapú csomagolóanya­gok. Évek óta igyekeznek meg­oldani a biológiailag le­bomló plasztikgyártás kérdé­Úton a száz kilogramm felé A világ mintegy 120 millió tonna évi papírtermelése elő­reláthatólag évente 5—6 szá­zalékkal fog növekedni. A papír iránti kereslet fokozó­dása érthető, hiszen a kul­túra és a tudomány fejlődé­sének, az életszínvonal foko­zatos emelkedésének termé­szetes velejárója a papírfo­gyasztás emelkedése. Magyarországon az egy la« kosra jutó papírfelhasználás Jelenleg 50 kilogramm körül van, s ezt 1985-ig 90 kilo­grammra kívánják emelni (a Közös Piac országaiban már ma is átlagosan 100 kilo­gramm körül van az évi pa­pírfogyasztás, az USA-ban pedig eléri a 250-et). Ehhez figyetembe kell venni, hogy hazánk 93 ezer négyzetkilo­méternyi területét mindössze 15 százalék erdő borítja, rá­adásul főleg lombos fák, s ez a természeti tény — papír­ipari szempontból — aligha nevezhető kedvezőnek. Ebből következően a magyar pa­píripar fejlesztése szorosan összefügg a szocialista orszá­gok gazdasági integrációját szolgáló komplex program céljaival. A népgazdaság jelentős mennyiségű papírt és nyers­anyagot importál, főként a szocialista közösség országai­ból. Hazánk 15 papírgyára a rotációspapírokon kívül egyaránt készít író- és nyo­mó-, valamint csomagolópa­pírokat, műszaki, illetve kü­lönleges papirosokat, gyárt háztartási és egészségügyi papirost, továbbá kartonokat, méghozzá egyre nagyobb mennyiségben. Mindemellett örvendetes, hogy fokozatosan bővül a KGST-országok vá­lasztékcseréje is, egyre Job­ban kibontakozik a gyártás­szakosítás, a nagy teljesítmé­nyű üzemek összehangolt létrehozása. Éppen szezon idején Ot szegedi üzlet kötöttáru- és fehérnemű-ajánlata Csak néhány éve divat az úgynevezett réteges öltözkö­dés, amely nemcsak egészsé­ges, meleg (a ruhadarabok között levő levegőréteg is hő­szigetelő), hanem rendkívül Mi minden kapható majd? Kezdjük a női kötöttáru-cik­kekkel: szintetikus pulóver például 250 forinttól, kardi­gán 300-tól 600 forintig, tre­vlra pulóver 380—450, kardt­kényelmes is. Nők és férfiak gán 480-tór 550 forintig. Fér­egyaránt szívesen viselik a fiaknak: trevlra pulóver és kötött pulóvert, kardigánt, kardigán 400—550, akrll pu­mellényt, mert változatos, az lóver 300-tól 500 forintig. Az egyéniséghez jól igazitható, árhatárok önmagukban ls japán anyagból készültek: 195 forintért hongkongi gyártmányú fehér ing bővíti a választékot. A magyar és az NDK gyártmányú nylon kombiné ára 85—110 forint, az olasz 153—162 forint, a habselyem kombiné 88—100, u bakfisok­nak való 60—75 forint. Krepp bikini 34, száras női nadrág színes ruházkodást tesz lehe- jelzik, hogy nagy a választék, 54 forint. Zefír, festett és fia­tővé. Ilyenkor, ősszel, a tél küszöbén különösen nagy a keletje ezeknek a ruhadara­boknak. A Dél-magyarorszá­gi Rövid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalat és a sokféle a fazon és termé- nell férfi alsónadrágból is szetesen a szín is, valamint, hogy közeoes árú éB olcsó cikk szintén lesz elegendő. A nőkön és a férfiakon kívül a serdülő korú és a kisebb Komplett Ruházati Vállalat a gyerekek számára is sok széo szokásosnál mégis nagyobb pulóver és kardigán kerül készletet és választékot ki- forgalomba. nál belőlük a vásárlóknak a következő nauokban: ne kelljen senkinek se bosszan­kodva távozni az üzletekből. Sok szép, hazai és külföldi beszerzésekből eredő kötött­áru kapható november 3-tól november 15-ig öt szegedi szaküzletben: a Kárász utcai Sirály női és az Elegancia férfi divatáruboltban, a Baj­csy-Zsilinszky utcai Belvá­rosi Divatházban, a Széche­nyi téri Pókban, a Lenin körúti Lurkó gyermekruhá­zati üzletben és a Marx téri Aranykalász kisáruházban. Réteges ruházkodásról volt szó bevezetőben, ahhoz pedig a kardigán, a pulóver alatt viselhető ing, blúz s az alsó­nemű is hozzátartozik. No­vember 3. és 15. között ezek­minden méret kapható majd. A nőknek többféle, vékony szálú harisnyanadrágot, a férfiaknak számtalan színű és mintájú zoknit kínálnak az üzletek. Az eddig elmondottakból érzékelhető, hogy bár az ajánlat novemberre szól, ér­demes már a karácsonyra is gondolni vásárlás közben. A kötöttáru, az ing, az alsóne­mű mellett sok csinos pizsa­mát és hálóinget, köntösö­ből szintúgy nagy választék ket, hálógarnitúrákat és még található majd az említett üzletekben. Szinte reklámárú a román importból való, 128 forintos férfiing, egy színű és csíkos kivitelben; lesz kínai zefir- és flanelllng (munkás­Ing): simán és tarkán szőtt, hosszú ujjú ing; a középárú és a drágább ingek főként sok minden mást kínálnak. Aki nem szeret tolongani a decemberi csúcsforgalom idején, az ezekben a napok­ban mindent beszerezhet sze­retteinek és saját magának. Tehát, november 3-tól 15­ig: öt szegedi üzletben 1 UJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom