Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA G Y A R SZOCIALISTA MUNK. ÁS P ÁR T LAPJA 65. évfolyam 281. szám 1975. november 30., vasárnap Árai 1 forint Cselekvési program - indannpnkiiak P olitikánk töretlen folytatásának gazdasági feltételeit formá'ta ki, két tervidőszak leg'ontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és állami költségvetés fő iránya­it határozta meg a párt Központi Bizottsága november 26— 27-i ülése. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az elért eredményeket, s a teendőket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről szombaton ki­adott közlemény joggal állapítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapodtak. Ez megfelelő a'apot teremt ah­hoz, hogy a kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is, társada'mi céljainkkal összhangban, tervszerűen folytas­suk népgazdaságunk fejlesztését. Mérleget készített és cselekvési programot adott a Köz­ponti Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését értékel­ve leszögezte: „Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai célúival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisá­nak szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősö­dött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok több­sége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya meg'eleit az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növe­kedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet." A jövőért érzett felelősségtől vezettetve, az eddigi gaz­riaságoolitikát folytatva, a Központi Bizottság úgy határo­zott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő elő­irányzatai igazodjanak a gazdasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz, viszonylag, szerény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szeribe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedve­zőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak. Egyrészt mérsé­kelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti változásokat, melyek lehetővé te­szik a munka társadalmi hatékonyságának mainál gyorsabb javítását. Ennek alapfeltétele, hogy célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel differenciáltabb legyen a következő években a fej­lesztési tevékenység. Ami nemcsak az új beruházások nép­gazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását köve­teli meg,-hanem azt szintén, hogy a meglevő állóeszközöket hatékonyabban működtessék. Indokoltai) húzza alá a Köz­ponti Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tar­talékok feltárásának, a szervezésnek, a vezetés tökéletesí­tésének, mert - a nehezebb gazdasági feltételek közepette csakis ezen a módon tud'uk megteremteni a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka bővülő alapjait, az új követélményeket tükröző kereteit. Az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a mindén tekintetben biztosította előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30—32 százalékos növekedése mellett a fogyasztás és a felha'mozós együttesen ennél kisebb mértékben, 23— 25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegében a termelékenység javulásá­ra alapozódjék. Az ipari, termelés 33—35, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növekedése mindenütt és min­denkire nehéz, felelősségteljes feladatokat ró, s annak fel­es elismerését, hogy nem lehet valamennyi népgazdasági terü'eten azonos ütemben előrehaladni, mert ehhez sem pénzbeli, sem más erőforrásaink nem elegendőek. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazda­sági terv és állami költségvetés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladhatja meg a negyedik ötéves tervben el­•énet. Lehet., akadnak, akik efölött értetlenkednek, mert nemcsak arról feledkeznek meg. hogy a világ sok fejlett or­szága súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s korábban is­meretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, ha­nem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazda­sági fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz, reális célokat határozhat csak meg az ötéves terv és a jövő évi népgazdasági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésében, akár az évi reál jövedelmek, reálbérek ala­kulásában, a lakásépítés 420—440 ezres darabszámában, az évenkénti nyugdíikiegészítések felemelésében, a bölcsődei óvodai dolgozók bárnövelésében —, s bár ezek a célok haté konyább munkával túlhaladhatok, a hangsúly mégis eléré sükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt az alap­tételt — melyet a Központi Bizottság ülése kiemelt —, hogy a néogazdaság növekedésének üteme, s vele az életszínvo­nal emelése a jövőben e'sősorban és meghatározó mérték­ien a munka társadalmi hatékonyságától, a termelékenység javulásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyképességé­től függ. E rőfeszítéseink ebben az irányban nagy támaszt ta­lálnak a KGST-országok együttműködésében, a bő­' vülő kö'csönös kapcsolatokban. Mégis, céljaink el­érése. a folyamatos haladás biztosítása — s nem pusztán gazdasági, hanem vele szoros össze'üggésben társadalmi ér­telemben is — döntő módon saiát igyekezetünk, célratörő cse!evvésünk következménye lehet csak. A Központi Bizott­ság ülése joggal mutatott rá azokra a hatalmas forrásokra, ame'yeket a dolgozó tömegek aktivitása, a fe'lett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági program megvaló­sítása érdekében, valamennyiünk javára felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. Gusláv Husák hazaérkezett Moszkvákéi A csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitká­rának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Szov­jetunióban, tegnap hazaérke­zett Prágába. Hrafat elutazott Budapestről Tegnap, szombaton eluta­zott Budapestről a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet küldöttsége, amely Jasszer ArafatJ vezetésével rövid lá­togatást tett hazánkban. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Gyenes András, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője. KGST­bizottsági tanácskozás A statisztikai tevékenység további fejlesztésének fel­adatait vitatják meg Moszk­vában a KGST keretében. A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága megkezdte 26. ülését. Az ülésen Bulgária. Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió, valamint Jugo­szlávia küldöttsége vesz részt Megfigyelői minőségben je­len vannak az ülésen a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság kénviselői is. Megvitatták a statisztika' információk automatizáoió? feldolgozásának kérdését, valamint az állami statiszti­kák automatizált rendszeré­nek megteremtését. Losonczi Pál hazaérkezel! Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete tunéziai látogatásának utolsó napján, szombaton délelőtt vidékre indult. Ütjára elkísérte Ha­bib Satti, a Tunéziai Köztár­saság külügyminisztere. Az Elnöki Tanács elnöke Bizer­tában koszorút helyezett el a függetlenségi h"r"ok m*-­'írjainak emlékművén, majd Menzel Burgiba városán át­haladva az El-Fuladz-i vas­műbe látqgatott el. Az üzem megtekintése után vendéglá­tóitól búcsúzva az Elnöki Tanács elnöke további sike­reket kívánt a vasmű dolgo­zóinak munkájukhoz. Habib Satti külügyminisz­ter délbei? ebédet adott Lo­sonczi Pál tiszteletére. Szombaton délután a Kar­thágó Palotában Losonczi Pál és Habib Burgiba közöt­ti megbeszéléssel befejeződ­tek a magyar—tunéziai tár­gyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoztak nyilvá­nosságra, a közleményt la­punk 2. oldalán ismertetjük. Az Elnöki Tanács elnöke délután Tunisz Karthágó nemzetközi repülőteréről visszautazott Budapestre. Az Elnöki Tanács elnöke a tu­néziai elnök társaságéban érkezett a repülőtérre, ahol búcsúztatására megjelentek a kormány tagjai és tunéziai vezető személyiségek, vala­mint a diplomáciai- testület képviselői. Losonczi Pált ün­nepélyesen, katonái tisztelet­adással búcsúztatták, miköz­ben felcsendült a két ország himnusza, s 21 tüzérségi dís?­lövés dördült el. * Losonczi Pál és kísérete szombaton este hazaérkezett Budapestre. Több férőhelyre van szükség a városi óvodákban Több mint kétezer hellyel örvendetesen javult az utíb­bi években Csongrád megye óvodai ellátottsága. A 18 ezer óvodáskorú gyerekből 14 ezer elhelyezését sikerült biztosí­tani, az óvodáskorúak közel 30 százalékát. Mégsem lehet lépést tartani az igényekkel, a termek zsúfoltak, s az idei ianévbéá Csongrád megye városaiban másfél ezer ké­relmet kellett elutasítani. Egyáltalán nincs óvoda Ma­gyartésen, Felgyőn, Dicon és Domaszéken. A negyedik ötéves tervben a tervezett­nél több mint két és félsze­res fejlesztést sikerült meg­valósítani, s mintegy 30 szá­zalékát társadalmi összefo­gással. Egyelőre kevés az óvónő, a tavalyi 768-ból is 108 képesítés nélküli volt. A növekvő igények miatt idén Szegeden is megszervezték az óvónői szakközépiskolai osztályt. A közelmúltban tárgyalta a megvei tanács végrehajtó bizottsága állami ok'a'ásunk helyzetét, s az óvodák fej­lesztésének feladatai kötött elsősorban a városi férőhe­lyek számának növelését szabták meg. Ugyanakkor'le­szögezték, több jelentkezőt kell felvenni a közén- és fel­sőfokú intézményekbe, s az iskolai korba lépő gyerekek­nek általánossá tesz'k az egyéves előkészítő foglalko­zásokat. Kedvezően alakultak az általános iskolák tárgyi fel­tételei, hiszen a tervezett 103-mal szemben 131 tanter­met alakítottak ki az ötéves tervidőszakra. Igaz, 95 kül­területi és 49 belterületi tan-' termet megszüntettek, így jelenleg 1680 általános isko­lai csoport közel másfélezer tanteremben tanul. A kép tehát országos mércével ls kedvező. Figyelembe kell azonban venni, hogy idén 131 tanulócsoport igén kis létszámú így ezeknél az is­koláknál gyengén tudják ki­használni a tanterilleket, ugyanakkor a városokban zsúfoltak azok, több helyen úttörőszobákat, naoköziott­honos helyiségeket használ­nak tanteremnek. A 423 nap­köziotthonos csoportból mindössze 85-nek van önálló helyisége. Kevés a tornate­rem, a megyében mindösz­sze 43 (és 20 tornaszoba) áll a tanulók rendelkezésére. E tervidőszakban mintegy 60 millió forintot áldoztak' szemléltető eszközökre, be­rendezésekre. felszerelésekre. A megye általános iskolái­ban oktató 2865 pedagógus közül 76-an képesítés nélkü­liek. ám közülük 55_en le­velező úton folytatták tanul­mányaikat. Tizennégy éves korig a tanulók 87,1 száza­léka, 16 éves korig 92—94 százaléka végzi el az általá­nos iskola nyolc osztályát. • '••a | a f • • • Uj iskola epul Somogyi Karolyné (elvétele Rúzsának két régi iskolája van, egyik a falu egyik szélén, másik a falun kívül, és mindkettő kicsi. Üj iskola építését kezdték meg ebben az évben, és a következő hó­napban szeretnék is befejezni. A domaszéki kezdeményezéshez hasonlóan itt is segí­tik a szülők társadalmi munkában az épitőket. A megye 13 szakmunkás­képző intézetében 7366 diák sajátítja el 95 szakma isme­reteit. Szegeden a 600. sz. Ipari Szakmunkásképző bő­vült 14 tanteremmel, s fo­lyamatban van kollégiumá­nak, tornatermének, vala­mint az élelmiszeripari, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképzők kol­légiumának építése. Az in­tézetek felszereltsége, ellá­tottsága általá'pan jónah mondható, s a szakoktatói: 93 százaléka megfelelő szak­képzettségű. Az országos át­lagnak megfelelően azonban a megyei szakmunkásképző intézetek csak fele aránybai. tudják ellátni szakmunká­sokkal az üzemekét. Ráadá­sul az arány lassan csökke­nő tendenciát mutat, mivel a növekvő vállalati igények­kel szemben kevesebb diák kerül az iskolákba. A .szak­munkások döntő többsége szakmájában marad, de 30—40 százalékuk más vál­lalathoz megy dolgozni. Csongrád megye 21 szak­középiskolájának 211 osztá­lyában 21 szakra 6655 diái; jár. A megye 9 gimnáziuma (ahol 127 osztályban 3743 di­ák tanul) a legjobban fel­szerelt iskolák közé tarto­zik. Ugyanakkor három gim­náziumnak épületgondjai vannak, s tán közülük is legsúlyosabb, hogy a szegedi Ságvári gyakorló gimnázi­umnak nincs tornaterme. A tavaly érettségizett gimna­zisták 65 százaléka jelent­kezett felsőoktatási intéz­ménybe, s akik nem tanul­tak tovább, szinte kivétel nélkül munkába álltak. Elgondolkodtató adatók szólnak a felnőttoktatás helvzetéről. Csongrád me­gyében 1970-ben az aktív keresők 40 százaléka ren­delkezett általános Iskolai végzettséggel, s 12 százalé­ka érettségizett — mindkét adat az országos átlag alatt volt! A szakmunkások 67,8 százaléka végezte el az á'ta­lános iskolát, s mindössze 6.6 százaléka érettségizett. Idén valamivel több. mint 2 ezer felnőtt jár általános iskolába, háromney e-'rész­ben munkás, s a befra'kozot, tak több mint egytizede le­morzsol'dik. illetve évkihá­•rvással folytatta t°nu'má­nvait. A munkásműveiődís kiszélesítése érdekében szer­vezték meg a s'akniuni'ácok hároméves kö?éoi«ko'áttt, Csongrád megyében négy szakközépiskolában nyolc osztályt indítottak az elmúlt tanévben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom