Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
4 Szombat, 1975. november 29." Ismerkedjünk az új KRESZ-szel Űj sorozatunk: Lapok a szegedi ludományés technikalörlénelbol technika fejlődéséről, tudósaink és műszaki alkotóink munkásságáról. Hajlamosak vagyunk a tudományos eredményeket és a műszaki alkotásokat legfeljebb gazda, sági motiválóknak tekinteni. Megszoktuk, hogy a természettudósok és a mérnökök a gazdasági javak egyre növekvő mennviségét hozzák létre. E szemlélet ok„ abban rejlik, hogy az ifjúságot nemzedékeken át úgy nevelték, hogy a haladás valódi okait nem ismertették. Korunkban a műszaki-tudományos forradalom a legnagyobb fordulat, amely valaha is végbement a természettudomány és a technika történetében. A jelen eredményei a múlt tudományos és technikai sikerei nélkül el sem képzelhetők, mert az emberi civilizáció és kultúra alapjai az előbbi korok áldozatkész munkájában találhatók meg. Most a szegedi tudományés technikatörténetről kezdünk új sorozatot, azzal a szándékkal, hogy bemutassuk a Szegeden született, itt tevékenykedett vagv munkásságán át Szegeddel kapcsolatba került mezőgazdasági, ipari, természettudományos, műszaki, építészi és orvosi területen kiemelkedő alkotókat, hogv életpályájukból megismerjük a jelentősebb momentumokat. Az oktatás számára ls hasznosak lehetnek ezek a cikkek, mert a szakoktatás mellett a fejlődés gondolatával is megismerteti a diákot, tgv a mindennaoi gondolkodásra is visszahathat, s ezáltal a világnézet megfelelő alakulásához is hozzájárulhat. Ezeken tűi műszaki és tudományos hafevománvaink ápolása nemzedéki kötelesség is. Alkotó ngayságaink életének és munkásságának bemutatása városunk helytörténetében nem elhanyagolható. A sorozat tematikai sorrendben a mezőgazdasági, az ipari, az építészeti és a természettudományi alkotókat mutatja be. sok tárgvj és személyi adattal, enciklopédikus szerkesztésre törekedve. A sorozatot dr. Bátyai Jenő, az MTESZ szaktitkára írta. Lapunk hagyományosan és szívesen ad helyet a város helytörténetét ismertető, feltáró munkának, és sorozatban Jelentek meg e hasábokon ilyen tartalmú írások, de tudomány- és technikatörténeti cikkek csak alka. lomszerűen láttak napvilágot. Márpedig általános műveltségünk pallérozásához az is hozzátartozik, hogy a tudomány által szolgáltatott ismeretek, a tudást alkalmazó technika révén hogyan alakult az emberiség élete, kultúrája. A tudomány és a technika révén az utolsó száz évben több és magasabb szintű termelőerő jött létre, mint az előző korszakok alatt együttvéve. Egyrészt tudománynak és a technikának köszönheti a mai nemzedék azokat az életkörülményeket, amelyeket ma már szinte természetesnek tart. A sok nagvszerű tény és eredmény ellenére sokszor felületesek ismereteink a tu. dományok, de még inkább a A párhuzamos közlekedés "A KRESZ alapvető — és talán legtöbbet emlegetett — újítása az a szabálycsoport, amely a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten haladó járművekre vonatkozik. A jobbra tartási kötelezettséget ezentúl érvényesíteni kell ezeken az utakon is, vagyis ahol az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van. Ezeket útburkolati Jelek — terelővonalak — is jelölhetik, de akkor is alkalmasnak tekinthető az úttest a párhuzamos közlekedésre, ha az útburkolati Jeleket nem festették fel. A forgalmi sáv meghatározása „egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő" szélességű és hosszúságú úttestről szól — s ez legalább két és fél méter széles és hat-hétszáz méter hosszú. Nem beszélhetünk tehát párhuzamos közlekedésről, ha az úti est csak átmenetileg szélesedik ki. Ha a két forgalmi sáv megléte kétséges, helyesebb az úttestet párhuzamos közlekedésre alkalmatlannak tekinteni éa annak megfelelően haladni ott. Az egymás mellett haladó járművek öszszeütközéae esetén ugyanis mindkét vezető felelősségre vonható, az egyik a jobbra tartási kötelezettség, a másik a jobbról előzés tilalmának megszegéséért. Nem te• klnthető önálló forgalmi sávnak a villamospálya sem. Az új KRESZ kettős céllal módosítja a párhuzamos közlekedés eddigi rendjét Egyrészt: a lassabban haladó járműveket a jobb szélső forgalmi sávba szorítja, hogy a gyorsabb forgalom zavartalanul haladhasson a belső sávban, s így növelje az utak átbocsátó képességét. Másrészt eltünteti azt a különbséget, ameely az autópálya és a többi, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest forgalmi rendje között mindeddig indokolatlanul fennállt Ahhoz, hogy a párhuzamos közlekedés leglényegesebb elemeit számbavehessük, induljunk ki a legegyszerűbb esetből. A két sávos úttesten a jobb szélső sávban kell haladni mindaddig, amíg az flres — kivéve ha szándékunk a balra kanyarodás. Ha a jármű a külső sávban egv lassabban haladó jármüvet ér utói, a belső sáv igénybevételével megelőzheti azt, utána azonban vissza kell sorolnia a megelőzött jármű elé. Egyszerre több járművet Is meg szabad előzni személygépkocsival és — lakott területen belül — távolsági, illetve gyorsjáratú autóbusszal. Ez akkor is megengedett, ha a külső sávban a jármüvek egymástól távolabb, „elszórva" haladnak. Folyamatos előzés Idejére a belső sávban maradhat a személygépkocsi, Illetve az autóbusz, ilyenkor nem ls kell folyamatosan Irányt jeleznie, esni? a sávváltoz'atáskw. A folyamatos előzést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a jármű mögött nála gyorsabban, de legfeljebb az útszakaszra megengedett legnagyobb sebességgel haladó jármű közeledik. Ilyenkor kellő Időben, tehát lehetőleg még a hátulról gyorsabban közeledő jármű odaérkezése előtt viszsza kell sorolni a külső sávba. Ha ez az ottani forgalom sűrűsége miatt lehetetlen, a személygépkocsi és a távolsági autóbusz — de az csakis lakott területen belül — megmaradhat a belső sávban és ott folyamatosan haladhat. Ekkor jön létre a párhuzamos közlekedés. Az említetteken kívüli, egyéb járművel, például motorkerékpárral, teherautóval egyszerre csak egy jármú előzhető meg, folyamatosan nem szabad előzniük. Mindebből látható, hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten csak a mögöttes forgalom állandó, gondos figyelésével lehet szabályosan és veszélytelenül haladni. Az új KRESZ a személygépkocsiknak megengedi hogy a belső forgalmi sávban haladjanak akkor is, ha a külsőben nem halad gépkocsisor. Ez a lehetőség azonban csak akkor adott, ha lakott területen belül az úttest forgalmi sávjait útburkolati jelekkel jelölték kl, s ha a személygépkocsi nem akadályozza a mögötte gyorsabban haladó forgalmat. (Tilos azonban a gyorsabb előrehaladás érdekében kis távolságon belül ismételten változtatni a forgalmi sávot!) A Nagykörúton tehát a felezővonal melletti sávban folyamatosan haladhat a személygépkocsi, ha 60 kilométeres sebessége biztonságos. Szegeden nincs ilyen út-! szakasz, de megemlítjük, hogy ahol az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a két jobb oldali sávban mindenfajta jármű közlekedhet az Ismertelett szabályok szerint. A harmadik. Illetve a további belső sávokat azonban csak balra kanyarodáskor vehetik igénybe. Ha a sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki sávot változtatni csak bekanyarodásra és megállásra felkészülve szabad. Változatlanul érvényes az a szabály hogy egy forgalmi sávban két jármű nem haladhal egymás mellett. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül előtte tilos egy másik jármű mellett elhaladni, még akkor is, ha nincs a zebrán gyalogos. Ha a forgalmi sávok közül egy megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik nem lép át terelővonalat a továbbhaladáskor. Ha a sávokat nem jelölik útburkolati jelek, az irányváltoztatás nélkül továbbhaladóé az elsőbbség. Ha mindkét jármű irányt változtat, a jobbkezszabályt kell ervenyesíteni. Szocialista társadalomban I M. • H nem mapugy Ez év szeptemberétől Iskoláink új ismeretekkel gazdagítják, szélesítik a tanulók látókörét, , és ma még fel sem mérhető értékekkel, gyarapíthatják a szocialista családerkölca tartalmát. Pedagógusaink legjobbjai megértik a családi életre való nevelés szükségességét, problémáját, és azt, hogy az Iskola szerepe ebben is nélkülözhetetlen. A szülők többsége dolgozik. A munkaidő rövidül ugyan, de a szabad idő még mindig kevés ahhoz, hogy a nagyobb gyermekekkel is megfelelően tudjanak foglalkozni. Sok-sok jellemformáló, egyéniség — színesítő feladat elsikkad és valljuk be, hogy a legtöbb esetben mi szülők csak a napi konkrét problémák megoldására, -gyedi eseményekre reagálunk többnyire, természetesen nemcsak kényelmességből. Azt is el kell ismernünk, hogy a családi életre való felkészítéssel nemigen oglalkozunk, mert úgy gonioljuk, ha rendes embert igyekszünk nevelni gyermekünkből, akkor teljesítettük kötelességünket és megfelelő alapot adtunk ahhoz ls, hogy felnőtt emberként önállóan, jól rendezze be csa. ládi életét. Nagyon nincs Igazunk! Azért nincs igazunk, mert a családi életre nevelés kifejezett ilyen irányú átgondolt tevékenység nélkül csupán abban áll, hogy mit lát. vagy mit nem lát a szülőktől a gyermek. Ezáltal a család felnőtt tagjai akarvaakaratlan újratermelik azokat a problémákat gyermekük leendő családi életében, amelyek az övékében megvannak. A másik dolog, ami az iskola ezirányú tevékenységét nélkülözhetetlenné teszi az, hogy a szülők egyelőre nagyon nehezen szánják rá magukat arra, hogy gyermekeikkel e témáról őszintén és kellőképpen elbeszélgessenek, még az egészségügyi problémákról sem. Nem véletlenül fogalmaztam így, bár elismerem, hogy az ilyen irányú tájékozatlanság Időnként tragédiát okozhat. Mégis ennek megelőzése látszik a „legegyszerűbbnek". Ugyanis az iskolában eddig is elsajátítható biológiai ismeretek mellett az esetek többségében elegendő a napiatokban igen helyesen egyre gyakrabban megjelenő felvilágosító Könyveik ir,eg. vásárlása és hozzáférhető helyre tétele. Hogy a szülők tudjanak egyáltalán ezekről a könyvekről, az természetesen nem az iskola dolga, bár a szülői értekezleteken nem haszontalan 5—10 percet szentelni az Ilyen tájékoztatásnak. Az pedig, hogy a felnőttek többsége érezze a szükségességét gyermeke felvilágosításának és merje ls megtenni legalább a kezdeti lépéseket, beletartozik az ún. közművelődési komplex feladatba is, amitől az emberek kulturális színvonalának emelését, szemléletmódjának többirányú és helyenként gyökeres változását várjukm Mindezek ellenére az egészségügyi és szexuális fel. világosítás lényegesen egyszerűbb kérdésnek látszik, mint a családi életre nevelés egyéb vonatkozásai. A pedagógusoknak . az előbb említett területeken sem egyszerű a helyzete. Meg kell küzdeniük elsősorban önmagukkal. és még kell találni a legmegfelelőbb módszert, többnyire éppen ilyen és más szempontból is a legproblémásabb korosztálynál. A családi életre nevelés másik oldala lényegesen nehezebbnek látszik. Nevezetesen, hogy az oly sokszor megfogalmazott, szép és igaz általánosságok között konkrétan mi rejlik. Fiú-lány kapcsolat tartalmi volta, megváltozott gazdasági-társadalmi helyzetünk alapján ml az az Ideális családfelfogás. amely stabilizálhatja a családi életet. Mit jelent egyes konkrét helyzetekber egymás becsülése, egyenrangú tisztelete. Az Iskolai módszereket illetően úgy vélem a legteljesebb helyesléssel és megnyugvással kell fogadni azt a módszert, miszerint nem új tantárgy bevezetéséről van szó, hanem arról, hogy a tanulók egyes szaktárgyak tantervi anyagának keretében rendszeresen és folyamatosan szerzezék meg a szükséges ismereteket és kapják meg a megfelelő nevelést az új típusú szocialista családi élet megalapozásához. Valóban igaz, hogy ez a feladat nemcsak szemléleti változást követel meg — ami önmagában sem könnyű — hanem az oktatási és nevelési módszerek átfogó korszerűsítését is. E nélkül komoiy eredmény nem várható. Had<3 utaljak Üt cwkefiy példára. Nem túlzás azt mondani, hogy az emberi kapcsolatok, közelebbről a nő-férfi kapcsolat, családon belüli magatartás, felelős ség, elvárások egymással szemben stb., megítélése, a családból hozott élményekés az ifjúsági szervezetek, mint kollektívák által adott nevelés mellett elsősorban és alapvetően — természetesen indirekt módon — az irodalom oktatásában gyökereznek. Ezé a szakterületé a „bűn" ha a tanulókban túl idealizált kép alakul ki a másokkal szembeni elvárásokat illetően. Az irodalomtanároké — és valamnnyl pedagógusé — lesz az érdem, ha reális talajon tudják kialakítani diákjaik az életű, ket és tudják, hogy csakis azt van joguk elvárni, amit maguk is képesek nyújtani. Végül, hogv magam Is némi idealizmusba essek, valamennyi pedagógus és az Iskolai nevelés diadala lenne, ha a jövő nemzedéke tudná, milyen alapokon alakulhatnak ki megváltozott körülményeink között azok a Rómeó és Júlia-i érzések, amelyek mellett mindkét fél az „életét ad}a" nap mint nap. de nem áldozatként a családért, egymásért. 3. Tisztában vagyunk és tisztában is kell lenni mindenkinek azzal, hogy szocialista társadalmunk építése során most jutottunk el a kérdés tömegméretű megoldása kezdetéhez. Akikre az a nagyon szép feladat hárul, hogv az Ifjúság lépteit e vonatkozásban ls egv értelmesebb, tartalmasabb élet felé vezető úton egyengessék, azoknak most nem oldalra, nem egymásra kell nézni, hanem törekedni kell életközleben levő családi kapcsolatokat stabilizáló szemléletmód megfogalmazására, tudatosítására. Egy bizonyos: kiindulási alap nem lehet az eddigi tradíció. Győzzön meg erről bennünket a következő beszédes adat: A válások száma évi 25 ezer fölé emelkedett, az évente megkötött házasságok minden negyedikénél olyan helyzet alakú1 ki, hogy a felelősséggel eljáró bíróság kénytelen megállapítani a házasság helyrehozhatatlan, végleges megromlását. Tóthné Fábián Eszter adjunktus József Attila Tudoxnáns eg^etoni Politikai iskolán résztvevők kedvezményei K. I. szegedi olvasónk a marxizmus—leninizmus esti egyetem elsőéves hallgatója. Munkahelyén nem tudják pontosan, hogy milyen kedvezményekre jogosult. Kéri, ismertessük, hogy a 21 napos tanulmányi szabadságon kívül milyen kedvezményt kaphat a hivatalos rendelkezés szerint. * A továbbtanuló dolgozó tanulmányi kedvezménveiről a 23/1974. (IX. 4.) MflM számú rendelet intézkedik. Valóban a rendelet kimondja, hogy a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános és szakosító tagozatain / és a Politikai Főiskolán továbbtanuló dolgozót a négyéves és ezt meghaladó tanidejű képzés szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények. Ez azt jelenti, hogy olvasónk részére 21 munkalap tanulmányi szabadság iér. Ezen túlmenően a munkaidő-kedvezményről a rendelet még a következőket tartalmazza: a felsőfokú oktatási intézmény esti tagozatán tanulók számára olyan munkaidő-beosztást kell biztosítani. amely az előadások látogatását lehetővé teszi. Ha ez nem oldható meg, engedélyezni kell, hogy a hallgató munkáját olyan időpontban abbahagyhassa, hogy az előadások kezdetére beérkezzen. E címen azonban a munkaidő-kedvezmény tanítási naponként két óránál több nem lehet. Ha az oktatási Intézmény az előadásokat hetenként összevonja, így műszaki, mezőgazdasági ás természettudományi szakképzés esetén legfeljebb nyolc, egyéb szakképzésnél pedig legfeljebb hat óra munkaidő-kedvezmény jár, További kedvezmény; a felsőfokú oktatási intézményben tanulókat a vizsgákon való megjelenés miatt olyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessenek és a vizsgán részt vehessenek. Hogy tájékoztatásunk teljes legyen, megemlítjük, a marxizmus—leninizmus esti Jgyetem általános és szakosított tagozatai i, valamint a Politikai Főiskolán tanul'kar úgy kell tekinteni, mint akik a munkakörükre előírt szakképzettséget szerzik meg. Szeknek a dolgoz iknak pedig a tanulmányi kedvezmények idejére jár az átlagkereset.