Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

37 Péntek, 1975. november 2i: leningrádi fiatalok Szegeden Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vendé­geként néíiány napja Csong­rád meg/ében tart zkjdik a leningrádi k/mszomolisták 50 tagú küldöttsége. Megyei programjuk után tegnap, csütörtökön Szegedre érkez­tek. Az Ifjúsági Házben Hor­váth Lajos, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának) titkára tájékoztatta a szov­jet fiatetekat a nrrgyében elő ifjúság helyzetéről, mun­ká'áril, eredményeiről. A háromnapos szegedi program során a vendégek megismer­kednek Szeged nevezetessé­geivel. felkeresik a M'ra Ferenc Múzeum kiállításait, ellátogatnak a Képtárba, ki­rándulnak az újszeged! fü­vészkertbe. A leningrádi komszomo­üsták vasárnap utaznak el Szegedről. tartott a népfront megyei bizottsága Robotpék Tegnap, csütörtökön Sze­geden, a népfront városi székházában a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága kibővített ülést tartott. Nagy István, a nép­front megyei elnöke megnyi­tó szaval után dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatja tá­jékoztatta a népfront akti­vistáit az V. ötéves népgaz­dasági terv előkészítéséről. Előadásában kiemelten fog­lalkozott a hatékonyság nö­velésével, s ennek kapcsán részletesen elemezte az V. ötéves terv legfontosabb cél­kitűzéseit. Szőlt a tudomá­nyos. technikai forradalom vívmányainak fokozottabb felhasználásáról, a népgaz­daság szerkezetmódosításá­ról, s nemzetközi munka­megosztásba való jobb be­kapcsolódásról és ismertette azokat az elképzelés ket is, amelyek a vezetés, irányítás színvonalának emelését, a kezdeményezőkészség jobb kihasználását segítik elő. Csongrád megye V. ötéves fejlesztési tervének előkészí­téséről Bérezi Gyula, a me­gyei tanács osztályvezetője tájékoztatta a hallgatóságot. Ismertetésében körvonalazta a negyedik ötéves terv vár­ható eredményeit, s a szak­ágazatok szerint, és szólt a következő ötéves terv leg­főbb fejlesztési irányairól. A bizottsági ülés után ta­nácskozott a megvei elnök­ség is, ahol Molnár Sándor, megyei népfronttitkór szer­vezeti kérdésekről tartott tálékoztat íját a testület jó­váhagyólag tudomásul vette Burgonya­szállítmányok . A Nyírmadaí Állami Gaz­daság burgonyatárolójában megkezdték a burgonya tisz­títását, csomagolását, szállí­tását. A tárolókban tisztító­és csomagológépsorokat he­lyeztek üzembe. A gépsor napi kapacitása 600 mázsa burgonya tisztítása, csomago­lása. Befefezocföff <i vezetéstudományt konferencia Csütörtökön az Építők Két plenáris és három szek­székházában befejezte mun- cióülésen több mint 30 elő­káját az V. vezetéstudomá- adás és korreferátum alap­nyi konferencia, amelyen ján széles körű vitában tár­mintegy 700 hazai és csak- gyalták meg a vállalatok és nem 30 az európai szocia- szövetkezetek korszerű veze­lista országokból érkezett tésének. továbbá a vezető­utánpótlás nevelésének idő­szerű kérdéseit. A nép fantáziája varjúk szárnykezébe adja a kaszát, rókát, szúnyogot, bolhát fog be az aratás nehéz munkájá­ba, képzeletében macskák serénykednek a malomban, a szamár vödörrel cipeli , a tek­nőbe a vizet, a tehén da­gaszt és óriás lapátján nyújt­ja be a cipót a parázsló ke­mence torkába. Egész hadse­reg sürőg-forog, tevékenyke­dik, míg végül ki lehet ten­ni a ropogós kenyeret a szalvétával leterített kispad­ra. Mindez így igaz, csak az ember nem önmagát tette meg főhősnek ebben a nép­költésben, hanem mesebeli tulajdonságokkal megáldott állatokra ruházta a dicsősé­get. „Látod, milyen fáradsá­gos munkába kerül, míg az asztalra Jut a kenyér?" — magyaráz anya a gyermeké­nek, ölében, a tarka mesés­könyvvel. Ám amióta ez a népdal szárnyra kelt, sok-sok évtized is elröppent. V SÜTÖLAPAT: MÚZEUMI DARAB szervezési és vezetéstudomá­ny i szakember vett részt. Szia bodan ifik zongoraestje Akár a szovjet kultúra Mjaszkovszkijnak és Szkrja­napjainak szükségszerű és btnnak egy-egy kompozíció­természetes meghosszabbítá- jávai. Mjaszkovszkij IV. sa lehet Alekszandr Szlobo- (C-dúr) szonáta ja nemcsak a danyik szerda esti nagy si- forma hagyományos szerke­kerü zongoraestje. Miként zetét őrzi, de a tételek ka­bevallott an az (még a jövő rakterében is emlékeztet az hét keddjén is) a zenemű­vész-szövetség fővárosi kon­certje a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol szegedi művészek, Várnbgy Lajos és Bódás Péter Pro­kofjev-szonátát játszanak, s ugyancsak az ünnepi prog­ramhoz számíthatjuk Szlobo­danyik keddi budapesti ze­nekari estjét Pál Tamással, a szegedi szimfonikusok vezető karmesterével; az Erkel Szín­elődökre, s noha letagadha­tatlanul mai muzsika, hang­zásvilága közérthető, mentes a szélsőséges effektusoktól. Szkrjabin Koncé rt-allegrója a hangszer látványos, brilli­áns megszólaltatásában Cho­pin és Liszt nyomdokait jár­ja. persze merészebb har­móniaviiággal (mint ismere­tes, Szkrjabin sokat tett a századelő művészi törekvé­seit mintegy kijelölő modern házban Csajkovszkij b-moll zenei hangzáskép technikai versenymüvét szólaltatták kialakításáért, műveiben el­meg (Pál Tamás még Pet- jutott az atonalitásig). Szlo­rovics Emil Lysistrate kon- bodanyik szuggesztív han­cert-vígoperáját dirígalta). A gon, nagy beiső megjelenítő szovjet művek és művészek erővel, friss, modern zenei jelenléte a hazai hangver- ízléssel közvetítette a művek senyéletben sem szorítkozott- szellemét, s ugyanez a fér­zsjfolódott csupán a kultu- fias líra, elsöprő hatású di­rális napok alkalom adta namizmus, a technikai aka­sorozatába: így jó ez. dályokat fölényesen lebíró Először járt hazánkban, temperamentum jellemezte két koncerttel, a moszkvai játékát a proeram második filharmónia nagy tehetségű, részében elősorakoztatott fiatal zongoristája: budapesti Chopin-darabokban. Ha a föllépést követően másnap, fisz-moll nocturnetői behízel­az újszegedi Biológiai Köz- gőbb hangot, meeeitőbb pont kellemes környezetű szépségű dalolást is vártunk, előadótermében adott szóló- a folytatásban hallott esz­estet. A szovjet művésznem- moll polonaise. h-moll scher­zedék „új hullámának" mar- zo. f-moll ballada és a rá­káns egyéniségű, virtuóz ké- adások (kiváltképp a csillo­pesságű zongoristája Jó isko- gó. száguldó iramú Asz-dúr Iával (Neuhaus professzornál polonaise) egyértelműen tanult Moszkvában), és Ei- meggyőztek, Szlobodanyik a gyelemre méltó versenysike- romantjkát sem puha érzék­rekkel érkezett hozzánk: letességében, hanem a mai még 1962-ben egy londoni kor emberének visszapillantó zenei találkozó különdíját tükrében iátj8) láttatja, ítélte neki az a zsűri, ahol A háromnapos tanácsko­zás munkájáről dr. Bérezi Gyula, az Országos Vezető­képző Központ főigazgatója a többi között megállapítot­ta: — A formálódó hazai ve­zetéstudomány eddigi legje­lentősebb rendezvénye volt ez, amely érezteti majd ha­tását az egész tudományte­rület elméleti és gyakorlati munkájában. A téma fon­tosságát a konferencia iránt megnyilvánult széles körű hazai és nemzetközi érdek­lődés, a vitában tapasztalt nagyfokú aktivitás — a há­rom szekcióülésen 77 hoz­zászólás hangzott el — is aláhúzta. A résztvevők egyöntetű véleménye volt. hogy a következő évek egyik legfontosabb gazdasági fel­adata a vezetői munkaszín­vonalának emelése. úgynevezett homogenizátor Még 20 százalék, és esik elkészíti a híg kovászt, ame- az eső — jegyzi meg tréfá­lyet óriási rekeszes érlelőbe san a főmérnöknő. Szegedi szivattyúznak át. A több — Ezt a jókora termet Is kenyér- méter átmérőjű hengerben óriás gépek és nem emberek gyár, 1975. hat óra hosszáig érik a masz- népesítik be. Most három Itt nem sza. A dagasztógépbe jutva asszonyt látok mindössze, láttam zsákot cipelő embert, adnak hozzá még oldott sót, Ketten a két gömbölyítőgép sem olyat, akinek arcát vő- "lisztet, s közben gondoskodik ténykedését ellenőrzik. Első rös fénybe, és izzadságba bo- ez a körültekintő „robotpék" látásra szórakoztató és sze­rit ja a nyitott szájú kazán, arról is, hogy kihűljön a met gyönyörködtető: a ma­de még a sütőlapát is legfel- tészta, amely akár egy jóko- gasból érkező tésztadarabok a jebb múzeumi darab ha len- ra kolbásztöltő gépből, úgy kúp palástján futó „csúsz­ne ebben a környezetben, folyik ki az osztógépekbe, dán" gurulnak végig, majd Az automatizált üzem múlt- Az egyikből egy-, a másikból az asszonyok ellenőrzik a iát csak hetekben számolhat- kétkilós adagok potyognak a súlyát. Miután vekni alakú ja, olyan fiatal. Még szokja mélybe, az első emeleti fel- kenyerek bújnak elő a hossz­egymást az ember és a gép. dolgozó üzembe. — Köztudott, hogy a sütő­Ipart keservesen nyomasztja a szakemberhiány, utánpótlás alig akad. Ezért is nagy megkönnyebbülés számunkra . . — „„ „ „ ez a kétkezi munkát szinte csaknem befejezte a munkát, lomásoznak", s onnan indul­formázóból, emberi kéz ra­Farka Sasztja rájuk a címkéket, s , máris végeláthatatlan sorok­Mihály ban vonulnak a széles, hosz­ídefönn szú szalagon a végkelesztő­mára be. Mintegy 45 percig itt „ál­hazánkat Kodály Zoltán kép­viselte, díjnyertes volt Lisz­szabonban, és a zenei világ egyik legrangosabb esemé­nyén, a moszkvai Csajkovsz­kij-versenyen, 1966-ban. Szegedi műsorának első ré Végső soron a stílus hitele az ábrázolásmód szuggeszti­vitásan, a Játékos egyénisé­gének szűrőpróbaján mére­tik meg, s Alekszandr Szlo­bodanyik ilyen erős egyéni­ségű zongorista, akinek saját 1 " : , , elképzelése, mondandója van szében otthoni ízeket kínált kockázatűs meg­a pub ikumnak az egyete­mes és orosz klasszikusok ' hagyományaiból égítkező Nifco'ényi István Rajzok, festmények, faplasztikák Ez ideig három kiállításon kák vonalai, ritmusai, egyen­találkoztam a Gyulán éló fia- súlyai, kompozíciói vázlatok tal alkotó, Oroján István a festményekhez. Egyik fest­munkáival. Először, vagy hat ménysorozata, a Román tán­esztendeje végzős főiskolás- cok eddigi pályájának szin­ként — a Szegedi Tanárkép- tézise. Nem illusztratív alko­ző Főiskolán szerzett román tás, nem tácolókat, népvise­—rajz szakos diplomát — letbe öltözött embereket idéz, rendezett kiállítást. Máig em- hanem a forma és a szín esz­lékezetesek bravúros vonal- közeivel igyekszik a mély ré­vezetésü, archaizáló motívu- tegekig hatolni, megfogal­mokat feldolgozó, kicsit il- mázni egy nép évszázadok lusztratív jellegű rajzai. Há- alatt kikristályosult művésze­rom esztendeje a szegedi Saj- tének belső törvényeit a kép­tóház Művészklubja mutatta zőművészet eszközeivel. Bei­be alkotásait. Igazi műhely- ső rendet, hol feszes, hol sze­tárlat volt. Egy következetes lídülő ritmust, hol ellentétes, és kemény munka eredmé- hol harmonikusan egymásba nyeit tárta akkor a szegedi olvadó színeket, hol felfedez­közönség elé. Képeinek ku- hető valóságinspirációt (figu­bista formái, vörös-kék-sár- rák, falusi házmotívumokat ga-fekete színegyesúlyai elő- stb.), hol pusztán síkok-fol­legezték mostani, újabb sze- tok egymásmellettiségét fo­gedi tárlatának eredményeit, galmazza meg. Szobrai, fa­A Bartók Béla Művelődési plasztikái ismét egy lépéssel Központ fiatal művészek tovább vezetnek, bekapcsol­klubjában a naookban nyi- ják ebbe a világába a fa totta meg Vinkler László fes- természetes anyagát, és a te­tőmflvész, a Juhász Gyula ret. Oroián István nem lát­Tanárkéoző Főiskola tan- ványosságokkal lepi meg a székvezető tanára tárlatát, nézőket, hanem egy követke­melyen tenyérnyi vonalas zetesen kísérletező, kutató rajzokat, festményeket és fa- fiatal »U">tó folyamatos és következetes munkájáról, te­teljesen kiszorító új üzem — nemsokára leáll a dagasztó- nak tovább a 15 méter hosz­mondja a vállalat főméraö- gép- szú alagútkemencébe. Mire a ke, dr. Nyirády Lászlóné. — . — Az csak látszat, hogy jug0szláv berendezésből is­Itt napi 25 tonna kenyér ké- hamarosan befejezem a mun- mét előbukkannak: barnák, szül, s a két műszakban kam-A hengerek ragadnak a és illatosak, de hogy fénye­mindössze kilenc szakképzett tésztától, tisztába kell ten- sek is legyenek, még utoljá­pék dolgozik. ?ket- Tulajdonképpen— ra minden sort véglgperme­Az alagsorban egyszerűnek ^ ^Vedben ^ ** tűnő berendezés: magasnyo- .. „,. renaezes. mású levegő szállítja fel in- ^ Megbarátkozott-e már ~ S*in<* nen a lisztet a silócellákba, a ezekkd Zh vcm^ csíkot képes benedvesíteni, s második emeletre. Ott készül „jótevSlT nem az *gész ^letet ­a tészta. _ Idái"J Dáni . , fi_ mondja a fomérnóknó. — Gépek és műszerek szoro- tödébeYdaeasztotom kézzel Szépséghibája egyelőre a ke­san egymás mellett, a két fMríS nyereknek, hogy nem egyen ­emberen kivul már el se fer- a2tán , átta] vetettey a ke: etesen fényesek. Valóságos nének többen, csak szorong- mencébe. Ebben a szakmá- ™efso keUene' hogy érje va. Bar minek is ide tobb ban a koli hős- j őket. kez, szaz helyett is kevernek, nehezebb elviselni. Emiatt itt Amí« ezt elmondja, mint dagasztanak, adagolnak a nem keU szenvednünk. De a egy 40 vekni billen az alag masinák. A taroloból szala- gépeket nehéz megszokni, sorl raktárba vezető futósza d^n^Hte'hnYi^w^ hiába nyújtanak nagyobb ké: lagra. meg az élesztót Az nyelmet' hiába légkondicio- Korábban a pékműhelvek­meg az éIesztot- Az nált itt a levegő. Volt, aki ben egyórai munkával 5 elment, mert nem tud „átáll- mázsa kenyeret sütött a ni". Én belevágtam. Az első szakember a hagyományos két-három nap bizonytalan módon, nagy fáradsággal voltam, nem tudtam, mikor Most két embernek elég a beteg a gép, mikor nem. Most gombot nyomni, s kétszer már a szusszanása is kezd annyi meleg vekni vár el­mondani valamit szállításra ugyanennyi idő — Nem jelent-e a köny- elteltével, nyebb munka kevesebb A pékek bizonyára nem pénzt? — érdeklődöm. sírják vissza a mesterség ha­— Semmiképpen, sőt 1,10- gyományos fogásait. S a vá­zéi több lett az órabérem — sárlók? Reméljük nekünk sem plasztikákat mutat be. A műfajok szinte egymást got (készítik elő. A piciny grafí­tségéről ad tanúbizonysá­mondja. lesz okunk rá. És erre biz­.... tosíték a gyárban elhangzott: Utana- ígéret: mindent megtesznek, megyünk hogy rávegyék a gépeket a darabok- ennél is jobb és szebb ke­ra szab- nyeret készítsenek, dalt nyers tésztának az első Hogy versenyképes legyen emeleti feldolgozó üzembe, azzal, amelyet emberi kéz Itt nehezebben vesszük a le- dagasztott, formált — és vegőt. Meleg van, s a mű- amely méltó lehet arra, hogy MÉLTÓ A MEGÉNEK­LESRE? szer mutatója 80 százalékos megénekeljék. páratartalmat jelez. Chikán Ágnes fc !* I Mozi látogatási verseny Tegnap délután Szegeden, a ben öt általános iskola vala­Sajtóházban a Csongrád me- mennyi tanulója megtekin­gyei Moziüzemi Vállalat az tette a filmekei. Első helye­idén meghirdetett moziláto- zést ért el a Mező Imre a gatasi versenyt értékelte és Rózsa Ferenc, a Ságvári Énd­átadta a díjakat. A szegedi re gyakorló, a Móricz Zsjg­általános iskolák közül 14 mond és a Béke utcai álta nevezett be a versenybe, és lános iskola. Helyezést érte' közel hétezer kisdiák tekin- a Zrínyi Ilona, a ságvárite­magyarfés ^SS 1 h f^ f^ ^ Finn és a csirkefogók című A heIyezettek a Mozi­j szovjet filmeket üzemi Vállalattól vásárlási A mozilátogatási verseny- utalványt kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom