Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

@ Vasárnap, 1975. november 23." HTM MAGAZIN Hívjunk gyakrabban vendégeket otthon Ne nagy hűhóval Egyre többször hallani a legkülönbözőbb korú •és foglalkozású emberektől a visszatérő panaszt: nincs időnk semmire, a munkánk annyira igénybe vesz, hogy jóformán csak aludni járunk haza... Családok, házaspárok élnek úgy, hogy szabad idejükben hétszámra nincs programjuk, nem mozdulnak' ki otthonról, s hozzájuk sem nyit be egy-egy rokon, ismerős, vagy jó barát. A barátkozásra, bármilyen sokféle is elfoglaltságunk, szükségünk van. Még a legharmonikusabban élő emberpár, vagy család is elunja magát előbb-utóbb „társas magányában", s emberek közé vágyik, vagy szívesen látna otthonában egy-egy baráti házaspárt. Hogyan tudunk kitörni ebből az elszigeteltségből, barátságokat kötni, fenntartani? A válasz egyszerű: elhatározás kérdése az egész, és annak a ténynek a belátásán múlik, hogy önmagunkat rövidítjük meg, ha lemondunk a társas kapcsolatokról, a jóízű beszélgetésekről. Sokakat az tart vissza a vendégek hívásától, hogy takarékoskodnak. befejezetlen még a lakásuk berendezése, vagy gépkocsira gyűjtenek, s ezért minden feleslegesnek ítélt kiadástól tartózkodnak. Ma már szinte minden családnak van televíziója, és sokan azért nem hívnak vendégeket, mert nem akarják őket a tévénézés programjában zavarni, illetve magukat zavartatni. Nem lehet akadálya ez a barátkozásnak, ettől még azt, aki emberileg közel áll hozzánk, meghívhatjuk: ugorjon fel hozzánk vacsora után. Ilyenkor együtt is nézhetünk tévét, s a főmúsor után még egy órát elcseveghetünk. A vendéghívásból ne csináljunk nagy hűhót, ne legyen a traktálás a célunk. A túlzásba menő. hivalkodó etetés-itatás zavarja vendégünket is. A lakáshelvzet javulásával egyre t'ibben hív'ák meg otthonukba is ismerőseiket. A férfink a hét egv napján s'ívesen ülnek le mcszokott partnereikkel ultizni, s kár ezt rossz szemmel nézni a feleségeknek. K'zben ők is römizhetnek. kézirwmkézha+nak, vagy cseveghetnek. Még mindig jobb engedni az otthoni ulticsatáknak, mint a családtól elkü'önülő ivJcimboraságnak. Ne legyünk m-'gunknakval'k. a világ el 51 beárk'zó hétalvók, rrrrt ezzel akaratlanul is beszűkítjük. s e'szürkítj'ik életmódunkat. Minden meghívott vendégünkből nem lesz megfut* barátunk. De kialakulhat és állandósulhat körülöttünk egy szilárd, j óban-rosszhan egvütté-zö, bennünket értő bará<i kör. Ak;'-re a bajban is S'ám'thatunk, akikkel megvitathatjuk döntés-ink°t, munkahelyi és emberi problémáinkat. Vé«ső soron a ha-átság így g"7.dp"fthatia életünket, s töltheti ki saiét->s, semmi mással nem nótoihatő tartalommal is szabad időnket. Néhány jó tanács A hétköznapi vendégfogadás: kávéra, italra vendégül látni valakit. Ehhez semmiféle nagv terítés nem szüksíges. A dohányzóas talon elhelyezett kis alátét, feketés csécse, tányér, kanálka jelenti az egyes terítéket, kis szalvétával. A kávét, cukrot, habot apr süteményt tálcán vagy kerekes kis kocsin is felszolgálhatjuk. Ha hosszas az együttlét, s tévétiéz's, kártyázás vagy beszélgetés közben a háziasszony egyéb hanapnival't is ad, még mindig elegendő a kis alátít, kis tányérral. Gyors — és tévézés közben például igen kényelmes — az apró villácskákra felszúrt szendvics vagy édesság falat. Legfontosabb tanácsunk: vezessük be vendégeink számára az önkiszolgáló rendszert. Ezzel elérjük, hogv a háziasszony is nyugodtan leülhet a vendégei közé, beszélgethet, szórakozhat. Az önkiszolgáló, büf 'szerű vendéglátásnál az ételeket, ital"kot, süteményeket, étkezéshez szükséges tányérokat, evőeszközöket, poharaka* stb. készítsük alacsony asztalra. vagv asztalikra. Innen mindenki kiszol<?álhatia magát, ízi'se szerint választhat mindenből. Az asztalt lehetőleg a bejárattal szembe helyezők el. hogv a szénen terített asztal a szobába lépő vendégeken kri'cmes benyomást keltsen. Ha m'd van rá, az aszta't úev hel"ezzük el, hogv köröskörül ho-záférhe'ő legyen. Állítsunk mellé egy H-ebb asztalkát is, ahová a haszná't tányérokat. pohara'-aL evőeszközöket t-szik a vendégek. Ebéd vagy vacsora fog-asz* árához te-mészetesen terítenünk kell. A terít'k ú'ab'an nagymmtás~k lettek, tarkák, nlvkor egyetlen, de é'énk színiek. A n-ty m'n+'zat remek h'ttér az egvs~erű porcelán-, fa'ansz-, vagy cseréjed 'nv alatt. E'^ben az esetben sza'vétával tudunk dfsz'teni. amely az abrosz anvpeáBól készülhet vagy a mintás abrosz egyik hangsúlyos színében esetleg kiegészítő színében. (Piros abrosz zöld szalvétával, kék zölddel, zöld naranccsal — divatos összeállítások!) L'het textilből vagy papírb'l. Elhelyezhetjük hagyományosan bal kézről, háromszög alak'oan De lazán cszszefogva tehetjük a pohárba, vagy a tányérba is. Mindig annyi tányért és evőeszközt tegyünk csak fel az asztalra, amennyire szükség lesz. A tányérokat, poharakat és az evőeszközöket sorban, jobbról, a használat rendjében. Az e1 óét síhez és a leveshez, valamint a süteményhez, komp'thoz való evőes közöket a tányér fölött helyezzük el. Az asztal díszítése — a tála'óedényeken kívül — a virá->, növény, gyertya, fűszertárt 'k. Az apró — és szagtalan! — virágokat lazán a teríték mellett vagy füzérként is elhelyezhetjük. A gyertyatartó középre kerülhet — vagy sorba az asztal hosszában. Kis lvukacsos virágéi~sztót is használhatunk, amelybe több vékony gyertya fér. Az üresen maradt lyukakat alacsony zöld levé'.lT, bogyókkal tölthetjük ki. Egy-egy fogás u*án az'noal szedjük le a tány ór'kat és az elhasznált evőeszközöket. Kü'ön' sen gondosan terítsünk, ha gverakek vannak meghíva. Ök ilyenkor nem csak az evés manővereit les'k el t"lünk és gvakoroliák. hanem ízi'süket is befolyásolja a szépen megterített asztal. M/t vegyünk fel? Az első kötény nyakban és derékon megköthető, két nagy rátett zseb díszíti, amelynek anyaga más mintájú is lehet. A másik kötény ún. pincérkötény: ez szintén két nagy rátett zsebbel készül, hátul megköthető, bármely ruha fölött viselhető. A következő két modell házimunkához való. Az egyik egy elöl gombos, rövidujjú háziruha. Érdekessége a derékon beállított gumizás, de készülhet úgy is, hogy a zseb alá egy övpántot varrunk be, melyet hátúi megkötünk, hogy összefogja. Anyaga könnyen kezelhető, műszálas anyag, melyet vasalni sem kell. A nadrágos összeállítás tunikája két különböző léptékű kockás, vagy egyéb mintás anyagból való, ragián újjal készült, a bőséget a ragián vonal alatt lévő húzás adja, két nagy szögletes rá'ett zseb díszíti. Ehhez fölvehetünk egy olyan nadrágot, amely már nem egészen új, de nem is elhasznált. Végül két modell azoknak, akik hirtelen betoppant vendégük fogadásához, gyorsan akarnak átöltözni. Az egyik kötöttel kombinált, egyszínű szövet, ragIán uijú tunika, derékon keskeny övvel. Hozzá egyszínű, bőszárú jersey nadrág. A másik kockás ingblúz, amelyet nagy gallér és szé'es mandzsetta díszíti. Viselhetjük hosszú, bő szabásvonalú szoknyával. Anyaga egyszínű szövet, derekát saját anyagából készült széles öv fogja össze. : Bemutatunk néhány kislányoknak való ruhát is. vendégfogadásra, ünnepibb alkalmakra. I. Derekán dísztűzéssel karcsúsított, egybeszabott ruha. 2. Kötött betét a dísze a szövetruhának. 3. Pulóvert, blúzt hordhat a kislány a cipzáras, zsebes. rövidujjú ruha a'att. 4—5. Maradék anyaggal komMná'ták az egyszínű ruhácskákat, amelyekhez színes harisnyanadrágot, térdzoknit hordhatnak a lányok. íCéves aMagyarRádió VÍZSZINTES: 1. A megnyitó hangverseny egyik száma volt az alábbi mű. (Zárt betűk: Z, S. R, A, K.) 13. Mesterséges nemzetközi nyelv. 14. A2 áruszállítás egyik fázisa. 15. Les betűi. 16. A december 31-i készlet neve. 17. Kezdeményez, indítványoz. 18. ... rokémia, orvosi-kémiai irányzat. 19. Százados neve nagyon sok idegen nyelvben. 21. Hollandia és Málta autójelzése. 22. Végnélküli polkák. 24. Köztársaság Nyugat-Afrikában. 25. Falánk páros betűi 27. A keltezés közismerten használt nevének rövidítése. 28. Rendfokozat. 30. Nyugállományba vonult. 33. Siló egynemű betűi. 34. A Nemzeti Színház első komikusa, Petőfi „A tintás üveg" c. versében állított neki k*Hői emiéket (+'). 35. A nővérem férje 36. Az ezüst vegyjele. 37. Az ókori Keleten így írtak. 39. Magyarország! 40. Minden rendben!, amerikai angol nvelv kifejezése. 41. Mássalhangzó kiejtve e'.ötte névelő. 42. Lapátagancsú szarvasfaj. 44. Ghanai város (YALA). 48. Semmikór se 51. Régi görög méltóság. 52. Téodes. 56. Vég'elen kóla. 57. Helytelenül. 58. A nyári munkák még ma is legnegyezebb részét. 59. Ránéző egynemű betűi. 60. A népgazdaság fontos ágában. 62. Kén betűi. FÜGGŐLEGES: 1. Erős illatú virág. 2. Eszménykép. 3. Itt épül az új 2000 kW-os nagyadó. (Zárt betűk: ö, N.) 4. Számos balkáni és részben kisázsiai nép összefoglaló neve. 5. Az elektromos kapacitás egysége. 6. Szövet is, kártyajáték is fordítva (—'). 7. Görög betű. 8. Női név, 9. Az egyik Hajdú-város. 10. Szépség, kellem. 11. Egyházi gyűlés, tanácskozás. 12. Tartósan megmarad. 20. Rajong érte, bálványoz. 23. Az embert mindenhova követi. 24. Kopirozás. 25. Szicíliai város. 26. Nem nagyon. 27. Duzzad. 28. 1945. május 1-én az újraéledt Magyar Rádióban elhangzó első mondat. (Zárt betűk: G, A, Ó, G.) 29. Felsőfok jele. 31. Móricz Zsigmond híres murijának első része. 32. Jövendőmondó. 33. Bogyós termésű növény. 38. Keresztül izzik. 40. Baranya megyei községből való. 43. Régi vicclap jellemző figurája volt (Berci). 45. Töprengés, tépelődés, aggodalom névelővel. 46. A késő esti órákban történő étkezés. 47. Esztergommal szemben ömlik a Dunába. 49. Kora tavaszi főzelékféle. 50 Más irányba megy. 52. Az ember motorja. 53. Állami gazdaságában híres versenylótenyésztés folyik. 54. Gallicium és Berillium vegyjele. 55. Folyó is, város is Norvégia legészakibb részén. 61. Azonos mássalhangzók. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., függőleges 3. és 28. számú sorok megfejtése. Gonda Károly MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Legfelsőbb tudományos testülete — Széchenyi — Gondolatok a könyvtárban. A megfejtők közül sorsolással nyertek, és személyesen vehetnek át vásárlási utalvánvt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol érte azonnal vásárolhatnak: Böjti Anna Szeged, Lechner tér 11., Teleki Ferenc Szeged, Oskola u. 18.. Vasas Gizella Ktskondorozsma, Géza u. 22.. Szabó JOzsefné szeged. Tolbuhln sgt. 22., Szögi Zoltán, Szeged. Retek u. 9/A. A megfejtéseket oostai levelezőianon kértük beküldeni. Beküldési határidő mindig a megjelenéstől számított hat na". Cimü-k: rt^lma-varo-száz Sze-kesztősége, 6740 szeged. Tanácsköztársaság útja l».