Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

Csütörtök, 1975. október 16. / 3 Melyik jobb ? Reigl Endre felvétele Hétfőtől már három műszakban üzemel az újszegedi szövőgyárban dolgozó két kísérleti, vetélő nélküli szövőgép. A korábban üzembe helyezett francia MAV—SACM márkájú berendezés mellett már felügyelet nélküli munkára képes a később összeállított nyugatnémet Dornier típusú szövőgép Is, így szerelője hazautazhatott. Hogy a két gép közül melyik bizonyul majd alkalmasabbnak, azt az elkövetkezendő hónapokban maguk a berendezések döntik el. Ezért került sor most a folyamatos üzemelés bevezetésére, mert így jobban kiütközhetnek az esetleges hibák, hiányosságok. A szövőgépek „versenyének" győzteséből egyébként a tervek szerint további huszonkettőt vásárol majd a KSZV. Képünkön: munka közben a nyugatnémet gyártmányú szövőgép sorozat Kísérletsorozatot kezdett a Nehézvegyipari Kutató Intézet a Nehézipari Minisztérium megbízásából. Azt vizsgálja, miként hasznosíthatók ésszerűen a folyékony műtrágyák, továbbá, hogy a hazai adottságok mellett egyáltalán érdemes-e hosszú tá: von foglalkozni a gyártásukkal, alkalmazásukkal. A Veszprémi Kutató Intézet munkáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagyszabású kísérletsorozata előzte meg, amely szerint a folyékony műtrágyák hasznosulása a különböző növénykultúrákban igen jó, az egyenletes kiszórás eredményeit mindenütt észlelték. A NEVIKI most a műtrágyázás módszereit vizsgálja, 6 ennek alapján ad majd javaslatot az új ötéves tervidőszakra a műtrágyaválaszték bővítéséhez. Több európai országban egyébként már igen eredményesen használják a szilárd műtrágyák mellett a -folyékony műtrágyáikat. (MTI) Kulcskérdés a termékszerkezet Mindenki egyetért, de... I

A párt Központi Bizottsága 1974. decemberi és 1975. júliusi ülése — összhangban a XI. kongreszszus határozatával — megkülönböztetett figyelmet szentelt a termékszerkezet változtatásának, mint a gazdasági növekedés kulcskérdésének. Németh Károly beszámolójában erről szólva megállapította: „nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdaságos termékszerkezet kialakításának üteme a népgazdaság egészében lassúbb annál, mint amire anyagi és szellemi erőink lehetőséget nyújtanak. A szükségletekkel nem indokolható gazdaságtalan termelés megszüntetésére sok esetben még akkor sem kerül sor, amikor annak feltételei adottak. Gátolja az előrehaladást, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetéséhez nem rendelkezünk mindenütt átgondolt műszaki-fejlesztési koncepciókon nyugvó, azokhoz szervesen kapcsolódó konkrét cselekvési programokkal." A gazdasági, a termelési és a termékszerkezetet jelképesen úgy ábrázolhatjuk, mint szétágazó utak betörkollásat egy-egy főútvonalba. Ez utóbbiak ismét azonosan kapcsolódnak, s persze, a „forgalom" kétirányú! A termékszerkezet befolyásolja az adott ágazat termelési szerkezetét, ez a gazdasági szerkezetet, ám fordított sorrendben ugyanez a helyzet. A kölcsönhatás azonban csak papíron zavartalan. A gyakorlatban gátak — többnyire restség, lassúság, érdektelenség stb. szülte akadályok — magasodnak az utakon. Sűrűn beszélünk napjainkban a cserearányok romlásáról. Arról már kevesebb szó esik, hogy e romlás nemcsak azért következett be, mert emelkedtek az importárak, hanem azért is mert a nehézkes, néhány területen örököltén merev termelési szerkezet nem volt képes a rugalmas igazodásra, a szákedvező feltételek exportálható áruk arányának gyors növelésére. Azaz hiába a felismerés, ha nincsenek meg az azonnali cselekvés alapjai. S az okok másik, szintén kiterjedt csoixntja: ott is lassú a váltomelésnek mindössze néhány százalékát teszik ki. Érdekes tudakozódásra vállalkozott a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságkutató Intézet Vállalatvezetők zás, ahol az alapok adottak hozzá. ' Gazdasági fejlődésünkben döntő szerepet játszik a gépipar. Folyamatos korszerűsítése — mind a gyártást, .. . .. __ , , , , mind a gyártmányt tekintve szeles koréto kérdeztek meg - elengedhetetlen tényezője a ^asagtalan termékeknél az egész magyar népgazda- 3 ság haladásának. Ugyanak- ?K ^ valaszok többsége kor a belső piac - akár a első ^^ árat &olte felhalmozást, akár a fogyasz- me8, '- EzeK *?ennt az artást nézzük is - viszonylag ..gazdaságossá" varaszűk, tehát a gazdaságos terzsolná ma ráfizetéses cikkek méksorozatok csak úgy ál- ** ^f1'™ mÚtea' líthatók elő, ha exportálni gy°rean ..rend lehetne, lehet az áru egy részét. Nap- A nagyon is idézőjelek köjainkban a gépipar termeié- zé kívánkozó gondolkodássének több mint egyharma- mód jól jellemzi az általános dát külföldön adják eL A magatartást, s következtávlati tervezés szerint ez az ményként a helyzetet, mearány hatvan százalékig is lyert szemléletesen fogalmabővülhet, ám egyre inkább zott meg Németh Károly elvesek azt lehet, azt szabad el- társ, a cikk bevezetőjében adni, ami minden piacon ár- idézett szavaival. Az ár léban, műszaki jellemzőkben, nyeges tényezője a termék használati értékben verseny- megítélésének. Ennél semmiképes. vei sem kisebb mérce azonMost pillantsunk a tények ^ a költeég< 32 ad3n" következő csoportjára. A gépipar termékeinek egyharmadát legalább kilenc éve — vagy már régebben — hozták újdonságként a piacra. A gyártott áruk további egynegyede négy-nyolc esztendős! Ezzel szemben a termelésből dó válasz, miért kerül any nyiba a vizsgálandó termék, amennyiért előállítják, amennyit kérnek érte? Szükséges-e minden ráfordítás, hol nyüik mód megtakarításra 6tb, Erre ma még a kelleténél. a lehetségesnél ritkáb^ - ~ ' -r, i ban hangzik el a felelet, kivont, megszüntetett cikkek ^ esz'.ndőnként a teljes ter- Mészáros Ottó Újraélt változások jMindig érdekesek a gyerekkori bolyongások, fölfedező utak a gyermek számára még hihetetlenül tág világban, amelyben szinte végtelennek tetszik egy-egy nyári nap. A vakáció örömei, amikor az ember már eléggé „felnőtt" ahhoz, hogy némi szülői aggodalom kíséretében útjára engedjék felfedező vágyát, kereső, látni és megismerni kívánó ösztöneit. Egyre hoszszabb utakra. Az alföldi gyerek fölfelé vágyik, a sík vidék fölé, magasra, hogy áttekinthetővé váljék számára a táj, hogy sosem járt vidékeket legalább szemével befogjon. Húsz esztendeje még könnyű akadályként vettük a Fogadalmi templom tornyának kígyózó lépcsőit — föl, egyenesen a kosárba. Hiszen ki is elégedne meg a kőerkély nyújtotta kilátással, amikor följebb is mehet. Följebb, ahonnan kitárulkozott a város, a Tisza és a folyót övező erdők, a környező síkság. A síkság, amely egyértelműen és egyneműen határolta, zárta körül a várost, a gyermeki ész számára öröktől fogva és örökkévalón, megbonthatatlanul. Igen, a síkság. Mert hát mi is volt a látnivaló? A múzeum és környéke a híddal, Újszeged zöldje, a felsővárosi templom, s a szem már a laposodó tájon kalandozott, igyekezett fölismerni a kis házacskák között a sajátot. És a síkság, amelyet alig bontott meg néhány facsoport, tanya, amelyben szigetként tárulkozott ki a szemnek Algyő foltja. Teltek az évek és a kép sokáig alig változott. Csak a megyei tanács hat emelete bukkant ki Rókus földszintességéből. Teltek az évek és mi is kényelmesebbek lettünk, vagy talán kevésbé kalandvágyók. A torony helyét nyári napjainkon az uszoda vette át/ s kalandnak, a várossal való játéknak legföljebb ha a megyei tanács páternosztere kínálkozott. Ahogyan nőttünk, lassanként az is elveszítette varázsát. Már nem kívánkoztunk a magasba, elfoglalt bennünket a tanulás, a sport, az első szerelem, a felkészülés az életre. A táj már nemcsak föntről nyílt ki szemünk számára, a valóságban is a miénk lett, hiszen eljuthattunk már hozzá az ifjúkor hosszabbra, lazábbra hagyott pórázán. Már nemigen csodálkoztunk rá semmire, megszoktuk a változásokat. A város változásait, az új épületeket, Odessza és Tarján születését, növekedését. Megszoktuk, pedig néha nem ártana a magasba kívánkozni, nézni, látni, akarni és szeretni. Hiszen az újra, az ismét fölidézett képek, az újra me;>_próbált magasság képes valami nagyszerűt tenni: rádöbbenteni. Rádöbbenteni arra, hogy mennyi minden változott körülöttünk. Algyő felé nézve Tarján és Felsőváros tízemeletesei nőnek bele fehéren a síkságba, új határt alkotva. Határt, hiszen a síkság nem az többé. Olajkutak, épületek, tartályok, fém és számára idegen formák tagolják, szabdalják, új térképet írva. És a szem már Rókus és az északi városrész jövendő körvonalait keresi a még földszintes rész fölé magasodva a képzeletben, a város még ellaposodó ívnegyedében. Változások. Néha nem árt újraélni őket Egy emberöltő harminc, harmincegy esztendejét. Néha nem árt belegondolni a gyermekkor élményeibe, amikor csodaszámba ment, ha a Vásárhelyi sugárút hepehupás kockakövein végigporzott egyegy Pobeda. Érdemes újra felidézni mindent, az új valóság kedvéért, azért, amit jelenleg élünk. Hiszen csak így tudjuk valóban felfogni és értékelni jelenünket, a felgyorsult változásokat. A változásokat, amelyek lényegünkké váltak, életünk legtermészetesebb állapotává. Szávay István Rendezték a mezőgazdasági belvízkárok, ügyét Új biztosítási formák a lakosságnak is Az Állami Biztosító mint például a tavalyinak több pénzintézet végzi a munká- mint kétszerese került már ját, és célja a dolgozók élet- eddig is kifizetésre, színvonalának, valamint a a biztosítottak új és új gazdálkodás zavartalanságé- igényeihez meg kell találni nak biztosítása. Az intézet a kellő formát, amely mindpénztartalékai amellett, két félnek, tehát a biztosítóhogy kötelezettsegei teljesíté- nak js jó. Mészáros Jánosné, sekor bármikor rendelkezésre állnak, nem hevernek holt tőkeként, hanem visszaáramlanak a népgazdaság vérkeringésébe. Tevékenységének társadalmi, gazdasági, politikai jelentőségét tükrözik az évről évre növekvő számok is a károk rendezésében. Tavaly 3 milliárd 232 millió forintot fizetett ki kártérítésként a lakossági, valamint a gazdaságok és vállalatok biztosításai alapján. Az idén az eddig rendezett károk arra engednek következtetni, hogy a az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatóságának a közelmúltban kinevezett új igazgatója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: — A biztosítási igények a közeljövőben még gyorsabb sítás ütemű fejlesztést sürgetnek, sát ebben a negyedévben el kell végeznie. Az új biztosítási módozatok közül Mészáros Jánosné kiemelt egyet, és ismertette lényegét: — Az elmúlt években a mezőgazdasági termelőszö • vetkezetek közötti egyesülésekkel, a szakosodással, az iparszerű termelési rendszerek kialakulásával egyre erőteljesebb lett az az igény, hogy a mezőgazdasági biztorendszerén változtatni A korszerűsítésben Új konstrukciókra, szmvona- nagymértékben támaszkod^S,J?y0rS', k?"ferŰ karreP" hatunk az irányító és érdekd-i gyakorlatra van szuk- védelmi szervek, a mezőgazségünk. Ezen túlmenően egyik legjelentősebb törekvésünk az ügyvitelszervezés és az ügyfélszolgálat további tökéletesítése. ...... A biztosító vezetése nagy tavalyinal lényegesen na- körültekintést igényel. Mi- Se&er"az"^ddrrinéT7Si7ee,> gyobb lesz a kartentes, osz- képp vélekwlik erröl Mészá. ^nfgyfb?^ MzSlg ros Janosne a kinevezése óta dasági nagyüzemek észrevételeire, javaslataira is, és figyelembe vettük az eddigi gyakorlati tapasztalatokat A továbbfejlesztett mezőgazdasági biztositások kockázatviszeg. Csongrád megyében munkxa mellett December 8-ra összehívták a magyar • szakszervezetek kongresszusát Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Szerdán ülést tartott a nek elnöke, Sárfi Rózsi, az 2. A számvizsgáló bizottság Szakszervezetek Országos Ta- Orvos-egészségügyi Dolgozók jelentése. Előadó: Somogyi nácsa. Ezen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette be a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa elé kerülő dokumentumokat. Az országos tanács a kongresszusi dokuSzakszervezetének alelnöke Miklós, a számvizsgáló biés Holtai Endre, a Vas-, zottság elnöke. tart D<^ozók'szakszerveze- 3. A magyar szakszervezeténSc tiS Szakszerveze" tek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek OrA Szakszervezetek Országos Tanácsa határozott a _ XXIII. kongresszus összehí- szágos Tanácsának és számvásának időpontjáról és na- vizsgáló bizottságának megmentumokat megvitatta, jó- Pirendjéről: 1975. december választása, váhagyta, és úgy határozott, 8'án Ü1 össze a magyar szakhogy azokat a magyar szak- szervezetek XXIII. kongreszszervezetek sorra kerülő szusa a következő napirendXXIII. kongresszusa elé kell del: terjeszteni. 1. A Szakszervezetek OrA vitában részt vett Pav- szágos Tanácsának beszámolovszky Ferenc, a Nyomda-, lója a XXIL kongresszus nács úgy határozott, hogy a a Papíripar és a Sajtó Dolgo- óta végzett munkáról, és a kongresszusi határozat tervezői Szakszervezetének elnö- soron levő feladatokról. Elő- zetét a Népszava október 19-i ke, Apró József, a Textilipa- adó: Gáspár Sándor, a SZOT számában nyilvánosságra ri Dolgozók Szakszervezeté; főtitkára, hozza. (MTI) Végül a szaktanács megbízást adott a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa jelölést előkészítő bizottságának, amely megkezdte munkáját. A szaktanyújtanak a mezőgazdasági szerzett tapasztalatai alap- üzemeknek. Az új biztosításjan, es milyen következtető- sal a Sürgető igényeknek seket von le a jövőre néz- megfelelően rendezzük a belve? _ , „ , . víz által okozott kárt, ami — CM* 3 feladatköröm évek óta problémát jelentett, változott meg. Első es meg- A iakosság épület- és lakásszaki tas nélküli munkahe- biztosításainál is korszerűsílyem ugyanrs az Állami Biz- tettünk. A bővített lakásbiztositó. A ma szokás® kife- tosítások további károk kifíjezessel elve azt mondhatom, ^ését teszik lehetővé. Ezek hogy az alsó lépcsőről jutót- közé tartoznak a vihar mitam el Jelenlep beosztáso- atti beázások, felhőszakadásmig. Szegedi városi fiókunk ból ered6 elöntések> a lakás vezefc&evel 1968-bpi bíztak ingóságaiban árvíz által oko meg, és ez év szeptemberétol zott károk; a közúti közleke. V^Sm üíazgatoság yezeté- désben a gy^g^,* &tal set bíztak: ram. Az mt&etaél másoknak okozott veszteség vegzett több mint 15 eves stb. A biztosítóval szemben munkám során ugy érzem támasztott magasabb igénem okoztam csalódást nye!cnek teszünk eieget azzal Szakmai isimretom tapasz- ^ h a jöv6ben^ épüle_ talataim lehetóseget nyuj- tekben ^ Ja bútorokban be^^ .afra' . h°gy Jflenlegi következett károkat a helymunkakoromben írnnd az in- reállitáshoz. illetve pótláshoz I^LJ™ feleink meg- mérten hegben flzet. elegedésere dolgozzam. jük y Üj munkaköröm kezdetén igen komoly feladatot kapott megyei apparátusunk. A gazdaság- és pénzügypolitikai célok tervszerű megvalósítása a biztosítási rendszer továbbfejlesztését is igénylik. Ebből eredően igazgatóságunknak az új biztosítási módozatok kidolgozaAz AUami Biztosító újabb lepése a kockázat viselésében jelentősen segíti a jövőben mindazokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyeket az elmúlt években — különösen az idén — többször sújtott belvíz. i*. r.