Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

4 \ ­Kedd, 1975. szeptember t6. RÁMENŐSEN Mi történt a nagypapa halála után ? Ennek a történetnek még nincs vége. Bár a befejezés sejthető, sőt bizonyos, az eset erkölcsileg és jogilag el­ítélendő. Elítélte az a beje­lentő, aki fogta a papírt, tol­lat, és leírta az esetet a sze­bérleti jogot a nagyapa ha­lála után már nem könnyű napjai, mint ahogy az való­ban történt. Természetesen, a „így látja a brigád vezető" Híradók a szövetkezetekben Egyre több termelőszövet- kul, minden bizonnyal rövid megszerezni. De nem adják kérést azonnal visszautas!- ***1 L^X^T ZTZ Z fZ rahl c fel a reményt, sőt azon totta a főorvos, sőt a ható- kezet vezetősége érzl szuk" ldő alatt' ha figyelembe is a remenyt, sot azon nyomban cselekednek. Azon a napon, amikor a nagyapa meghalt, az unoka gedi népi ellenőrzési bízott- bejelentkezik a lakásba. (Az lenőrzési bizottságnál, ságnak. A bejelentés közér- igazsághoz tartozik, hogy a szülő fenyegetőzött, dekűnek bizonyult, de hogy sem előtte, sem a bejelent­egy év után is közérdekű kezés után egy napot sem lesz, azt hiszem, azt senki lakott ott.) A bejelentkezési sem gondolta volna. lapon a szállásadó aláírása Tehát egy évvel ezelőtt ér- is szerepel, tehát az elhuny­kezett a levél a NEB-hez, té. Ekkor kapcsolódott be a amelyben az áll: jogtalanul rendőrség, ügyészség, bíró­akarják a lakást megszerez- ság, írásszakértő. Végül is a ni. A történet szereplői: egy lakáshivatal jogcím nélküli, nagyapa, egy unoka és an- rosszhiszemű lakónak minő­nak szülei. A nagyapa idős sítette az unokát, és el kell totta a főorvos, sőt a ságnál jelentette az esetet. Aztán nem hiányzott a teát­rális jelenet sem, a népi el­•• han­goskodott. De az eset kap­csán azt is meg kell jegyez­ni, hogy ez a szülő nemrég kapott cserével tanácsi nagy­lakást, ahol kényelmesen él­het gyerekeivel. Egy éve veri tehát a hiva­tali asztalokat, hogy 18 éves gyerekének a lakást kihar­colja. Mondani sem kell, minden jogi alap nélkül. ember, egyedül élt lakásá- hagynia a lakást. Az ügy Amikor többgyermekes csa­ban, és gondozó kellett vol- még ekkor sem ért véget, ládok évek óta várják, hogy na mellé. Ez azért sem üt- napjainkban az unoka fel- otthonhoz jussanak. között nehézségbe, mert Sze­geden élt gyermeke, sőt unokája is, aki az eset kez­detén a tizennyolcadik élet­évét taposta. Ezért hát szó­ba került az unokával törté­nő eltartási szerződés, de lebbezésével folytatódik. A lakás üresen áll. több mint egy éve. Szép belváro­si lakás. Olyan, amilyenbe bárki szívesen beköltözne. Az IKV már többször felszó­lította a jogcím nélküli bér­végül is, ahogy eszükbe ju-l lót, hogy ürítse' ki a szobát, tott a dolog, nyomban gyor- Érthető, hiszen a lakáshiva­san el is felejtették. Hanna- tállal együtt azok érdekeit rosan az idős embert kór- védik, akik valóban rászo­házba vitték, ahol hosszabb rulnak az összkomfortra. Dc ideig ápolták, majd gyógyít- az „ügyfél" a fellebbezések hatatlan betegségben meg- utolsó lehetőségeit, fórumait Vm^rel'h^gy ^m^érfes'­halt. Ekkor ismét eszebe jut is végigjárja, a rokonoknak a lakás. Ure- A történetnek több fordu­sen természetesen kell, hogy- Iata van. Például csak azt ne kellene. Méghozzá a ti- említeném, amikor a szülő zennyolc éves lányunokának. rá akarja venni az orvost, akkor semmifajta erkölcsi alap nincs arra, hogy az egyedül­álló 18 éves gyerek állami lakást kapjon. Mindenesetre az Ilyen ér­telmetlen rámenősségnek elég nagy ára van. Először is egy éve lakhatná egy rá­szoruló család a belvárosi összkomfortot. De egy éve dolgoznak a népi ellenőrök, a bíróság, rendőrség, ügyész­ség. a lakáshivatal, az IKV sék a szülővel, ez a lakás nem illeti meg gyereküket. Valószínű, hogy a szülő /.rossz tanuló" volt, mert ezt Mivel tanácsi, állami lakás- hogy egy nappal későbbre még mindig nem érti meg. ró! van szó, azt is tudják, a dátumozza az elhalálozás H. M. HÁZASSÁGI I. kerület Szeged: Székelyi Gyula és Mu­rid Edit. Szabó Lajos és Gál Etelka, Nagy Zoltán Pál és Kál­mán Terézia, Mészáros István és Uozsó Irén. Martonosl József László és Matényl Magdolna Ka­talin, Kérchy László Péter és Kovács Eva Ilona, Bakonyi Jenő es Marunák Ilona, Czlrok And­rás és Bárkányi Erzsébet. Csöke •József és Molnár Annamária, Szöllósy László Csaba és Itácz Ibolya, Bábel József és Miskol­ctl Zsuzsanna. Patyl Tibor Pé­ter és Kür.tl Klára. Simon Mi­Családi események Flóriánnak és Petra, Gyozsán Nagy Jolánnak Gál Máriának Ferencnek és Ferenc, Marsi Hály és Kothencz Katalin, Na'jy Józsefnek és Nánásl Piroskának . " ' fA'M-nii I/lonnx 1, dinn DnlnrnoL­Tibor és Hörnig Martina Gert­rúd, Kasziba Ferenc Béla és Deák Piroska. Farkas István és Szabó Katalin, Nagy László és Hajdú Julianna. Szabó János Miklós és Horváth Judit. Szigeti József és Frössel Chrlstel Renate. dr. Kalmár György és Séra Ág­nes Rita, Dávid Károly és Hosszú Beáta Zsuzsanna házasságot kö­töttek. Szöreg: Száz Zoltán és Terhes Katalin, Sárközi Károly és Szögi Etelka Hajnalka, Pósa János és Turu Julianna házasságot kö­töttek. n. kerület Szeged: Borbás Imre és Zá­kány Julianna. Kádár János és Antal Ilona, Kis László Imre és Kocsis Mária. Varga László és József. Klszner István Péternek és Slnka Juliannának Eva Judit, Klézll Andrásnak és Pósa Te­réziának Tibor. Kiss János Lász­lónak és Deér Aranka Rónának Márta Ildikó, Monostori László Mártonnak és Csala Erzsébetnek Róbert István, Rácz Istvánnak és Tandarl Franciskának Rita, Détárl Lászlónak és Kiss Mária Piroskának Akos, Pesti Bélának és Olasz Katalinnak Zoltán Béla, Árpádnak és Bartha Évának Árpád, Tóth Imrénél! és Horváth Ilonának Róbert, Dékány József Mihálynak és Klebék Erzsébet­nek Orsolya nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Huszka István János, Csiszár Antal, Horváth Lászlóné Pálinkás Irén, Szécsi Margit, Kalmár Sebőné Bakró-Nagy Jo­lán, Szűcs Antal, Szanka András. Csonka Ignác, Kis Mária. Takács Sándorné Antalfl Erzsébet, Ta­mási Antalné Tóth Anna. Vass György, Lakatos Dezsőné Kuklis Mária, Ágoston Jánosné Ku­runczai Mária, Rutai István, Csehó András, Bán Lászlóné Varga Terézia, Horváth Sándor, Koczkás Sándorné Marjai Ju­lianna, Csekő Sándor meghalt. II. kerület Szeged: Szabó János, Zsíros Ferencné Barna Gizella, Hácz Ferenc meghalt. III. kerület Szeged: Süli-Zakar Ernő, Ma­Pacsa Imre Ernőnek és dr. Zsi^ gyar BélTá"é,. 1ABaJ,°it1l linszky Eleonóra Máriának Péter BártM László. Fr:lts Gergelyné Dénesi Krizsllcz Pálnak és Éliás ®>eb?> ™arg íte®*,1"™!, Mária Erzsébetnek Pál, Pálfalvi "é.Ka*°"a ^'AT héTáné Ko í István Mátyásnak és Havrlncsák SSShS^J EltSfér^Sirt Zsuzsannának Zsuzsanna Beatrix, Farkas Ferencnek és Falatlnusz Ilona Arankának Katalin, Ung­vári Mihálynak és Vég Rónának Józsa Magdolna Marta. Teney FCTénoiek és Béla és d". Pusztai Judit házas- Szalal Máriának Gabriella. Szi­ságot kötöttek. Algyő: Juhász Sándor és Gá­rovicza Péter Lászlónak és Mé­száros Ágnesnek Péter Gábor, Gábor Istvánnak és Deme Er­hnr Fv» Veronika házassáffot GáDOr IstvannaK cs uemc r,i­EhÍmk VeronIka najvaí"»js0t Mébetnek Szilvia, Szabó Lajos rás, Csetvey Jánosné Kocsó Julianna. Kopasz Lajos Károly. Takó János, Mágorl Sándor, Tóth Józsefné Keresztesi Lucia Pakal Mihályné Hódi Rozália, Temesvári Mátyás, Hódi Péter. Hegedűs János, Vastag Elemér Pál meghalt. ségét annak, hogy a közgyű- veszik az olvasó véleményét lések közötti időszakban is Az „így látja a brigádveze­tájékoztassa rendszeresen a tő" különösen rokonszenves szövetkezet tagjait mindar- sorozat lehet, ha a „rovat" ról, ami a közös gazdaság- még szélesebbre tárja kapu­ban történik. Néhány na- it, és mindig elmondhatja gyobb téesz havonta meg- benne gondolatait, akinek a jelenő külön újságot ad ki, véleményére sokat ad a tag­a többség azonban a köny- Ság, függetlenül attól, milyen nyebben előállítható sokszo- beosztásban dolgozik. Az is rosított kis füzet mellett erősítené a kapcsolatot, és a példa közzétételével a példa követésére is buzdítana, ha döntött. Mindenképpen .luucuxepira: SZÜkSég n-mt.-_k a7f írná mM- a V,{r. van ezekre a híradókra, mert a tagokat valóban érdekli, mi történik az 6 szövetke­zetükben, és a vezetőségnek is érdeke, hogy közhírré te­gye belső ügyeit is. A tagok bizalma nélkül egyetlen ve­zetőség sem létezhet, a bi­zalomnak pedig alapvető fel­tétele a tájékozottság. Négy község , termelőszö­adó, hogy dicséretben része­sítette a vezetőség a jó dol­gozókat, de név szerint föl is sorolná őket. Vagy néhány sorban bemutatná az új ta­gokat. Ha a szerkesztők min­dig szem előtt tartják, hogy a tájékoztatásnak nemcsak az irodából kifelé kell tel­jesnek lennie, hanem fordít­va is, híradójuk a termelő­vetkezete, a Tisza—Maros munka serkentője és a szö­szög Tsz arról tájékoztatja vetkezeti demokrácia nagyon például híradójában tagjait, fontos fóruma lehet. miről tárgyalt legutóbb a vezetőségi ülés. Segédüzem­ágakról, gépesítésről, tagfel­vételekről és kilépésekről, a szövetkezet pénzügyi helyze­téről, takarékosságról, mun­kavédelemről volt szó, és a termelés élenjáróinak kijáró dicséretről is határozat szü­letett. „így látja a brigádve­zető" címmel rövidke kis interjú olvasható, Juhász Ferenc brigádvezető mondja el véleményét a tehenészek­ről és a tehenészetről. Prak­tikus összeállítás következik arról, ki kapott segélyt há­zasságkötéskor, gyermeke születésekor vagy haláleset alkalmával, és mennyi se­gélyt kapott. Az ópusztaszeri szövetke­zet híradója második évfo­lyamát járja már. Részletes tájékoztatást ad például a fogyasztói áremelkedésekről, kiegészítve Juhász Dezső ta­karékosságra intő szavaival. A főagronómus a nehéz ara­tás tapasztalatait foglalja össze, a főkönyvelő a gaz­daság pénzügyi állapotát tárgyalja. Ez a híradó is foglalkozik a melléküzem­ágak tevékenységével, az üzemgazdász számvetése alapján. Az oktatási lehető­ségekről és a különböző ok­tatási formák szervezéséről ír az oktatási előadó. Számít a „visszajelzésekre" is, hi­szen így zárja írását: „vár­juk a jó javaslatokat..." Ezek a kis híradók is élő kapcsolatra törekszenek te­hát az olvasóval, mint akár­melyik, nyomdában előállí­tott sajtótermék. Ez a kap­csolat mindenképpen kiala­H. D. CSEB szolgáltatások A magasabb szolgáltatást nyújtó CSÉB alapján élet­és balesetbiztosításra 150 millió forintot fizettettek ki országosan, megyénkben több mint 9 millió forintot 1975. első felében, többszö­rösét a régebben művelt CSEB-re kifizetett térítések­nek. Ez természetes hiszen a CSEB/40 életbiztosítási összege kétszerese a CSEB/20-éaak, a baleseti té­rítés a rokkantság esetén négyszerese: 25 000 forint helyett 100 000 forintig ter­jedhet. Üj eleme a magasabb szolgáltatást nyújtó CSEB­biztosításnak a gyógyintézeti ápolási térítés: 8—20 napig terjedő igazolt ápolás ese­tén 300 forint, további 10 naponként plusz kétszáz fo„ rint, maximálisan évi 900 forint. Ez azt jelenti, ha va­laki például 30 napig fek­vőbeteg-gyógyintézeti ápo­lásban részesül, akkor 700 forint kártérítést kap. A té­rítés nemcsak baleseti ere­detű, hanem bármilyen meg­betegedés miatt szükségessé váló kórházi ápolás esetére jár. .Tó/sefnek és Ruskó Matildnak Grócz Sán­kötöttek, Szeged: és Dobó Gizella Pirotká, Katona Kálmán és Flcsori . m, Anna, Szabó György cs Mariti Ilona Julianna, Rózsa János és BAnóczkl Éva házasságot kötöttek. SZELETES I. kerület. Szeged: Kicsi Jenőnek és Kel­fer Emese Juliannának Kornélia, Pojcslk Ferencnek és dórnak és Szabó Edit Klárának Attila Sándor. Piri Eleknek és Gila Valériának András Elek, Turl Sándornak és Kozma Idá­nak Mónika Boglárka, Temes­vári Lászlónak és Nóvák Ju­liannának Timea. Vass Mátyás­nak és Rácz Irénnek Péter Ml­iSJCT hálv, Konti Ferencnek és Hor­ura váth Irén Ilonának Nikoletta, Paragl Erzsébetnek Zoltán. Kural ^TAno*plteme^ Károly Lajosnak és Kátai Gizel- "ak i?lr* J° ínnna 4lá lának Szablna, Perei János Ká- ía LfS!?iónSc I? Fa?kís' Irén 38SF Istvánnak ^Tcíe^ Annántk'^ábor^ Ábrahám rT­Máría Terézfámű^ zíolt.^FMi másnak és Gulyás Magdolna SSKTSípál cTol Pálnak és » ISSSn^ RObert Arpaa. LZirOK JOZSeineK Ti.,,„, cánrtnr Gábornak és Kádár Máriának Mária, Bálás Dénes Szilárdnak és Jernei Évá­nak Dénes Szabolcs. Bozó Fe­rencnek és Ökrös Piroskának Ferenc, Gera Antalnak és Gá­bor Olgának Róbert, Kovács Sán­dornak és Trelisch Györgyinek talln. Tánczos Sándor Gábornak és Gerebecz Máriának István, Masa Lászlónak és Godó Jolán­nak Szabolcs nevű gyermekük született. m. kerület •HOL W H Szeged: Katona Ferenc István­Krisztián Péter, ülés Zoltán La- nak és Kovács Róna Erzsébet­iosnak és Ábrahám Rozáliának nek Zoltán. Lengyel Gézának és Zsuzsanna. Rózsa Szilveszternek dr. Major Máriának Csaba. Víz­és Stlffel Máriának Szilveszter, hányó Istvánnak és Nyúzó Ju­Kiss Istvánnak és Várhegyi Má- Hannának Anett. Somogyi La­riának Andrea. Bálint Istvánnak Jósnak és Csamangó Máriának és Hevér Klárának Akos István, Gábor, Dudás János Istvánnak Stégelmayer Károlynak és Már- és Négyökrü Arankának Bar­ton Magdolnának Rafael. Plen- bara Dominika. Füredi Jánosnak ter Lajos Andrásnak és Németh és Mircsov Zsuzsannának Ka­Erzsébet Rozáliának Erzsébet, talin, Goda Pálnak és Buzi Bor­Tatár Tibor Antalnak és Horváth bálának Gabriella Eszter. Lauf Gizellának Judit, Balogh Lajos- Józsefnek és Sebők Gizellának nak és Miskolczi Juliannának József, Tivadar Tibornak és He­Krlsztlán Kovács Istvánnak és gedűs Máriának Mária, Lovászi Savanya Annának Kristóf, Varga Lászlónak és Szekeres Máriának Jánosnak és Hattyasi Piroskának Mariann, Móra Jánosnak és Mé­Mclinda Kls-Szabö György II- száros Sarolta Piroskának János lésnek és Papp Piroskának Gel- István, Kálmán Tibornak és ZA­lért, Majoros Jánosnak és Nóvák kány Erzsébetnek Tamás. Fejes Erzsébetnek János. Tóth Sándor- Istvánnak és Szternák (Rozáliá­nak és Simon Terézia Máriának nak Gábor Attila, Vad Jánosnak szaboics. Nógyökru Imrének és és Dávidházi Rozáliának Hen­Farkas Piroskának Imre Csaba, rlett, Somogyvárl Péter Má­Gcrócz Zoltánnak és Csápenszki tyásnak és Korom Ibolya Ag­^-.[ajyimMTOio-ZstizaBPna- Káder ncsnete Oannnüt Peteiv üzunírtti-iomogjü .vett m£jj Betörőt és orgazdát ítéltek el Büntetett előéletűként Feltörte Seres a Szegedi együttesen kerültek a vád- Vízművek és Fürdők Puszta­lottak padjára a szegedi já- szeri utcában levő lakókocsi­rásbíróság előtt Seres Gyula ját is. Innét olajkályhát, gu­Ferenc 41 éves, aki bejelen­tett lakással nem rendelke- szerszámokat zik, és Somogyi József 35 el. A szegedi éves, Szeged, Tápai utca 6. micsizmát, vattakabátot és tulajdonított járásbíróság Seres Gyula Ferencet össz­szám alatti lakosok. Seres büntetésként nem jogerősen ellen többrendbeli lopás volt három év fegyházra ítélte, a vád, Somogyi ellen pedig ugyanennyi időre eltiltotta a orgazdaság miatt emeltek közügyek gyakorlásától, és vádat. Seres legutóbbi bün- kimondotta azt is, hogy a tetéséből szabadulva nem vádlott feltételes szabadság­vállalt megélhetést biztosító ra nem bocsátható. Somogyi munkát, bűncselekményből József büntetése: egy év tartotta fenn magát. Ellopott fegyház, ugyanennyi időre egy kerékpárt a Rókusi ét- eltiltás a közügyektől. Somo­terem elől, amelyet eladott gyi sem bocsátható feltételes Somogyinak, aki tudott a szabadságra. A bíróság jármű eredetéről. Seres kö- ugyanakkor elrendelte Seres vetkező bűncselekménye Gyula Ferenc esetében — volt: feltörte a DÉGÁZ-nak egy lakókocsiját a Szent László utcában, ahonnét kö­zel ezernégyszáz forint érté­kű vitt minikalor olajkályhát, ame­lyet ugyancsak az orgazda tekintettel többszörösen bün­tetett előéletére — a szigo­rított őrizetet, amely akkor használati eszközöket kezdődik számára, minimum el, a többi között egy ^ évig> amlkor a kisza_ bott főbüntetést már letöl­töttev Csövek rozsdavédelme Német szakemberek ki- anyagot juttatnak, majd nagy dolgoztak egy olyan mód. nyomással forró vizet enged­szert, amelynek segítségével meghosszabbítható a fürdő­szoba-berendezések csövei­nek élettartama. Amikor a rozsda kezdi megtámadni a csöveket, elegendő ha a csö­vek belsejébe egyfajta mű­nek át a csövön. A mű­anyag szabályosan ráragad a fémre, és betömi a lyuka­kat. Nincs szükség többé hosszadalmas és költséges javításra­Gyermek­gondozási segély a téesz­tagnak I. Z.-né téesztag ez év má­jus 19-én szült. A szülési szabadság után szeretne még otthon maradni gyermekgon­dozási szabadságon. A szü­lés előtt azonban csak tízhó­napi szövetkezeti tagsági ideje van. de ez idő alatt azonban több mint 120 tíz­munkanapként figyelembe venni. Továbbá a munka­napként beszámítható a tag­sági idő alatt a baleseti táp­pénz, illetve kártalanítási se­gélyben, kórházi ápolásban eltöltött, illetőleg betegségi segélyezési idő. Ezenkívül a szülési szabadság ideje, a órás munkanapot dolgozott, gyermekgondozási segélyezés Amikor a szociális kedvez­ménnyel kapcsolatban érdek­lődött, közölték vele, hogy a szülési segélyekre jogosult lesz, de a gyermekgondozási segélyre nem, mert a szülést közvetlenül megelőzően egy­éves mezőgazdasági tagsági viszonya nincs. Kérdezi: időtartama, a vezetőség hoz­zájárulásával munkaviszony­ban eltöltött idő, a közgyű­lés hozzájárulásával közép­vagy felsőfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatá­nak hallgatójaként vagy egész napos tanfolyamon el­töltött idő, a téesz vezetősé­van-e lehetőség arra, hogy ge által engedélyezett tanul­gyermekgondozási segélyt mányi szabadság, és a tagsá­kapjon azért, mert nincs gi viszony létesítése előtt egyéves szövetkezeti tagsá- családtagként a téesz közös munkájában eltöltött idő ls beszámolható, ha ezt a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ga? A mezőgazdasági szövetke­zeti tag gyermekgondozási ság nyugdíjidőként elismer­segélyre abban az esetben te. szülést közvetlenül megeYőző 3L2£*Z =1 12 hónapban szövetkezeti ?fzda^fí SEíiSX^JXÍ; tagként legalább 120 (napi fiS2Y°nyY renlelkező nlné tízórás) munkanapon át részt _ S^TiTolvasónf fs —, amennyiben 120 (napi 10 se- órás) munkanappal rendel­vett a közös munkában, A gyermekgondozási gélyre való jogosultságnál kezik, a gyermekgondozási alapvető követelmény, hogy segélyre jogosult legyen, a szövetkezetben dolgozó nő a szülés időpontjában és a Olvasónk esetében a mc­gyermekgondozási segélyezés 2"?8rt S-" időtartama alatt mezőaazda- lalenBi. J3" el' amlKor Kere időtartama alatt mezőgazda sági szövetkezeti tag legyen. A segélyre jogosultság meg­állapításánál a rendeletben megjelölt időszakok közül dozási sét elutasította, mert a szü­lést megelőző 10 hónap alatt megszerezte a gyermekgon­segélyhez szükséges azt lehet választani, amely­ben a 120 (napi 10 órás) munkanap megvan. A ren­delkezés szerint a 120 mun­kanapnál a családi művelés esetén a területi megműve­léshez szükséges időből a szövetkezeti nőtagra esö — a vezetőség által megállapí­tott •— arányos részt kefl 120 tízórás munkanapot. Ol­vasónk — a szülési szabad­ság lejárta után jogosult gyermekgondozási segélyre, ezért kérelmét a szövetke­zet vezetőségénél terjessze elő. Elutasítás esetén fordul­jon panasszal a szövetkezet döntőbizottságához. Dr. VL M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom