Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

71 Péntek, 1975. szeptember 12. Ügyintézés — felelősséggel Döntések a jogpolitikai elvek szellemében tések többirányú megalapozottságát. Még abban az ideális helyzetben is, amikor az állampolgár tudomásul veszi a társadalmi és a Igen jól megítélhető a ta- védelmét, valamint a jogtanácsi szervek hatásági mun- lan gazdagodás megakadákája az ügyfelek véleményét lyozását kívánják elősegítehallgatva, vagy az elintézett ni. Tehát az érdekek egyeziratmennyiség segítségével, tetéséről van szó, ami terDe különösen alkalmat ad mészetesen az államigazgatá- csoportérdek kölcsönösségét, az ítéletmondásra, ha a jog- si munka mindennapi része Persze, ha személyes problé politikai irányelvek érvénye- is. Márpedig az ember akár máira keres megoldást, kösülését vesszük szemügyre. A a hivatalos ügyei intézése zel sem annyira belátó. így városi tanács végrehajtó bi- közben, akár mint tanácsi aztán még fokozottabb közottsága is ezt tette, ponto- dolgozó, gyakran érzi az ér- vetelmény, hogy a város sabban azt vizsgálták, hogy dekek egymásnak feszülését, polgára érezze, győződjön az irányelvek miként kapnak Hány meg hány szempontot meg arról, hogy a szakigazhelyet a mindennapi hatósá- kell figyelembe venni pél- gatási szervek valóban a tárgi munkában. dául a településfejlesztési sadalmi, csoport- és egyéni * célok megvalósításánál, a jö- érdek összehangolásának Az Elnöki Tanács két év- védelempolitika helyes ará- szellemében döntöttek, vei ezelőtt alkotta rpeg a nyainak kialakításánál, vagy A jogpolitikai elvek köjogalkalmazás jogpolitikai a kisajátítási eljárásnál, vetkezetes betartását bizoirányelveit. Az irányelvekel- Közhely, ha azt tartjuk, na- nyitja, a szakigazgatási szersősorban a társadalmi tulaj- gyon sokát, de ez a véle- vek határoaatainak megaíadon, az állampolgári érdekek mény tükrözi a helyes dön- pozottsága és az is, hogy tavaly csak tizenkét panaszeljárást kellett felülvizsgálni. Az ügyiratforgalom évről évre növekszik, és a több feladat nagyobb felelősséggel jár együtt. Ezért az sem véletlen, hogy ahol a méltányosság jobban latba esik, a jogszabályok nagyobb lehetőséget adnak a szubjektivitásnak, ott a döntések hibaszázaléka is nagyobb. A méltányosság és mérlegelés, mint a sziámi ikrek, úgy tartoznak egymáshoz. Egy döntés lehet méltányos anélkül, hogy törvénysértő legyen. A mérlegelésnek természetesen körültekintőnek, alaposnak kell lenni. Ám a hatósági munkánál azt is lehet tapasztalni, hogy a méltányosságra alapozott döntéseknél a felelősségvállalás nem minden esetben érvényesül. Néha. az ügyintézők úgy vélik, hogy a méltányosságra majd csak panaszeljárás során lesznek figyelemmel, és az első fokú hatósági munkában nem élnek a méltányosság lehetőségével. Ez az utóbbi eset a formális jogalkalmazásnak példája, és nemcsak lelkiismeretlenségek. * Az államigazgatási szervek feladatuknak tekintik azt is, hogy döntéseikkel neveljék az állampolgárokat, a törvény tiszteletére és önkéntes betartására. Erre a jogpolitikai elvek lehetőséget teremtettek. Természetes, hogy ez nem mindig vezet eredményre, s ekkor adminisztratív eszközökkel élnek. Mint például az önkényes beköltözőknél, a rosszhiszemű lakáshasználóknál, birtokháborítóknál. Örömmel lehet leírni azonban, hogy a törvénnyel szembe kerülő városlakók száma igen kevés, • Egyébként a törvényesség betartásának egyik alapfeltétele, hogy az emberek ismerjék a jogszabályokat. Köztudott, hogy a törvény alól senki sem kap azért felmentést, mert nem tudta, nem ismerte tettének jogi következményeit. Így a jogpolitikai célkitűzések megvalósulását segítik a tanácskozási központok, az ügyfélszolgálati iroda, hiszen felvilágosításaikkal a lakosság jogi ismereteit is bővítik. H. M. Somogyi Károlyné felvétele Negyven állami gondozott kisgyermek nevelését segítették a DÉLÉP brigádjai azzal, hogy az Űjszegedi Csecsemőotthon töltés utcai részlegében fektetőteraszt építettek. Az építmény terveit a Pattantyús tervezőbrigád mérnökei készítették el társadalmi munkában, majd ugyancsak ők, valamint a Modul, a Puskás Tivadar, a Déri Miksa, a Petőfi, a Martos FJóra, az Ady, a Munkácsi és a Hámán Kató brigád tagiai szabad Idejükben építették fel a fektetőt, öszszesen 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek ezzel. A szépen, gondosan elkészített teraszt eddig étkezőés látszóhelyiségnek használták, de hamarosan eredeti rendeltetésének megfelelően, ágyakat véd a tető az esőtől és tűző napsugaraktól. Képünkön: önfeledten játszanak az apróságok az új teraszon Az alkoholizmus ellen Jáiértekeziet Békéscsabán Társadalmi feladattá kell például gyárak, üzemek, tertenni a pénzen vett beteg- melőszövetkezetek vezetőit ség, az alkoholizmus elleni kérik fel, segítsék elő, hogy küzdelmet — állapították mind kevesebb legyen az meg tegnap délelőtt Békés- ivási alkalom a munkahecsabán, az Alkoholizmus El- lyeken, illetve kísérjék fileni Megyei Bizottságok táj- gyelemmel az elvonókúráról értekezletén. Négy megye — visszatérő dolgozóik beilleszBács-Kiskun, Békés, Csöng- kedését környezetükbe. SkíesSzTeí°ktitIár™eSytdVeg"- A továbbiakban a feladaFÓOTVMS tanád- tokró1 beszélt Másolta pélSS". mértöctelen alko- l^jffi1 holfogyasztás problémáiról, az ebből adódó teendőkről. az ország minden részében arra, amit már Békés megyé. , . , . , . ben sikerült megvalósítani: megyei takács vb egészség- ^SSSü^ ugyi osztályának vezetője ... ,, ,, ... , köszöntötte. Ezt követően dr. A beszámoló után élénk Baly Hermina Békés megyei Vlta alakult ki, amelyben vaideggyógyász főorvos tartott Amennyi megye kéoviselője vitaindító előadást az alko- elmondta tapasztalatait, véholizmus elleni küzdelemben leányét, elért eredményeikről. ' Többen hangsúlyozták anElmondotta, hogy az új, nak szükségességét, hogy napjainkban is terjedő nép- valamennyiünknek meg kell betegség ellen — amellyel a akadályozni a fiatalok körévilágranglista 10. helyén ál- ben rohamosan terjedő italunk — a Békés Megyei Al- lozást. Ugyanakkor azt is koholizmus Elleni Társadal- érezze mindenki kötelessémi Bizottság közel 18 év óta gének, hogy segítse azokat, harcol, egyre eredményeseb- akik már megtették az első ben. Jelentős eredményeket lépéseket ahhoz, hogy kiértek el a gyógyító-mezelő- gyógyuljanak, megszabadulző munkában. Az aktívák janak az alkohol rabságából.! Társadalmi aktivitás i és tudatosság társadalmi aktivitás a társadalmi gyakorlat tartománya, magában foglalja a politikai-közéleti és a munkatevékenység területeit. Olyan politikai kultúrát és hozzáértést feltételez, amely maga is csak a részvétel folyamatában formálódik és fejlődik. Kritikus pont tehát — akár fejlesztésének nehézségeit, akár fontosságát nézzük. A problémák forrása, hogy a társadalmi aktivitásnak — legyen szó intézményekről, vezető testületekről és egyénekről, vagy a tömegek aktivitásáról — minőségi követelményei vannak. Csak ezeknek az érvényesítésével kerülhetjük el a formalizmust és a látszataktivitást. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát. Egy üzem kollektívája teljes odaadással, túlórázással dolgozik a terv teljesítésén, avagy túlteljesítésén. Ám a gyártott termékről kiderül, hogy ném üti meg a közgazdaságtani követelmények mércéjét. A munka tudatos vállalása, a lelkesedés és a magas fokú aktivitás kiáltó ellentmondásba kerül a tényleges eredménnyel. Az aktivitást könyörtelenül feleslegesnek nyilvánítja a társadalom azzal, hogy szükségletei nem esnek egybe a munka eredményével A visszahatás magára az aktivitásra nem kétséges.. A tanulság viszont fontos követelményre hívja fel a figyelmet: az aktivitásnak, a tevékenységnek szervesen kell illeszkednie a társadalmi termelés ohjektív törvényszerűségeihez. Ha voluntarisztikusan eltekint ez utóbbiaktól, saját magát kérdőjelezi meg. A gazdaság vaskos törvényszerűség, amellyel nehéz ujjat húzni. A politikai és közéleti tevékenység más területein azonban — úgy tűnhet — nem működnek ennyire „objektív" kritériumok. Ez azonban csak látszat. Mert először is a társadalom termelési és újratermelési folyamatától soha nem függetleníthető a társadalmi gyakorlat egyetlen más területe sem. Különösen nem a szocializmusban, ahol — a magántulajdon és a kizsákmányolás kényszerítő mechanizmusai híján, s a munka, ma még nem egyszer nagyon is megerőltető jellege mellett — a társadalmi aktivitás és tudatosság magasabb foka szükségeltetik magában a termelési folyamatban is. Másrészt a mindenkori társadalmi aktivitás, különösen, ha a társadalom alapvető csoportjait érintően esik róla szó, maga is meghatározott folyamatként érvényesül a társadalomban. Ez a meghatározottsága részben történelmi, s mint ilyen, a konkrét nemzeti fejlődés keretében a politikai tudatosság kialakulásának múltbeli lehetőségei által meghatározott. Részben azonban napjaink társadalmi tapasztalatainak terméke is. Az utóbbi hangsúlyozása különösen fontos. Hiszen feltétlenül a társadalmi érdeklődés és részvétel csökkenéséhez, vagy stagnálásához, egyfajta elkedvetlenedéshez vezet, ha az egyének úgy tapasztalják, hogy törés mutatkozik a szavak és a tettek között. Ha más az, amit mondanak nekik, vagy olvastatnak velük, és más az, amibe mindennapi életünkben esetleg nap mint nap beleütköznek. A konkrét, személyesen is felmérhető környezet: a munkahely, az üzemrész, a műhely, a brigád, a lakónegyed területén tapasztalt ellentmondások és visszaélések esetén még a legjobb politikai célkitűzések és eszmék is elveszíthetik erejüket, lyiert mit érhet például egy munkáját becsülettel és tehetséggel végző állampolgár szemében a „mindenkinek munkája szörint"-elv ott, ahol ez legfeljebb falragaszokon érvényesül, miközben időről időre csak megszegését tapasztalja. Nyilvánvaló, hogy a túlzott aktivitás és lelkesedés ilyenkor maga is gyanús és formális: a karrierizmus és törtetés veszélyére figyelmeztet inkább, mintsem önelégültségre adhatna okot. A társadalmat formálni kívánó szándék szempontjából ez a figyelmeztetés is egygyel több okot szolgáltat arra, hogy a társadalmi aktivitás kérdését a maga mélységében értelmezzük, s lenyesegessük a formalizmust és a hamisat az igazról, a társadalmilag hasznosról. Az aktivitás tartalma a fontos, az aktivitást kísérő tudatossághoz hasonlóan. Mi több: éppen ezek az utóbbiak a legfontosabbak. S

ha így van, igazolódik kiinduló tételünk, hogy a társadalmi aktivitásban közvetlenül vagy közvetítettebben, mindig a társadalmi gyakorlat egésze tükröződik. Ahogy egy-egy nagy pontosságú műszeren ott tükröződik az elvégzett munka a maga letagadhatatlanságában és végső megméretettségében, úgy a társadalmi egyéneket is társadalmi érintkezésük sokfélesége formálja, s bennünk az előbbi tükröződik a. maga konkrét valóságában és tényszerűségében. Nagy tanulság hát a politikus, a vezető és a társadalmat fürkésző tudat számára: arról árulkodik, hogy eszméinkből és célkitűzéseinkből mi vált valóban embert formáló valósággá és tényszerűséggé, és ml az, ami ellenállásba ütközött, megtört, vagy éppen visszájára fordult a társadalmi közegen, ennek az újjal szembeforduló mindennapiságán. A legfontosabb társadalmi rétegek átlagegyénei, mint megannyi finom műszer, rögzítik magukban a társadalmi fejlődés állását. Ezért kell rá odafigyelnünk. „A nevelőt magát is nevelni kell" — írta Marx. Ez a nevelés azonban éppen ennek az odafigyelésnek az eredménye lehet. Hogy mélyebbek legyenek társadalmi ismereteink, hogy jobban tudjuk, mit. mikor, és hol kell tennünk. A tudatos társadalomformáláshoz és társadalmi aktivitáshoz, ha ma még tömegszinten nem is mindenütt éa mindenkor, de vezetői szinten — lentebb és fentebb — feltétlenül ez is hozzátartozik. H. I. Mi a megoldás? A postaigazgatóság válasza cikkünkre A Délmagyarország 1975. szeptember 4-i számában „A központban: a határidő" címmel cikk jelent meg a Kossuth Lajos sugárút építésénél tapasztalható szervezési gondokról. A cikknek a Szegedi Postaigazgatóságot érintő egyes megállapításai nem helytállóak, ezért kiegészítésül az alábbi megjegyzéseket kívánjuk hoz. kenteni, hogy a Lenin körút és az Anna-kút által határolt csomópont előtt a sugárút mindkét oldalát meg lehessen majd nyitni a forgalomnak, éspedig a kitűzött határidő napján." A posta június 16-án kapott megbízást a Beruházási Vállalattól a Vadász utca és a Lenin körút közötti záfűzni. A cikkíró végső útszakasz postakábeleinek lemegállapítása szerint „Csak süllyesztésére, amely csak a postát kellene még serTitkárok értekezlete Tegnap, csütörtökön dél- feladatai címmel tartott előelőtt a megyei tanács nagy- adást. Deák Béla, a pártbitermében értekezletet rende- zott-.ág titkára a nők közéleti zett a Szeged városi pártbi- tevékenységéről szóló beszázottság az üzemi pártbizott- mólót adta elő, majd Dékány ságok és a pártalapszerveze- László osztály vezet 5 az 1976. tek titkárai számára. évj alapszervezeti költségveElőször Tőrök József, a vá- tések elkészítéséről és a tagrosi pártbizottság első titká- díjfizetés helyzetéről szólt, ra adott tájékoztatót a párt- Dr. Varga Dezső, a városi bizottság idei első félévi pártbizottság titkára a közmunkájáról, majd Szabó G. . , . , . László osztályvezető A tö- gazdasági szabályzórendszer megpolitikai munka és a fejlesztéséről tartott tájékozmúvelődéspolitika időszerű tatot. ideiglenes megoldás. Ezt követően — bár megrendeműanyag csőhálózatot lesüllyesztjük és azt betonréteggel megvédjük. Az út. test másik oldalán, a Lenin körút és a Bocskai utca közötti szakaszon ez — az aránytalanul nagy költségeit miatt — nem valósítható meg. A felesleges költségele elkerülése érdekében ezen aa oldalon az útkereszteződés ideiglenes kiképzése aa egyetlen ésszerű megoldás. Ugyancsak a megyei pártbizottságon a posta vállalta, hogy szeptember 20-ig a lést a végleges megoldásra munkaterületet — a Püspök még ma sem kaptunk — utCa és a Lenin körút között megküldtük a kábelige- _ aszfaltozás céljából átnyünket a posta vezérigaz- adja az Aszfaltútépítő Válgatóságának. Az augusztus lalatnak. 26-i értesítésünk szerint — miután a kábelek csak import útján szerezhetők be — az év vé'énél hamarabb nem számíthatunk rá. Fentiekből egyértelműen kiderül. hogv serkentés nélkül intézkedtünk, sőt a kábelek Végezetül a megyei pártbizottsági tárgvs'áson a postanak köszönetüket és elismerésükét fejezték kl az adott feladat megoldása érdekében cett erőfeszítéseiért. , .... .. , , , . . - . , Mindent egybevetve, a lesüllyesztésének lehetőségét kérdeses útkereszteződés vég. felvetve a kérdés gyorsabb megoldását kerestük. Szeptember 2-án a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya egyeztető tárgyalás színhelye volt Itt megállapodás született arra nézve, hogy a Lenin körút és a Püspök utca közötti leges Kiképzesére csak az importkábelek megérkezése után keriilnet sor. ami nem hozható összefüggésben a „posta kimozdíthatatlan aggályával". Kopasz Flórián a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese