Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

2 Szerda, 1975. szeptember 10. Szovjet lakásépítési kiállítás A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza bemutatja a Szovjetunió lakás- és középület építkezéseinek eredményeit összefoglaló kiállítást. Az eseményről kedden tartott sajtótájékoztatót Szergej Georgijevics Zmeul, a Szovjetunió lakás- és középületépítő állami bizottságának első elnökhelyettese. A bemutatóan 36 nagyméretű tabló és több makett dokumentálja, miként fejlődött a háború óta a szovjet építőipar olyan korszerű szervezetté, amely most már évente 2,3 millió új otthont ad át a dolgozóknak. A Budapesten szerdán megnyíló kiállítást csaknem egy hónapon át, október 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők, s ebben az időszakban szovjet építésügyi szakemberek a fővárosban és vidéken is előadásokat tartanak az építőipar munkájáról, műszaki fejlesztési eredményeiről, az új lakás- és középülettípusokról. A színház új művészei Nagy Zoltán Automata szövőgépek A Kőbányai Textilművek budapesti szövőgyárában kedden kezdte meg teljes kapacitással az üzemszerű termelést a vállalat gépi rekonstrukciójával munkába állt 35 új SZTB-berendezés. Első szakasza ez annak a hosszabb távú programnak, agielynek során még sok ilyen, a Szovjetunióból érkező automata szövőgépet helyeznek majd üzembe. Az SZTB-szövőgépek két és félszer termelékenyebbek ugyancsak automata elődeiknél, s 12 SZTB-gép üzemeltetése csupán egy szövőnő közreműködését igényli. Nem !s olyan régen Nagy Zoltán még szegedinek számított: a tanárképző főiskola magyar, történelem, ének szakos hallgatójaként négy évet töltött a városban. Tanulmányai mellett a játékra is futotta erejéből: művészeti vezetője volt a főiskola irodalmi színpadának, s az Egyetemi Színpad tagja- Tiszteletese. Olyan ként sok-sok érdekes darab- nak lehettem a ban — köztük lonesco: A király halódik című abszurd drámájában — állt a szegedi közönség elé. A főiskola után nem sikerült az itteni színházhoz kerülnie, kilenc évadot Veszprémben töltött. De nosztalgiája a diákévek színhelye után mindvégig megmaradt, s az idei évadban már a szegedi színház tagjaként üdvözölhetjük. Számtalan kedves szereppel a háta mögött érkezett. Felöltötte Albert főkomornyik jelmezét A tizedes meg a többiekben, az Örömapáét a Tüvétevökben, Sldoniusét a Kegyen eben. Magas termete. szép orgánuma különösen alkalmassá tette Don Quijote megelevenitésére, Lengyel Miklós Sancho Panza királysága című darabjában. — Egyik legemlékezetesebb szerepem a Győzelem munkárészese, amely a színész számára csak ritkán adatik: a szinész rendezésének. Németh László drámáját Datinovits Zoltán állította színpadra. Nagy Zoltán is kacérkodik a rendezéssel. A szegedi „előgyakorlatok" után Veszprémben egy gyermekszínházi előadás társrendezőjeként, s az Egyetemi Színpad vezetőjeként mar megbizonyosodhatott képességeiről. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola irodalmi színpadával is szeretne kapcsolatot teremteni. Garay József Garay Józseffel sok száz búmba, s máris láthatjuk, fénykép nyomáa kezdtük az mennyit változott a maszk, esztendőket visszapergetni^ a jelmez, s vele együtt a já_ Az első album, amit a ke- ték is később, a másik felzembe adott, a pálya kezde- fogásban. Gondolatban már tét, a Nemzeti Színházban Győrött, Egerben és Kaposeltöltött évek emlékeit rögzí- várott járunk: klasszikus és ti. Shakespeare-, Moliére-, modern szerzők bemutatóin, Heltai-bemutatókon — sorol- operettelőadásokon készült hatnánk tovább — készült fényképek Illusztrálják az fényképek. Könnyű felfedez. ott töltött éveket. Garay Jóni a fiatal Garay Józsefet: f . . . . ielmezben „ itt Bajor Gizi, s a régi nagy 256161 n01 ai"lk Jeimezoen, a művészek társaságában, ott Sor°S tragédia kórusvezetőa hasonkorúakkal: Raksányi jeként, hol modern, hétközGellérttel, Somogyvári Rudolffal. Kedvesen mosolygó, kamaszosan vagány az egyik fotón, elmélkedő, tépelődő a másikon. Sok-sok szerep: tragikus és vígjátéki, nem egy közülük visszatér a későbbi, már vidéki évek során. Könnyen átlépjük az idő korlátait: csak átlapozunk a másik alHétköznapok Vált a boldog halandó esik az eső. Mert olyan ls helyjegyet a vasútállomá- akad, hogy hull szaporán, son, nyelve térdét verdesi, Olyankor a zápor után tőrmert mindjárt sípolnak a ténik a tenyészállatok semozdonynak, felkapaszko- regszemléje, a méltóságos dik a számozott és kijelölt körbevonulás, amit a róluk helyre, ahová a jegye szól, szóló Információval egészíahol már természetesen ül- tenek ki. A pálya hasznalnek. Csöndes vita, elő a hatatlanságára való hivatdokumentumokkal, mindkét kozással viszont a lovasbeutasnak igaza van, egyazon mutató, a fogatosverseny helyre szánta őket a figyel- elmarad. Ez érthető. Nincs metlenség. Mindez persze is apelláta. Ám a gondolat semmiség, hiszen megesett ágál; mi a szösz, mégis egy már a tekintélyes expresz- ötévenként megrendezendő szen olyan számú kocsira országos kiállításra készüadták ki a helyjegyeket, lődve nem tudtak néhány ami éppenséggel hiányzott vagon salakot összekaparni a szerelvényből. ebben a kis országban? Pe* dig ezt a szegedi színház is Jön a meghivó. Hivatalos megajánlotta volna. Salak. szerv keresi a másik hiva- bői hiánycikk? Ott azért talos szervet. Hosszú évek mégsem tartunk, óta tudnak egymás létezé- * séről, sőt időközönként le- Bezzeg van abból, amiveleznek. Csak éppen a fel- bői kevesebb is elég lenne, adó nem tudja a címzett Például a Lopakodó holdcímét. Még szerencse, hogy akból. Ez az amerikai film egy városban töltik be hi- meghódította a megye, az vatásukat. nem is olyan ország mozilátogatóit, válmessze egymás irodaházá- tozatos lövöldözéseivel, vértől. A jónevű feladó mégis ző arcok, testrészek kavala szomszédba, mármint az kádjával, a bosszúra szomirodája mellett levő iroda- jas fehér hőssel, aki intim házba irányitja meghívóját, viszonyba kerül a vérszomoda, ahol éppenséggel a ke- jas indián feleségével és resett fél 6ohesem műkő- kies farmján a gazdálkodás dött. Nagyvonalúság. Ennyi illúziójával mossa magáról tiszteletet sem érdemlünk előbbi „bérgyilkos" életét, egymástól? Szóval, úgyannyira jelen * van ez a fércmunka, ez az Ahol valami készül, ott idegen szemléletű, ideolóvalami van. Vagy lesz. Jó giájú mű világunkban, hogy és illusztris példával szolgál már augusztus 20-án, az al. erre a mezőgazdasági kiál- kotmány ünnepén, az űj lilás és vásár. A nagy csa- kenyér ünnepén is szenzálogató. Szokás, hogy napon- cióként mutogatták az ként felvezetik a körülke- egésznapi műsor, a munrített pályára a tenyészálla- kás-paraszt találkozó csúcs, tokát, lovakat, gépek pará- ponjatként némelyik faludéznak, lovasbemutatót tar- ban, nagyközségben. Enytanak, fogalosversenyt, meg nyire azért mégsem kellene, ilyeneket. Ha éppen nem Sz. L. I. napi öltözékben látjuk, Gorkij: Éjjeli menedékhelyének színészeként vagy Csehov egyik jellemző figurájaként. Több mint 150 szerepet örökítenek meg a képek: összeáll belőlük a színészi pálya vonala, a művész mindig megújulni, változni kész arca. Hamarosan újabb albumot nyit, s ebben már a szegedi színház előadásain készült fotók idézik majd az új, szerepek sorát. L. Zs. Bútor, terven felül Terven felül még az idén mintegy 400 millió forint értékű bútort adnak a BUBIV dolgozói, akik IV. ötéves tervüket több mint négy hónappal előbb, már augusztusban befejezték. A vállalaton belüli széles körű munkaverseny mellett része van ebben a gyáregységek közötti szakosításnak, a takarékosabb gazdálkodásnak, továbbá a munka- és üzemszervezés hozamának is. Mindezek révén tudták évente mintegy 100 millió forintos növekedéssel elérni az idén mér várhatóan több mint egymilliárd forintos termelési értéket. (MTI) 2. A francia forradalom elől menekült Armand Richelieu herceg szobra változatlanul hátat fordít a városnak. A tenger felé mutat, egykori polgármesterségének színhelye mintha nem érdekelné. Pedig volna mit néznie: a Szuvorov alapította Odessza 1794 óta Igazi metropolissá fejlődött. Csupán a legutóbbi tizenöt esztendőben két szegednylvel nőtt a lakossága, s napjainkban különösen rohamosan változik, szépül az arca. Mondom, II. Katalin kegyeltjének szobra közömbösen áll ott a híres Patyomkin-lépcső tetején. Egy mai szovjet emberre volt szükségünk ahhoz, hogy jobban megismerhessük Odesszát Nyugodt, szőke fiú Mihail llvesz, lehet úgy harmincöt év körüli. Nehezen hozható kl a sodrából, rendszerint hosszan tűnődik, mielőtt véleményét nyilvánítja. Kissé hűvös, komolykodó természetét — úgy mondta —, észt apjától örökölte. Balsorsa őt rendelte hozzánk eligazítónak, s ezt a nehéz missziót becsülettel, mondhatnám hősiesen teljesítette. Súlyos helyzetekben — amikor mi hárman amúgy magyarosan háromfelé húztunk az érdeklődésben — kissé szaporábban köhécselt, de ezt valószínűleg nem az idegesség okozta nála, hanem a sok cigaretta. Ilyenkor kissé kényszeredett derűvel az arcán külön-külön megnézett bennünket, s mintha azt kérdezte volna: most mi az ördögöt csináljak veletek? Aztán megtett minden tőle telhetőt. Örökké telefonált. Tárcsázott utca sarki fülkéből, szállodai szobából, üzemi ebédlőből, áruházból, csak meglegyen az óhajtásunk, csak érezzük otthon magunkat Odesszában. Megszervezte a horgászással egybekötött tengeri kirándulást a kikötőparancsnok 12 személyes szárnyas jachtján, s amikor a tenger messzeségében dióhéjként hánykolódo kis hajón szemmel láthatóan rosszul éreztük magunkat, kissé lemondóan, de szemrehányás nélkül vezényelte vissza a kormányost a kikötőbe. Más alkalommal meghívott nyári otthonának a kertjébe, s amikor mind a szívesen sütött saslik, mind az Extra vodka ellen hevesen tiltakozni kezdtünk, sóhajtva nyújtotta jó éjszakáira a kezét Előbb azonban boldogan átadta ajándékait: egy ukrán tányért, csuprot és korsót. A tolmács fordította, hogy a vendégek egy tipikus ukrán falut szeretnének látni. Misa — így szólítottuk — természetes nlcsevóval reagált, ami az oroszban egyaránt jelentheti azt, hogy jól van, hogy minden rendben, hogy ez a legkevesebb, hogy oda se neki, hogy nem kell izgulni stb. És valóban, a vacsoránál közölte, hogy reggel indulás, irány a gyerevnya. — Messzire megyünk? — érdeklődtem óvatosan, a távolságok viszonylagosságára gondolva. — Á, nicsevo — legyintett Fertőtlenítés hőkezeléssel A Fővárosi Kertészeti Vál- játszótéri homokozóját. A lalat szakemberei kísérlet- hőkezeléssel eredményesebképpen lángszóróval fertőtle- ben tudják tisztítani a homonítik a játszóterek homokját, kot, mint a hagyományos Az OKGT gáztechnikai inté- vegyi eljárással. A berende. zetének tervei alapján pro- zés hasznalata nemcsak pénzt pan-butan gázzal mukodő u„ . .. , . különleges lángszórót készi- hanem munkaerőt 18 tettek, s ezzel járják végig karít. mivel a lángszóró keBudapest több mint ezer zelé6éhez két ember elegendő, Mihail llvesz Mihail llvesz és szólt a íelszolgálónőnek, hogy jegel is tegyen az asztalra. Azon az éjszakán, lesz ami lesz alapon, elszántam magam egy gyötrelmes autóútra. Arról azonban álmodni sem mertem volna, hogy 30 fokos melegben 260 kilométernyire kocsikázunk el Odesszától, annál az -egyszerű oknál fogva, hogy tisztelt vendéglátóink magától értetődőnek vették kívánságunkat. Az más kérdés, hogy bőven megérte a fáradságot, mert élményekkel megrakodva érkeztünk vissza. De erről majd később. Megyünk Igorékhoz másnap estefelé. Misa beszédes kedvében van, útközben erről-arról faggat. Például, hogy mi a véleményem a lakosság viselkedéséről, tetszenek-e az odesszaiak, vagy sem. „Hát ez milyen kérdés?" — Irigylem az itteni embereket — mondom —, mert kevésbé idegesek, mint mi. j— Bővebben, ha lehet. — Ha Szegeden bemegyek egy boltba és öt ember éli előttem, visszafordulok. A deribaszovszkajai ékszerboltban viszont ötvenenhatvanan várják a fülbevalópultnál minden különösebb nyugtalanság nélkül, hogy kiszolgálják őket. De láttam csevegő sorbanállókat repülőjegyért, képeslapért, fényképezőgépért, noha ezekből a cikkekből Igazán nincsen hiáiíy. Lehetséges, hogy ez a kedélyes magabiztonság összefügg a gyorsan javuló életkörülményekkel? — Valószínű. Mi is úgy látjuk, hogy most már bölcsebbek, nyugodtabbak az emberek, könnyebb velük szót érteni, terveket megvalósítani. Igor Bobrovszklj filozófiatanár nyáron úttörőtábort vezet. A gyerekek csak egy napja vonultak el iskolába készülődni, s most a feleségével a tábor udvarán levő tölgy alatt vár minket. Vizespohárból isszuk a vodkát, Igor felesége (baletttáncosnő) ideges, de a kopaszodó, tűnődésre hajlamos férfi alig bánja. Faggat ő is, hogy szerintem jó vagy rossz hatással van-e az emberekre a növekvő szabad idő. Miután hamar egyetértünk, felemeli a szék lábához támasztott balalajkát és édesbús orosz dalokat kezd énekelni. Nehezen váltunk el, ügy éjféltájt. És szinte természetesnek vettük, hogy napokkal később családostól kijött az állomásra tőlünk elbúcsúzni. A következő nap pihenés. Vagy hét, jól kiépített strand sorakozik az odesszai tengerparton, s Misa jóvoltából, illetve a vendégjog tiszteletben tartása következtében végigjártuk valamennyit. Ami meglepő: az egykor minden bizonnyal köves part most szépen tagolt és dús fövennyel borított. Több mint 20 millió rubel költséggel hordták ide a töméntelen sok finom homokot. S hogy a tenger nyugtalanabb állapotában se lopkodja el, a parttól mintegy 200 méternyire hullámtörőket raktak a vízbe. S az eredmény? Tízezrek süttetik itt magukat a tündöklő nappali, s azt hiszem, a város lakosságának, illetve a több százezer turistának jelentős része kikirándul az Árkágyia, a Fontán, vagy a Csernomorka kellemes napozóira. Az ellátás folyton javul. Ha még „hiánycikk" is a mi fogaimaink szerinti vendéglátás, Mihail llvesz minden tolakodás nélkül vásárolhatott számunkra görögdinnyét és szólöt a tengerparton, megihattunk egy-egy korsó sört. s ami nagyon fontos: az egy kopejkáért hideg szódavizet adó automaták mind működtek. A magas part egyik vendéglőjében ebédelni is tudtunk, s bár a kiszolgálás nem túl gyakorlott, kevés várakozás után hozták a vodkát, a borscsot, a paradicsomsalátát, a bifszteket. az ásványvizet. Állandóan érkeznek nyugati turisták a Csomoje more szállóba. Vacsora után az étteremben gyakran németek ugrálnak, visítoznak, megy a hopszasza olyan erővel, hogy az már visszatetsző. — Nem zavar ez benneteket? — kérdeztem Misától. — Miért zavarna? De ha titeket igen, kereshetünk másik szállodát a részetekre. Maradtunk, természetesen Vodkával jobban győztük magunkat, mint ásványvízzel. Ez a jó italű, pezsgő voda — p&lackonként 12 kopejkáért — drágább, mint a szuperbenzin, amelynek 10 kopejkáért kapható literje. Talán ezért van, hogy már Odesszában is annyi az autó. hogy egymást érik. A világvárosi forgalomban sok-sok villanyrendőr próbál rendet tartani a közlekedésben, s bár a gyalogosok gyakran belesétálnak a pirosba, balesetet, de még koccanást sem láttunk hosszú bolyongásaink folyamán. Rengeteg az új Volga, taxiként is főleg ezek futkároznak, de természetes közlekedési eszköz a Zsiguli és a Moszkvics ls. A sárga színű' magyar Ikaruszok élénk színfoltjai az odesszai utcáknak. Mihail llvesz minden reggel pontosan tízre érkezett a szálloda elé. Közölte, hogy mit intézett, érdeklődött kívánságunk felől, majd kitartó szorgalommal mutatta be Odesszát, ezt az impozáns, nyüzsgő, vidám metropolist. Elvitt a kikötő lenyűgöző forgatagába, az úttörők palotájának csodás termeibe, gyárba és kolhozba, a katakombák hűvös labirintusába. Végigjártuk vele a kommunisták, a partizánok, a hősök útjait, akik a támadó fasiszták ellen 69 napig védték szeretett városukat. Misa azonban nemcsak Odesszában ügyelt ránk, hanem hazafelé jövet is: telefonált. Lvovba Alekszej Masszov barátjának, hogy várjon minket az állomáson, és u budapesti gyors indulásáig tegye kényelmessé várakozásunkat. Ha igaz, hogy embert a barátjáról lehet Igazán megismerni, akkor Mihail llvesz értéke igen magas mércével mérhető. Mert Lvovban a fekete,\magyaros bajuszú, kék szemű Aljosa ls ugyanolyan önzetlennek, fáradhatatlannak bizonyult, mint ő Odesszában. Ezért volt mindkettőjüktől oly nagyon nehéz az elbúcsúzás. F, Nagy István