Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

8 Kedd, 1975. sreptember 9. A beteg gyermek után járó családi pótlék Egy hároméves beteg gyer­meke van Á. B. szegedi ol­vasónknak. Az új társada­lombiztosítási törvényből azt olvasta ki. hogy egy gyer­mek után is jár családi pót­lék, ha a gyermek beteg, és gondozásra szorul. Mint írja: sajnos, gyermekük állandó felügyeletre szorul betegsége miatt. Olvasónk' eddig csala­di pótlékban nem részesült, mert úgy tudta, hogy cgyütt­élő szülők esetén csak kot gyermek után jár családi pótlék, egy gyermek után nem. Kéri: adjunk tájékoz­tatást arról, hogy egy gyer­mek Után, ha az beteg, jár-c családi pótlék, és milyen fel­tételek mellett? Az új társadalombiztosító­éi törvény szerint családi pótlékra az a biztosított jo­gosult, akinek a háztartásó­ban két vagy több gyermek van.' Ettől eltérően a gyer­szesült családi pótlékban, és a családi pótlékra jogosult gyermekek száma egyre csökkent. Hogy a családi pótlékot megkapja, a rendelkezések szerint igazolni kell a gyer­mek egészségi állapotát. Ezt pedig a kórházi, rendelőin­tézeti szakorvos, vagy az il­letékes felülvizsgáló főorvos adja ki. Az orvosi igazolás­ban azt kell feltüntetni, hogy a gyermek tartósan beteg, il­letve testileg vagy szellemi­leg fogyatékos. A 16 évesn,él fiatalabb gyermeknél még azt is igazolni kell, hogy a gyermek betegsége. testi vagy szellemi fogyatékossága miatt állandó felügyeletre szorul. Továbbá, a 16 éves­nél idősebb gyermeknél pe­dig — a 16., továbbtanulás esetén 19. — életévének be­töltése előtti időtől, ha két­harmad részben csökkent meket eltartó biztosítottnak munkaképességű, és ez az ál­akkor jár családi pótlék, ha egyedülálló, vagy ha gyer­meke tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fo­gyatékos.' Jogosult még egy gyermek után a biztosított lapota mór egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll. Abban az esetben, ha a gyermek állapota nem vég­leges, akkor az orvosi iga­családi pótlékra akkor is, ha zolást minden év májusában 1971 novembere után két vagy több gyermek után ré­be kell szerezni. Ha pedig a gyermek egészségi állapota, fogyatkozása, betegsége olyan természetű, mértékű, hogy abban javulás az orvosi iga­zolás szerint nem várható, vagy a gyermek állapota végleges — újabb igazolást leadni nem kell. A beteg gyermek után já­ró családi pótlék összege 320 forint. A beteg gyermek után a családi pótlék mind­addig jár — életkorára te­kintet nélkül —, amíg a gyermek a biztosított háztar­tásában él. Abban az eset­ben, ha a 16. életévét betöl­tött beteg gyermek — aki után a biztosított családi pótlékot kap — keresőfoglal­kozást folytat és ez a kere­sőfoglalkozása három egy­mást követő hónapban a ha­vi 910 forintot meghaladja, a negyedik hónaptól a csa­ládi pótlék folyósítása meg­szűnik. A családi pótlékot mindaddig nem kapja, amíg a beteg gyermek keresete a havi 910 forintot megha­ladja. Olvasónknak azt tanácsol­juk, hogy kérjen orvosi iga­zolást a gyermek betegségé­ről, és azzal együtt családi­pótlék-igényét a munkahe­lyén terjessze elő. Dr. 7. M. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Bozsó Ernő Antal és Horváth Margit, Pintér Olivér és Jarmay Katalin Margit, Borbola Ernő Károly és Harmos Eva Jo­lán. dr. Szöllősi János és Kovács íren, Vonlanthen Anton Jákob és Kocsárdl Katalin Terézia, Tö­, rök Károly és Dell Irén, Róta Béla és Kothéncz Edit Terézia, Magony Ferenc Lajos és Takó Anna, SzeUe Gyula Pál és Mar­kö Ágnes Gizella. Lakatos Ni­kola és Pálíty Éva, Szabó Józseí és Furák Julianna, Szűcs Zol­tán és Róth Mária Teréz, Márki Miklós és Pálfi Anna Mária, Papdi Antal Illés és Simándi Ágnes, Végvári ?oltán Kálmán és Szépfalusi Zsuzsanna, Prágai István és Nagyi Mária, Ress Já­nos és Tóth Katalin Anna, Ter­hes József és Klspéter Edit, Körmendi József és várszegi Ju­lianna. Kucsora Sándor Ferenc es Bombolya Erzsébet, Szetel Zoltán és Farkas Ilona. Kiss Lajos Ferenc és Szabó Erzsébet, Magyar József és Tordal Gyön­gyi, Somogyi Sándor és Kovács Éva Gabriella, Boldizsár János és Marosán Ilona Katalin, Csáb­rádl István és Vastag Ágnes Eszter házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Matyasovszkt János fes -Fátyol Aranka Anna, Va­Eorka Ede és Horváth Mária, Jani István és Plvoda Ilona. Családi események Pozsár Erzsébetnek Anikó. Dorn Istvánnak és Czlbere Évának András, Bán András Árpádnak és Bárány Juliannának Anita, Lajkó Jánosnak és Monostori Takács" Istvánnak és Drégely m. kerület Szeged: Cseley Alpárnak és Csányi Mária Katalinnak Mar­cell, Kotogány József Ferenc­nek és Kiss Márta Ildikónak Ta­más. Pecze Gyulának és Tarnai Magdolna Erzsébetnek Magdol­na, Szabadi Istvánnak és Sza­bó Katalinnak Katalin. Kiss József Ferencnek és Harsányl Valériának József Tamás, Nagyi Györgynek és Varga Magdolná­nak Zoltán László, Varga-PetJ Pálnak és Erdélyi Piroskának Judit, Dobsa Sándor Péternek és Tóth Zsuzsannának Sándor Zsolt, Sebők József Ferencnek és Illés Ilonának Szilvia Ilona, Máriának Márta, Jakó Istvánnak és Lang Margit Lujzának István Krisztián, Gera Tamás Jánosnak és Szabó Évának Tamás, Furák Józsefnek és László Katalinnak József, Böresök Józsefnek és Tanács Veronikának Katalin, Halmi Dezső Istvánnak és Bár­kányi Margit Honának Erika, Pintér Jánosnak és Iványl Ilo­Gizellának Judit, Balogh István­nak és Felföldi Idának István Attila. Böresök Andrásnak é3 Koródi Évának Zoltán, Dóczl Já­nosnak és Haluska Annának Tí­mea, Márta Istvánnak és Szi­lágyi Margitnak László, Juhász Sándornak és Gyoval Rozáliá­nak Erzsébet Magdolna,, Kere­kes Lajosnak és Papp Mária nának Andrea, Csők Lászlónak Honának Anita, Klspéter Imré és Bálint Etelkának Etelka, nek és Pap Erzsébet Rózsának Vígh József Györgynek és Szűcs Imre, Kisteleki Pálnak és Kor­Zsuzsannának Zsuzsanna Erzsé- uás Ilonának Ilona, Kővári Ti­bet, Volford Péter Pálnak és bor Ferencnek és ördög Anná­Szepesl Máriának Attila Péter, nak Gábor Zsolt, Módra István­Balasl Ferencnek és Csűri Ilona naj£ és Gárgyán Mária Magcíol­Etelkának Zsolt, Juhász István- nának Zsolt, Kovács Györgynek nak és Bozókl Erzsébetnek Ist- és Fodor Máriának Gábor, Mu­csl Antalnak és Fodor Piroská­nak Zsolt, Nacsa Jánosnak é3 Kovács Mária Irénnek Gyula, Szabó Györgynek és Vecsernyés Máriának Anita, Szeles Mihály­nak és Lange Gabriellának Il­dikó, Zsíros Jánosnak és Zádorl Juliannának Mariann nevű gyer mekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kovács Péterné Bőr­csök Mária, Tóth Sándor, He­ván, Vásárhely Ferencnek és Kazi Irénnek Tünde, László Ist­vánnak és Lakatos Etelkának Nagy Károly és Császár Edit Ildikó Csilla. Tornyai Lászlónak Erika, Fodor Mihály és Madar és Opauszki Máirának Berna­Márla Magdolna, Ábrahám Jó- nett Márta, Adám Sándornak és zsef és Narozsnylk Mária, Czin- Kispál Margitnak Éva, Mészáros kóczl János Ferenc és Fehér Jenőnek és Csonka Margitnak Mária Ilona, Szalma Sándor és Zsolt. Gulyás Andrásnak és Kiss Kabal Eva, Molnár István és Rozáliának Éva, Bajzák József­Zagyva Eszter, Oláh Csaba Ká- nek és Tóth Erzsébetnek Ibolya i'oly és Plenter Margit Erzsébet Krisztina, szalal Ferencnek és házasságot kötöttek. Solti Máriának Ferenc, Nagy Algyő: Túth József és Tőt Lajosnak és Dobó Katalinnak • R Ilona. Zomborl László és Vidács Lajos, Llpták József Istvánnak vesi Béla, dr. Imre Gyuláné Dö­Irén Etelka, Makovíczká András és Vincze Klára Erzsébetnek mötör Mária, Pálmai Béla, He­és Balassa Erzsébet, Töröcslk András József. Burkus András- gedűs János, Drahota-Szabó Mi­András és Belovai Julianna há- nak és Lakihegyi Gyöngyinek hályné Csik Jusztina, Nagy Sán­r-asságot kötöttek. Emese, Tóth Imrének és Illa dor, Csöke Erzsébet, Rostás Ist­SZÜLETE9 Annának Endre. Tóth Jánosnak vánné Szakéi Julianna, Czombos I kerület és Jójórt Gizellának Erika, Kis- Ferencné Bitó Rozália, Maczeika Szeeed. * Kruzslicz Antal bodri Béla Jánosnak és Kiss Gyuláné Nagy Eleonóra, Kováts ÍSvftrBvnék és Berta Máriának Erzsébetnek Zsolt. Bódl Mátyás- Jenő. Kovács Lajos, Magyaii Habmf sztojkó Mihály Snak nak és Takács Juliannának Tl- ImreTernova„ Andrásné Mő­és Kocsis Tarért* Ilonának Ml- mea. Bősi Józsefnek és Csányi száros Etelka, Király József, hálv Bogos Zolttonak és Pabar Gizellának Gizella, Fehér József Péter Mihályné Gagyi Irén, Zi­ZsizUnXak HeTga Zsuzsann" Istvánnak és Imri Erzsébetnek dori Mihály Szelel Pálné Ko­Klss Péternek és Lajkó Glzellá- József Zoltán, Kardos Sándor- vács Erzsébet Tolllnger István nak Attila, Csernus Gábor An- nak és Bajnóczi Györgyinek Sándor meghalt dórnak és Pálfi Margit Etelká- Sándor Péter Venczel Jánosnak Szőreg: Hegyközi István mag­nak Gabriella, Kiszel Bélának és Kiss Katalinnak Margaréta, halt. . ... , és Forral Valériának Mónika, Lukács Árpádnak és Darázs r i ' j Szentkűtl Levente Ferencnek és Magdolna Erikának Csilla Hel- Szeged} Lipcsei Molnár Katalin Erzsébetnek f»> Bold zsár Balázsnak és Ká- Ágoston Viktória, Krlsztláni Százl Miklósnak és Piroska Klárának Dénes Ba- Gusztáv meghalt. Farkas Annának Mercédesz Nler«®iá,n™,k ,és,íI,lk" in- Kerület Anett. Stumpf Henrik Lászlónak lovicz Erzsébet Máriának Helga Szeged: Hízó István, Rovó Fe­és Sinkó Editnek László, Varga Mariann, Ordas Józsefnek és rencné Juhász Julianna, Ila-Hor­Ferencnek és Szekeres Annának Csikós Katalin Ágnesnek Gábor váth Károlyné Einfalt Irma, Bí­Zsolt, Lévai Istvánnak és Ko- József, Vadászt László Mihály- ró István, Deák Lászlóné Sza­vács Zsuzsannának Katalin, sze- "fk és Horváth Irénnek Renáta bó Erzsébet meghalt, keres Istvánnak és Rózsa Hona Tmrna, Torok Istvánnak éa Ibolyának Zsolt. Lecsuk László- ^atta Ibolyának Szilvia Erzsé­nak és Molnár Erzsébetnek Zsó- bet. Győri Ferencnek éa Mély­fia Krisztina. Gáti Jánosnak és Kúti Margitnak Ferenc Péter, Bartők Katalinnak Katalin, Sza- Szalma József Károlynak és bó Istvánnak és Csanádi Erzsé- ötvftl Aranka Máriának Anikó bet Rozáliának Attila, Török Gá- Szilvia, Bodré Jánosnak és Tóth bornak és Szalma Zsuzsannának Erzsébetnek Tibor Bajusz La­Zsolt. dr. Lánczi Ferenc Károly- J°snaK és "akra Gizellának Gá­nak és dr. Tóth Ildikó Ilonának bor. Fogas Istvánnak és Gulyás Richárd Ferenc, Péter Szabó Piroskának Imre István, Knetp Istvánnak és Varga Katalinnak Károlynak és Gál Teréziának István László. Kiss István Ti- Márta Mónika, Varga-Dudás bornak és Perlaki Julianna Má- " nak és Hafal Edit Ilonának rlának Zalán, Marton Mihály- P*1;,dr. Nagy Ferenc Brúnónak nak ás Bodó Katalin Eszternek és Muknics Irénnek Nel l, TörOk EmU. Almásl Lászlön-k é. Kon- Jén°* Miklósnak és Puskás Ag­ter Katalin Ev„«i«Uí Gál-, dia, nesnek Erika Krisztina, liauií­í ka Istvánnak és Juhász Ir- romi Józsefnek és Lakatos Er­iim ' László, Kis Jenőnek és .. . - . , _ , . Küii Piroskunak Mónika Krísz- z"bet Evanak Beatrix nevű ton*«gM*>~«Wm> .JtfwefBü* <á» gyermekük azuletet*. Szigort a szállításoknál Ferencné Marvanek Hét közben a fuvarozta­tók --- a kül- és belkeres­kedelem, az ipar, a bányák, az építőipar, a mezőgazda­ság — naponta átlagosan 10—30 százalékkal több va­gont kér, mint amennyit a vasút adni tud. Ezért a MÁV, gyakran devizával fi­zetendő magas kölcsöndíj fejében, használja a külföldi vagonokat is. Ez a kiadás rontja az ország fizetési mérlegét. Arról nem is szól­va, hogy olykor még a ma­gas kölcsöndíjért sem tart­hatjuk az országban mások kocsijait, mert azok a tu-' lajdonosoknak is kellenek. Tehát vasárnap 6—7 ezer vagonnal kevesebbet fogad­nak a vállalatok, egy-egy hétköznapon pedig olykor ennek a háromszorosát igénylik, amit persze nem képes teljesíteni a vasút. Hét végén kapacitáskihasz­nálatlanság, hét közben sor-> baállás, várakozás a vago­nokra. Persze, ha vasárnap is megraknák a 13—14 ezer kocsit, még akkor is szá­molni lehetne hizonyos mértékű vagonhiánnyal, de az kétségtelen, hogy az élén­kebb hétvégi rakodás, érez- ami hetően enyhíthetné a szállí- ián; tási feszültségeket gazdasági érdeket — s azon anyagilag is munkájuk nép­beiül a vállalatit is — szol- gazdasági fontosságát. Szer­gáló, fegyelmezett és ésszé- vezzenek Ismét rakodási rű vállalati magatartásnak a ügyeleteket és így tovább. szállítások szervezésében. * A teher nagy része a vas­Lehet persze elmélkedni azon, hogy az építőipar, a bányák, az ipar és keres­úté, hiszen előbb-utóbb az kedelem évközi előszállitá­áruk többsége valahol vas- sokkal tehermentesíthetné az útra kerül, azonban a köz- őszi szállítási időszakot — úti fuvarozás feladatai is az idén azonban erre már óriásiak. Itt az üresjárato- nincs mód. Ezt a lehetőséget kat kellene — és lehetne — januárban kell majd fonto­számottevően csökkenteni. Elszállítani való áru ilyen­kor mindenfelé akad, csak lóra venni, a jövő évi for­galom egyenletessége érde­kében. Most a napi szállí­kicsivel több gondosság, fi- tási munkát kell minél ki­gyelmesebb szervezés kelle- sebb veszteséggel elvégezni": ne ahhoz, hogy a telephe­lyükre visszatérő kocsik ha­zafelé megkeressék maguk­nak a fuvart. Ezt segíthetné területenként a vasút, a Vo­lán és a megyei szállítási bizottságok koordinált, napi jobb szervezéssel, gondos­sággal, nagyobb társadalmi felelősségérzettel. * Nem lesznek könnyűek a következő hónapok: 10, szá­zalékkal több árut kell majd operatív diszpécserszolgála- megmozgatni, elszállítani, ta, hogy egy-egy, a városba mint tavaly: ez 60—70 mii­befutó teherautó sofőrje egyetlen telefonnal tájéko­zódhasson, van-e fuvar visz­szafelé is. lió tonna többlet. A külke­reskedelem 15 százalékkal, az ipar 6—7 százalékkal akar többet szállítani a ta­A vasúton is, a közúton valyináL A cukorrépatermés is a fuvaroztatók magatar- 33—35 százalékkal lesz na­tásának változásában rejlik gyobb, mint tavaly volt. Ez­most a legtöbb tartalék: zel a feladattal, a siker re­csak olyasmit szállítsanak, ményében csakis a fegyel­valóban halaszthatat- mezettség, a szervezettség ha megoldhatják szállítást saját erőből, terheljék a közös járműpar a és a szorgalom birkózhat ne meg, s talán még a nagyobb szigor az állami, gazdasági S kocsifordulő idő 10 szá­zalékos csökkentése a szállí­tókapacitás ugyanekkora bő­vítésével lenne azonos. A késve rakodó, a vagonokat raktárnak is használó vál­lalatok a nemzeti jövedelem előállításának folyamatát gá­tolják: főképp az utolsó sza­kaszt, a realizálást, az érté­kesítést. Jelentős veszteség ez, hiszen vagonhiány miatt, például valahol esetleg nem tudják teljesíteni a tervet, mert késve kapják az anya­got a gyártáshoz: hiányok keletkeznek a kereskede­lemben, a lakossági ellátás­ban, mert nem érkezik meg az áru az üzletekbe; köt­bért fizethetünk a külföldi megrendelőknek, mert az exportra kerülő termék ké­sőn hagyja el az országot. Ilyenkor nemcsak a kö­zös kasszát éri a kár, a vál­lalatok is ráfizetnek — köz­vetve mindenképpen —, ha fennakadás támad a társa­dalmi termelés folyamatá­ban, és kevesebb nemzeti jövedelmet hozunk létre az adott gazdasági évben. Na­gyobb veszteség ez, mint amennyit a kifizetett kocsi­álláspénzek kitesznek. Ez a gondolatmenet jó alapja le­hetne az egységes, a nép­kot; gyorsan rakodjanak, s vezetés részéről, amellyel a ennek érdekében ne sajnál- szállítási kapacitás esetleges ják a túlórát, s az állomá- pazarlóit a közérdeknek nyon kívüli béralapot sem, megfelelő gazdálkodásra szo­hogy a elvállaló rakodási többletet ríthatja. emberek érezzék 6. P, A „kormos ember" műszerarzenálja Ismét egy ősi szakma át­alakulásának lehetünk tanúi. A fekete ruhás, fehér száj­kendős „kormos ember" ugyan még sokáig jellegzetes figurája lesz a hajnali utca­képeknek, de már ez a mes­terség is átalakulóban van — külsőségeiben, technikai eszközeiben egyaránt. Manapság a kéményseprő­szakmában így jellemzik az újmódi mestert: patyolattisz­ta ruhába öltözött ember, aki fekete bőrönddel indul munkába. A sokféle modern „-„x-i, technikai eszközt rejtő táska ™ , neve brigon, vagyis füstgáz­mérő bőrönd. Korszerű re­gisztráló műszerek arzenálja található e táskában. Például úgynevezett gázszimatoló, Felfedezők: a nyári záporok A nyáron lehullott nagy mennyiségű csapadék, amely országszerte sok gondot oko­zott a népgazdaságnak, Baj­na határában értékes leletek­kel örvendeztette meg a ré­gészeket. öt mészégető ke­mencét mosott napvilágra. Csaknem egyidejűleg Kovács József, a helyi tsz traktoro­sa ekéjével 940 ezüsttallért őrző kis cserépedényt forga­tott ki a földből. A XV. szá­zadi érmék, Albert, I. Ulász­Üdülés Eménnyel A Balaton déli partján aa nyaralóházait a SIOTOUR. október l-ig tartó utószezon- A tó déli partján Siófokon, ban ezúttal is jelentős — Földváron, Szemesen, Fo­szállúshelycakúnt változóan nyód-Bélatelepen és Somogy — 20—65 százalékos kedvez- megye kedvelt gyógyfürdője I _ ménnyel — kínálja őszi pi_ mellett, Igalban várják a j ján feltérképezték az eipusz­ló és V. László pénzei, ki­sebb vagyont jelenthettek egykori gazdájának, aki fel­tehetően fazekasmester volt. Az új leletek értékes ada­tokat szolgáltattak a X/— XVI. századi faluról, az ak­kori viszonyok között felte­hetően jelentős iparral ren­delkező Csamaszombatról. A korábban napvilágra került két fazekaskemence gazdag ismeretanyagot jelent a kö­zépkori magyar fazekasság munkamódszereiről, techni­kájának fejlettségi fokáról. A nagyobbik kemencének, amelyet a XV—XVI. század fordulója táján használtak, a boltozata épen maradt. Az épségben előkerült kancsók, fazekak, edényfedők arra utalnak, hogy a település vá­ratlanul pusztult el: feltehe­tően a környéket 1526-ban feldúló török csapatok éget­ték fel. A régészek a leletek alap­Oienésre kempinghöiyett t* szeaonvege vendegeit. t tull falu termométer, széndioxid- és szénmonoxid-jelző, szögmérő és korommintacső. Egy má­sik eszköz a kéménydugulást jelzi. Ügyes szerkezet az elemzőapparátus is, amely­nek segítségével összehason­lító színskálával vizsgálják meg, hogy a mintaként gyűj­tött füstben mennyi a ko­romtartalom. A „bűvös" tás­kában akad még huzatmérő, amely tudományos pontos­sággal határozza mega„cúg" Ezenkívül URH adó-vevő és távcső alkotja a teljes felszerelést. Ezek is nélkülözhetetlen munkaesz­közei a kéménynek, tüzelő­berendezések doktorainak. Az adó-vevő például a gyár­kéményeknél tesz jő szolgá­latot. A szédítő magasságban dolgozó szakember e beren­dezés segítségével állandó kapcsolatot tarthat a talaj­szinten figyelő társával. Újabban nemcsak az ipari üzemek, hanem a magánhá­zak tulajdonosai ls igénybe veszik az „újmódi" kémény­seprők segítségét. így hasz­nos tanácsot kapnak, hogy milyen fűtőanyag használata a legcélszerűbb, megfelelő méretű-e az a fűtőtest, amit használnak. Nem csoda hát, hogy már nem kéményseprőnek, ha­nem tüzelési szakembernek nevezik magukat a szakma dolgozói. Egy ősi hagyomány azonban mág mindig kísért e szakmában. Nő ugyanis még ma sem lehet kémény­seprő, noha a technikai esz­közök térhódítása ezt már lehetővé tenné. A szakembe­rek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor majd hölgyekkel is találkozhatunk a tüzelési szakemberek né­pes táborában. Br % •

Next

/
Oldalképek
Tartalom