Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

4 Szombat, 1975. szeptember 20. A szakszervezetek Gsongrád megyei küldöttértekezlete Jobb munkával ujabb eredményekért magas kitüntetésekkel ismerték el, tisztelték meg: két brigád kapott Állami díjat, tizenegy nyerte el az MSZMP Központi Bizottságának, tizenöt pedig az MSZMP psongrád megyei bizottságának kongresszusi oklevelét. Az írásos beszámold részletesen elemezte a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységét. Az üzemi demokrácia tovább fejlesztéséért is sokat tettek a szakszervezeti tisztségviselők — bár e területen még nagyon sok a tennivaló. Talán sokat lendít majd az üzemi demokrácia kiszélesítésében az. hogy a kormány és a SZOT irányelvei megteremtették az üzemi fórumok működésének és egészséges munkamegosztásának szervezeti és jogi alapjait. Kitűnt a beszámolóból, hogy a foglalkoztatottak átlagkeresete évente átlagban 6 százalékkal javult, de a növekedés nem volt egyenletes, sőt az utóbbi két évbén jelentősen meghaladta a megelőző két év ütemét. A pénzbeli és természetbeni, valamint a társadalmi juttatások emelkedése kétszefese volt a munkából származó jövedelmek növekedésének. Minden 100 forint kifizetett munkabérre 33—34 forint társadalmi juttatás esik. Ettől függetlenül a megyében a dolgozók átlagos havi kei-esete körülbelül 350 forinttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ezt természetesen befolyásolja az ipar struktúrája és a dolgozók képzettségi színvonala is. Alaposan részletezte a beszámoló az életkörülmények változását, a lakáshelyzet alakulását, valamint a gyermekintézmények számának növekedését. Elemezték a munkakörülményeket, a munkavédelmi helyzetet, s sajnálattal állapították meg, hogy sok a baleset az üzemekben.- örömmel nyugtázta a tanács összefoglalója, hogy legjelentősebb szociálpolitikai vívmányként megszületett az új társadalombiztosítási törvény, amely tovább fejlesztette és létrehozta az egységes nyugdíjrendszert, növelte a családi pótlékot és a gyermekgondozási segély összegét. Az egészségügyi ellátás, az üdültetés, a szakszervezetek nevelő munkája és a szakszervezeti élet más kérdései is bő teret kaptak az SZMT beszámolójában. S ugyancsak lényeges kérdéseket fogalmaztak meg a határozati javaslatban is, hogy tovább javuljanak a dolgozók lakáskörülményei, az élet- és munkakörülmények, javuljon az ellátás színvonala, A küldöttértekezlet elnöksége Tegnap, pénteken, a szegedi Tisza-szálló nagytermében tartották meg a szakszervezetek Csongrád megyei küldöttértekezletét. Az értekezlet elnöki tisztét dr. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei elnöke töltötte be. A tanácskozáson az elnökségben foglalt helyet Ftíleki József, a Társadalmi Szemle rovatvezetője, az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében, Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Bíró Györgyné, a SZOT elnökségének tagja, a textiles szakszervezet főtitkára, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, Bányainé dr. Birkás Mária, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Ágoston József. az SZMT vezető titkára. Oláh Mihály, az SZMT elnöke, Juhász József nyugdíjas, az SZMT tagja, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Németh Imre, a DÉMÁSZ villanyszerelője, Állami-díjas szocialista brigád tagja, Goda Klára, a szegedi kender fonógyár munkásnője, szakszervezeti bizalmi és Tóth Rozália, a szentesi baromfifeldolgozó munkásnője, az ÉDOSZ megyei bizottságának tagja. Az elnöki megnyitó után a küldöttek megválasztották a tanácskozás munkabizottságait, majd az SZMT írásban elkészített és a küldötteknek előre eljuttatott beszámolójához dr. Ágoston József fűzött szóbeli kiegészítést. Néhány lényegesnek ítélt dologra külön is fölhívta a küldöttek figyelmét, kiemelte, hogy a megye szervezett dolgozói egyetértenek pártunk politikai irányvonalával, a XI. kongresszus határozataival, bíznak abban és készek megvalósításáért munkálkodni. Elmondta, hogy a megelőző szakszervezeti választásokon több mint 21 ezer tisztségviselő kapott bizalmat a tagságtól. Az új tisztségviselők többsége fizikai munkás, 53 százalékuk nő, és a fiatalok száma is meghaladja a 30 százalékot. A szóbeli kiegészítés végén néhány javaslatot fogalmazott meg az SZMT vezető titkára. Kérte, hogy a SZOT — a helybeli üzemek, valamint a megyei és a szegedi tanács támogatásával — építtessen gyógyüdülőt Szegeden, ahol kiváló termálvíz áll a rendelkezésre, lehetőséget adván a mozgásszervi betegségekkel bajlódók gyógyítására. Fontosnak tartanák, ha a szakszervezetek fölszámolnák a jelenlegi oktatási központot, mert annak épülete nem felel meg a céloknak, és építenének egy új, több más területen is használható SZOT-iskolát Szegeden. Továbbá arra kérik a szakszervezetek legfelsőbb fórumát, hogy hatékonyabban segítse a megye városaiban a munkáskultúrotthonok létrehozását. Végül arra kérik a SZOT képviselőit, hogy a kormánnyal közösen olyan intézkedést hozzanak, hogy tizenhét éven aluliakat a gyárak harmadik, éjszakai műszakjában ne foglalkoztassanak. Elénk, tartalmas vita Az SZMT beszámolója A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa igen alapos és sokoldalú beszámolót terjesztett a küldöttek elé az elmúlt négy évben végzett munkáról, a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. A kiinduló pont az volt, hogy a megye ipara az elmúlt esztendők folyamán is dinamikusan fejlődött, s a szocialista ipar termelési értéké eléri a 15 milliárd forintot. Bár tavaly valamit mérséklődött a fejlődési ütem, de így is évente átlagosan 7 százalékos volt a termelés növekedése. Az ipar ágazatai közül a nehézipar termelése volt a legnagyobb, amelynek magyarázata a szénhidrogének föltárásában, és ebben az időszakban történt termelésének fölfutásában keresendő. Az ipari termelés növekedésében jelentős szerepe volt a nagy arányú beruházásoknak, hiszen négy év alatt 18 milliárd forint értékű beruházás történt Szegeden és a megye más településein. A beruházások nemcsak korszerűsítették, hanem növelték is a megye iparának termelő kapacitását. Különösen jelentős volt az Alföldi Porcelángyár újabb üzemeinek építése, a szegedi szalámigyári építkezések, a kenderfeldolgozó ipar újabb üzemeine.: megvalósítása, valamint a paprikafeldolgozó korszerűsítése és más ipari üzemek fölépítése, különösen a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények valóraváltása. örvendetes, hogy nem csupán SZOL, len és Hódmezővásárhelyen fejlődőit dinamikusan az ipar, hanem a megye más városaiban, sőt községeiben is létesültek üzemek, vagy korszerűsítették a régieket. Az ipari építkezések mellett kedvezően fejlődött a lakásépítés is," amelynek eredményeképp megvalósulhat a megye 15 éves lakásépítési programja. A múlt évben fölépített lakások száma már megközelítette a négyezret, bár az állami erőből létesített új lakások száma valamivel elmarad a tervezett ütemtől. A lakosság áruellátása is megfelelt az igényeknek, lényegében kiegyensúlyozott volt, tavaly például 8,5 milliárd forint értékű árut adtak el a lakosságnak. Az is igaz viszont, hogy a kiskereskedelmi üzlethálózat nem fejlődött kedvezően, kevés a tágas bolt. Csongrád megye lakossága az elmúlt négy évben 6 ezerrel gyarapodott, s körülbelül 455 ezer ember él, és lakik a megyében. Fontos társadalompolitikai eredmény, hogy minden munkaképes ember talál megélhetési lehetőséget, az iparban például közel 7o ezer ember dolgozik. Az ipari munkahelyeknek több mint a fele Szegeden található, ebből következik, hogy sokan más településekről naponta járnak be a szegedi gyárakba, illetve az üzemek szállodáiban laknak vagy albérletben. Részletesen fölvázolta a beszámoló a szocialista munkaverseny eredményeit. Különösen kiemelkedő eredmények születtek a párt XI. kongresszusának és hazánk íölszabaduiasa 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott versenyszakaszban. A brigádok száma az év elején 5250 volt 55 ezer taggal. A szocialista címet eddig 3410 brigád nyerte eL A munka eredményességét és elismerését jelzi, hogy a megyében az elmúlt négy év során 46 vállalat nyerte el a Kiváló vállalat kitüntetést, 31 pedig az élüzem címet. Évente általában 4000— 5000 dolgozó kapja meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. Az újítómozgalom is újabb lendületet kapott, tavaly már 42 millió forint hasznot hozott az újítók tevékenysége. A szocialista munkaversenyben élen járó kollektívákat az elmúlt időszakhan A küldöttek igen élénken reagáltak az SZMT beszámolójára, valamint a szóbeli kiegészítésre, Elsőként Németh Imre villanyszerelő, Állami díjas szocialista brigádtag beszélt a mórahalmi csoportjuk tevékenységéről. Megemlítette, hogy az üzemigazgatóságuk 4100 kilométer hosszúságú villamos vezetéket tart rendben, 1500 trafót kezelnek, és 110 ezer fogyasztónak garantálnak villamos áramot. Kifogásolta, hogy az országos bérnomenklatúra nem disztingvál kellően a villanyszerelők között, hiszen más a dolga annak, aki a terepen dolgozik, és más a helyzete is, mint annak, aki jól fölszerelt és meleg műhelycsarnokban. Tóth László né, a Szegedi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának titkára a lakásépítkezésekről, elsősorban a munkáslakások építéséről szólt. Kérte, hogy a vállalatok adjanak nagyobb és még kedvezőbb pénzbeli támogatást a dolgozóknak, mert az új lakások ára igen magas, s hirtelen az új lakás — ha javít is a család helyzetén — csökkenti a munkások korábbi életszínvonalát, anyagi helyzetét. A konzervgyár sokat tett a lakásépítésekért, tavaly 540 ezer, az idén pedig 1 millió forinttal támogatja dolgozóit lakásgondjainak megoldásában. Előnyt kért a törzsgárdatagoknak, a nagycsaládosoknak és az ifjaknak. A munkások művelődési helyzetét boncolgatta fölszólalásában Goda Klára, a szegedi kenderfonógyár munkásnője, azt javasolta, hogy törődjenek többet a szakmunkások továbbképzésével, képezzenek univerzális szakembereket is. Kövesdi Gyula, a vásárhelyi mérleggyár üzemvezetője a gyárakban egyre jobban tért hódító számítógépek álkalmazásáSomogyi Károlyné felvételei A küldöttek egy csopo rtjs a tanácskozáson nak két fékezőjét említette: nincsenek meg a személyi feltételek, és alacsony színvonalú az ügyvitel munkája. Tanács Rozália, . az üllési ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának titkára a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit ecsetelte, kiemelve, hogy kevés a szakképzett eladó az üzletekben, nem tudják bevezetni a heti 44 órás munkaidőt. Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára az ifjúsági szervezet és a szakszervezetek közötti együttműködésről beszélt, különösen a nevelőmunkáról, a termelésben betöltött szerepről és az érdekképviselet* területén lehetséges együttműködést emelte ki. Megjegyezte, hogy a fiatalok tevékenyen részt vesznek a termelési mozgalmakban, szakmai versenyeken és pályázatokon. örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt időszakban eredményes munkájáért 1117 fiatal kapott Kiváló dolgozó kitüntetést. A szakmunkásképzés helyzetéről szólt dr. Róják Imré-' né, a szegedi 600-as tanulóintézet tanára. Elmondta, hogy a negyedszázada alakult intézet eddig 20 ezer fiatalt bocsátott útjára, tarsolyukban valamilyen szakmával. Jelenleg 23 mesterséget oktatnak az intézetben, ahol sokat javultak a körülmények, s 55 osztályban 1558 ifjú tanul valamilyen mesterséget. Arra kérte a vállalatokat, hogy közösen létesítsenek újabb és újabb tanműhelyeket, s fogadják szeretettel az üzemekbe belépő ifjúmunkásokat. Zalai Antal lakatos, a DÉLÉP küldötte azoknak a fiataloknak a helyzetével foglalkozott, akik mostanában kerültek társadalmi szervezetek vezető testületeibe, vagy a gazdasági élet más vezető posztjaira. Kérte az idősebb és tapasztaltabb kollégákat, hogy adják át módszereiket az ifjabbaknak. A megyei pártbizottság elismerését tolmácsolta a küldötteknek Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Elmondta, hogy a szakszervezetek eredményesen dolgoztak a párt határozatainak végrehajtása érdekében, kiemelte a szocialista munkaverseny által érlelt eredményeket. . Részletesebben beszélt gazdasági helyzetünkről, s azokról a tennivalókról, amelyeket a XI. pártkongresszus, illetve a Központi Bizottság 1974. decemberi és 1975. júniusi határozatai jelöltek meg számunkra. Takarékosan kell gazdálkodnunk — hangsúlyozta —, javítani kell a beruházási munkákon, az üzem- és munkaszervezést, a vállalatok export-, és importtevékenységét. Fölhívta a figyelmet, hogy a gazdasági munka hatékonyságát tekintse mindenki fontosnak, s ne várjanak olyan esetekben is a felsőbb szervek intézkedésére, amikor helyben, gyorsan r'megoldhatják gondjai kat. j Kiemelte, hogy a jó üzem- és munkaszervezésnek milyen nagy hatása van más területekre is, többek között a munkaerő jobb fölhasználására, a munkafegyelemre és a termelés minőségének javítására. Befejezésül az üzemi demokráciáról és a szakszervezetek nevelő munkájáról beszélt a megyei pártbizottság titkára. A SZOT elnökségének köszönetét tolmácsolta dr. Biró Györgyné, s részletesen beszélt az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, arról, hogy csak a termelés színvonalának és hatékonyságának javulása eredményezhet életszínvonal-javítást. Nagy Pál újságíró a szakszervezetek agitációs és propagandamunkájáról adott számot a küldötteknek. Varga Aranka, a szegedi textilművek dolgozója a fiatalok és a nők munkahelyi helyzetét taglalta. Hantos Mihály a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről szólt, majd dr. Szabó Rezső főorvos a városi kórházak helyzetét és a társadalombiztosítás, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát részletezte. A vitát berekesztették, kilencen írásban juttatták el hozzászólásukat az elnökséghez. A fölszólal ásókat dr. Ágoston József foglalta öszsze, választ adott a kérdésekre. Az újonnan megválasztott tisztségviselők A küldöttek ezután megválasztották a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának 65, valamint a számvizsgáló bizottság 7 tagját. Az új testület megtartotta első ülését, és tagjai közül megválasztotta az elnökséget és a tisztségviselőket. Az SZMT elnökévé Oláh Mihályt, vezető titkárává dr. Ágoston Józsefet, titkárrá Dobóczky Károlynét és Hajas Lászlót választották. Az elnökség további tagjai: Ácsai Mihály, dr. Albert Sándor, Bányai Sándor, Csikós Mihály. Bíró Lajos, Bodó Márta. Keresztes Mihály, Kopasz Józsefné, Kövesdi Gyula, Nagy Zoltán, ökrös János. Radványi Katalin, Sebők István, Sulyok József és Varga Aranka. A számvizsgáló bizottság elnöke: Viszkok Lászlóné. Az SZMT osztályvezetőinek tisztségében megerősítették Bányai Sándort, Harmatos Józsefet, Nagy Lászlónét, Suba Lajosnál. Szolnoki Lászlót és Vmcze Józsefet,