Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

fentek, 1975. szeptember 26. Számadás a munkásoknak A szervezeti élet, a mozgalmi munka szabályai /\ szerint meghatározott időnként újjáválasztják a x tisztségviselőket, s ilyen alkalmakkor a testüle­tek beszámolnak a végzett munkáról, tevékenységük­ről. Erre az aktusra kerül sor ma a szervezett mun­kások körében, a szakszervezetek megyei küldöttérte­kezletén. A küldöttek több mint 150 ezer társukat képviselik ezen a tanácskozáson. Négy esztendő telt el a legutóbbi számadás óta. A mögöttünk hagyott évek bővelkedtek eredményekben, sikerekben, amelyek el­érésében a meghatározó tényező a dolgozó ember volt. A szakszervezeti élet ebben az esztendőben külö­nösen fölpezsdült, hiszen a párt XI. kongresszusának határozatai világos és szép célokat tűztek mindany­nyiunk elé. A szakszervezeti tisztségviselők választása már áprilisban elkezdődött, amikor a bizalmiak szá­moltak be munkájukról csoportúknak, közvetlen mun­katársaiknak. Ezután került sor a műhelybizottságok,. az üzemi bizottságok és a vállalati szakszervezeti ta­nácsok újjáválasztására, s később megválasztották a szakmai ágak küldöttei a megyei bizottságaikat is. Ezek a tanácskozások igen élénkek voltak, nyíltan és segítőszándékkal beszéltek a szervezett munkások leg­fontosabb tennivalóiról, elismerve szép fejlődésünket, de nem rejtették véka alá gondjainkat, hibáinkat sem. Az eddig lezajlott szakszervezeti választásokat és az azt előkészítő munkát a magas fokú politikai akti­vitás jellemezte. A vitákra általában az igényesség volt meghatározó, sokan szóvá tették, hogy több és jobb munkát várnak a tisztségviselőktől, a testületek­től. Különösen a szooialista demokrácia kiszélesítését, a nyíltabb vezetési stílust várják el a szakszervezeti tanácsok tagjaitól. A sok-sok eredmény mellett kifo­gásolták a szervezett dolgozók a ma még föllelhető béraránytalanságokat, a nők rossz munkakörülménye­it, a szociális viszonyok elmaradottságát, a jobb mun­ka- és üzemszervezéssel elkerülhető túlórákat és a munkaerőhiány negatív hatásait. Hangot kapott a je­lenlegi lakáskiutalások módjának „gépiessége", az óvodai és a bölcsődei ellátás több problémája. Élesen bírálták az eddigi tanácskozásokon a szakszervezeti üdültetés rendjét, a beutalók elosztásának módját, a családi beutalók hiányát, s kérték, hogy az üdülője­gyek elosztásánál a munkásokat részesítsék előnyben. Több üzemi szakszervezeti választás alkalmával szenvedélyes vitát kavart a közösséget sújtó pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása, a munkafegyelem lezulása, az egyes vezetők helytelen magatartása, a harácsolás, a közönyösség tünetei. Azt kérték a szer­vezett dolgozók, hogy e jelenségek fölszámolására ha­tékonyabb intézkedéseket tegyenek. N égy év telt el a legutóbbi választások óta, s most újabb öt esztendő áll majd az újjáválasztott testületek, tisztségviselők előtt. A feladatok növekszenek. Miközben a párt és a szakszervezetek is a tisztességes munkára, termelő és alkotó tevékenység­re hívja az ország minden polgárát, e testületek azzal is tisztában vannak, hogy állandóan küzdeniük kell a dolgozó ember érdekeiért, élet- és. munkakörülményei­nek javításáért, gondjaik enyhítéséért. Ez a szakszer­vezeti mozgalom elkötelezett hivatása, s ennek kell legjobb tudásuk szerint eleget tenni a megválasztásra kerülő tisztségviselőknek. Nagyon szép fejlődésről ad­hatnak ma számot a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának küldöttválasztó értekezletén, de nem ki­sebbek az elkövetkezendő öt esztendő tennivalói sem. E nemes munkához kívánunk sok sikert minden szer­vezett munkásnak. GAZDAGH ISTVÁN Szorosabb együttműködés |)|ÉS, tartott U MSZMP a szakmunkaskepzesben . . , .. . „ , Szeged városi bizottsaga Csütörtökön Budapesten ország tanulmányt készít a befejezte münkáját a szo- mérnök-műszaki tanárok cialista országok állami szak- kepzésére és továbbképzésé­oktatási szervei vezetőinek re, amelyben feldolgozzák a negyedik értekezlete. A ta- sajátos elméleti és gyakorlati nácskozáson részt vevő kül- tapasztalatokat, ismertetik a riöttségek egyetértettek ab- módszereket, ban, hogy a szakmunkások A Lengyel Népköztársaság képzésében és továbbképzé- nevelés- és oktatásügyi mi­sében továbbra is szükség nisztériumának képviselője van az együttműködésre, javasolta, hogy a következő Ajánlották az érintett orszá- értekezletet 1976 szeptembe­goknak, hogy az oktatás te- rében, Varsóban tartsák. A rületén végzett kutatások tu- küldöttségek a javaslatot el­dományos eredményeit bo- fogadták, csássák egymás rendelkezé- A tanácskozásról a delegá­sére. Elhatározták, hogy több ciók vezetői jegyzőkönyvet évre szóló együttműködési írtak alá. Az ünnepélyes a'á­tervet dolgoznak ki a szak- íráson jelen voltak a baráti munkásképzés továbbfejlesz- országok budapesti nagykö­lésére. Megállapodtak abban vetei, illetve a nagykövetsé­is, hogy minden részt vevő gek munkatársai. Ipari és fogyasztási szövetkezetek együttműködése Az MSZMP Szeged városi kára; dr. Csikós Ferenc, a bizottsága tegnap délelőtt városi tanács vb titkára. Török Józsefnek, a pártbi- Az elhangzottakat Török zoltság első titkárának el- József foglalta össze, majd nökletével kibővített ülést a jelentést a pártbizottság tartott. Első napirenden sze- elfogadta azzal, hogy a va­repeit: Jelentés a Politikai rospolitikai intézkedési ter­Bizot.tsag 1973. július 3-i, a vet az elhangzott javasla­városi pártbizottságok roun- tokkal ki kell egészíteni, és kájáról szóló határozata jóváhagyás végett ismét a végrehajtásának Szeged vá- pártblzottsági ülés elé kell rosi tapasztalatairól. Az ülé- terjeszteni. (Az első napiren­sen részt vett Papdi József, dl pont ismertetéséré vissza­a Csongrád megyei pártbi- térünk.) zottság osztályvezetője is. Az írásos jelentéshez dr. A Javaslat a városi párt­értekezleten elhangzott ész­Varga Dezső, a városi párt- revételekkel és javaslatokkal bizottság titkára, a napirend kapcsolatos ' intézkedésekre előadója fűzött szóbeli ki- című anyag előadója Deák egészítést, majd vitára ke- Béla, a városi pártbizottság rült sor. Ebben a következő titkára vblt. A jelentést a pártbizottság! tagok, illetve Pártbizottság vita nélkül el­megh ivottak vettek részt: fogadta. Török József ezután a ha­A KISZÖV elnöksége teg­nap, csütörtökön a MÉSZÖV székházában ülést tartott. A két szövetség következő öt­éves tervidőszakban várható együttműködéséről tárgyal­tak. A közös elnökségi ülé­sen részt vett Tömösvári András, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának munkatársa. A KISZÖV elnöksége meg­vitatta és elfogadta Erdősi Ernőnének, a közgazdasági osztály vezetőjének az ipari szövetkezetek első félévi gazdasági működéséről ké­szített beszámolóját. Megál­lapította, hogy a szövetkeze­tek fejlődése mérséklődött a tavalyi év hasonló idősza­kához képest. A termelés növekedésének üteme csak az építő- és a szolgáltató­iparban dinamikus. A ter­melési érték — az 54 szö­vetkezet eredményeit figye­lembe véve — közel tíz és fél százalékkal növekedett, á munkások és alkalmazot­tak száma pedig több mint másfél százalékkal gyarapo­dott. Az építőipari szövet­kezetek termelési értéke több mint 23 százalékkal volt magasabb, mint a ta­valyi első félévben. A több­lettermelés nagy részét a Szegedi Építőipari Szövetke­zet valósította meg. A KISZÖV és a MÉSZÖV elnöksége a tegnapi tanács­kozást megelőzően 1974 augusztusában találkozott — sürgetve az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek együttműködését. A közele­dés azonban lassúbb volt a vártnál, ezért tegnap konk­rétebben adták meg a közös munka részfeladatait. szakmai tovább­tett javaslatot, Szániel Imre, a Gabonaku- táskörbe tartozó káderek po­tató Intézet igazgatója; Un- litikai és gi Gyula, a MAHART tápéi képzésére hajójavítójának igazgatója; amelyet dr. Cserháti István. Hunyadi Lászlóné, az MTESZ a H-es számú Belgyógyásza­titkára; dr. Varga János, a ti Klinika igazgatójának DEGAZ igazgatója; Papp hozzászólása után a pártbi­Gyula, a városi tanács elnö- zottság jóváhagyott. ke; Kovács János, a DÉM­ASZ Szegedi Üzemígazga­Végül személyi ügyek tár­gyalására került sor. A párt tóságának vezetője; dr. Jár- bizottság Rigó Szilvesztert, a mai Tibor, a Szeged városi pártbizottság párt- és tö­és járási ügyészség vezetője; megszervezeti osztályának Sípos Mihály, a DÉLÉP megbízott vezetőjét munka­igazgatója; Illés Tóth István, körében megerősítette, illet ­a városi KISZ-bizottság tit- ve véglegesítette. Ünnepség és kitüntetések UTAZÁS IRAKBAN 3. A folyamköz és a mezőgazdaság Ábdul Razzaq Al-Habbubi, az 1968-i békés forradalom ben, mennyi a folyó vize. csak ki, milyen sok újszerű kísérlettel próbálkoznak Irakban. Csak jelzésként: ál­lami gazdaságok, szövetkeze­tek, közös farmok sora jel­zi azt, hogy újszerűen kíván­nak gazdálkodni. A kor­mányzó így érvel: _ — Kevés munkaerő lévén, Kerbala kormányzója szívé- óta. Kár, hogy a két szomszédos kénytelenek vagyunk nagy­lyesen fogad. Igen elegáns, Nehéz megérteni a mély arab ország - régi múltig "ányu^ rendkívül intelligens férfi, vallásosság szinte vakhit és visszanyúló okból eredő — tani. Mindez maris erezteti egy 8 ezer négyzetkilométe- a szocializmus közös neve­res hatalmas terület — és zőre hozásának kísérletét, fontos vidék! — vezetője. A de el kell fogadni, a vendég­Baath Szocialista Párt ki- barátság kifejezése tiltja a emelkedő személyisége, jog- vitát. Mert tény, hogy a fej­gal kérdezhetem tőle: Ho- igdés itt is hatalmas, s ab­gyan egyeztethető össze ban sincs okom kételkedni, na épül, amely a Tigris vi­Irak szocializmusa és az itt, hogy a mohamedánizmus, zét hozza ide, és helyreállít­vitája tízezrek megélhetését hatását. Ugyanakkor azon­teszi kockára — fejti ki min- ban sok olyan termék van, denki, amikor az Eufrátesz­ről esik szó. A polgári védelem jubileuma Ünnepség keretében emlékeztek meg csütörtökön dél- le céljairól, arról sem, hogy előtt Szegeden, a Csongrád megyei tanács székházában a adott esetben háborút rob­polgári védelem fennállásának 25. évfordulójáról, valamint bántson ki. Ezért a fegyve­a fegyveres erők napjáról. Az ünnepségre a megye ipari, res erők általános fejieszté­mezőgazdasági és szellemi dolgozóinak képviselői, a pol- se mellett nagy gondot keli gári védelem helyi irányitói és aktivistái, önkéntesei gyűl- fordítanunk a hátország vé­tek össze. delmére, a dolgozók, a lakos­ság felkészítésére. Ez a Az ünnepség elnökségében laltak helyet. Ott volt Szabó munka kezdődött el 25 év­a politikai, állami és társa- Sándor, az MSZMP Csöng- vei ezelőtt, amikor létrejöt­dalmi élet, valamint a fegy- rád megyei bizottságának tek a légoltalom szervei, titkára, Lesták István, a pol- amelyek 1962-ben átadták gári védelem országos törzs- helyüket a polgári védelem­parancsnoka, valamint a nek. Ezzel új szakasz kez­Honvédelmi Minisztérium dődött a védelem történeté­képviseletében Bógya Imre ben, hiszen most már nem vezérőrnagy. csupán önvédelmi feladatok­A Himnusz elhangzása f?* v?" f20, hanem ,s?kkal után elnöki megnyitót mon- többről. A polgári vedelem dott dr. Perjési László, a mmosegl változást jelent: polgári védelem Csongrád feladata az, hogy felkészítse megyei parancsnoka, a f dolgozókat, a lakossagot a Csongrád megyei tanács el- k?rszerű, nagy hatasú tama­nöke. Felhívta a figyelmet dofegyverek elleni vedeke­arra a korszakos változásra, zesre­amely a katonai, hadi fel- 77 Cs°ngrad megye PV­készültségben az elmúlt ne- froi megfelelően teljesítik gyedszázad során bekövetke- feladataikat. Alkalmasak hi­zett, és aminek egyik meg- yatasuk beltöltésére. Kiala­nyilvánulása az, hogy egy kultak a vedelem megfelelő esetleges háborúban meg- rendszerei, szervezetei, ren­veres erők képviselői fog­ami embert kíván. így Irak­ban most egyelőre 500 egylp­Irak mecDróbál seeíteni tomi mezőgazdasági mun­iraK megpróbál segítem. ká t fogadtunk de a tervek Szovjet tamogatassal csator- szer-nt Bfélmimdt teIepitünK le a Folyamközbe. Többnyire a közös gazdaságokban dol­Kerbalában olyan meghök- mint eszköz sok-sok embert ják azt a sok ezer évvel ez- a k°z°s g?zfa£ag0KPap kentő erővel jelentkező isz- hoz lendületbe az új célo- mb masnii goznaK, _ gepeKKei. ím agy jo­lám? Közös nevező kért. Persze csak a teljes ség kedvéért, itt kell azt is a területet, az egykori elmondani, hogy a siita fel­legvárban a legerősebb az előtt már megvolt öntöző- vf.dplpmhp7 whatnak é<s he­rendszert, ami termővé teszi SSJ™* „Pa­radicsomot." A 422 ezer lakos megélhe­illeszkedésük sem gond. Egy nyelv, egy kultúra, egy vallás. Különben elvünk, hogy Irak gazdagsága az A kormányzó röviden ösz- ^aki Kommunista Párt tését jelenleg a mezőgazda- nemzeté, Irak lehetősé­szefoglalja, milyen döntő Hogy ok es okozat miként sag biztosítja, illetve az az ' I.ir.cuv u.^u^Lja, illővé a* a*. j araboké. Kerbala tör­Irakot ipar, amely a feldolgozásra fénete Husszein lmámma] kezdődik, és innen egyenes fontosságú az arab és iszlám függ össze, azt az civilizáció Irak eddigi törté- lobban ismerőknek nelmében, majd így folytat- megfejteniok. ja: — Mit mond a Korán? Ipar — WCZÖ' Azt, hogy mindenkinek dol- » goznia kell, hogy az embe- gUZuasag rek különbözőségét meg kell uuiguóu xicívcimuiiiu napviiypm plftiplpít miitatíák szüntetni, hogy ne legyen A kormányzó szívélyesen dinár (210 millió dollár) költ- /t szegénység, hogy béke le- mutatja be Kerbalát és kör- séggel cementgyár épült, az kell létesül. Most fektették le annak a vezetéknek és . fel­dolgozónak az alapkövét, amely a datolyaszörpöt to­vábbítja. Már működik egy nagy datolyaválogató és -konzerváló, korszerű tejfel- - -7„rv„..„tt: jjitetvénvek "» dolgozó gyár is. Hetvenmillió az út a ma és a jövő felé — fejezi be fejtegetését. A körút a kerbalai kor­mányzóság területén sok ér­dekességgel gazdagít. Nagy gyen. Mindez teljes egészé- nyékét. Itt, az Eufrátesz amely a környék nagy épít­ben megfelel annak a politi- mentén, nem hallgatja el, fő kezéséit is kiszolgálja. Nagy . 1 lroi nroat-omnal. amoli/of onnHi.ik a vít Mert a Szí- 1 ahnratóriumok és kutatóéi- cr udjijd d nereRei nd gépet viszont gyakorta. Az már nem kai programnak, amelyet gondjuk a víz. Mert a Szí- laboratóriumok és kutatóál­pártunk hirdet. Nincs tehát riával való hűvös viszony lomások létesültek, és az ellentmondás. Az iszlám se- egyik oka, hogy a nagy folyó egészségügy is bőven kap a d e" kör'óknri mnB\ k" «V' nem szivattyú, és a hajdani beduin, bár régi öltözékében, gítője és hajtóereje nagy nem hoz annyit, mint kelle- nemzeti jövedelemből, céljaink megvalósulásának, ne, és emiatt a mezőgazda­Az egész ország fejlődésén ság gondokkal küzd. Pedig . belül ennek bizonyítéka az a ez a második legfontosabb Gepek, gepek nagy változás is, ami itt, eb- termőterület. Gabona, dato­ben a kormányzóságban lya, citrom terem itt Mind- Amikor meni végbe az 1958-i, majd ez attól függő mennyiség- munkaerő szóba kerül a vatagi lakóhelye felé. Ala­kuló, érdekes világ, ellent­mondásaival is a kétségtelen előrehaladás országa. BURGET LAJOS (Következik: kérdése, derül TIZMILLIABD DIN AB SOBSAJ közelítőleg azonos lehet a delkezesre állnak a szüksé­helyzet a front és a hátor- ge? eszközök. Áttértünk a szág minden területén. Ez dolgozók differenciált telké­alapozza meg a polgári vé­delem szerepét, jelentőségét. Az elnöki megnyitó után szítésére. Megszerveztük a riasztás rendszerét. Megfele­lő az alap ahhoz, hogy a CzTweZjoT^védelmi a pa?.« a miniszter jubileumi diszpa- JSf"®*. rancsát olvasta fel Nagy ^fklszü éit ^ Sándor őrnagy. Ezt követően e t a védelemre, még szorosabban együtt a Öze János alezredes, a pol- i i - , gári védelem Csongrád me- ^ f^ ' kV lako^aggal. gyei törzsparancsnoka emel- ™k£í 1 a ku o?bozo szer" v„rf„tt cTniácm vekkel, a tars fegyveres tes­kedett szólásra. Ünnepi beszédében mél­tatta a fegyveres testület el­tületekkel. öze János alezredes beszé­de végén a parancsnokság mult negyedszázados tevé- köszönetét tolmácsolta mind­kenyseget, eredményeit. Em- azoknak, akik az elmúlt ne­lekeztetett arra, hogy har- gyedszázad eredményeihez mmc evvel ezelőtt kezdte bármiképpen hozzájárultak meg az ország népe az újjá- Az ünnepség hátralevő rá­építést, majd hozzáláttunk a szében kitüntetések, jutal­szocializmus alapjainak lera- mak átadására került sor. kásahoz. Nemrégiben a párt Többek között a Haza Szol­XI kongresszusa mar a fej- galatáért érdemérem arany lett szocializmus építésének fokozatával tüntették ki feladatait határozta meg. Arvai Jenőt, a HÖDIKÖT — Feladataink egyike: vezérigazgatóját. Hárman gondoskodni szocialista vív- kapták meg a kitüntetés mányaink megvédéséről. In- ezüst, négyen bronz fokoza­ternacionalista szövetségben tát. a testvéri szocialista orszá- A jubileumi esemény dr gokkal. Soha nem feledkez- Perjési László zárszavával hetünk meg arról, hogy az és az Internacionálé hang­imperializmus nem mondott jaival fejeződött be:

Next

/
Oldalképek
Tartalom