Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 65. évfolyam 226. szám 1975. szeptember 26., péntek Ára: 80 fillér A M A G Y A R S ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA P J A Megkezdődött az őszi ülésszak A kormány munkaprogramja az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az or­szággyűlés őszi ülésszaka. A június­ban újjáválasztott legfelsőbb államha­talmi testület első munkaülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Részt vettek a tanács­kozáson az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, a kormány tagjai, a dinlomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált diplo­mácial képviseletek számos vezetője. Részt vett az ülésen a Szovjetunió Leg elsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége is. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában meleg szavakkal kö­szöntötte a szovjet vendégeket: a küldöttség vezetőjét, Pjotr Mirono­vics Maserovot. az SZKP KB Polití­Icai Bizottságának póttagját, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének tag'át, a Belorusz Kommunista Párt. Központi Bizottságának első tit­kárát, valamint a delegáció több tag­ját. ... ... A vendégeket köszöntő taps uiáni percek a megemlékezésé voltak: az Lázár György: alakuló ülésszak óta elhunyt Simon István országgyűlési képviselő, Kos­suth- és József Attila-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkár­helyettese, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Elnökségének tagja. — Simon Istvánt a szocialista ma­gyar irodalom kiváló művelőjének, s egyben olyan közéleti embernek is­mertük meg, aki mindenkor hűséggel szolgálta népünk ügyét — mondotta Apró Antal. Simon István érdemeit az ország­gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután be­jelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeleteiről szóló jelenté­sét — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek be­mutatta. A jelentést a képviselők tu­domásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter beterjesztette az ország­gyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfo­gadta az ülésszak tárgysorozatát: | a Minisztertanács elnökének *» előterjesztése a kormány mun­kagrógram'árói; 2 a Magyar Népköztársaság 1974. • évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat* A napirendnek megfelelően, ezután Lázár György, a Minisztertanács el­nöke emelkedett szólásra. ' Expozéja után megkezdődött a kor­mány munkaprogramja feletti vita, melyben Méhes Lajos (Győr-Sopron m., 4. vk.), a Vas-, Fém- es Villamos­energia-ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Györe Sándor (Pest m., 9. vk.), az abonyi Ságvári Tsz el­nöke, Palyi Sándorné (Veszprém m„ 3. vk.), a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat üzemvezetője, Biszku Béla (Sza­bolcs-Szatmár m., 2. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Vida Miklós (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Gázmüvek műsza­ki igazgatója, Mráz Tibor (Borsod m., 11. vlc.), a putnoki bányaüzem akná­sza, K. Papp József (Tolna m., 5. vk.), a Tolna megyei pártbizottság első tit­kára, Horváth László (Somogy m., 4. vk.). a nagybajomi Lenin Tsz elnöke, Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Ka­nizsai Bútorgyár igazgatója, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Marjanek József (Fejér m., 12. vk.), a móri községi tanács elnö­ke, Géczi János (Nógrád m., 6. vk.), a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kára, Péterfí Ferenc (Vas m., 4. vk.), a kőszegi lalU-ssextilgyár művezetője. Mérten Lajos (Komárom m., 9. vk.), a Komárom megyei pártbizottság osz­tályvezetője szólalt feL­iifi terveinket a ma meglevő alapokra építjük Tisztelt Országgyűlés! — A képviselőválasztáso­kat követő alakuló ülésen bejelentettem, hogy a kor­mány — alkotmányos köte­lezettségének megfelelően — megvitatás és jóváhagyás céljából az országgyűlés elé terjeszti munkaprogramját. Ennek a megtisztelő köte­lességünknek . kívánok most eleget tenni — kezdte be­szédét a miniszterelnök. — Itthon és külföldön egyaránt ismert és .elismert tény, hogy a magyar nép egyre javuló feltételek kö­zött, biztonságban él és dol­gozik szépülő, gazdagodó ha­zájában. Népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik. A Magyar Népköztársaság­ban alkotmányos rend, szo­cialista törvényesség van. Szilárd a közbiztonság, az állampolgárok jogai mara­déktalanul érvényre jutnak. Ezután arról beszélt, hogy belpolitikai életünket a ki­egyensúlyozottság, ugyanak­kor a -nagyfokú aktivitás jellemzi. Országunkban tö­ret'en lendülettel folyik a fejlett szocialista társadalom * építése, népünk a jól vég­zett munka tudatában te­kinthet vissza az elmúlt évekre. ' Az állami élet irányításá­ban, a kormányzati felada­tok megtervezésében és vég­rehajtásában a párt XI. kong esszusának határozata­it tekintjük vezérfonalnak. M gunkévá tesszük és telje­síters kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei ország­gyűlési választásokon né­pünk szavazata.val imponáló módon megerősített prog­ramját. — Tisztában vagyunk ve­le, hogy a fejlett szocialista társadalom építése egész sor új feladatot állít elénk, s hogy a változó és növ-kvő követelményeknek csak ak­kor tudunk megfelelni, ha irányító munkánk módsze­reiben megtartjuk és to­vább fejlesztjük mindazt, ami a gyakorlatban helyes­nek bizonyult, de tudatosan és késlekedés nélkül változ­tatunk ott, ahol az újonnan jelentkező követelmények, vagy a felismert ellentmon­dások azt megkívánják. Társadalmi céljaink eléré­sét, az életszínvonal, a kul­túra, a tudomány fejleszté­sét a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk, ha ehhez tervszerű és egyre maga­sabb fokon szervezett mun­kával megteremtjük az anyagi alapokat. Ezért a kormány tevékenységében az elkövetkező években is ki­emelkedő szerepe lesz a gaz­daságirányító munkának. Jö­vő terveinket a ma megle­vő alapokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéljük meg, hol tartunk, miben ju­tottunk előre, mi az, amit tennünk kell hogy elhárít­suk a fejlődés útjában álló akadályokat. Pártunk XI. kongresszusa valósághű mérlegben világos képet adott eredményeink­ről, és nyíltan szólt problé­máinkról is. Alig negyedév van hátra ebből az évből és ezzel a negyedik ötéves terv idősza­kából. Nemzeti jövedelmünk növekedési üten^e több év óta 6 százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat­európai tőkés országokét, és megfelel annak, ami a világ leggyorsabban fejlődő részé­ben, a KGST-be tömörült országokban megvalósul. Erősödtek a fejlődés in­tenzív vonásai, a nemzeti jövedelem növekményének közel az egésze a munkater­melékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származik. Az ipari termelés a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben, várhatóan 38 százalék­kal emelkedik. Előbbre ju­tottunk a termelési szerke­zet és a gyártmányösszetétel korszerűsítésében, kielégítő­en teljesülnek a központi feilesztési és a rekonstruk­ciós programok előirányza­tai. Folytatódott az energia­termelés és -felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprogram, az el­múlt években meghonosítot­tuk a számítógépgyártást. Széles fronton korszerűsítet­Tanáeskozik az országgyűlés tük, megújítottuk a ruházati cikkek, a bútorok és más közfogyasztási cikkek vá­lasztékát. Előre léptünk az építŐ3nyag-ipar fejlesztésé­ben, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző .öt év­hpz -kfpest, 1,7—18 százalék­kal- -z-. emelkedik á rnezögaz­tíaság termelésed Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állatte­nyésztés korszerűsítését. A szocialista nagyüzemek fö­lényének újabb meggyőző bizonyítéka,' hogy az' eseten­ként kedvezőtlen természeti viszonyok - és elemi csapások közepette is biztosítani tud­tuk. a termelés fejlődését. Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. A fogyasztás, a reálbérek és a reáljövedel­mek rendszeres emelésével egyidejűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves tervben előirányzott szociál­politikai intézkedéseket. Ja­vítottuk elosztási rendsze­rünket, határozottabban léptünk fel a szocialista nor­mák megsértőivel szemben Ez évben sikerrel befejez­zük a 15 évvel ezelőtt meg­hirdetett lakásépítési tervet. Az utóbbi időszakban évente 1000 lakosra számítva 8—9 lakást építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában is előkelő helyet biztosít számunkra. Országépítő munkánk kéz­zelfogható eredményei meg­győzően ijizo nyitják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, népünk büszke lehet elért sikereire. Ered­ményeink mellett azonban gondjaink és nehézségeink is vannak. A világgazdaság oldaláról bennünket érő kedvezőtlen gur.k •stilárdsagái, • fejlődé­sünk folyamatos, és meg va­gyunk .győződve, hogyha jól doígozúnk, az - is marad. De hiba lenne, ha terveinkben, fejlesztési , elhatározásaink­ban. figyelmen kívül hagy­nánk a megváltozott közgaz­dasági viszonyokat. Ez i megnehezítené az egyensúly < helyreállítását, rossz orientációt adna a vál­lalatok gazdálkodásának, ke­resztezné a hatékonyság ja­vítására irányuló törekvé­seinket. végső soron fejlődé­sünk ütemét • fékezné. Számításba kell vennünk, hogy a KGST-országok egy­más közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez kö­zös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltózott viszo­nyai között is fenn kíván­juk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érde­keltséget az együttműködés fokozásában. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a kialakult körül­ményeket, és nagy fontossá­gú határozatában kijelölte — ez év júliusi ülésén pedig ismét megerősítette — a tennivalókat. A jövő előkészítése Tisztelt Országgyűlési Az aktuális gazdasági fel­adatok végrehajtása mellett megfelelő figyelmet fordí­tunk a jövő előkészítésére is. A kormánynak az a szándé­ka, hogy néhány hónap múlva az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervezőmunkában azo­kat a gazdaságpolitikai irányelveket érvényesítjük, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocialista társada­lom építésének feladataival. Reális, de erőfeszítésre kész­tető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehető­séget ad a legszükségesebb méretű felhalmozásra, és megfelelő feltételeket teremt az egyensúly fokozatos hely­reállításához. Ezek azok a követelmé­nyek, amelyeittői nem te­kinthetünk e* de, amelyek együttes kielégítésük a ko­rábbinál nehezebbé válik. Egész előrehaladásunknak, a nehezebbé vált külgazda­sági feltételek ellensúlyozá­sának az az egyik kulcskér­dése, hogy milyen ütemben és milyen mértékben tudjuk termelésünk és ezzel kivite­lünk szerkezetét gazdaságo­sabbá tenni, a világgazdasá­gi mérce követelményeihez igazítani. Az, hogy e köve­telménynek mennyire tu­dunk eleget tenni, számot­tevő befolyással lesz gazda­ságunk fejlődésére, arra, hogy milyen ütembe.i tu­dunk előre haladni a szük­ségletek kielégítésében. A továbbiakban részletesen szólt egyes iparágak terve­zett fejlesztéséről, majd hangsúlyozta, hogy az V. öt­éves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. A szocialista nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termrlő­szövetkezeteket is úgy kí­vánjuk továbbfejleszteni, (Folytatás a 2. oldalon.) t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom