Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

2 % Csütörtök, 1975. szeptember 4. A központban: a határidő Szervezési gondok a Kossuth Lajos sugárút építésénél Szegeden az idén mintegy hatvanmillió forintot fordítanak utak építésére, javítására. A városon belül persze nem minden út a városé, amelyen dolgoznak vagy már befejezték rajta a munkát. A számozott főútvonalak városi átkelő szakaszainak gazdája a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium. Láttunk a közelmúltban nagyszabású útépítéseket, amelyek együtt jártak a közműhálózat kicserélésével, villamosvágány átépítésével is. Az építés üteme, tempója sajnos nem mindig elégítette ki a közvéleményt. A Bajai úton, illetve a Tolbuhin sugárúton, miután megépítette a város a csatornát, az útépítéshez csak két év múlva kezdtek hozzá. Addig állt a fölfordulás, utána pedig késések, csúszások vetették hátra a munkát. A villamosvágány átépítését például az azóta megszűnt ALÉP vállalta, mint alvállalkozó — felkészületlenül. Negyedéves, féléves csúszások késleltették az ott dolgozó más cégeket, és az utolsó műveletet végzőn csattant az ostor, ez esetben az Aszfaltútépítő Vállalaton: neki kellett megszüntetni valamenynyit mások lemaradásából, feszített ütemű munkát végeznie. Azelőtt láttuk az Április 4. útja átépítését. Ott is csúnyán leszerepelt az ALÉP. De hagyjuk, ne hánytorgassuk a múltat, mert napjainkban figyelő szemünket a Kossuth Lajos sugárút átépítésére vetjük. Nemcsak a város érdeke, hanem országos, sőt nemzetközi fontosságú, hogy a sugárút két körút közötti szakaszát mielőbb meg lehessen nyitni. Ezen áramlik, bonyolódik majd a Bukarest, Budapest, Belgrád közötti kamionforgalom. A sugárútnak At a szakaszát ez év december 31-ig, az esztendő utolsó napján át kell adni a forgalomnak. Csak ez a határidő fogadható el, ettől visszafelé lehet csak gondolkodni a részmunkák elvégzésében, amelyben érdekelt a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a KEVIÉP, és az Aszfaltútépítő Vállalat. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága fogalmazta meg ezt a sürgősséget, miután tudomására jutott a munkák némi késése, sőt, objektívnek látszó akadály a határidő betartásában. Az utóbbival kezdve; az épülő postapalota előtt, a Kossuth Lajos sugárúton, felszínre került, meztelen telefonkábel-hálózatot kell biztonságosan lesüllyeszteni, hogy az úttestet rá lehessen építeni. Végleges helye ennek a kábelszakasznak a Püspök, illetve Mérei utca lesz majd, ha a postapalota építésével, a belső berendezéssel odáig haladnak. Addig azonban nem lehet várni az úttest építésével. Az igaz, hogy a posta nem rendelkezik még a szükséges új kábelekkel, amelyeket majd lefektet. Az út és a postapalota építése ilyenformán nincs összhangban, illetve most kell összehangolni. A posta vállalta, hogy ezeket a kábeleket idejében lesüllyeszti — nem a saját költségére. Átellenben — ugyancsak kábelek húzódnak a vasbolt és a Bocskai utca közötti szakaszon egymás mellett, egymás tetején, könnyű betonba ágyazva. Ezeket a kábeleket sajnos biztonságosan csak nagy költséggel lehet megvédeni a ráépülő úttestől, illetve forgalomtól. Ekkora költséget ki vállalna magára? Márpedig az úttest építését itt is be kellene fejezni véglegesen. Énnek a problémának a megoldására egyelőre nem született semmiféle döntés. A posta kimozdíthatatlanul áll aggályával, hogy az útépítéssel megrongálják kábeleit, illetve -azok összetörnek az úttest alatt. Érthető az óvakodás: nehogy a már kész úttestet ismét fel kelljen törni a kábelek esetleges megrongálódása miatt. Ezt a problémát kivéve a munkákat sikerült összehangolni, valamennyi érdekelt féllel. A földmunkához gép, gépkocsi és ember kell a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak, hogy október első felében átadhassa a munkaterületet partnerének, és még jó időben lehessen aszfaltozni. A KEVIÉP is magára vállalt átcsoportosítást más munkaterületén, hogy az itt folyó munkából nagyobb részt végezhessen el. A határidő pontos betartásában az itt dolgozó vállalatok kommunista vezetőire apellál az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, amely segíti e nagy fontosságú munka szervezését és összehangolását. Csak a postát kellene még serkenteni, hogy a Lenin körút és az Anna-kút által határolt csomópont előtt a sugárút mindkét oldalát meg lehessen majd nyitni a forgalomnak, éspedig a kitűzött határidő napján. L. P. Pártvezetők látogatása a mezőgazdasági kiállításon Lengyel nemzeti nap Szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt több vezetője látogatott a mezőgazdasági kiállításra. A vendégek között volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Maróthy László, a KISZ KB első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagja és Gjjenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégeket Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója és Körösvölgyl László, a kiállítás igazgatója fogadta. A pártvezetők megtekintették a kiállítást. Elsőként a főpavilon változatos anyagát tanulmányozták, majd felkeresték a szocialista országok központi kiállítási csarnokát. Ezután az élelmiszeripari bemutatót tekintették meg, majd a növénytermesztők kiállítási részlegét keresték fel. Megtekintették a szabadtéri bemutatókat, egyebek között a termelési rendszerek nagy teljesítményű gépeit és berendezéseit vették szemügyre, majd a dísznövénytermesztés- és a házikert-kiállítás került sorra. A látogatás következő állomása az AGKOMASEXPO nemzetközi gép- és műszerkiállítás volt, ahol egyebek között a vásári díjakkal kitüntetett gépeket mutatták be a szakemberek a vendégeknek, majd a bemutatópályán a tenyészállat-bemutatót szemlélték meg. Jelentős eseménye volt szerdán a mezőgazdasági kiállításnak a Lengyel Népköztársaság nemzeti napja. A hangszórók ez alkalomból lengyel dalokat sugároztak és lengyel zászlókkal lobogózták fel a D-pavilont, ahol a baráti szocialista ország termékei sorakoznak fel. Szemléletes grafikonok adnak számot a lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődéséről, és mint kitűnik belőlük, a két ágazat termelése 1970— 75 között 54 százalékkal növekedett, 1500 új élelmiszeripari termék jelent meg a piacon. A kiállításon a lengyel édesipar termékei is helyet kaptak, ezek közül többfélét a magyar közönség is jól ismer. A lengyel állattenyésztés eredményeihez — mint a bemutató anyagából kitűnik — hozzájárulnak a magyar komplett szaryasmarhatelepek. A nemzeti nap alkalmával magyar—lengyel szakembertalálkozóra is sor került, ahol az együttműködés, a kooperáció kibővítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A lengyel nemzeti nap alkalmából E. Gajewszki, a lengyel Mezőgazdasági Minisztérium főosztályvezetője ismertette az újságírókkal a lengyel mezőgazdaság fejlődését, _ Tudományos orvosgyűlés kezdődött szerdán Egerben, a Technika Házában, a Magyar Reumatológusok Egyesülése, a Magyar Balneklimatológiai Társaság és a Heves megyei kórház együttes rendezésében. A háromnapos tanácskozáson több mint harmincan számolnak be kutatásaik eredményeiről, gyakorlati gyógyító munkájuk tapasztalatairól. A napirenden a reumatikus betegségek gyógyítása, és ezzel összefüggésben a gyógyvizek hasznosítása szerepeL A megnyitó ünnepségen megemlékeztek arról, hogy 250 évvel ezelőtt alapították az ország legrégebbi kórházát Egerben, és tíz évvel ezelőtt ebben a kórházban önálló reumaosztályt hoztak létre a rádiumtartalmú egri gyógyvizek hasznosítására. Dr. Bozsóky Sándor, az Orvostovábbképző Intézet reuma tanszékének vezetője előadásában a reumatológia oktatásának hazai és európai tapasztalatait ismertette. Gyerünk, nézzük meg akirakatokat! — mondjuk nemegyszer, ha van egy kis szabad időnk. A csillogó-villogó, vágyakat ébresztő, s olykor lemondó sóhajokat keltő vitrineket nézegetni: szórakozás. A kirakatnéző séták során tájékozódhatunk, mi mindent kínálnak az üzletek, mit vehetünk, avagy mit vehetnénk, ha volna rá pénz a zsebünkben. Pénzzel vagy anélkül: mindenképpen kellemes időtöltés. A kirakatok a városhoz tartoznak, vidámakká, színesekké, beszédesekké teszik az utcákat. Sokan azt mondják: varázsuk van. Vonzzák a tekintetet, megállásra késztetik a sietőket is. S ha az áruházakban kérdezősködünk, megtudhatjuk, hogy a kirakat csoda. Csoda, mert a vásárlók szemében ott minden szebb, finomabb, színesebb, mint az üzletekben. Gyakran előfordul, hogy az eladó hiába kínálja ugyanazt a kabátot, ruhát, cipőt, divatcikkeket, vagy éppen élelmiszert; a vevő a kintihez ragaszkodik. — A kirakati árut a környezet, az ötletes elrendezés teszi szebbé — mondja Törzsi Miklós, a Centrum Áruház dekorációs csoportjának vezetője, az egyik legrutinosabb a szakmában, sok-sok díjnyertes kirakat rendezője. — Persze, egy-egy jól bevált szakmai fogással is segítünk, hogy a kiállított holmik mutatósak legyenek, s vásárlásra bírják a járókelőket. A ruhákat itt-ott összetűzzük, karcsúra ügyesítjük a babákon, a szöveteket és a selymeket redőzve, habosan „tálaljuk". A színekkel is játszunk, egy-egy szép árnyalatot fel tudunk erősíteni, a harsányabbakat tompítani, vagy még élénkebbé tenni. A kirakatrendezés tudományát főiskolán tanítják, de akik elvégezték, azt mondják: az elmélet csak ritkán találkozik a gyakorlattal. A BŐSÉGTŐL SEMMITMONDÓ — Megtanítanak rajzolni, festeni, szobrászkodni, a kevéssel is jól gazdálkodni. Arra oktatnak, hogy a kirakat a jó plakáthoz hasonló: tájékoztat, magára vonja az emberek figyelmét és látványnak is szép, könnyen áttekinthető. Ezzel szemben az üzletvezetők azt szeretnék, ha a kirakatban a lehető legtöbb árut közszemlére tennénk — magyarázza Tóth Sándor, aki fiatalember létére már tizenhét esztendőt töltött a szakmában. — Ezért gyakran látunk túlzsúfolt, a nagy bőségtől semmitmondó kirakatokat — folytatja Liliom Andor, a Centrum Áruház grafikusa. — Előfordul, például a kiárusítások és árleszállítások idején, hogy szántszándékkal a zsúfoltság érzését keltjük. Hadd lássák a vevők, még van miből válogatni, még nem késő a pultok elé állni. Liliom Andornak az őszi kirakattal nemigen van dolga, a főszerep most a rendezőké, s amíg a többiek öltöztetik a babákat, magasba függesztik az ernyőket, táskákat, kalapokat, lelkesen magyaráz: — A kirakatrendezésben az évszaknak megfelelően négy főszezon van. Mostanihoz hasonló őszi kirakatot már számtalanszor csináltunk, ez mégis új. A ruhákhoz „körítésként" most sást és nádszálakat használnak. Természetes, hatásos, olcsó kellékek, csak az árokpartra kellett értük menni. Szép lesz a kirakat — de nem öncélúan —•, segít az árut eladni. AZ ÜVEG TÜLSÖ OLDALÁN A többiek már az utolsó simításokat végzik, minden a helyén. A leeresztett redőnyök résein kisgyerek kukucskál, orrát az üveghez nyomva figyeli, mi történik odabent. A kirakatnak mindig van nézője, sokan még azt is szeretnék meglesni, hogyan készül. Az utcáról nézve szórakozás, játék a kirakatrendezés. Az üveg túlsó oldalán azt mondják! az is, de fárasztó, sok fejtörést okozó munka is egyben. Görnyedni, kapaszkodni, létrán le- és felmászni, a napon átforrósodott, szűk helyen órák hosszat tevékenykedni — cseppet sem irigylésre méltó. S amikor már minden kész, a kirakatrendező és a grafikus akkor is dolgozik. Üj ötleteken, új megoldásokon töpreng. Telerajzol tucatnyi papírlapot, amíg a sok-sok vázlatból összeáll az igazi, a végleges forma, a következő kirakat képe. Ladányi Zsuzsa Megkoszorúzták Magyar László rendőr alezredes síremlékét mából, a Mező Imre úti temetőben levő síremlékénél. Számítástechnikai konferencia Szerdán befejezte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságának szervezésében és székházában megrendezett nemzetközi számítástechnikai konferencia, amelyen a hazaiakon kívül bolgár, NSZKötven évvel ezelőtt született Magyar László rendőr alezredes, aki 1956. október 23-án a Magyar Rádió vé- Csapatzászlóval sorakozott delmében az ellenforradal- íel a díszszázad, majd a márokkal vívott tűzharcban Himnusz hangjai után koesett el. A proletárdiktatúra szőrűt helyezett el a Belügyvédelmében hősi halált halt minisztérium képviseletében mártírról szerdán koszorúzá- dr- Rudas György rendőr si ünnepségen emlékeztek vezérőrnagy főcsoportfőnökmeg 50. születésnapja alkal- helyettes és Gál János rendőr alezredes, a forradalmi készenléti rendőri ezred pártbizottságának titkára. A határőrség országos parancsnoksága részéről dr. Ábel László határőr ezredes, csoportfőnök és Gém László határőr ezredes, az országos parancsnokság pártbizottságának titkára koszorúzott. Elhelyezték az emlékműnél a kegyelet virágait Magyar László családtagjai, hozzátartozói. beli és svéd szakemberek is részt vettek. A tanácskozáson megvitatták a számitógépes szimulációs módszerek alkalmazását az orvos-, a közgazdaság- és a műszaki ludományok területén, (MTI). A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a díszszázad katonai tisztelet adátóvai ért véget r • • Svájci küldöttség Szegeden Az Építők Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának meghívására 13-tagú svájci ifjúmunkás-küldöttség érkezett Szegedre. Kedden a DÉLÉP Munkásszállójában tájékoztatták őket a megye nevezetességeiről, majd városnézésen vettek részt Tegnap, szerdán Vásárhelyre látogattak, ahol megtekintették a porcelángyárat. Délután Csongrádon, a Tisza Bútoripari Vállalat gyárának vendégei voltak. A küldöttség ma, csütörtökön Békés megyébe látogat. Szüretelnek Bács-Kiskun megyében megkezdődött a szüret. A szakemberek becslése szerint a termés kielégítő. (MTI)