Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

I Szombat, 1975. szeptember 20. Tanácsok és szakszervezetek együttműködése Tanácselnöki értekezletet tartottak pénteken a SZOT Dózsa György úti székházában: á fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok vezetői a szakszervezetekkel való együtt munkálkodás tapasztalatait elemzik. Gál László, a SZOT titkára vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy az együttműködés szükségessége nem új köt. vetelmény, a tanácsok és a szakszervezetek közösen végzett munkája az elmúlt esztendőkben jól szolgálta az országrészek gazdasági, kulturális és szociális fejlődését, a szocialista demokrácia kibontakoztatását és érvényesítését. Az MSZMP XI. kongreszszusának határozataira alapozva azonban tovább kell fejleszteni az eddig is gyümölcsöző kapcsolatokat — az értekezlet éppen erre, a szervezeti keretek megújítására, az együtt munkálkodás gazdasági és társadalompolitikai teendőire alakított ki javaslatokat. Az értekezleten a továbbiakban megvitatták a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait. Szüret Egerben Heves megye történelmi borvidékein meggyorsult a szüret. Tömegesen szedik már a korai és középérésű szőlőfajtákat. /Beérett az egri borvidék egyik legrangosabb szőlőfajtája, a Leányka ls. A Perkunasz sikere Szegeden Munkásak az iskolapadban Szovjet vendégeket köszöntöttek tegnap, pénteken délután a Juhász Gyula művelődési központban. A Litván SZSZK-beli Kaunas város ipartervező vállalatának Perkunasz nevű amatőr férfikórusa Debrecen után Szegedre látogatott. A húsz éve működő együttest jól ismerik a Szovjetunióban, idén Vilniusban, a „Dal és tánc ünnepén" nagydíjat nyertek. A kórus a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására 50 taggal vendégszerepel hazánkban. Vezetőjük Benediktasz Macsikenosz, a Litván SZSZK érdemes művésze, karnagyuk: Szigitasz Szerbenta. Nagy sikerrel bemutatott műsorukban litván nép- és műdalok, magyar népdalok, Cherubini-művek szerepeltek. Somogyi Károlyné felvétele Az együttes a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat vendégeként délelőtt megtekintette a vállalat kertészeti telepét. Koncertjük előtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa fogadást adott tiszteletükre. Az MSZMP Szeged városi bizottsága nevében Horváth Lászlóné köszöntötte a vendégeket. A hangverseny után Kovács Miklós, a városgazdálkodási vállalat Igazgatója az MSZBT tagcsoportjának nevében meleg szavakkal köszönte meg szereplésüket, s átnyújtotta a vállalat ajándékát: piros szegfűkből készített óriási virágkosarat. A litván férfikórus Szeged utón a veszprémi és a budapesti közönség előtt mutatkozik be. Sokrétű úttörömunka a szegedi járásban Harmincnyolc úttörőcsapat, 7 ezer kisdobos Virágok sem díszítik a tanári asztalt, s a tanévnyitó résztvevői nem öltöztek ünneplőbe. Rendhagyó évnyitóra érkeztünk, külsőségek nélkül is ünnepélyesre. Ünnepi a csend, a várakozó figyelem. Tizennyolcan ülnek a szűk kis terem padjaiban, többségük egyenesen a munkából érkezett. Mások műszakból kéredzkedtek el a Dolgozók Altalános Iskolája 8. osztályának évnyitójára, s egyben első tanítási napjára. Házhoz jött az iskola a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság falemezüzemébe. A „diákok" egytől egyig fizikai munkások, legtöbben törzshallgatók: hűségesen folytatjók évekkel ezelőtt megkezdett tanulmányaikat. Az újak várakozóbbak, akik első vagy harmadik osztálytól kezdve itt tanulnak, tudják, áldozatuk meghozza gyümölcsét. Kezdetben nehéz Az osztály bizalmija S. Imre, a ládaüzem dolgozója. Elsősként ült először a padba, tavasszal már a bizonyítványába írják: általános is. kolai tanulmányait befejezte. — Eleinte én is tétováztam. De addig-addig győzködtek, megéri, mig nekiadtam a fejem a tanulásnak. Kezdetben nehéz volt. Váltott műszak mellett s nem éppen fiatalon, iskolásnak lenni sem könnyű. B. Pál és felesége is bekapcsolódik a cigarettaszünetben kezdeményezett beszélgetésbe. Mindketten szocialista brigádtagok, vállalták, hogy befejezik általános iskolai tanulmányaikat. Először a férj ismerkedett az iskolával, azután a feleségét is biztatta: járjanak együtt, könnyebb lesz a tanulás, Az emberek jobban adnak annak a szavára, aki már kipróbálta. így „szervezte be" J. Károly kazánházi munkás a testvéreit. Ma már mind az öten nyolcadikosok. Bátorítják az újakat: a százhatvan óra hamar eltelik, elfutna az idő haszontalanabb dolgokkal is. — Ha nehezebben megy a számolás vagy valamelyik más tantárgy, itt maradunk óra után, s közösen próbálunk megbirkózni vele. A tanárok is szívesen vállalják a korrepetálást, nem futnak haza a tanítás után. A cigarettaszünet véget ért, néhányan még sietve felhörpintik a kávéjukat — a bizalmi főzte, termosznyit hoz minden tanítási napra —, kezdődik a magyar óra. Gazdasági szempont? A DEFAG központjában Varga János személyzeti és oktatási osztályvezető csupa-virág irodájában folytatjuk a beszélgetést. — Az első osztályokat három évvel ezelőtt szerveztük. Először mindössze nyolcan jelentkeztek, de magukkal hívták társaikat is. Ma már két nyolcadikos csoportunk van, közel húszan tanulnak mindkettőben. A fafeldolgozó szakmában egyre kevesebb a képzett munkás. Szakembergondjaink enyhítése érdekében hívtuk házhoz az iskolát. Az általános után sokan szeretnék megszerezni a szakmunkásbizonyítványt is. Számukra 10 hónapos intenzív képzést tervezünk. S akik az ugyancsak a gazdaságnál szervezett hegesztő és kőművestanfolyamon részt vettek, ma már szakmunkásként dolgoznak. Képzettebb munkásokkal gördülékenyebb, eredményesebb a termelés. Gazdasági szempont? Nemcsak az. Akik vállalták a tanulást, bizonyíthatják: megérte. Gazdagodott személyiségük, munkájukat könnyebben végzik, nem ritkaság, hogy keresetük is megnövekedett. A DEFAG politikai és társadalmi vezetősége minden segítséget megadott dolgozóinak a tanuláshoz. Tankönyveket, tanszereket bocsátott rendelkezésükre. S ha a munkások műszakból hiányoznak az órák miatt, a tanítás idejére átlagkeresetüket kapják. Nyílott kapuk — Bárcsak minden vállalatnál ennyi gondot fordítanának a munkásművelődésre! — mondja Kedves Andrásné, a Dolgozók Általános Iskolájának igazgatónője. — Igaz, a tavalyihoz képest fokozódott az üzemek érdeklődése. A kábelgyár, ahol eddig nem működött kihelyezett iskola, idén két üzemi osztályt is szervezett. Kiterjedt működési területük miatt a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállarat. valamint a MÁV Szegedi Igazgatósága az egyik legeredményesebb képzési formát: az egész napos iskolát választotta. Tavaly 622-en tanultak az üzemi, s a központi, Madách utcai Dolgozók Általános Iskolájában. Idén tiz üzem kihelyezett osztályaiban kezdődött meg a tanítás, a rókusi iskolában meghirdetett oktatás iránt is sokan érdeklődnek. — Mégsem ülhetünk nyugodtan babérjainkon. A számok arról árulkodnak, hogy Szeged üzemeiben és termelőszövetkezeteiben jóval többen nem rendelkeznek a 8 általánossal, mint ahányan vállalták a tanulást. Isköu Iánk kapui' nyitva állnak, várjuk a jelentkezőket I Reméljük, hogy a jó tapasztalatokon felbátorodva egyre több üzemben ismerik fel: az általános iskolai képzettség megszerzése nemcsak egyéni, hanem közösségi érdek is. L Zs. Színesebb, módszereiben változatosabb, politikai-erkölcsi hatásában eredményesebb lett a járás úttörőélete — hangsúlyozta az úttörővezetők járási konferenciája elő terjesztett beszámolójában a MUSZ szegedi járási tanácsa. A Tisza Szálló koncerttermében tegnap, pénteken megrendezett tanácskozáson a 38 úttörőcsapatot és a közel 7 ezer kisdobost és úttörőt is képviselő 100 úttörővezető az elmúlt két esztendő munkáját értékelte, elemezte, és megvitatta az elkövetkezendő két év legfontosabb célkitűzéseit és feladatait. A tanácskozás elnökségében többek között ott volt Szögi Béla, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára, Fischer Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Bárdos Klára, a megyei úttörőelnökség titkára. Kulcsár Péter, a járási KISZ-bizottság első titkára, Vidéki Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője és Ács Zoltán, a járási hivátal művelődésügyi osztályának vezetője is. Tóth Klárának, a tiszaszigeti úttörőcsapat vezetőjének, a konferencia elnökének üdvözlő szavai után Lovászi József járási úttörőelnök fűzött kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Az elmúlt két év úttörőmunkáját értékelő beszámoló többek között megállapítja, hogy a kedvező politikaitársadalmi légkörben sok, konkrétan mérhető pozitív eredmény született. Közülük is figyelemre méltó a csapatvezetők képzésében történt eiőrelépes. A járási úttörőelnökség új módszert dolgozott ki, melynek alapján a megalakított két csapatvezetői munkaközösség kéthavonta más-más úttörőcsapatnál rendezi foglalkozásalt, melyeken a legfontosabb mozgalmi témákat vitatják meg. Bevált a járási ifivezetői szakbizottság által szervezett „levelező ifitanfolyam", melynek keretében 85 ifjúvezető tett eleget a próba követelményeinek. Jelentős előrelépés tapasztalható az úttörőmozgalom demokratizmusának és gyermekszervezeti jellegének fokozásában. Ennek kiemelkedő eseményei voltak a mozgalmas, tanulságos úttörőparlamentek. A járás úttörői joggal büszkék a csapatokban fplyó színvonalas honvédelmi nevelőmunkára. Különösen kiemelkedik a Horváth Pál úttörő határőr zászlóalj kötelékében tevékenykedő alegységek munkája. Tevékenységük elismeréseként az idén „Kiváló Határőr Munkáért" kitüntetésben részesítették a zászlóaljat. A szegedi járás úttörővezetőinek küldöttei ezután négy szekcióban vitatták meg a legfontosabb tennivalókat. Külön munkacsoport foglalkozott az úttörőmozgalomban folyó politikai nevelőmunkával, a mozgalom gyermekszervezeti jellegének fokozásában. Második szekció a mozgalom nevelő tevékenységének módszereit és eszközeit vizsgálta, valamint a vezetés kérdéseit elemezte. A harmadik munkacsoportban a kisdobosok feladataival, míg a negyedikben a tanyai úttörőcsapatok helyzetével és toi vábbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkoztak. A délutáni plenáris ülésen többek között szót kért Krasznai Mihály, a járási pártbizottság osztályvezetője, Ács Zoltán, Bárdos Klára és Kulcsár Péter is. Beszámoltak munkájukról a négy munkacsoport vezetői. A határozati javaslat és a beszámoló elfogadása után a konferencia zárt ülésen megválasztotta a járási úttörőtanács 31 tagját, valamint a megyei konferenciára delegált küldötteket. A járási úttörőtanács első ülésén megválasztotta az elnökség 11 tagját. A járási úttörőelnökség elnöke Lovászi József, titkára Tóth Klára lett. Különleges védőruhák A Várpalotai Vegyesipari Szövetkezet elkészítette a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében jóváhagyott, különleges védőruhák mintapéldányait. Az alufóliával borított védőruha — az emberi ellenállóképesség határain belül — lehetővé teszi, hogy a mentők, a tűzoltók a lángok közé is behatoljanak. A szövetkezet egy másik - típusú „lángtaszító" ruhát is gyárt. Különleges, sűrű szövésű anyagból olyan védőöltözéket készítettek, amelyeket tűzveszélyes helyeken használhatnak. Megkezdték a szövetkezetben a különleges munkavédelmi cipők gyártását is. Ipari skanzen 2 ezer négyzetméteren A legfiatalabb szerzemény 78 évig működött NDK oktatási eszközök kiállítása Az Intermed-Export-Import NDK állami külkereskedelmi vállalat a magyar Oktatásügyi Minisztériummal, a magyar kül- és belkereskedelmi vállalatokkal közösen guruló kiállítást rendezett. Győr, Budapest, Miskolc és Debrecen után tegnap Szegdre érkezett az óriási konténer.Az Aradi vértanúk térén két napig állomásozó kiállításon az NDK iskolai oktatási eszközöket és rajzfelszereléseket gyártó legjelentősebb vállalatai mutatkoznak be termékeikkeír A 80 négyzetméternyi területen kiállított mechanikai, optikai és elektromos műszerek többsége korábbi változatukban Magyarországon ls ismertek. Különösen nagy érdeklődést keltenek a továbbfejlesztett iskolai kísérleti eszközök: az univerzális kísérletekre alkalmas motor, a húzó- és nyomóerőmérők, a vízhullám-demonstrációs műszerek. A kiállítás tárgya a különböző optikai jelenségeket mágneses műszer segítségével érzékeltető szerkezet. Az iskolai oktatást megkönnyítő fizikai segédeszközök, az ötletes, könnyen kezelhető rajzgépek is sok érdeklődőt vonzanak. A kiállítás ma, szombaton délelőtt 10 órától délután 4 óráig tekinthető meg. Mintegy kétezer négyzetméternyi területen alakították kl Özdon — nagyrészt társadalmi munkával — az állandó kohászati kiállításhoz tartozó ipari skanzent. A szabadtéri bemutatón több jelentős, muzeális ritkaságszámba menő ipari „matuzsálem" kapott helyet. A látogatók többek között megtekinthetik az 1894-ben Özdon munkába állított gőzgépet, amely a gyér első áramfejlesztő berendezése volt, egy 1904-ből származó gázgenerátort, egy 1898-ban készült gőzmozdonyt és „hengerészpadot", a századforduló idejéből származó gáztalanító berendezést és a gyors drótsori hengerállványt. A szabadtéri ipari bemutató „legfiatalabb" szerzeménye egy 187 tonna súlyú blokksori gőzgép, amely. 78 évig működött a gyárban. Az óriási gépet „kicsinosítva", megerősített alapokra helyezik, s a jövő évtől kezdve tekinthetik meg a skanzen látogatói. (MTI) Részfat a kiállításról