Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

17 Péntek* 1975. szeptember 19. Képzőművészeti világhét Először hazánkban Tavaly fogadta el a Kép- Il.-es számú általános isko­zömüvészek Nemzetközi Szö- Iában, ahol az idős alkotó vétségé azt a határozatot, melyben a Színházi világ­naphoz hasonlóan ez évtől a Képzőművészeti világhét év­ről évre visszatérő megren­dezését javasolja. Első ízben rendezik meg tehát hazánk­ban szeptember 20-tól 29­ig ezt a nagy fontosságú rendezvényt. A programso­rozat célja, hogy a kortárs képzőművészet minél széle­sebb körben jusson el a kö-' zönséghez, elmélyüljön az al­kotók és a közönség kap­csolata. Az események nagy­szerűen illeszkednek az MSZMP közművelődéspoliti­kai határozatában megsza­bott irányelvekhez. A Kép­zőművészeti világhéten szá­mos nagy jelentőségű kiállí­tás nyílik, képzőmüvész-kö­fiatalokkal is találkozik. Ez egyben a Képzőművészeti világhét helyi nyitórendezvé­nye is. Másik szegedi ese­mény, hogy vasárnap dél­előtt 11 órakor a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai Képtárában a Ju­bileumi Karikatúra Kiállítá­son Szelesi Zoltán művé­szettörténész díjtalan tárlat­vezetést tart. Pataki-tájak a Gulácsy-teremben konkrét tájakhoz kötődnek ezek a művek, hanem az emberi lélek tájaira vezetik el a szemlélőt. Inkább bo­rongások, örömök, bánatok fogalmazódnak meg színben Ez évben Pataki Ferenc fiatal szegedi festőművész immár második kiállítását rendezi a városban. A Kép­csarnok Gulácsy Lajos Ter­mében tegnap, csütörtökön HB délután Szabó G. Lászlónak, és foltban, inkább a tavasz­. . ,,„ ., a városi pártbizottság osz_ várás, az elmúlás, vagy a zonseg találkozok megrende- tályvezetőjének beszédével keletkezés zöld forradalma, zesere kerül sor a Corvina megnyílt kiállításon főleg a burjánzás tobzódó hangu­Kiado uj albumokat és ná- kis méretü) intim tájképeket lata nyer képi megfogalma­eddig ismeretlen, mutat be. Tájakat, de nem a zást, mint valóságos termé­reprodukciokat szó hagy0mányos értelmé­Iskolák, tanulók Gondok az új városrészekben — Folytatják a rekonstrukciót Az idén 5514 család kérte, hogy gyermekét vegyék fel A napokban tájékoztattuk kellett támasztani. Ilyen kö­olvasóinkat Szeged óvodai rülmények között pedig alig- ­ellátásáról, ezúttal pedig ha tartózkodhattak ott gye- napközibe. A bizottságok nézzünk körüL az általános rekek. S a másik indok: el sajnos 956 esetben elutasító iskolákban. Vajon elegendő kell készülni ezzel a munká- választ adtak. A beérkezett tanterem fogadta-e szeptem- val addig, míg a városi épít- ——«• Kí"á'­berben a gyereksereget? kezés a József Attila sugár­, . . út és a Kossuth Lajos sugár­A kep sajnos korántsem út közöttl részhez ér, ugyan- dulat, erőfeszítés ellenére is olyan kedvező, mint az ig az odaköltöző családok ls- csupán 60—70 gyereket tud­óvodai helyzet. Különösen kola nélkül maradnának, ha nak még bejuttatni a nap­Tarjánban es Odesszaban akkor látnának hozzá a fel- közibe. fellebbezéseket most bírál­ják el a művelődési osztá­lyon, de a legnagyobb jóin­„szorft a cipő": az a tény, újításhoz, hogy örvendetesen nő a vá­rosban a gyerekek száma, ^^rezLtft gjobbanSZeé; Salános iSkban 118, a konyhák főztjéből, vagy az építöipar m S's lí gyakorlókban 15 napközis másként. Az Alföldi üzem­pést tartani az iskoláskorú- csoporttal foglalkoznak a pe- etelmezesi Vallatet ak létszámának emelkedésé- dagogusok, szám szenjtt ma — — vei sem. Míg tavaly 13 ezer 325 mjnden pedagógiai igényt a gyerekeknek. Számos isko­gyerek tanult altalanos isko- félre kell tenniük a nagy Iában, az idén szeptember- megterheiés miatt. ben már 14 ezer 182. Tehát Mit ebédelnek a szegedi Nem zavartalan a napkö- diákok? Többségük meleg tanácsi ételhez jut vagy a tanácsi például 600, a Csongrád megyei Ven­ximum 40—40 gyerekkel. Ez déglátó Vállalat 400, a Sze­azt is jelenti, hogy szinte gedi ÁFÉSZ 500 adagot főz 860-nal több Tyerek e.helye- A napközis, ellátettsá*í ­lát továbbra is patronálnak a környező vállalatok, s az ő Jóvoltukból 350 iskolásnak akár áiTóvodainem"egy- kerül délben meleg ebéd az Termé­Tarjánból, lünk nagyméretű jelentet meg. A Képzőművészeti világ­hét legjelentősebb hazai eseménye a holnap, szom­baton, a Műcsarnokban nyí­ló III. Nemzetközi Kisplasz­tikái Biennálé. Ez szinte jel­képe lehet annak, hogyan tartja érzékeny ujját a ma­gyar kortárs képzőművészet e művészeti ág ütőerén. A kiállításon 25 ország szobrá­szainak kisplasztikáit láthat­juk ' majd. Magyarország szobrászatát Bokros Birmann Dezső reprospektiv kiállítá­sa és Asszonyi Tamás, Csík­szentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula,' Kő Pál, Sza­bó István, Vasas Károly al­kotásai képviselik a nem­zetközi mezőnyben. E nagy ben. Nem a mindannyiunk által szemlélt természeti mo­tívumok kerültek Pataki Fe­renc festményeire. Nem fá­kat, házakat, vizeket, náda­sokat ábrázolnak alkotásai, sokkal inkább a természet­nek az alkotó emberre gya­korolt emocionális hatásai vetítődnek ki. Ezért nem szeti motívumot. Színkultű rája érlelt és visszafogott, néhány év ezelőtti har­sányságának nyoma sincs most kiállított képein. Min­den festményén azonban — s tán ezért is lesz nagy kö­zönségsikere kiállításának! — felfedezhetők, illetve fel­ismerhetők a természeti motívumok. Fércmunkák — kirakatokban Sajtóból, rádióból, a vá- casso és Chagall is tervezett rosszerte kiragasztott plaká- kirakatokat, de nem képeiket jelentőségű nemzetközi tárlat tokról bizonyára sokan tud- rakták a női fehérneműk, mellett az ország szintemin- ják már, hogy Képzőművé- nyakkendők, melltartók, pú­dén nagyobb városában je- szeti világhét kezdődik Ma- lóverek és hálólngek közé. lentős tárlatok nyílnak. Még- gyarországon. Talán ennek Ez mintha ellentmondana is, a programot szemlélve, jegyében és szellemében szü- közművelődés-politikánk­egy megjegyzés: úgy tűnik, lettek azok a másolatok és nak, mintha gátat emelne mintha késői lett volna a önálló „művészi alkotások", azoknak az erőfeszítéseknek, szervező munka Indítása. Ke- melyek a Komplett Ruháza- melyekkel társadalmunk tag­vés munkás-alkotó találko- ti Vállalat boltjának néhány jainak ízlését, vizuális kul­zóról, kevés jól megszerve- kirakatát díszítik. A kor- túráját igyekszünk emelni, zett, a vidéki művészeket is zóh sétálva többeknek meg- korszerűvé tenni. Lehet, aktivitásra késztető ese- akad a tekintete egy alig si_ hogy a Képzőművészeti vi­ményről érkezett előzetes ér- került Goya: Korsós lány- iághetet szeretnék köszönteni tesítés. Hiányoljuk, hogy a másolatot) és egy Cezanne­helyi, területi képzőművész- ihlette csendéleten. Mindkét szervek és -csoportok nem „mű" a Sirály női divatüz­kaptak feladatot ebből a let kirakatát ékesíti. A Szá­munkéból, legnevesebb alko. chenyi tér és a Nagy Jenő tóink nem találkoznak a vi- utca sarkán levő Aranypók déki művészetszerető és kirakatában még jelesebb al­- pártoló közönséggel, s — kotások csábítják szemlélő­ién az Időpont megválasztá- désre a gyanútlan sétálókat, sa sem éppen szerencsés! — Fércmunkák, olcsó, hatásva­Szegeden kiállításokban sem dász csendéletek. Nem tud­bővelkedik ez a fontos ese- ni, ki népszerűsíti magát ménysorozat Mindössze két ilyen közvetlen módon, zsü­érdekességről számolhatunk fizések „élkül, kiállítóter­be. Dorogi Imrének, a 85 „ , , éves művésztanárnak kiéllí- mek mellőzésével. Ta­tása ma, pénteken délután 5 ho8>' a kortárs képzőművé­órakor nyílik a tarjántelepi szet nagyjai, Vasarely, Pi­ezekkel a gyenge másola­tokkal, dilettáns munkákkal. Dicstelen köszöntő! Tandi Lajos asztalára. Akadna megoldás még, csak hol a konyhai személyzet, hol a szállításhoz zéséről kell gondoskodnia a ... , „ városnak, mint a korábbi Í0l™a a városban esztendőben. Ez indokolja a s??1®?'.. ""fj. .. ... ^.^"."tESSS Stöbbb6gyeiek^bizony -ükséges^ gépkocsivezető "kolábanm3U6, a IL EK gondot okoz elhelyezésük. S ||Mr ugyancsak 16 tantermesben fjogy ezeken 37 tanuló- és napközis cso- valamiképpen, a volt tarjá portot foglalkoztatnak a m pedagógusok az idén,, két w hiánya állja útját a jó szán­"enyhítsenek déknak. Nem könnyű jelenleg szü­ideiglenes ABC-áruházat lőnek, iskolás gyereknek len­— dicséretes társadalmi ni, de arra is gondoljanak az műszálján De ezzel még munkával - átalakították édesanyák, Wesapák, hogy a nem oldódott meg az összes ^apkozi^_ fo£alkozjatóterem — — gyerek sorsa: sokan a Szil léri, mások a gedói iskolá­ban kaptak helyet, s aki a Gyevi temetőtol a városköz­Ch. A. pedagógus munkáját is meg­mé. A Budapesti körúti volt nehezíti a zsúfoltság. Ha „lakásóvodából" pedig álta- megértéssel és segítséggel lános iskolai napközi lesz, nem állnak mellette, annak ugyancsak önként, ellenszol- saját gyerekeik is kárát lát­pont"1 irányába"lakik"*^ztT'a galtat.ás ?élkal f.ff20' se" ják' Dózsa és . a Dugonics iskolá- gyökére kezek altaL ba irányították. Hogyan állnak a meglevő iskolaépületek, elég korsze­rűek-e? Ismeretes, hogy az iskolák — akárcsak a szege­di lakóházak — megközelítő­en azonos időben épültek, így egyszerre érik el az öreg­kort is. Ezért tovább folyta­tódik a rekonstrukciók so­ra, a Gutenberg utcai iskola után jelenleg a Madách ut­caiban dolgoznak a munká­sok. Ilyenkor természetesen nem tanulhatnak itt a gye­rekek, ők és a pedagógusok négy másik Iskolában ven­dégeskednek ez idő alatt. Felvetődik a kérdés, vajon miért akkor vágja ilyen nagy fába a fejszét a ta­nács, amikor amúgy ls tan­teremhiány van? Az egyik ok: a födém már olyan rossz állapotban volt, hogy alá A megyei NEB ülése Tegnap, csütörtökön ülést A népi ellenőrzési bizott­tartott a Csongrád megyei ság megvitatta a népi eilen­Népi Ellenőrzési Bizottság, őrzés sajtótájékoztató tevé­A tanácskozáson, amelyet kenységéről készült jelen­Balázs Lajos, a megyei NEB tést, s elismerését fejezte ki elnöke nyitott meg, részt a lapoknak és a rádiónak a vett dr. Aczél György, a néPÍ ellenőrzés munkáját Központi Népi Ellenőrzési ?®gít« tevékenységükért. A * . . . , bizottság a vita utan meg­Bizottság titkarságanak ve- hallgatta Balázs Lajos elnö­zetője is. ki beszámolóját. Gyermekek védőoltása Az év hátralevő részében is előírás szerint végrehajt­ják azokat a védőoltásokat, amelyek a hét éven aluli gyermek számára meghatá­rozott életkoruk betöltésekor válnak esedékessé. — tájé­koztattak az Egészségügyi Minisztériumban. A tuberkulózis ellen már újszülöttkorban — az esetek többségében életük első napjaiban — megkapják a gyermekek a BCG-oltást Ennek hatékonyságát ké­sőbb —.3. 6, 10 és 13 éves korban — úgynevezett tuber­kulinpróbával — tapasszal vagy bőrbe adott „injekció­val" — ellenőrzik. A diftéria, a pertusszisz és tetanuSz ellen a 6 éven aluliak egyidejűleg kapnak oltást több alkalommal is: először — kellő védettségük kialakításához — három egymás utáni hónapban, há­rom-, négy- és öthónapos koruk betöltése után; a vé­dettség megőrzése érdeké­ben pedig a 3 és 6 éves ko­rukban is. A járványos gyermekbé­nulás ellen kötelező Immu­nizációval — a közismer­tebb neve Sabin-cseppekkel — biztosítják a gyermekek védettségét. Minden gyer­mek hároméves korának be­töltéséig évente megkapja a Sabin-vakcinát. Iskolás korban az azt megelőzően egyszerre be­adott, kombinált Di-Per.Te­(diftéria, torokgyík, per­tusszisz, szamárköhögés) és tetanusz-oltások védőhatásá­nak fölfrissítése a cél. Ez az új tanév megkezdésével egyidőben, szeptemberben válik esedékessé az első­osztályosok számára. Akik ezt az oltást már tavasz­szal, a beiratkozás alkalmá­val megkapták, azokra ez nem vonatkozik. Ugyanak­kor a hatéveseknek kötele­ző a tuberkulinpróba is. (MTI) f/J FILM Gyilkosságok péntek este Színes angol bűnügyi film. Rendezte: Ken Hughes. Fő­szerepekben: James Coburn és Lee Grant. A gyilkos, aki nem öl... — hirdeti alcímében az an­gol bűnügyi film. Hány gyil­kosságra képes a közgazda­ságtan amerikai professzora a magasabb beosztás, a ha­talom érdekében?! A mérnö­ki pontossággal kitervelt gyil­kosságsorozat — ezen a sze­rencsétlen pénteki napon, Londonban! — akadályba üt­közhet-e? Elkerülheti-e a bűnhődést a bűnös? Ezekre a kérdésekre keres választ a meglehetősen konst­ruált ázű-zamatú angol bűn­ügyi film, a Gyilkosságok pénteken este. Elliot profesz­szor a magasabb hatalommal járó beosztás reményében egyetlen estén — azon a bi­zonyos péntekin — négy londoni összekötőjét teszi el láb alól a legravaszabb, és legnagyobb hidegvérrel ki­tervelt módon. A cukorbajos külügyi tisztviselő injekció­dózisát tízszeres erejűre cse­rélteti, a feltalálót saját ta­lálmányával küldi a másvi­lágra, a nőgyűlölő masszőrt, miután az megfojtotta a mez­telenül fürdőző szuperszaj­hát, a külügyi tisztviselő ka­lapácsütésével küldi az örök vadászmezőkre. A kör bezárul — hihetnénk —, a négy európai összekötő egy­más életét oltja ki. Ám a feltaláló nem azért feltaláló, hogy a túlvilágról ne küld­hetné el bosszúját: az exp­resszküldeményként > feladott napló lapjai — melyeket a közgazdaságtan professzora a jól végzett munka, a maga­sabb beosztás útjában álló négy összekötő „eltüntetése" feletti nyugalomban lapozgat a világhír felé száguldó ra­gyogó Mercedesben — mér­gükkel az ő halálát okozzák. Szerepel még ebben a film­ben egy erőszakos és szerel-' mes újságírónő, aki emócio­nális indíttatásból mindent elkövet, hogy — bár tudat­lanul! — akadályokat gör­dítsen a saját kézzel nem ölő gyilkos terve megvalósí­tásának útjába. Társadalmi kritikával igye­keztek fűszerezni az angol filmesek a meglehetősen konstruált krimit. A kissé unalmas cselekménybonyolí­tás és művi cselekmény, a szereplők kliséalakitásai egy­aránt hozzájárultak ahhoz, hogy elégedetlenül álljunk tel a nézőtér székeiről. T. K Mentsük a fákat! Miféle avar lesz az idén? — kérdezi megdöbbenve a járókelő. Néz a zizegő le­velekre, nepn, nem is leve­lek ezek, barna, zúzott szitadarabkák, szétszagga­tott, megtaposott roncsai a valamikori zöld lombszö­vetnek. Miféle avart hoz ez az ősz? Micsoda hernyójárás­sal végződik ez a szeszé­lyes nyár? Megy az ember a külvárosi utcán. A hár­sak jó része már meztelen; szitává rágott romlevelek fityegnek ágaikon, szita­avar zizeg, jajong a cipő­talpak alatt. Úgy látszik, a hársfákat szeretik legjobban. De nem! Itt a rózsaleveleket éppúgy meglyuggatták. Amott, a nagy széles levelű virágon is dőzsöl a her­nyótalpas veszedelem. És a kertek? Jobb, ha be se te­kintesz a kerítésen. Micso­da dúlás: haldokló orgona­bokrok, lecsupaszított al­mafák. Néhány starking még himbálózik az ága­kon. Talán az utolsó ter­més? Ki tudja. Szürke hernyók másznak a járdán is, igyekeznek nagyon, van még zabálni­való, s étvágyuk mérhetet­len. Eltapos egyet-kettőt, tízet az ember, eltipor egy nagy fekete szőrmók her­nyót is. Csepp a tengerben — legyint utána. Vagy ez is ér valamit? Emberek jönnek-mennek. Mintha észre se vennék a hernyóinváziót. Nem. Még­is. Ott egy őszhajú bácsi kilép a kapun. Permetez. De amott, a letarolt kert gazdája mit csinál vajon? És az utcák, a halódó hár­sak gazdája — mit tesz? A Hajnal utcán senki se bántja a herm-ósereget, az bizonyos. Földereng egy régi színdarab címe. „A fák állva halnak meg.' Most ennek a nézői va gyünk. Sokhelyütt, úgy lát­szik, tétlen nézői. Nézzük a védekezésre képtelen fá­kat. Hagyjuk elveszni a lélegző zöldet. Hagyjuk őket megfulladni...? Élni akarnak a fék is. Mint az emberek, akiknek annyi mindent adtak és adnak életükben, s haláluk után. A fiatal hárs dere­kán új hajtás. Kicsiny, ta­vaszizöld levélkék. Újra lé­legzik általuk. Ni, a mási kon is ott az új sarj, nem fönt, a koronán, csak a fatörzsön, mintha arra sem volna ideje, hogy odáig juttassa az éltető nedve­ket. Vagy erejük nincs hozzá? Nem tudom, jól hallom-e. Talán csak érzem. De jó néhány lombtalanított ut­cán úgy tűnik: zihálnak a csonkított koronájú fák. S talán maholnap zihálni fog az egész városrész.. Kapkodva lélegzik, sipol, hördül; akkora kavernák lesznek a város tüdejében. Még nem ültettünk ele get belőlük. Még nem óv­tuk eléggé őket a gálád kezektől — hányat kivág­hattak, derékba törtek. És most megint nem vagyunk elég gondosak. Pedig a hernyósereg irgalmatlan: gyorsak a fák lefejezésé­ben. És ellepik az új zöl­det, a mentősarjakat is, ha nem vetünk gátat zabálá­suknak. Még nem helyrehozha­tatlan a kár. De kétszer ad, ki gyorsan ad — tegye mindenki, ami kötelessége. Sőt: azon túl is tegyen meg minden tőle telhetőt. Ezt kérik barátaink, a fák. Slmal Mihály »

Next

/
Oldalképek
Tartalom