Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

4 Kedd, 1975. augusztus 26. Hontalanok zsákutcája 0.) Kilencven nap Nyugat-Európában A nagy olasz, csizma észak, keleti csUcskében, néhány száz méterrel a tengerszint telett, hegyoldalban épült n láger. Amerikalak építették az európaluknak: görögök, szerbek, albánok, jugók, törökök, horvátok, románok és mugyarok élnek együtt a vasbeton fallal, dróttal körülvett barakkokban, világba indulók zajos serege ez,, akiket elűzött otthonukból a nyugtalanság; a messzire vágyók még ki nem ábrándult légiói; mennek a világba, amerre a nap indul az éjszakák után. Padriciano. Ez a kis falucska neve, így hívják a lágert is. Félezernyi lakója van a csöppnyi hutárfalunak, fele ennyien élnek a barakkokban. Átmeneti szál. láshely ez azoknak, akik bé. relt kísérőikkel átlépik a ju. goazláv—olasz határt. Aa őrök többsége olasz. Az ügyintézők között magyar is akad, de a többség ameri. kai. Amerikai segélyszervezetek vallási alapon, az I. R. C. nevű ügynökség, s kl tudja még hány és milyen érdekeltségű csoport Intézi a kivándorlást, ruhaneművel, élelmiszerrel, szükségcikkekkel látják el n disz. •zidenseket, Senki, aki lile. gállsan lépi át a határt, nem kerüli el ezt a lágert. Az első rendőrőrsről Ide szállítják őket, Itt veszik először pártfogásba, gondozásba a „menekülteket". A láger leginkább laktanyához hasonlít. Börtönre csak annyiban, hogy szögesdrótot hüztak a betonfal fölé, s hogy fegyveres őrség áll a kapuban, a falak tövében. Az ügyintézők egymás közt angolul beszélnek, de hivatalosnak az olaszt tekintik. A Magyarországról érkező fülének jólesik e bábeli hangzavarban, amikor magyarul kérdezik. Egy szentendrei disszidens házaspór „szolgál" a lágerben, A feleség a bölcsészkaron végzett, kitűnően beszél olaszul, spanyolul, a férj bírja az angolt. A disszidensekkel általában nem közlik nevüket, a férj legfeljebb anynyit: „Szólítson Pityunak!", de az asszony semmit nem árul el önmagáról. Az adatok felvétele után tisztaságcsomaggal látják el a2 új „vendéget", leszámolják az ezer lírát az érkezőnek, aki megkezdi a lágeréletet. Egy hét azzal telik el, hogy megkapja a szükséges oltásokat, egészségügyi vizsgálatokon esik át, közben kikérdezik mindenféléről, s ha mindent rendben találnak nála, meghatározott Időben lemehet a városba, Triesztbe is. Munkát nem vállalhatnak. Néhány hét eltelte után c nyugtalanabbak — nem kis rizikóval — átmásznak a kerítésen, beszöknek a városba egy kis alkalmi munkára. Az olaszok szívesen foglalkoztatják őket. a disszidens a legolcsóbb munkaerő. Hajt, mert pénzt akar, de ez a pénz körülbelül egyharmada annak, amit az olasz munkavállalónak kelle. ne fizetni. A lágerlakót lile. gálisan foglalkoztatják, adómenlesen — tehát olcsón. Az Olaszországba utazó turista, aki Rómában ta Angyalvárat, vagy a Forum Romanumot akarja látni, aki azért vált útlevelet, hogy lássa Nápolyt, Velencét — talán semmtt nem tud erről a világról. A fiatalember, akt kilencven napig bo. lyongott Nyugat-Európában, hat hétig volt Pndriciano lakója. Pajor Mihálynak hívják, élete nagy részét szülőfalujában, Vaeezécsényben élte le. Még nincs húszévei. A műit év szeptember 2ü. én Indult el turista útlevel|el Tmmesláviába, hogy onpan, ilmalw 0 MtemTVéJb jusson Svájcba, vagy Svédországba. Szombathelyen, a Pamutipari Vállalatnál dolgozott, ahol 1973. májusában súlyos baleset éri, A bálabontó gép leszakítja jobb kezefejét, csupán a hüvelykujja marad meg. Hónapokig betegállományban van, majd ötvenszázalékos rokkanttá nyilvánítják. Az Állami Biztosító 80 ezer forint kártérítést fizet. Felgyógyulása után az üzem portásaként alkalmazza, 1900 forint havi fizetéssel. Az ötvenezer forinthoz húszezret gyűjt össze 1974 szeptemberéig. Akkorra tetté érlelődik benne a szándék: Nyugatra szökik, Svájcbon, vagy Svédországban megoperáltatja magát, csontátültetéssel enyhítteti csonkosúgút. Az útra cinkostárs, barát is akad; Szalai János húszéves falujabelijével együtt eszelik kl a tervet A múlt év szeptember 28-ón ketten Indultak el Szalai János MZ 128-ös motorkerékpárján: Tervükről nem tájékoztattak senkit, a szüleiknek Is csak annyit mondtak, hogy Jugoszláviába kirándulnak néhány napra. Magukkal vít. ték Pajor Mihály 70 ezer forintjót is. Mariborban szól. lodában laktak, térképet vá. súroltak, majd elindultak az Isztriai-félszigetre. A jugoszláv embercsempész 120 ezer lírát követelt, de nekik csak 83 ezer volt Nagy veszekedések utón ennyiért is átvitte őket Muggiaba, ahol sorsára hagyta őket. Október első napjaiban rendőrkocsln érkeztek meg Padrlcianóba, A lágerélmények közül a legélesebb: minél előbb elkerülni innen — emlékezik az időközben visszatért Pajor Mihály. — Az első naptól ez volt a vágyunk, végül hat hétbe tellett, mire vég. re továbbmehettünk. Vagy százunkat indítottak útnak a trieszti vasútállomásról. Azt hittük, szabadon utazhatunk majd tovább, aztán kiderült, hogy az ország közepébe, Latinára írisznek bennünket, egy másik lágerbe. Ez Rómától hatvan kilométerre fekszik. Harmincöt-negyvenezer lakosú városka. A láger valamikor katonai laktanyának épült. Iszonyú volt a hat hét után tudomásul venni, hogy még az addiginál ís kilátástalanabb körüL mények közé juttatnak. Nyugat-európai bolyongásom kilencven napig tartott, de amit soha nem fogok elfeledni, azt ebben a két lágerben éltem meg. Bór akkor még hittem valamiben, még bíztam abban, hogy minden jóra fordul. Pósfal H. János Szovjet óriás gépek a Taurus gyáraiban Július elejétől újabb szovjet óriás gép működik a Taurus Abroncsgyárban, s rövidesen a nyíregyházi és a szegedi gumigyárban is hasonló gép kezdi meg a termelést. E két utóbbi helyen jelenleg a próbaüzemelésnél tartanak, szovjet szakemberek — akik a gépek szerelését irányították — figyelik a „bejáratást". A nemzetközi kapcsolatokban mind gyakoribb, hogy a gépgyárak exporttermékeikkel együtt elküldik szakembereiket te, hogy azok segítsék a gépek szerelését, üzembe állítását. Lev Sirjajev ós munkatársai, a kijevi Bolsevik-gépgyér vezető szerelői legjobb tudásukkal, igyekezetükkel teljesitik a megbízatást. A magyar szerelőbrigádokkal együtt egy hónap alatt szereltek fel egy kétszintes, több tonnás gépet és a hozzá tartozó vezeték-„dzsungelt". Gyorsan haladtak a munkával, bár tolmács közvetített minden szót és előre nem látott műszaki problémákat is meg kellett oldaniok. — Meggyőződésünk, hogy a továbbiakban sem lesz fennakadás — mondotta Bíró Imre, a Taurus beruházási osztályának vezetője. — A zárt gumikeverő gépek a kijevi Bolsevik-gyár termékel korszerű, megbízható konstrukciók. Az a három gép, amelyet évekkel ezelőtt vásároltunk, kifogástalanul működik. Üzembe helyezésük után mintegy 2o százalókkal növekedett a gumikeverék termelése, következésképpen több gumiabroncsot, Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szeged • Ballotta Enzó és Kecskés Anna, Herbst Gábor és Árva Eva, Wanda EUud Richárd és Marosi Marietta. Radlcs János és Rörcsök Piroska, Török György Miklós és Wlese Annette Chrlstlné, Konkoly Manrlkó István és Bozsókl Ildikó. Schmidt György László és Balogi Margit. Tarl Gellért és Oyurls Mária, Németh Imre és Flórián Klára. Horváth Gábor György és Tari Gabriella, Szilágyi Lajos és Török Gizella, Tóth József Attila és Veres Eva, Szlverl István Vilmos és Szúnyog Aranka, Kövén Zoltán és Bénák cjizella, Szalai Ferenc és Nagy Erzsébet, Bóday Péter Károly és Temesvári Julianna Zsuzsanna, Kovács Gábor JánoN és Simon Rozália, Pétervári Lajos és Lucz Ilona, Sebesl János Sándor és Kovács Julianna. Kerényl Tibor és VarJasl Ida, Darázs József Lajos és Ha-Horváth Zsuzsanna, Kéri Antal és Csiszár Eva Mária, Juhász Antal József és Nóvák Henrietta Eva, Kókal Tibor László és Békési Klára, Adám Sándor Imre és Varga Márta, Kádár Sándor Imre és Kovács Márta, Acél Béla József és Véber Eva. Dobó József és Nagy Ágnes Margit, Arányi György és Gőgh Mária, Varga Péter és Balog Eva, Csesznok Miklós és Csányl Mária Katalin, Oiszászl András Lajos és Molnár Márta, Gál István és Nagy Magdolna, Galambost István és Kollátl Mária házasságot kötöttek. n. kerület Szegeti: Kiss Jenő és Szabó Emma, Molnár József és Berta Rozália. Kucsera Attila és Bárányi Anna, Kllvlnyl László János és Paragl Ilona Rozália. Szabó Lajos Antal és Kiss Zsuzsanna, Muskó Pál és Bürgés Rozália, Gonda Antal éa Pataki Margit, Altordal Sándor és Guth Aranka, Patáid István és Tótb Katalin, Lakatoa Antal és Fórra y Zsuzsanna. Tanács Béla éa Veazelka Márta házaaaágoá kötöttek. ITI. kerület Szegeti: Német Tibor István és Rácz Judit, Fülöp István Gábor és Börcsök Ilona, Pásztor Sándor és Lévai Klára házasságot kötöttek. Klzkundorozsma: Varga Mihály és Lajkó Gizella, Veres István és Kakas Emma. Körösi István és Fekete Julianna házasságot kötöttek. zza Mártának Jőzsef, Akién Pál EmUnek és Kószó Honának Berta, Ábrahám Tamásnak és Nagy Ildikó Margitnak Tímea Ildikó, Markovics Ferencnek és Száraz Szilvia Antóniának Ferenc Róbert, Oárgyán Jánosnak és Börcsök Irénnek Róbert, Kovács Tibor Károlynak és Szentpéteri Gizella Máriának Attila Tibor, Gajdos Dezső Lászlónak és Budai Zsuzsannának Noémi Zsuzsanna, Zsótér Istvánnak és Szabados Mária Olgának Gabriella, Borbola István Oyörgynek és Wolszky Annamáriának Péter Ottó, 8oóa Tibor Gézának és Horváth Zsuzsannának Tibor, Ladányi Tamás Gézának és Szabó Máriának Flóra. Slnkó Nándornak és Szögi Eva Zsuzsannának Judit, Guba Antalnak éa Kondász Márgitnak Attila Antal, Vlaslcs György Istvánnak és Jánosi Eva Máriának György Gusztáv, Török Józsefnek és Börcsök Etelka Margitnak Csaba József. Kószó Istvánnak é* Hodján Katalinnak István, Bcke Mátyás Albinnak és Trischler Irénnek Timea, dr. Laczl János Józsefnek és Juhász Hajnalkának Miklós Tibor, Kovács Oyulának és Gyurkovics Anna Erzsébetnek Zoltán. Rajnai Jánosnak és Erdélyi Mária Erzsébetnek Rita Réka, Fürdők Károlynak és Bogyó Mária Ilonának Péter László. Zörgő Jánosnak és Molnár Katalinnak Katalin, Árva Tibornak és Mátó Évának Anita Tünde, Kiss Gergelynek é« Nagy Rozália Máriának Tamás Gábor, Herke Jácint Ferencnek és Edelényl Rozáliának Jácint Gábor, Békési Károlynak és Vlda Katalinnak Krisztián, Földi Ferenc Józsefnek és Ary Julianna Zsuzsannának Gabriella Domonkos Imrének és Szabó Erzsébetnek Gabriella, Nagyberta Albert Józsefnek ós Seres Annának Gábor, Varga Sándor Andrásnak és Puskás Ildikó Máriának Zoltán Tamás, Kovács Dénesnek és Szilágyi Rozáliának nénes Gyula, Jaoső Józsefnek és ördögh Juliannának Péter, Kormos Sándornak és Zslgovlcs Erzsébetnek Anikó Edit, Tanács Istvánnak és Kunszabó Annának István János, Horváth Márton Gábornak és Pásztor Honának Márton Gábor, Babarezl Bélának és Faragó Erzsébet Borbálának Bála Ferenc, Almai Lászlónak és Győrt Honának László Csaba,' Farkas KálmánCOSTINESTICONSTANTA 11 nap hálókocsival, I ágyas szállodai elhelyezés vm. u—ix. 4-ig. MM Ft plusz kóltőpém. L kerület Habők ős Hevesi Mária Gizellának GAEXPRESS TTJA Ság! éS Dták — • . . — — maian xroent. Szeged, Kígyó «L « fc nak és Szabó Erzsébet Juliannának Henriett, Kasza Andrásnak és Szilágyi Róza Máriának Szilvla, Szilágyi László Máténak él Szarka-Kovács Erzsébetnek Cssba, Behán Józsefnek és Baráth Margitnak Róbert, Pintér József, nek és Marton Kornélia Teréziának Kármen, Rigó Mihálynak és Pallagi Izabella Erzsébetnek Anna Bella. Csizmadia Jenőnek és Abrahám-Tandarl Gizellának Emil, Szabó Lajosnak és Szanka Etelkának László, Oroveca Józsefnek és Misik Máriának Beáta nevü gyermekük ezületett. UI. kerület Szeged: Béltekl Sándornak és Kovács Hona Klárának Sándor Árpád, Hlés József Lászlónak és Stumpf Máriának László, Bánkutl Lászlónak és Patlk Klárának László, Lajos Istvánnak és Szabó Etelkának Zoltán, Har. kai Józsefnek és Veres JuUannának Gabriella, Sulyok Ferencnek és Savanya Rozáliának Gábor. Jenel Mihálynak és Fődl Irénnek Mihály István, Fodor Istvánnak és Hődör Zita Agotá nak Krisztina, Horváth-Sebők Józsefnek és Kalocsay Irénnek József, Urbán Sándornak és Király Piroskának Szilvia, Balog Sándornak és Kura Iloná' nak Roland Sándor, Baresány Imrének és Szabó Gizellának Gábor Imre, Beláz Lajosnak és Kemenczel Máriának Krisztián András, Magyar Ferencnek és Török Zsuzsannának Róbert, Urbán Miklósnak és Huszka Mártának Miklós István, Vlrágh Istvánnak és Szabó Piroskának Edit, Kohárl Györgynek és Táblt Katalinnak Nándor, Laikó Jó. zsefnek és Bálint Etelkának József Attila, Halmi Imrének én Trám Rozáliának Agncs. Hel Pálnak és Nagy Matildnak Andrea. Kovács Gézának és Bálint Annának Zoltán nevü gyermekük született. HALALOZAfl L kerület Szeged: Sári Józscíné Belgrás Erzsébet, Tóth Imre, Caamangó Mlhályné Batancs Etelka. Jámbor Gyuláné Bócslk Mária Gogolyák Rudolf, Dankó Samuelné Vass Margit, Bálint Ferenoné Komlósi Ilona, Kertéss Gyula, Tápal Mlhályné Németh Anna, Lovas Mlhályné Molnár Rozália, Nagy Láazlóné Szabó Lídia, Varga Istvánná Vldács Katalin, Kis Kálmánné Baráth Erzsébet, HoUó Pálné Bajus Mária, Bajnóezl Ferenc meghalt. n. kerülőt ••eged: Szatmári Pál meghalt. m. kerület Szeged: Lázár Béla Jánosné Kiss Hona, Blinszkt Dánielné Márta Ida, Horváth Imre, Vastag István, Török Jánosné Barta Veronika, Csókásl György, Goda Vincéné Batancs Anna. Pálinkás Jánosné V(g Etel. Szögi Antalné Jambrlk Piroska Varga Istvánné Dömsödi Mária', Mostoha Antal, Kolter Józsefné Schmidt Irén, Veres Mihály, Hajnal Pál, Oera Andrásné Ábrahám Mária, Katona Jánoi, Benke Imréné Hárl Etelka Fülöp Mihály, Rácz Károlyné, Dudás Hona meghalt. KUknndorozsma: Nógrádi J6zseHió Darida Murin. Karga BeNbP OKgiiatt, kerékpárköpenyt, nagy nyomású tömlőt és más gumiipari terméket állítottunk elő. Érthető, hogy amint a termelés kulcsrészlegén újabb nagy kapacitású gépekre volt szükség, ismét a kijevi gyárhoz fordultak. Már csak azért is, mert a szovjet gépek sokkal kevesebbe kerülnek, mint a nyugatiak. íly módon a vállalat jelentős mennyiségű valutát takarít meg, mégis növelheti a gumikeverék termelését, a nyíregyházi gyárban 30, a szegediben 20 százalékkal Ez év végén a váci gumigyárba is érkezik egy ilyen nagy teljesítményű gép. A Taurus gyár más szovjet gyáraktól is vásárolt gépeket az utóbbi években. A tambovi és a jaroszlávi gépgyártól például mintegy 70 millió forint értékű vulkaOtzálógépet. Mivel az állam támogatja az elavult gépek cseréjét, ha az új gépeket szocialista országokból szerzik be, a Taurusnak 55 millió forintot nyújtanak ebben az évben. Lehetőség nyílik arra, hogy év végéig a Szovjetunióból még félmillió rubel értékű gépet vásároljanak azonkívül, hogy 300 ezer rubel értékű gépet a Német Demokratikus Köztársaságból, 400 ezer rubel értékűt Csehszlovákiából rendelnek. Az ötödik ötéves terv idején még inkább kiszélesítik gazdasági, kereskedelmi kapcsolatalkat a szovjet gyárakkal, a szükséges gépek zömét a Szovjetunióból szerzik be. Ugyanakkor a Taurus egyes termékeinek, mint a mélyfúró és nagy nyomású tömlőknek, légrugóknak zömét a Szovjetunióba exportálja. Főleg olyan termékeket, amelyek gyártására a Szovjetunióban kevésbé rendezkedtek be. A szocialista gazdasági Integráció keretében a Taurus mélyfúró tömlőből, szénbányászati injektálótömlőből, hidraulikatömlőből, istállószőnyegből és légrugóból kielégíti a szocialista országok igényét. Szocialista exportja-Importja az 1975. évi 1920 millió forintról 1980ra 4800 millió forintra növekszik. A Taurus, a világ mélyfúró tömlő termelésének 40 százalékát, a világ kempingcikk termelésének 15 százalékét adja, s légrugók, szénbányászati tömlők termelésében te számottevő, a világviszonylatban Is jelentós vállalatok közé tartozik. Eső után a kisteleki határban Az eső okozta utcai tavak eltűntek, a határban a földutak járhatóvá váltak, s Ittott már porol te a homok, de a víz okozta gondok a mezőgazdaságban megmaradtak. A dolgok neheze ezután következik, mert kl kell gazdálkodni az elemi csapás okozta károkat. Az életet a rendes kerékvágásba kell terelni. Mi a helyzet a termelőszövetkezetekben? Erről érdeklődtünk Kisteleken. Üj Élet Tsz. A belvízkárról Szabó József, a termelőszövetkezet elnöke beszél: — Eddig minden energiánkkal arra törekedtünk, hogy mentsük a menthetőt. Sikerült befejeznünk az aratást, de gondjaink egy cseppet sem csökkentek. A vizet sok helyről már leeresztettük, de hogy ezután mi lesz, az nemcsak rajtunk áll. Ezt az elemi csapást már nem lehet „kigazdálkodni", hiszen az összeg, amely a veszteséget mutatja, 11,5 millió forint körül van. Sajnos, a kárösszeg megállapítása óta a helyzet csak rosszabbodott, mert az esőzés utána sem szünetelt. Konkrétan kifejezve az értékek megoszlását: a terméshozam kiesése 8 millió 645 ezer forint, a telepítésben okozott kár értékepedig 2 millió 678 ezer forint. Nem kapjuk meg a tervezett mennyiséget az abraktakarményból sem, és ezt az állatok megsínylik. A lucernatablóinkat másodszor nem te tudjuk lekaszálni, Jelentős terület még most is víz alatt áll, amiből mór takarmány nem lesz, A főagronómus a víz romboló munkáját ecseteli: — El kell rendelnünk a talajvizsgálatot, mert egyszerűen csak lepereg a szőlőszem és megfonnyad a veszsző. — Közben mutatja az elnöknek a szemléltetőanyagot, Keserűen folytatja: — Elrothadt a gyökere. Magyar—Szovjet Barátság Tsz: — A zöldségtermesztésben majdnem totális veszteségért bennünket — kezdte a tájékoztatóját Jarahek Károly elnök. — Az összes paprik*földfinket, amelybe 40 hektár lÜJszss^a) JtKádáF-Britomin* 27 hektár fehérpaprika-palántát ültettünk, elborította a vlz. Nem lett belőle semmi. Hetven százaléka tönkrement a 27 hektárnyi káposztának is. Rendkívül nehéz időket élünk most a víz miatt. A téeszünket ez a veszteség érzékenyen érinti, hiszen a betervezett összeg növénytermesztésből nem jön be a kasszába. Az Állami Biztosító értékelése szerint területünkön — belértve a pillangósokat Is — összesen 8 millió forint a hozamkiesés. — Megpróbáljuk a lehetőségeinkhez mérten, enyhíteni a gondokat — kapcsolódott a beszélgetésbe Boros Berta üzemgazdász. — Munkaerőátcsoportosítást rendeltünk el, jelenleg a gyalogmunkásainkat és a gépeinket kölcsönadtuk. Sikerült megmentenünk 33 hektár szőlőt, és az állattenyésztésből próbálunk még valamit behozni a károkból. Másfél millió forint nyereségre számítunk • pecsenyeliba-állományból, amelyet ezután tovább növelünk. Jelentős veszteség érte a termelőszövetkezeteket, azokon keresztül a tagságot. Nem lehet még csak megközelítően sem felmérni, menynyi pusztulást okozhatott a rendkívüli Időjárás a háztáji gazdaságokban. Honnan várható segítség? — Van egy olyan mondás, „segíts magadon, az isten te megsegít". Ez esetben nem a „fönti" segítségre gondolok, mert ha arra várunk, mindannyiunknak felkopik az álla, hanem a takarékos, észszerű gazdálkodásra — mondja az elnök. —• Minden menthető fillér megbecsülésére, mert a téeszek csak így tudnak kilábalni ebből a veszteségből, ha számítanak a tagság odaadó, megértő munkájára, és a dolgozók pedig biznak a vezetők elképzeléseiben, mert a nemtörődömséggel, a közösségi érdek háttérbe szárításával mindenki maga alatt vághatja a fát, önvizsgálatot kell végeznie tagnak, vezetőnek egyaránt, hogy megtett-e mindent a közösség érdekéért, mert talpra állni csak együttes erővel lehet. Ma jogos TUbqt