Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

Péntek, 1975. augusztus IS. 3 RÁDIÓJELEK Tüntetések, ni BREZSNYEV FOGADTA AZ AMERIKAI KÉPVISELŐKET Leonyid Brezsnyev csütörtökön Jaltában fogadta az Egyesült Államok kongreszszpsa képviselőházának Szovjetunióbein tartózkodó delegációját. Brezsnyev és az amerikai képviselők őszinte légkörű beszélgetésükben a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit érintették, és foglalkoztak néhány nemzetközi problémával. DOLGOZIK A LESZERELÉSI BIZOTTSÁG Genfben csütörtökön folytatta munkáját a leszerelési bizottság. A résztvevők főleg a környezet és a légkör katonai vagy egyéb célokra történő kóros felhasználósa eltiltásával kapcsolatos nemzetközi egyezmény kidolgozásával összefüggő kérdésekkel foglalkoztak. Az egyezmény megkötéséről szóló döntést a Szovjetunió javaslatára fogadták el az ENSZközgyűlés XXIX. ülésszakán, amely megbízta a leszerelési bizottságot az okmány szövegének egyeztetésével. A bizottság számos tagja felszólalásában hangsúlyozta a szovjet kezdeményezés jelentőségét és az egyezmény megkötésének Időszerűségét. BUDAPESTRE ÉRKEZETT DR. FARUK KHADUMI ASSZAD A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívósára csütörtökön Budapestre érkezett dr. Faruk Khadumi Asszad, a Palesztin Felszabad ítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja, a szervezet politikai osztályának vezetője. A palesztin vezetőt a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Béla alelnök, a HNF Országos Tanácsának titkára fogtadta. Ott volt Abdul Rahim Abou Jayab, a PFSZ vb budapesti irodájának vezetője: 1ASÖNCZI PÁL TÁVIRATA Az Elnöki Tanács elnöke, I .osonczi Pál, táviratban üdvözölte Marién M'Gouablt, a Kongói Népi Köztársaság elnökét, az ország függetlenné válásának 15. évfordulója, a Kongói Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. UJABB MEGÁLLAPODÁS KÜSZÖBÉN Nyugati hírügynökségek, izraeli diplomáciai források csütörtöki közlésére hivatkozva, azt jelentették, hogy Egyiptom és Izrael megegyezésre jutott az újabb katonai megállapodásukkal kapcsolatos összes főbb kérdésekben, és már csak az egyezmény kisebb jelentőségű pontjai várnak rendezésre. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter valószínűleg jövő szerdán kezdi meg újabb diplomáciai „ingázását" a térségben. Az egyik rendezésre váró probléma az, hogy ki kezelje a radarállomásokat a stratégiai fontosságú Mitla- és Giddi-hágóknál a Sínal-félszigcten. KÉSIK A MARS-PROGRAM Szerdán legkevesebb további tíz nappal elhalasztották a Viking nevű amerikai Mars-szonda felbocsátását, amelyet eredetileg hétfőre terveztek. Az űrszondán észlelt újabb műszaki hibák szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy az űrhajó 1076. július 4-én, az Egyesült Államok függetlensége kikiáltásának 200. évfordulóján leszállhat a Marsra. KISSINGER KIHALLGATÁSA A washingtoni szenátusnak a CIA ügyeit vizsgáló bizottsága a héten Kissinger külügyminisztert is kihallgatta a titkosszolgálat 1970-es chilei szerepével kapcsolatban. Kissinger tagadta, hogy amerikai kormányszerveknek bármilyen tervük lett volna Allende chilei elnök 1970-es hivatalba lépésének megakadályoeására. Politikai megbeszélések sorozata Portugáliában # Lisszabon (MTI, AFP, UPI, Reuter) Carvalho tábornok elnökletével szerdán Lisszabonban tíz órán át tanácskozott mintegy 60 operatív katonai parancsnok, köztük a katonai körzetek főnökei. Egy szóvivő közlése szerint egyetértettek a politikai helyzet és az ország jövőjének értékelésében. Véleményüket Carvalho tábornok közvetíti a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) direktóriumának, amelynek Goncalvesen és Gomesen kívül maga is tagi a. A COPCON főnökének vezetésével megtartott tanácskozáson megvitattak egy politikai programtervezetet, amelyet a COPCON tisztjeinek egy része állított össze — láthatóan „ultrabalos" szellemben. A dokumentum szerkesztői azzal vádolták meg a Portugál Kommunista Pártot, hogy ellenőrzése aló akarta vonni az államapparátust. A COPCON tisztjeinek dokumentumát támogatásáról biztosította két szélsőbaloldali csoportosulás. * Az Avente, a Portugál Kommunista Párt lapja csütörtöki számában leszögezi: „egyetlen politikai erő sem mentes a hibáktól, köztük a PKP sem áll bírálat felett. De arcátlanul azt állítani — mint ezt a szocialista vezetők teszik —, hogy a PKP „diktatúrát akar bevezetni", „manipulálja az MFA-t és a tömegtájékoztatási szerveket" olyan aljas rágalom, amely a reakció malmára hajtja a vizet. A kommunis taellenesség fegyverével meg akarják osztani az MF'A-t, lejáratni legtapasztaltabb vezetőit, akik a legodaadóbb hívei a népnek. A világosan antikommunista ihletésű Antunes-dokumentum és a katonai egységeknél tapasztalható „tisztogatás balra" jól mutatja a szocialista vezetők MFA-ellenes aknamunkáját. * "... Csütörtökön éjszaka az észak-portugáliai Arcos de Valdevez városban a felheccelt tömeg megtámadta, és felgyújtotta a kommunista párt ottani szervezetének székházát. A helyszínen levő rendőrök és a nemzeti gárdisták nem tudták feloszlatni a heti vásárra a városba érkezett parasztokból álló tömegeé, amely megakadályozta azt is. hogy a tűzoltók megközelíthessék az égő épületet. * Costa Gomes portugál köztársasági elnök csütörtökön a Belem-palotában fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Part főtitkárát. Megbeszélésüket a köztársasági elnök kezdeményezte: részleteket nem közöltek. síÁtadták Costa Gomes elnöknek az Antunes-dokumentum ügyében az északi katonai körzetben megtartott szavazás eredményét. E szerint — jelenti a UPI — a szavazásban részt vett katonák 65 százaléka támogatta, 30 százaléka ellenezte a dokumentumot, míg 5 százalékuk tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Csütörtökön kitudódott: Costa Gomes elnök szerdán arra kérte Mario Soarest, a szocialista párt főtitkárát, hogy ne tartsák meg azt a nagygyűlést, amelyet a szocialista párt csütörtökre hirdetett meg Lisszabonba. Az elnök felhívta Soares figyelmét arra, hogy a gyűlés erőszakos akciókba torkolhat. Soares visszautasította a köztársasági elnök kérésének teljesítését. Costa Gomes portugál köztársasági elnök csütörtökön este tanácskozásra az elnöki palotába kérette Vasco Goncalves miniszterelnököt és a legfelsőbb forradalmi tanács több más tagját. A rendkívüli megbeszélés napirendjét nem közölték. Közben a szocialista párt felhívására néhány ezer ember gyűlt össze Lisszabon belvárosában, majd menetben az elnöki palota felé indult, követelve — a szocialista párt politikájának megfelelően — a miniszterelnök lemondását. II KGST és a nagyvilág Moszkvában aláírták a KGST és Mexikó együttműködéséről a megállapodást, mint lapunk tegnapi számában jelentettük. Júliusban hasonló egyezmény jött létre a KGST és Irak között, korábban pedig Finnország kötött megállapodást a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetével. Korunk gazdasági életét kétségkívül az integrációk jellemzik. Még jó hiszemű kapitalista szemleírók is gyakran abba a hibába esnek, hogy kellő tájékozottság nélkül, elhamarkodottan úgy tüntetik fel a KGST-t, mintha az kizárólag a szocialista államok gazdasági érdekeit szolgálná, s elzárkóznék más társulások vagy egyes országok együttműködési szándéka elől. Nos, a valóság egészen más. Mint a szerdán aláírt megállapodás és a korábbi, hasonló egyezmények is bizonyítják, a szocialista országok gazdasági szervezete igenis hajlandó az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés minden formájára. Ezt az elvet Helsinkiben, az európai biztonsági konferencián valamennyi szocialista államférfi nyomatékosan aláhúzta, s ezt igazolja a KGST sok éves gyakorlata is. Vegyük például a KGST és az ENSZ tekintélyes európai gazdasági szerve, az Európai Gazdasági Bizottság kapcsolatát. Az EGB áprilisi, 30. ülésszakán tanácskozási joggal ruházta fel a KGST-t. Joggal: az együttműködés ugyanis már hoszszabb múltra tekint vissza. Evek óta létrejött például a két szervezet között a statisztikai évkönyvek cseréje. Kijuttatják az EGB-nek a KGST állandó külkereskedelmi bizottságában kidolgozott szabványokat tartalmazó dokumentumokat. A KGSTtitkárság képviselteti magát az EGB villamos energia bizottságának és munkaszerveinek a munkájában, s részt vesz a kelet- és nyugat-európai energiarendszerek egyesítésének célszerűségét kutató tevékenységben. Rendkívül . nagy gondot fordít a szocialista gazdasági integráció a környezetvédelmi teendőkkel összefüggő kérdésekre. Erre utal a szervezet 27. ülésszakán hozott határozat is, amely az érdekelt országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre tett javaslatot a tagországoknak. Hasonló gyümölcsöző kapcsolat körvonalai bontakoznak ki a vízgazdálkodásban. Közösen készül egy vízgazdálkodási kifejezéseket tartalmazó szótár, amely a konkrét együttműködés alapjául szolgál majd. r Az utóbbi időben elmélyült a KGST és az EGB kapcsolata a közlekedés témakörében. Előirányoztak például közös munkákat a vasúti gördülőállomány fő részeinek és alkatrészeinek szabványosításában, a vasúti közlekedés meggyorsításában a nemzetközi autópályák fejlesztésében, a közúti közlekedés biztonságának növelésében. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a KNDK vezetőihez KIM ÍR SZEN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének; KIM ÍR elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsa elnökének; PHENJAN. Kedves Elvtársak! A japán gyarmati iga alóli felszabadulás 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a szocializmust építő egész magyar nép nettében elvtársi üdvözletünket, baráti jókívánságainkat küldjük Önöknek, és önökön keresztül a testvéri koreai népnek. A történelmi évforduló alkalmából további sok sikert kívánunk önöknek a szocialista építőmunkában és abban az igazságos harcban, amelyet hazájuk békés, külső beavatkozás nélkül történő egyesítéséért folytatnak. Budapest, 1975. augusztus 15. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. M

a harminc esztendeje, 1945. augusztus 15-én a szovjet csapatok és a velük együtt hősiesen küzdő koreai partizánok befejezték a Koreai-félsziget északi részének felszabadítását, véget vetettek Koreában a 36 éves japán gyarmati uralomnak. A „hajnali harmat országának" eme felében a tehetséges és munkaszerető nép előtt megnyitotta az új élet útját. A fel. szabadulásnak ezt a napját a három évvel később megalakult Koreai Népi Demok. ratikus Köztársaság nemzeti ünnepé nyilvánította, amelyen a nép hálával emlékezik meg a másfél évtizedes ellenállási mozgalom és a testvéri segítséget nyújtott szovjet hadsereg közös győzelméről. A déli' országrészbon azonban, ahová amerikai csapatok vonultak be — és megszállókként mindmái"* ott-tartózkodnak — a mai napot csak titokban ünnepelhetik az emberek. Az amerikaiak megakadályozták az ország békés egyesítését, s diktatórikus bábrendszereket ültettek a nép nyakára. Felbújtásukra Li Szin Man diktátor 1950 nyarán megtámadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, s három évig dúlt a kegyetlen háború Korea földjén. A harcok fegyverszünettel végződtek, amely az amerikai imperialisták és déli kiszolgálóik vereségével vojt egyenlő. A két háború romjain kezdődött a szocialista építőmunka a KNDK-ban. A Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével a Koreai Munkapárt vezette nép hatalmas sikereket ért el. Tizenhétszeresére emelkedett a nemzeti jövedelem a. múlt 30 év alatt. A- félgyarmati gazdaságú országot szocialista ipari-agrár- országgá változtatta a nép áldozatos alkotómunkája. A népi Korea ma Japán után Ázsia egyik legfejlettebb ipari országa. Per Athénban # Athén (DPA, AP. AFP) Csütörtökön folytatódott a görög katonai junta húsz legmagasabb rangú vezetőjének pere. A napirenden a négy fővádlottnak — Papadopulosznak, a junta hat éven keresztül volt vezetőjének, Pattalpsu és Makarezosz volt miniszterelnök-helyetteseknek, valamint Joannidesznek, a görög katonai rendőrség volt főnökének kihallgatása szerepelt. A vádlottak azonban nem voltak hajlandók válaszolni a biro kérdéseire, sőt Joannidesz azt is kijelentette, hogy „büszke a forradalomban való részvételére". A bíróság elnöke kény tel Wi volt felvilágosítani a junta „erős emberét", hogy nem „forradalom", hanem hazaárulás és lázadás vádjával állítottak bíróság elé. A tárgyalást a többi vádlott kihallgatásával szombaton folytatják. Tóth Béla: 78. Meghozzák az ételt, amelyről megállapítjuk, hogy 1. egy cseppet sem nagyobb, mint a szomszéd asztalnál ülő törzsvendég hangos szóval kért kis adagja; 2. az igazi szegedi halpaprikás szentháromságából a mi adagunkban sajátságosan csak a polyká reprezentálja a vízi világot (a légi világ legyek alakjában tetemes számú képviselővel rendelkezik), míg a szomszéd kis adagjában nagyítóval sem találhat a kutató egyebet, mint kecsegét; 3. a halpaprikás, amelyet itt kaptunk a Beadeckerben, nemhogy csillagot, de keresztet, sőt a mérget jelentő halálfőt érdemelne ki. Mi, akik a vidéki szemével nézzük a dolgokat — úgy gondoljuk, hogy talán nem értünk hozzá, de miután még enni vágyunk, rendelünk egy túróscsuszát is. Ég a pokol a maró paprikástól, s ezt a tűzvészt oltani keH: fél liter bor jön hát, csöves-vízzel — szódával. Amit pedig túróscsusza címén elibénk tesznek, az valami leírhatatlan borzalom-csendélet. Rágós, kovászos, savanyú és hideg tésztadarabok, sávós túrópacnikkal, oldott-mész tejfellel és vizezett öreg kenyérhéj-tepertővel. Magyar konyha, a világ minden konyhájának királynője, ez a tiszaparti korcsma-konyha detronizált téged! Csendes aggodalommal, nem lesznek-é zavarok az emésztés körül, zörgünk a poháron: fizetni! A tulajdonosnő jő. Köténye felett, az ővéből lógó spárgán palatábla és egy grifli. Bemondjuk, amink volt: — Halpaprikás. — Harminc forint! — Nem sok? — kérdjük ijedten. Eridj az anyádhoz, ott majd olcsóbb lesz! — volt az udvarias válasz. — Túróscsusza. — Húsz forint! Nem merünk szólni, mert félünk a tiszaparti ékesszólástól. — Fél liter bor. — Tizenöt forint! — Szóda. — Forint húsz! A tiszaparii Brünhilda összead és kihoz hetvenhét forintot, azaz, százhetvenhét koronát. Hiába magyarázzuk, hogy a végösszeg ezek mellett a horribilis árak mellett is csak hatvanhat forint húsz krajcár, vagyis százharminckettő korpna 40 fillér, a tiszaparti Libussza röviden, de velősen elküld bennünket egy más helyre, ahol nem valószínű, hogy halpaprikást kapunk. * Megjelent az ÜJ TORONTÁL, 1920. március 23-án. Ki a felelős a háborúért? Bécs, március 28. Vilmos excsászár környezetének egyik tagja legnap Bécsbe érkezett, s innen tovább utazott Olaszországba. A excsászár bizalmasa a következőket mondotta: A császárt a legnagyobb mértékben sérti és bántja, hogy az entente bíróság elé akarja állítani. Most már azonban ebbe is beletörődött és fokozott buzgalommal dolgozik visszaemlékezésein, amelyek segítségével be akarja bizonyítani, hogy nem ő és nem a német nép, hanem Oroszország és a kis Balkán államok idézték elő a háborút. Ha tárgyalásra kerül a sor, akkor Vilmos császár is megszólal és szenzációs leleplezésekkel fog szolgálni. A betiltott DÉLMAGYARORSZÁG helyett megjelent a SZEGED, 1920. augusztus 26-án, a régi hangján beszél: A botbüntetés a nemzetgyűlés előtt. Ma kezdték tárgyalni a javaslatot. Egyheti szünet után a nemzetgyűlés ma folytatja munkáját. Az ülésen sorra kerül a vagyon, a személyiség és az erkölcs hathatósabb védelme ügyében előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása, melynek Somogyi István az előadója és amely törvényjavaslatban a büntetések kiszabásánál a botbüntetés is szerepel. Somogyi István bizottsági előadó ismerteti a javaslatot. A javaslat csak a viszonyok nyomása alatt készült és tartama egy esztendő. Itt kiváltképpen drasztikus rendszabályokkal, a botbüntetésekkel találkozunk. Senkinek azonban nem jut eszébe, hogy a büntetőjogi rendszerünkbe beillesszünk egy olyan büntetési nemet, amelynek a modern joggal nincs helye. Nekünk az volt a múltban a fő hibánk, hogy mindig műveltebbek. felvilágosultabbak. liberálisabbak akartunk lenni, mint azok az államok, amelyekben a liberálizmus megszületett. Svédországban 1864-ben hozták be a botbüntetést, Dániában még ma is megvan. A kormánynak radikális rendszabályokkal kell a gazt kiirtani. (Folytatjuk.) /