Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

Péntek, 1975. augusztus IS. 3 RÁDIÓJELEK Tüntetések, ni BREZSNYEV FOGADTA AZ AMERIKAI KÉPVISELŐKET Leonyid Brezsnyev csü­törtökön Jaltában fogadta az Egyesült Államok kongresz­szpsa képviselőházának Szovjetunióbein tartózkodó delegációját. Brezsnyev és az amerikai képviselők őszinte légkörű beszélgetésükben a szovjet—amerikai kapcsola­tok kérdéseit érintették, és foglalkoztak néhány nemzet­közi problémával. DOLGOZIK A LESZERELÉSI BIZOTTSÁG Genfben csütörtökön foly­tatta munkáját a leszerelési bizottság. A résztvevők fő­leg a környezet és a légkör katonai vagy egyéb célokra történő kóros felhasználósa eltiltásával kapcsolatos nem­zetközi egyezmény kidolgo­zásával összefüggő kérdések­kel foglalkoztak. Az egyez­mény megkötéséről szóló döntést a Szovjetunió javas­latára fogadták el az ENSZ­közgyűlés XXIX. üléssza­kán, amely megbízta a lesze­relési bizottságot az okmány szövegének egyeztetésével. A bizottság számos tagja fel­szólalásában hangsúlyozta a szovjet kezdeményezés jelen­tőségét és az egyezmény megkötésének Időszerűségét. BUDAPESTRE ÉRKEZETT DR. FARUK KHADUMI ASSZAD A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívósára csü­törtökön Budapestre érkezett dr. Faruk Khadumi Asszad, a Palesztin Felszabad ítási Szervezet végrehajtó bizott­ságának tagja, a szervezet politikai osztályának vezető­je. A palesztin vezetőt a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Béla alelnök, a HNF Országos Tanácsának titká­ra fogtadta. Ott volt Abdul Rahim Abou Jayab, a PFSZ vb budapesti irodájának ve­zetője: 1ASÖNCZI PÁL TÁVIRATA Az Elnöki Tanács elnöke, I .osonczi Pál, táviratban üd­vözölte Marién M'Gouablt, a Kongói Népi Köztársaság el­nökét, az ország függetlenné válásának 15. évfordulója, a Kongói Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. UJABB MEGÁLLAPODÁS KÜSZÖBÉN Nyugati hírügynökségek, izraeli diplomáciai források csütörtöki közlésére hivat­kozva, azt jelentették, hogy Egyiptom és Izrael megegye­zésre jutott az újabb katonai megállapodásukkal kapcsola­tos összes főbb kérdésekben, és már csak az egyezmény kisebb jelentőségű pontjai várnak rendezésre. Henry Kissinger amerikai külügy­miniszter valószínűleg jövő szerdán kezdi meg újabb diplomáciai „ingázását" a térségben. Az egyik rende­zésre váró probléma az, hogy ki kezelje a radarállo­másokat a stratégiai fontos­ságú Mitla- és Giddi-hágók­nál a Sínal-félszigcten. KÉSIK A MARS-PROGRAM Szerdán legkevesebb to­vábbi tíz nappal elhalasztot­ták a Viking nevű amerikai Mars-szonda felbocsátását, amelyet eredetileg hétfőre terveztek. Az űrszondán ész­lelt újabb műszaki hibák szertefoszlatták azokat a re­ményeket, hogy az űrhajó 1076. július 4-én, az Egye­sült Államok függetlensége kikiáltásának 200. évfordu­lóján leszállhat a Marsra. KISSINGER KIHALLGATÁSA A washingtoni szenátusnak a CIA ügyeit vizsgáló bizott­sága a héten Kissinger kül­ügyminisztert is kihallgatta a titkosszolgálat 1970-es chi­lei szerepével kapcsolatban. Kissinger tagadta, hogy ame­rikai kormányszerveknek bármilyen tervük lett volna Allende chilei elnök 1970-es hivatalba lépésének megaka­dályoeására. Politikai megbeszélések sorozata Portugáliában # Lisszabon (MTI, AFP, UPI, Reuter) Carvalho tábornok elnök­letével szerdán Lisszabon­ban tíz órán át tanácskozott mintegy 60 operatív katonai parancsnok, köztük a kato­nai körzetek főnökei. Egy szóvivő közlése szerint egyetértettek a politikai helyzet és az ország jövőjé­nek értékelésében. Vélemé­nyüket Carvalho tábornok közvetíti a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) direktóri­umának, amelynek Goncal­vesen és Gomesen kívül ma­ga is tagi a. A COPCON főnökének ve­zetésével megtartott tanács­kozáson megvitattak egy politikai programtervezetet, amelyet a COPCON tisztjei­nek egy része állított össze — láthatóan „ultrabalos" szellemben. A dokumentum szerkesztői azzal vádolták meg a Portugál Kommunis­ta Pártot, hogy ellenőrzése aló akarta vonni az állam­apparátust. A COPCON tisztjeinek dokumentumát támogatásáról biztosította két szélsőbaloldali csoporto­sulás. * Az Avente, a Portugál Kommunista Párt lapja csü­törtöki számában leszögezi: „egyetlen politikai erő sem mentes a hibáktól, köztük a PKP sem áll bírálat felett. De arcátlanul azt állítani — mint ezt a szocialista veze­tők teszik —, hogy a PKP „diktatúrát akar bevezetni", „manipulálja az MFA-t és a tömegtájékoztatási szerve­ket" olyan aljas rágalom, amely a reakció malmára hajtja a vizet. A kommunis taellenesség fegyverével meg akarják osztani az MF'A-t, lejáratni legtapasz­taltabb vezetőit, akik a leg­odaadóbb hívei a népnek. A világosan antikommunista ihletésű Antunes-dokumen­tum és a katonai egységek­nél tapasztalható „tisztoga­tás balra" jól mutatja a szo­cialista vezetők MFA-ellenes aknamunkáját. * "... Csütörtökön éjszaka az észak-portugáliai Arcos de Valdevez városban a felhec­celt tömeg megtámadta, és felgyújtotta a kommunista párt ottani szervezetének székházát. A helyszínen levő rendőrök és a nemzeti gár­disták nem tudták feloszlat­ni a heti vásárra a városba érkezett parasztokból álló tömegeé, amely megakadá­lyozta azt is. hogy a tűzol­tók megközelíthessék az égő épületet. * Costa Gomes portugál köztársasági elnök csütörtö­kön a Belem-palotában fo­gadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Part főtitkárát. Megbeszélésüket a köztársasági elnök kezde­ményezte: részleteket nem közöltek. sí­Átadták Costa Gomes el­nöknek az Antunes-doku­mentum ügyében az északi katonai körzetben megtar­tott szavazás eredményét. E szerint — jelenti a UPI — a szavazásban részt vett ka­tonák 65 százaléka támogat­ta, 30 százaléka ellenezte a dokumentumot, míg 5 száza­lékuk tartózkodott a véle­ménynyilvánítástól. Csütörtökön kitudódott: Costa Gomes elnök szerdán arra kérte Mario Soarest, a szocialista párt főtitkárát, hogy ne tartsák meg azt a nagygyűlést, amelyet a szo­cialista párt csütörtökre hir­detett meg Lisszabonba. Az elnök felhívta Soares figyel­mét arra, hogy a gyűlés erő­szakos akciókba torkolhat. Soares visszautasította a köztársasági elnök kérésé­nek teljesítését. Costa Gomes portugál köz­társasági elnök csütörtökön este tanácskozásra az elnöki palotába kérette Vasco Gon­calves miniszterelnököt és a legfelsőbb forradalmi ta­nács több más tagját. A rendkívüli megbeszélés napi­rendjét nem közölték. Közben a szocialista párt felhívására néhány ezer em­ber gyűlt össze Lisszabon belvárosában, majd menet­ben az elnöki palota felé indult, követelve — a szo­cialista párt politikájának megfelelően — a miniszter­elnök lemondását. II KGST és a nagyvilág Moszkvában aláírták a KGST és Mexikó együttmű­ködéséről a megállapodást, mint lapunk tegnapi számá­ban jelentettük. Júliusban hasonló egyezmény jött lét­re a KGST és Irak között, korábban pedig Finnország kötött megállapodást a szocialista országok gazdasá­gi együttműködési szerveze­tével. Korunk gazdasági életét kétségkívül az integrációk jellemzik. Még jó hiszemű kapitalista szemleírók is gyakran abba a hibába es­nek, hogy kellő tájékozottság nélkül, elhamarkodottan úgy tüntetik fel a KGST-t, mintha az kizárólag a szocia­lista államok gazdasági ér­dekeit szolgálná, s elzárkóz­nék más társulások vagy egyes országok együttműkö­dési szándéka elől. Nos, a valóság egészen más. Mint a szerdán aláírt megállapodás és a korábbi, hasonló egyezmények is bi­zonyítják, a szocialista or­szágok gazdasági szervezete igenis hajlandó az egyenjo­gúságon és a kölcsönös elő­nyökön alapuló együttmű­ködés minden formájára. Ezt az elvet Helsinkiben, az európai biztonsági konferen­cián valamennyi szocialista államférfi nyomatékosan aláhúzta, s ezt igazolja a KGST sok éves gyakorlata is. Vegyük például a KGST és az ENSZ tekintélyes euró­pai gazdasági szerve, az Európai Gazdasági Bizottság kapcsolatát. Az EGB áprili­si, 30. ülésszakán tanácsko­zási joggal ruházta fel a KGST-t. Joggal: az együtt­működés ugyanis már hosz­szabb múltra tekint vissza. Evek óta létrejött például a két szervezet között a sta­tisztikai évkönyvek cseréje. Kijuttatják az EGB-nek a KGST állandó külkereske­delmi bizottságában kidolgo­zott szabványokat tartalmazó dokumentumokat. A KGST­titkárság képviselteti magát az EGB villamos energia bi­zottságának és munkaszer­veinek a munkájában, s részt vesz a kelet- és nyugat-euró­pai energiarendszerek egye­sítésének célszerűségét ku­tató tevékenységben. Rendkívül . nagy gondot fordít a szocialista gazdasági integráció a környezetvédel­mi teendőkkel összefüggő kérdésekre. Erre utal a szer­vezet 27. ülésszakán hozott határozat is, amely az érde­kelt országokkal és nemzet­közi szervezetekkel való együttműködésre tett javas­latot a tagországoknak. Ha­sonló gyümölcsöző kapcsolat körvonalai bontakoznak ki a vízgazdálkodásban. Közösen készül egy vízgazdálkodási kifejezéseket tartalmazó szótár, amely a konkrét együttműködés alapjául szol­gál majd. r Az utóbbi időben elmé­lyült a KGST és az EGB kapcsolata a közlekedés té­makörében. Előirányoztak például közös munkákat a vasúti gördülőállomány fő ré­szeinek és alkatrészeinek szabványosításában, a vasúti közlekedés meggyorsításában a nemzetközi autópályák fej­lesztésében, a közúti közle­kedés biztonságának növelé­sében. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a KNDK vezetőihez KIM ÍR SZEN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének; KIM ÍR elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsa elnökének; PHENJAN. Kedves Elvtársak! A japán gyarmati iga alóli felszabadulás 30. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a szocializmust építő egész magyar nép netté­ben elvtársi üdvözletünket, baráti jókívánságainkat küldjük Önöknek, és önökön keresztül a testvéri koreai népnek. A történelmi évforduló alkalmából további sok sikert kívánunk önöknek a szocialista építőmunkában és abban az igazságos harcban, amelyet hazájuk békés, külső beavatko­zás nélkül történő egyesítéséért folytatnak. Budapest, 1975. augusztus 15. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. M a harminc esztendeje, 1945. augusztus 15-én a szovjet csapatok és a velük együtt hősiesen küz­dő koreai partizánok befe­jezték a Koreai-félsziget északi részének felszabadí­tását, véget vetettek Koreá­ban a 36 éves japán gyar­mati uralomnak. A „hajna­li harmat országának" eme felében a tehetséges és mun­kaszerető nép előtt megnyi­totta az új élet útját. A fel. szabadulásnak ezt a napját a három évvel később meg­alakult Koreai Népi Demok. ratikus Köztársaság nemzeti ünnepé nyilvánította, ame­lyen a nép hálával emléke­zik meg a másfél évtizedes ellenállási mozgalom és a testvéri segítséget nyújtott szovjet hadsereg közös győ­zelméről. A déli' országrészbon azonban, ahová amerikai csapatok vonultak be — és megszállókként mindmái"* ott-tartózkodnak — a mai napot csak titokban ünne­pelhetik az emberek. Az amerikaiak megakadályozták az ország békés egyesítését, s diktatórikus bábrendszere­ket ültettek a nép nyakára. Felbújtásukra Li Szin Man diktátor 1950 nyarán megtá­madta a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot, s három évig dúlt a kegyet­len háború Korea földjén. A harcok fegyverszünettel végződtek, amely az ameri­kai imperialisták és déli kiszolgálóik vereségével vojt egyenlő. A két háború romjain kez­dődött a szocialista építő­munka a KNDK-ban. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország segítségével a Koreai Munkapárt vezette nép hatalmas sikereket ért el. Tizenhétszeresére emel­kedett a nemzeti jövedelem a. múlt 30 év alatt. A- fél­gyarmati gazdaságú országot szocialista ipari-agrár- or­szággá változtatta a nép ál­dozatos alkotómunkája. A népi Korea ma Japán után Ázsia egyik legfejlettebb ipari országa. Per Athénban # Athén (DPA, AP. AFP) Csütörtökön folytatódott a görög katonai junta húsz legmagasabb rangú vezető­jének pere. A napirenden a négy fővádlottnak — Papa­dopulosznak, a junta hat éven keresztül volt vezető­jének, Pattalpsu és Makare­zosz volt miniszterelnök-he­lyetteseknek, valamint Joan­nidesznek, a görög katonai rendőrség volt főnökének ki­hallgatása szerepelt. A vád­lottak azonban nem voltak hajlandók válaszolni a biro kérdéseire, sőt Joannidesz azt is kijelentette, hogy „büszke a forradalomban való részvételére". A bíróság elnöke kény tel Wi volt felvi­lágosítani a junta „erős em­berét", hogy nem „forrada­lom", hanem hazaárulás és lázadás vádjával állítottak bíróság elé. A tárgyalást a többi vád­lott kihallgatásával szomba­ton folytatják. Tóth Béla: 78. Meghozzák az ételt, amelyről megállapítjuk, hogy 1. egy cseppet sem nagyobb, mint a szom­széd asztalnál ülő törzsvendég hangos szóval kért kis adagja; 2. az igazi szegedi halpaprikás szentháromságából a mi adagunkban sajátságo­san csak a polyká reprezentálja a vízi világot (a légi világ legyek alakjában tetemes számú képviselővel rendelkezik), míg a szomszéd kis adagjában nagyítóval sem találhat a kutató egyebet, mint kecsegét; 3. a halpaprikás, ame­lyet itt kaptunk a Beadeckerben, nemhogy csil­lagot, de keresztet, sőt a mérget jelentő halálfőt érdemelne ki. Mi, akik a vidéki szemével nézzük a dolgokat — úgy gondoljuk, hogy talán nem értünk hoz­zá, de miután még enni vágyunk, rendelünk egy túróscsuszát is. Ég a pokol a maró paprikástól, s ezt a tűzvészt oltani keH: fél liter bor jön hát, csöves-vízzel — szódával. Amit pedig túróscsusza címén elibénk tesz­nek, az valami leírhatatlan borzalom-csendélet. Rágós, kovászos, savanyú és hideg tésztadara­bok, sávós túrópacnikkal, oldott-mész tejfellel és vizezett öreg kenyérhéj-tepertővel. Magyar konyha, a világ minden konyhájának királynője, ez a tiszaparti korcsma-konyha det­ronizált téged! Csendes aggodalommal, nem lesznek-é zava­rok az emésztés körül, zörgünk a poháron: fi­zetni! A tulajdonosnő jő. Köténye felett, az ővéből lógó spárgán palatábla és egy grifli. Bemondjuk, amink volt: — Halpaprikás. — Harminc forint! — Nem sok? — kérdjük ijedten. Eridj az anyádhoz, ott majd olcsóbb lesz! — volt az udvarias válasz. — Túróscsusza. — Húsz forint! Nem merünk szólni, mert félünk a tiszaparti ékesszólástól. — Fél liter bor. — Tizenöt forint! — Szóda. — Forint húsz! A tiszaparii Brünhilda összead és kihoz het­venhét forintot, azaz, százhetvenhét koronát. Hiába magyarázzuk, hogy a végösszeg ezek mellett a horribilis árak mellett is csak hatvan­hat forint húsz krajcár, vagyis százharmincket­tő korpna 40 fillér, a tiszaparti Libussza röviden, de velősen elküld bennünket egy más helyre, ahol nem valószínű, hogy halpaprikást kapunk. * Megjelent az ÜJ TORONTÁL, 1920. március 23-án. Ki a felelős a háborúért? Bécs, március 28. Vilmos excsászár környezetének egyik tagja legnap Bécsbe érkezett, s innen tovább utazott Olaszországba. A excsászár bizalmasa a követ­kezőket mondotta: A császárt a legnagyobb mértékben sérti és bántja, hogy az entente bíróság elé akarja ál­lítani. Most már azonban ebbe is beletörődött és fokozott buzgalommal dolgozik visszaemlékezé­sein, amelyek segítségével be akarja bizonyítani, hogy nem ő és nem a német nép, hanem Orosz­ország és a kis Balkán államok idézték elő a háborút. Ha tárgyalásra kerül a sor, akkor Vil­mos császár is megszólal és szenzációs leleple­zésekkel fog szolgálni. A betiltott DÉLMAGYARORSZÁG helyett megjelent a SZEGED, 1920. augusztus 26-án, a régi hangján beszél: A botbüntetés a nemzet­gyűlés előtt. Ma kezdték tárgyalni a javaslatot. Egyheti szünet után a nemzetgyűlés ma folytat­ja munkáját. Az ülésen sorra kerül a vagyon, a személyiség és az erkölcs hathatósabb védelme ügyében előterjesztett törvényjavaslat tárgyalá­sa, melynek Somogyi István az előadója és amely törvényjavaslatban a büntetések kiszabá­sánál a botbüntetés is szerepel. Somogyi István bizottsági előadó ismerteti a javaslatot. A javaslat csak a viszonyok nyomása alatt készült és tartama egy esztendő. Itt kivált­képpen drasztikus rendszabályokkal, a botbün­tetésekkel találkozunk. Senkinek azonban nem jut eszébe, hogy a büntetőjogi rendszerünkbe beillesszünk egy olyan büntetési nemet, amely­nek a modern joggal nincs helye. Nekünk az volt a múltban a fő hibánk, hogy mindig mű­veltebbek. felvilágosultabbak. liberálisabbak akartunk lenni, mint azok az államok, amelyek­ben a liberálizmus megszületett. Svédországban 1864-ben hozták be a botbüntetést, Dániában még ma is megvan. A kormánynak radikális rendszabályokkal kell a gazt kiirtani. (Folytatjuk.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom