Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

12 7 Vasárnap, 1975. augusztus 10. Népművészeti filmszemle Kiskőrösön SZEGEDI öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét megren­deztek a néprajzi filmek or­szágos, s egyben nemzetközi seregszemléjét. 1970-ben Szekszárd adott otthont a nemzetközi néprajzi film-< szemlének, melynek bölcső­je éppen Szegeden ringott: 1868-ban, a Szakszervezeti Néptáncfesztivál napjaiban folytak az első hazai nép­rajzi filmszemle vetítései és tanácskozásai. Most a Bács­Kiskun megyei Művelődési Központ fölkarolta a szem-í lét, és beiktatta az V. Du­namentt Folklórfesztivál gaz­dag műsorába. Négy napon át a szemle résztvevői mintegy hetven rövidfilmet láthattuk hivatá­sos ftlmszakemberek és ama­tőrfilmesek, néprajzkutatók munkáit. A filmszemle rang­ját, művészi mércéjét első­sorban a MAFILM nép sze­rű-tudományos stúdiója és a televízió képzőművészeti osz­tálya által forgatott filmek adták meg — Lakatos Vin­ce, Kis József, Moldován Domokos és mások alkotásai —, de hozzájárult a magas színvonalhoz a jelen levő osztrák, német, osehszlovák, román, finn filmesek több műve is. Különösen szép el­ismerést kapott a szemlén bemutatott két osztrák film: egyik a „rönkhúzás" ma is élő, színes folklórhagyomá­nyait, másik egy hegyi falu családi körben zajló téli szó­rakozásait örökítette meg hi­teles dokumentáló erővel. Más rendezőelv szerint ké­szültek a román néprajzi filmek; ezek a táji változá­sokban roppant gazdag, szín­pompás román népviselete­ket, a hegyvidéki faházakat, hagyományosan berendezett házbelsőket mutatják be és néhány népszokást elevení­tenek meg. A szemle fődíját Lakatos Vince filmrendező kapta Béles mesterek, okos szer­kezetek című, Bulgáriában forgatott filmjéért, s még to­vábbi hat alkotásáért. Mély humanitás, hiteles dokumen­tálás, az életformaváltásra való érzékeny reagálás és egy sajátos lírai ábrázolás­mód jellemzi filmjeit. A néprajzi filmek külön mű­faját teremtette meg Laka­tos Vince, amelynek az em­ber — egy ügyes barká­csoló, egy idős bolgár vízi­molnár vagy egy tápai gyé­kényszővó — van a központ­jában, s épp ezáltal lesznek legjobb müvei hiteles nép­rajzi dokumentumok és em­beri-művészi igazságok hor­dozói egyszerre. Tetszett Kis József két tárgyszerű, szé­pen komponált filmje (Népi halászat, Hermán Ottó és a magyar pásztorkodás), György István Pudonótája, a televízióban már látott soro­zatból pedig B. Farkas Ta­más Földből lett házak cí­mű színes filmje nyerte meg leginkább a zsűri és a szak. mai közönség tetszését. Az amatőrfilmek mező­nyében örömmel láttuk a né­pi kismesterségek — a ko­vács, a teknővájó, a fazekas, a citerakészítő — munkájá­nak megörökítését, a népi hímzés és a falust gyermek­játékok Interpretációit. Am úgy tűnik, amatőrfilmeseink kevésszer vállalkoznak az életmód föltérképezésére, pedig a hivatásos filmrende­zőknél szerényebb lehetősé­geikkel éppen a hétköznapok ritmusát, egy-egy munkafo­lyamatát, egyáltalán az át­alakulóban levő életforma mozaikjait ragadhatnák meg szerencsésen. Jó volt látni, hogy az amatőrfilmesek be­küldött pályaművei között nem akad technikailag gyen­ge, tartalmi szempontból el­hibázott munka. Juhász Antal A kiskőrösi Nemzetközi Népművészeti Filmszemlén szép szegedi siker is szüle­tett. Lapdftfc munkatársa, Horváth Dezső és Juhász Antal muzeológus Biacsiék cimü kutatófilmje az ama­tórfilmek kategóriájában I. dijat nyert. Nyitány Salzburgban Az „örökifjú" Kari Böhm azt kérte a rendezőségtől nyolcvanadik születésnapjá­ra, hogy ismét elvezényel­hesse Richárd Strauss Ár­nyék nélküli asszonv című operáját. A mü — tavalyi felújításától eltekintve — 1932-ben szólalt meg utoljá­ra Salzburgban. Böhm kí­vánsága teljesült: K. Strauss operája rangoa szereposztás­ban — Leonie Rysanek, Wül­te r Berry, James Ring és a Bécsi Filharmonikusok köz­reműködésével — nyitotta meg az ünnepi játékokat. A közönség előtt az idén is dús program tárul fél, » aki tömött erszénnyel érke­zik Mozart szülővárosába, naponta három-négy rendez­vény között is válogathat, mert egymást követik majd az operaelőadusnk, prózai da­rabok, mint Hofmannsthal hagyomanyos Jedennonwja, v H-kari hangversenyek, instrumentális szólóestek, bábszínházi előadások, dóm­konpertek — hol orgonisták, ho) a capclla kórusok köz­reműködésével — kamaraze­nei hangversenyek, dales­tek és különböző szabadtéri pordukciók. A világhírű elő­adók közé — mint minden évben — kfvésbé neves és alig Ismert művészek is ve­gyülnek. Herbert von Kara­ja n, Claudio Abbado, gabin Mehta több hangversenyt ve­zényel; a nálunk is közked­velt Leonard Bernstein ez évben dirigál először az ün­nepi játékokon, s két hang­versenyen Mozart, Mahler, Stbeiius müvek szerepelnek. Második zenekari estjén ChiYchester című saját kom­pozíciója is elhangzik. A Mozart-matinék sorát Anda Qéza nyitotta volna meg, mint zongorista ós karmes­ter, de betegsége miatt egy­előre lemondta koncertjét. Fischer-Diskau, Hermann Prey és Walter Berry dalest­jei éppügy nem maradhat­nak el, mint Emil Qilels zon­gorahangversenye. Leontyne Price nagy sikerű önálló est­je már elhangzott. A rendezőség ezúttal is gondot fordít arra, hogy az ünnepi játékok megőrizzek nemzetközi jpllegüket, s ezért Mozart operái között Verdi Don Cgrlasu is felhangzik. A német, ojgsz, orosz, osztrák szerzők mellett a francia zenct Ravel és Poulenc kép­viseli, de a cseh Dvorak, a szovjet Prakojjev és a finn Sibeltus művei is fölcsendül­nek. Bertóknak három szer­zeménye szerepel a műsor-on, a Két kép — Ricpardo Muti vezényletében, Maurizia Pol­lim pedig a Szabadban cí­művel és az 1926-ban írt Zongoraszonátával záéja le szólóestjét. Az ünnepi játékok augusz­tus végéig tartanak, s a lá­togatók kíváncsian várják, hogy a nyönyörü ígéretekből mi válik valóra. Dr. Nagy István ÜNNEPI HETEK Kodály I Háry János- Elő­adás a Oőm leien este I őrskor. Tárzene » liődmeiővásár­hslyl Honvéd Zenekar k.>/ rsmüklidésével, a Szécbc­ny| téren, délelőtt 11 őrs­kor. Művészet ís Otthon. Kep­zü- és Iparművészeti bemu­tstő s Guláesy Lajos terem­ben. stignsztijs l»-ig. XVI. Szegedi Nyári Tőr­let a Móra Ferenc Muzeura Horváth Mihály utcai kép­táréban. augusztus 24-lg. Futóklubok XI. szegedi szalonja a Bartók Béls Művelődési Központban, augusztus M-ig. Kohán György Kossuth­díjas lestömüvész kiállítá­sa s November 7- Művelő­dési Központban, augusz­tus M-lg. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, au­gusztus M-ig. szép megvár könyv 'u. Kiállítás a Technika Házá­ban, augusztus 24-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. IV. Művelődéselméleti Nyári Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központ­jában, Héttőn délelőtt t órától. Intenciók - tömören A Háry karmestere: Szalatsy István A zenetörténetben gyakran találni példát, hogy a kom­ponista valamely sikeresi színpadi művét, operát, dal­vagy táncjátékot, átdolgoz a koncertzene követeimenyei­re. Kodály Zoltán a Háry János népszerű számaiból szvitet írt, hat tételben, elő­játék, bécsi harangjáték, dal, toborzó, Napóleon csatája, a császári udvar bevonulása. Szalatsy István, aki pá­lyájá során először vezényli a színpadi-Háryt, a szvittel még főiskolai hallgatóként találkozott. A karmester­jelöltek tanára, Somogyi László adta a penzumot: — Ha most azt mondanám, hogy Kodály Zoltánnal kon­zultáltam róla, éppoly na­gyot mondanék, mint Háry bátyó... Annyi történt ugyanis, hogy Kodály való­ban hallgatta a próbáimat, s a maga tömör, szűkszavú modorában megjegyezte: „az intermezzo kicsit lassú", az­tán „ez a rész gyorsabb". Ennyi volt mindössze a Ko­dály-intenció, első hallásra alig valami, nekem azonban rendkívül sok, hiszen a le­hető leghitelesebb eligazítá­sok. Kiéreztem belőlük, mi tetszett és mi nem a Mes­ternek. Szalatsy István egyike a szabadtéri játékokat fölújító müvészkollektívának. 1959­ben vezényelte a János vi­tézt, s a dalmű dómszinpa­di karrierje elválaszthatatlan tőle. Még három bemutató­ján állt a karmesteri pult­nál, legutóbb tavaly, s köz­ben, 1972-ben, a Cigánybárót is dirigálta. A Háryval úgy találkozik először, hogy ren­dezőpartnerével, Oiricz Ma. tyással együtt debütálnak. — A rendező újszerű meg* oldásai, ötletei — úgy érzem — remekül illenek a muzsi­kához. Azt hiszem, sikerült megőriznünk a zene hagyo­mányszerűségét, sajátos lég­körét, karakterét. Az idei bemutató érdekes­sége, hogy a fontosabb sze­repekben prózai színészek is énekelnek. Hogyan tudott „szót érteni" velük « ze­nész? — Kitűnően. A mostani előadás nagy fölfedezése, hogy éppen a főszerepben sikerült eloszlatni a tévhitet, miszerint zenés darabban csak operaénekes lehet jő. Bessenyei Ferenc kitűnő Háry, a prózai és zenés fel­adatait egyenlően magas színvonalon oldja meg, kö­zös munkánk életem leg­szebb élményei közé fog tar­tozni. Es a többiekre, az úgynevezett nem operisták-' ra, sem lehet panasz. L N. Vendégjárás Fónay Márta meséli Ezen a hét végén is meg­telnek a szállodai szobák, a kollégiumok Szegeden, és a kemping sem fogadhat vá­ratlanul érkező vendégeket. A Háry János bemutatója és a mai előadás ezrével csá­bítja a városba az idegene­ket. Szabadtéri jeggyel a zsebükben érkeznek annak a 42 csoportnak a tagjai is, akik az idegenforgalmi hi­vatalnál rendeltek szállást a hét utolsó napjaira. Az ide­genvezetők előreláthatóan 18 csoportot kalauzolnak, köz-, tük németeket, cseheket, bolgárokat is. Az IBUSZ 13 bolgár és 2 csehszlovák cso­portot vár még, a panorá­mabusszal 17 csoport indul városnéző körútra. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda csak­nem 600 fiatalt fogad bel­földről, s valamennyien a szabadtéri vendégei is, Je­lenleg a városban tartózko­dik három szovjet csoport, s újabb kettő érkezését vár­ják. A szovjet fiatalok kö­zül sokan megtekintik asza­— Most pedig, kis szívem, megnézzük a szabadtérit.,. badtéri előadást, s a jövő hét elején üzemekbe látogat­nak, baráti találkozón be­szélgetnek el a szegedi fiata­lokkal. Néhány napig még Szeged látja vendégül az itt­tautózkodó 600 vietnami fia­talt is. Valamennyiüknek kellemes elfoglaltságot ígér­nek még a hétvégi sportese­mények. Művészet és otthon Erről a sokakat érdeklő témáról többször írhattunk volna az idei nyár folya­mán. Nemcsak az országos jubileumi iparművészeti tar­lat kapcsán, de két szegedi bemutató ürügyón ls. A Marx téren megrendezett Otthon 75-kiáUítás és a Kép­csarnok szegedi, Guláesy Termében tegnaptól látható bemutató is a modern ott­hon használati és dísztárgya, it tárja a közönség elé. Vi­tathatatlan, hogy napjaink­ban közppnti kérdéssé válik — éppen az országos lakás­építési program megvalósu­lása keretében — az otthon, a lakás szépítése, berendezé­se, művészi tárgyakkal való benépesítése. Hagyományos a Képcsar­nok Kárász utcai bemutató­termének kiállítása; eredeti, szép rendezésben lakberen­dezési tárgyakat, funkcioná­lis és díszítő jellegű ipar­művészeti alkotásokat lát­hatnak az érdeklődök. Né­hány jeles iparművész egye­di ülőgarnitúrája mellett fő­ként kisbútorokat, kiegészí­tő lakberendezési tárgyakat és dísztárgyakat; mutatnak be. Láthatunk a térlaton kü­lönböző típusú lámpákat, vi­lágítótesteket, székeket, zsúr­kocsikat. Az anyagok váltOL. zatosságát jól szemlélteti az a tény, hogy például fali­és asztalitükröket találha­tunk fakeretben, ötvös, bőr­és textilkeretben. Az anya­gok sokfélesége mellett a dí­szítés, a megvalósítás ls vál­tozatos. Textil faliképek, funkcionális cserépedények, virágtartók, vázák, henge­rekből összeállított színes és változatos folyóirattartók, kovácsoltvas tárgyak, bő­rök, üvegedények, zomanc­és kerámia faliképek, vala­mint festmények teszik tel­jessé az anyagót • A szegedi Képcsarnok sze­gedi Művészet és Otthon cí­mű ipar- és képzőművészeti bemutatója, mely felvonul­tatja a magyar kortárs mű­vészet jeles alkotóinak mun­káit, augusztus 19-ig látha­tó. A vállalat a szabadtéri játékok egvlk rangos kiegé­szítő rendezvényeként hívta életre ezt, az immár hagyo­máhyos lakberendezési be­mutatót. „Végy egy hétesztendős gyíkot, szárítsd meg, vágd össze, mint a törött borsot, de kockára, keverd össze friss hájjal, de kilencszer, sem többször, sem kevesebb­szer, tartsd néhány napig a pineében, s máris fogyaszt­ható" — meséli Hgry János a falujában közismert re­ceptet a császárnénak, azaz Fónay Mártának. Eközben a nézőtéren ba­rátnője fülébe súgja egy kö­zépkorú asszony: „Valahol azt olvastam Fónayról, nagy­szerűen tud főzni, rengeteg ételreceptje van. Könnyű neki, a színpadon is recepte­ket hallgat,.." O A nyilvános főpróba szü­netében elmondtam Fónay Mártának a nézőtéren hal­lottakat. Megadóan mosoly­gott: — Nem tudom, ki kezdte rólam terjeszteni a „gasztro­nómia művésze" mesét. Már számtalanszor tiltakoz­tam, szó sem igaz az egész­ből. Utálok főzni, ezért nem is nagyon tudok, receptem sincs több, mint más normá­lis halandónak. — Akkor az egész nem más, mint ostoba kacsa? — Mondottam volt, éte­lekről ne beszéljünk! O — Akkor hát szerepeiről, színészi pályájáról. — A császárné szerepét már másodízben játszom a Dóm téri szfnpadón." Hosszú wek óta rendszeresen visz? szatérek Szegedre. Időről időre megbizonyosodom,1 a fiatalok egyre kevésbé is­mernek. Minap a Klauzál téri csemegében szerettem volna tíz deka sajtot vásá­rolni. Az elárusító kislány összeszáradt darabot tolt az orrom elé, ridegen fölkérdéz­ve: „Jó lesz, asszonyom?" Mosolyogva válaszoltam: „Nem kedveském, nem lesz jó!" — Szóval szerepek helyett a sztoriknál maradunk? — Azért a fiatalok között is vannak még, akik megis­mernek, rámköszönnek. Nemrég hosszú copfos kis­lány állított meg. Auto­gramot kért. Csodálkozva néztem a foltos, gyűrött pa­pírt, amit a kezembe adott. „Kicsi lányom — mondtam neki —, mégsem ilyen papí­ron szokták kérni." — Tessék egészen nyugodt lenni — válaszolta talpra­esetten —, ügyig letisztázom. S ha már történetekkel kezdtük, azzal is fejezzük be! — Pirospozsgás, fejkendős nénike kapaszkodik belém valamelyik délelőtt a' Dóin téren: „Jaj, kedveském, mi van magával, hogy olyan régen nem láttuk a televízió­ban?" — Drága néni, hiszen nem­rég szerepeltem, akkor mi­ért nem tetszett megnézni? Ugyan, fiacskám, érek is én rá tóvé.t nézni .,, A történeteket lejegyezte:: Ladányi Zsuzsa l

Next

/
Oldalképek
Tartalom