Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

6 Péntek, 1975. augusztus 8. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IV. Mflvelödéselmélatl Nyári Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órától. XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus M-ig. Fotóklubok XI. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-lg, Skorutyák János kekfestő népt iparművész kiállítása a Ságvári Endre Művelődési Otthonban, augusztus 9if. Kohán György Kossuthdíjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-lg. Vigh Tamás ssobrászmüvész kiállítása a Közművelődési Palota kupolacsarnokában, augusztus 10-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Szép magyar könyv 14. kiállítás a Technika Házában, augusztus 14-lg. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Koncz Zsuzsa és a Korall-együttes koncertje az Ujszegedl szabadtéri színpadon, este I órakor. Röplabda Ünnepi hetek kupa az újszegedi Kisstadionban, augusztus 10-lg. Ízlés és társadalom Beszélgetés Köpeezi Béla akadémikussal A művelődéselméleti nyári egyetemen tegnap, csütörtökön tartotta meg ízlés és ideológia, az ízlés ideológiai tartalma cimű előadását Köpeezi Béla akadémikus, az MTA főtitkár-helyettese. A nagy érdeklődéssel kísért előadásban központi helyet kapott annak kifejtése: mi a jelentősége ma az Ideológia és az ízlés összefüggéseinek; miért közügy, fontos társadalmi kérdés a közízlés milyensége, minősége — a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, amikor a személyiségalakítás és -fejlesztés feladatai szerepelnek napirenden. # A közízlés mai állapotáról általában csak közvetve tudósítják az érdeklődőt a kutatók adatszerű felmérései. Véleménye szerint, milyen ízlésrétegek különböztet hetoK meg jelenlegi társadalmunkban? — A felmérések nagyon bizonytalan alapokat adnak az ízlésrétegek feltérképezéséhez. Ideológiai szempontból vizsgálódva mégis feltárható ötféle ízléstipus, amelyek természetesen sohasem tisztán, hanem a szocialista ízlés jellemzőivel keveredve hatnak társadalmunkban. Az első: a paraszti ízlés maradványai, amelyek a városiak hiedelmével ellentétben nem a népművészetben nyilvánulnak meg, sokkal inkább a mai falusi családi életben, és az emberek közötti érintkezésben. A másik ízlésréteg: a régi munkáskultúra és ízlésvilág maradványai. Szintén családokon belül élnek, illetve bizonyos közéleti fórumokon. Harmadiknak a dzsentri ízlés maradványait említeném. Mai megnyilvánulásai nem annyira az exkluzivitás jeleiben, hanem a mindennapi élet, a társas Történetek a térről 2. kapcsolatok, a szórakozás területén keresendők. Talán nem túl éles a fogalmazás: a magyar parlagról nem tűnt még el a kivagyiság, a kvaterkázás, a duhaj magyarnótázás szokása, és bizonyos magyarkodás sem. Negyedik: a kispolgári ízlésréteg, főleg a budapesti kispolgár ízlése. Nem is arról a rétegről van szó, amelynek tagjai sok munka árán elégítik ki saját önzésüket, hanem az úgynevezett link kispolgárról. A linkség itt azt jelenti: keveset dolgozni és jól élni, esetleg spekulálni; erkölcsi vétségeket is elkövetni, munkában-magánéletben. Ez a magatartás ma egyre inkább társadalomellenes, másként méretik, mint mondjuk a Tersánszky-teremtette típus. Ebben az ízlésrétegben a legjellemzőbb a giccs, a talmi, az értéktelen szeretete és presztízse. Megjegyezném, hogy a giccs nemcsak konzervatív, hagyopiányos formákban létezik, van nonfiguratív giccs is! Végül, ötödikként, a fogyasztói társadalom közízlésének hatásairól kell szólni. A használati eszközök státuszszimbólum-jellege, az úgynevezett második rezidencia, az'üdülő és a többi fogyasztási tárgy központi céllá emelkedése a főbb jellemzői. Itt említeném még a nyugati, protestáló ifjúság ellenkultúrájának hatásait, amelyek azonban nálunk ízlés- és divatjelenségek egyszerre. 0 A felsorolt izléstípusok jórészt a mindennapi élet különféle területein hatnak, jellemzőik ott nyilvánulnak meg leginkább. Miben látja ennek okait? — A szocialista ízlés valóban az anyagi léthez közel álló, a mindennapi élettel közvetlenül összefüggő területeken jellemző a legkevésbé. Az úgynevezett magas kultúrában, az irodalomban és a művészetekben ugyanis van már elfogadott, szociálist^ értékrendszer, és ugyancsak léteznek szocialista normái a közéleti magatartásnak, munkának is. Nincsenek viszont ilyen határozott normáink, értékrendszerünk a köznapi életben. 0 Véleménye szerint milyen szerepe és feladata lehet a mai társadalomtudósoknak e hiányzó normák megteremtésében? — Meg kell keresniök a valóság új tényeit, a változásokat, az új normák kezdeményezéseit, mert ilyenek vannak. Aztán hatásosabban kellene terjeszteniök, ismertté tenniök az új tendenciákat. Azaz: itt az ideje, hogy a felmérések tényeiből következtetések, sőt, megoldási javaslatok szülessenek. Szociológusok, pszichológusok, közgazdászok, a művészeti tudományok képviselői tehetnék mindezt, ha kialakultabb lenne munkájuk módszertana, összefogottabban, irányítottabban dolgozhatnának, és jobban összekapcsolnák tevékenységüket a gyakorlattal. Mindezekre sürgős megoldásokat találni — meggyőződésem szerint — társadalmunk alapvető kérdése. \ Sulyok Erzsébet Régen történt, vagy két hete már, hogy Fideliót próbálták. A rendező Szinetár Miklós nagy rutinja nyugalmat áraszt, semmi fejetlenség, kapkodás. A nyugodtaknak is tán legnyugodtabbja a díszlettervező, Varga Mátyás. Könnyű neki, a szabadtéri premierláz izgalmain, a tűzkeresztségen valamikor a harmincas években „esett át". Könnyű neki, a hatalmas börtönmonstrum ott áll már a téren, rajta igazán nem múlhat semmi. Könnyű neki, mert az öles építmény minden zegzugát ismeri, hosszú hónapok óta, hogy megtervezte, kicentizte. Könnyű neki — és bonyolult a színpadon tájékozódóknak, a szereplöknek. Annyi az ajtó, az ablak, rácsokkal álcázva, hogy valósággal számtanpélda megtalálni kinekkinek a bejárást. Rocco is keresi, Gregor József, s lévén az első próba, tanácstalanul tekintget jobbra-balra: , — Eltévedtem ebben a labirintusban! Jaquino-Palcsó Sándor odaszúr neki: — Pedig te szegedi vagy.-. Próbálják a Háryt |HflEkl! •Hpn J|| • 1 v wvj & I l/Jsz f^WBl 5 Pl ^ÜH A Burgban nagy a sürgés-forgás. Ebelasztin, a báró, úgy döntött, háború lesz, s hogy gyorsan intézkedik, pillanatok alatt fejetetején áll az udvar. Háry János, aki mindig föltalálja magát, kapitányi kinevezésének hallatán máris úgy feszit a színpad közepén, mint egy igazi generális. Hanem ahogy a nyüzsgést próbálják, s lassacskán a fölbolydult méhkas képét idézi a színpad, az egyik fiatalokból verbuvált társaság korát meghazudtoló lomhasággal slatytyog keresztül a téren — éppen a János szemeláttára. Bessenyei Ferenc, merthogy ö a Háry, nem is állja szó nélkül: — Háborús fiatalok.-. Meluzina Az obsitos meséit szájtátva hallgatja mindenki, egyedül a diák kételkedik. Fintorog, tapintatlanul köhintget, m,eg a maliciózus megjegyzésektől sem riad vissza. De járhatott bármilyen tudós iskolába, Háry eszén nem tesz túl. Hiába hitetlenkedik, s próbálja józan érvekkel aládúcolni a történteket, végül maga is megbizonyosodhat a mese varázsos erejéről. A nagyabonyi kocsma után egyszeresük, ripsz-ropsz, a császári udvarban találja magát. Örömre mégsincs oka, mert Háry — büntetésül — ellenszenves, nevetséges, pipiskedö-kényeskedő figurát: Ebelasztin bárót varázsol belőle. Az újsütetű báró, if). Űjlaki László, csak ennyit fűz hozzá: "^Áij JSfiwl a tvAintélyt ttent tisztelő diákok. — Néhány évvel ezelőtt a Csinom Palkóban játszottam először a Dóm téri színpadon. Rendkívül izgatottan készültem a bemutatóra, attól féltem, hogy az óriásj színpadon alaposan megmutatkozik partnerem, Gyimesi Kálmán operaénekesi fölénye. De amikor táncra került a sor, fordult a kocka: én kerülterh előnyösebb helyzetbe — eleveníti fel emlékeit Krasznói Klári. Idén a Háry Jánosban áll ismét a szabadtéri játékok közönsége elé. Már a nagyabonyi kocsmában találkozunk vele, ott sepreget, kacarászik az obsitos körül. Figyelmesen, odaadással hallgatja a mesés történetet. Jutalma nem is marad ei; a császári udvarban már Mária Lújza udvarhölgyeként, Meluzinaként látjuk viszont. A Háry János után elbúcsúzik Szegedtől. az elkövetkező évadra a Pécsi Nemzeti Színházhoa szerződött. — Sokan hűtlenséggel vádolnak, alaptalanul. Érdekes, új szerepek ígéretével megyek el: remélem, hamarosan prózában is bemutatkozhatom. fc. 2 Labdázok Ugyan miért nem járnak már az autóbuszok a május közepe óta készen álló Vedres utcában, s vajon miért kénytelenek a személygépkocsik vez'etői naponta megszegni a 210-es épület előtt félreállított, de ettől még érvényes közlekedési tábla tilalmát? Most készen van az út, vagy nincs? — kérdezi magától az ember, aztán gondol egyet, érdeklődik a Volánnál, „igen, mi is hallottuk — látjuk is —, hogy régen megtartották már az utolsó műszaki ellenőrzést, de erről bennünket még nem értesítettek. Van út, csak még titokban." Talán a tanácsházán, az építési osztályon kiderül, kinek nem sürgős, hogy végleges útvonalon haladhassanak a buszok. De a megkérdezett is csak annyival teszi okosabbá a kérdezőt, hogy megmutatja a labda további irányát. A labdáét, melyet röptetnek megrendelőtől tervezőig, kivitelezőtől alvállalkozóig, üzembe helyezőtől későbbi használóig Es száll a labda, hálóra nem találva. Ebből már gól nem lehet. Legfeljebb öngól. Majd jövőre Sajnálkozó tekintet a válasz, és egy mondat: „Tessék megpróbálni a Kígyó gyógyszertárban" — amikor szúnyogriasztó folyadékot, krémet, vietnami balzsamot venne — csípéseit ápolandó, netán megelőzendő — az éjszakai szúnyogűző vadászatban elfáradt, már kellőképpen elgyötört emberfia vagy lánya. Gyógyírt keres, végül talál is sebeire. Kertben, ha dolgozik, a parkban, ha sétálni támad kedve, szürkületkor a strandon, otthon este, nyugovóra készülődvén, nincs más dolga hát: átitatja bőrét a szerrel. Abban persze nem reménykedhet, hogy egyszer agyoncsapott, megmérgezett zümmögője után több nem érkezik az ágya környékére. Utánpótlás bőven van, s az álmatlan órák oknyomozó töprengésre késztetik az embert. A végeredmény könnyen felfedezett spanyolviasz: nincs háló a nyitott ablakon. Nyakába veszi hát a várost másnap reggel. Nem létező barkácsolóhajlamát hívná segítségül, fabrikálna egy akármilyen fakeretet, csakhogy nem kap hozzá egy lényeges tartozékot: hálót. Sem fémből, sem műanyagból. Időközben vége felé jár a nyár, lassan kimerülőben a szúnyogutánpótlás. A szenvedő hozzáedződött a csípésekhez, megszokta a pár órás alvást. Amikor egy kis üzletben véletlenül szúnyoghálóra lel, megadóan legyint. Minek vegye meg most, mikor mór közeledik az ősz. Majd jövőre. Reklamáció — azonnal Fizetőcédulákkal, panaszos levelekkel bizonyíthatnánk, hogy olvasóink gyakran fordulnak segítségért a szerkesztőséghez: az étlapon, az árcédulán más összeg szerepelt, mint amennyit valójában fizetnie kellett a vendégnek, a vásárlónak. Rosszul ad össze a pincér a Kékgolyó sörözőben; tíz forinttal kevesebbet kapott vissza a jegyvásárló utas az egyik közeli vasútállomáson; a Búbos étteremben többet számoltak egy ebédért, mint ugyanazért egy hét múlva; az algyői ipartelep nagy éttermében — hogy is mondjuk csak? — élőlényt talált valaki a krumplipürében — sorolhatnánk tovább is. Megértjük, bosszantó apróságok ezek. Csakhogy, ismert a szokás: távozás után egyetlen pénztáros sem fogad el reklamációt. Mit tehetnénk hát mi, hogyan szerezhetnénk vissza a levélírók forintjait, vagy éppen étvágyukat? Egy-két hét múltán ki igazolja a segítséget kérő állítását? Mindenütt van panaszkönyv, akkor és ott kellene szólni, nem? Ahol pedig nincs panaszkönyv, van üzletvezető, központ, panasziroda. Nem lenne egyszerűbb? Pálfy Katalin Rendelet ex építési adóról Megjelent a Minisztertanács rendelete az építési adóról, s ezzel egy időben adta ki ennek végrehajtási jogszabályait a pénzügyminiszter. Az új intézkedés szerint a vállalati döntési jogkörbe tartozó beruházások építési-szerelési munkái után építési adót kell fizetni. A rendelet célja, hogy orientálja a vállalatok döntéseit: beruházásaikban minél kisebb legyen az építési hányad, tehát elsősorban új gépek beszerzésével, korszerűsítéssel oldják meg a fejlesztést. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az önálló elszámolás rendszerében működő más állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira és a szövetkezetekre, valamint ezeknek és más szocialista gazdálkodó szervezeteknek társulásaira. Ha egyesülésben végeznek beruházást, akkor a vállalatok részvételük arányában fizetik az építési adót. Az építési adó kulcsa 10 százalék, ami a fejlesztési — amortizációs — alapot ierheI fl. és nem minősül beruházási költségnek. Az építési adó alapja a beruházásként elszámolt építési-szerelési munkák számlaértéke. A lakosság közvetlen környezetét, kereskedelmi és művelődési ellátását és a részére nyújtott szolgáltatásokat érintő beruházások mentesülnek az építési adó alól. Így többek között nem kell fizetni építési adót lakóházak, művelődési és oktatási épületek, utak, vasutak, hidak, állami és szövetkezeti kiskereskedelmi üzletek, közterületi parkok építése után. Ezenkívül mentesülnek az építési adó fizetése alól különféle községgazdálkodási szolgáltatást végző vállalatok, továbbá talajerő-gazdálkodási, parkosítási és városi kertészeti, lakásszolgaltatási és más közszolgáltatást végző vállalatok. A rendelet 1976. január elsején lép hatályba, s ettől az időponttól kezdve az 1975. augusztus l-e után kötött szerződések szerint, a . ténylegesen kifizetett építési-szerelési teljesítményérték alapján keli fizetni az építési adói. 1 4 J