Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 196. szám

Péntek, 1975. augusztus 22. 5 VANDORLO ÁGAZATOK Miért jó egy termelőszö- egy-két nagyotmondónak, egészítő tevékenységet foly. Vetkezetnek, ha vasakat esz- hisznek abban, hogy köny- tathat egy termelöszövetketergál, laposfogókat gyárt, nyen, gyorsan akkor gazda- zet, ami szorosan kapcsolókályhacsöveket görbít kö- godhatnak meg, ha velük dik eredeti föladatához, és nyökformájúra, kazánokat kötnek üzletet. A mondott munkát ad minden tagjájavít, parkettát vagy hordó- hamis szónak jobban hisz- nak. Feldolgozhatja, tartódongákat farag? Ott a széles nek, mint a beszédes példák síthatja, vagy tartósításra határ, tavasztól őszig eldől- egész sorának. Legföljebb előkészítheti azt, amit meggozhat benne. Miért akar- vigasztalják magukat; majd termelt. nak melléküzemág címén ők ügyesebbek lesznek. olyasmivel foglalkozni, ami. Való igaz, sok ügyes em- I ber van a világon. Addig | I nyergelnek minden kéznél levő lovat, amíg valame- Egyre kevesebb szövetke. lyik leveti őket. De előbb- zet nyúl a hóna alá a vánutóbb leveti. dorió ágazatoknak, egyre ke. Akkor kezdett főni a gaz- A kívülálló föltehetné a vesebben hisznek abban, idaságok vezetőinek a feje, kérdést, miért nem szólnak hogy kisüzemi „kócerájok" amikor törvénybe iktatták, bele hivatalosan a házaló állni tudják a versenyt az hogy a tagokról — mivel a melléküzemágak dolgába? A ipari üzemek szervezettségészövetkezet a tagoké — a tagok közösségénél hivata- vei és gépesítésével. Egyszövetkezet gondoskodni kö- losabb szerv egyetlen szövet- re több látja be, hogy teles. Munkát kell adni nem. kezetben sem létezik, nekik az iparhoz nem úgy kell csak tavasztól őszig, de ősz- kell megfontolniok mindent, simulni, hogy elveszem tőtől tavaszig is. Olyan kiegé- Legjobb már az elején meg- le a munkát. Az iparszeszítő lehetőség után kutat- fontolni. rű termelési rendszerek az tak először, ami bármikor Csakhogy az ágazatok ipari szervezettséget igyekezfélbe hagyható. Ha érik a „alapítói" azt mondják, a nek többek között meghono. gyümölcs, ha szedni kell a tagok járnak jól, munkaié- sítani a mezőn, a növénycukorrépát, oda mennek, és hetőséget kaphatnak akkor termesztésben és az állatte. ha „ráérnek", akkor dolgoz, is, ha nem érik a barack és nyésztésben is. A példák sónak valami mást. nem kell szedni a cukorré- ra azt bizonyítja, ezek az Nem minden szövetkezet pát. Ritkán igaz ez a be- „iparositók" járnak jobban, vezetősége gondolkodott így. széd. Illetve: sok olyan ki- Horváth Dezső Észrevették, hogy az állami __________ hez nem értenek? B Pályakezdő pedagógusok köszöntése Tegnap, csütörtökön délelőtt a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályán köszöntötték azokat a fiatal pedagógusokat, akik az idén ősszel kezdik el hivatásuk gyakorlását. Mintegy százhúsz, frissen diplomázott, pályakezdő óvónő, tanító és tanár gyűlt össze, akik Csongrád megye tanyai, falusi és városi iskoláiban, kollégiumaiban és óvodáiban kezdik meg a pedagógus munkát. A pályakezdés alkalmából rendezett ünnepségen többek között ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó G. László, a Szeptember elte/én3 városi pártbizottság osztályvezetője és Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője is. A résztvevőket Müller Józsefné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd Halmágyi Ivánné, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának elnöke szólt a pályakezdő fiatal pedagógusokhoz. A megyei pártbizottság nevében dr. Koncz János üdvözölte az ifjú pedagógusokat, s kívánt felelősségteljes hivatásukhoz eredményes, sikeres munkát. ipar által kihagyott hézagokat egyszerűen kitölthetik, ha egy elhagyott istállóban, vagy fészerben kisüzemet létesítenek. Ha kis hézagot töltenek ki, kis pénz jön, ha nagyot, jön a nagy. Csakhogy egy üzemhez, még ha kicsi is, szakember keli. Elkezdődött a csábítás: ipari üzemek panaszkodtak annak idején, legjobban dolgozó embereiket szívja el a szövetkezet, mert többet ígér. Ha nem ígér többet, nem kap szakembert — mégis ez lett az egyik púp a hátán. A másik meg az, hogy nemcsak a kiváló szakemberek engedtek a csábításnak, sőt sokszor egyáltalán nem ők. Legtöbbször őket is lekörözve álltak elő azok. akik bármit megcsinálnának, csak dolgozni ne kelljen. Volt szövetkezet, ahol húszig menő melléküzemág sorakozott. Építők, kútásók, kazánkovácsok, patkányirtók, gázcsövezők — és ki győzné mindet fölsorolni. És ki tudná ezt a sokágú tevékenységet felelősséggel, hozzáértéssel irányítani? Pedig 1 vezető értük is felel Művészek a M a ros pa rtj á n s A képlet ismerős, az egyik legjellemzőbb példát a szőregi termelőszövetkezet szolgáltatta sok évvel ezelőtt. Amikor veszélyesen megingott az egyensúly, kisöpörték a melléküzemeket a termelőszövetkezetekből és elhatározták, visszatérnek az alapokhoz: növényeket termelnek és állattátat tenyésztenek. Amíg a textilművek vagy a vasöntöde át nem tér a búzatermesztésre, addig ezt a tevékenységet veszély nem fenyegetheti. Júliusban adtuk hírül, hogy a sokáig bukdácsoló sándorfalvi szövetkezet is fölszámolta 13 melléküzemágát. Eladta valamennyit. Kénytelen volt, mert ha kifizetett munkabérre 4 milliót. csak 1,7 milliót kapott vissza. Honnan jött elő a többi? Elvették a mezőgazdaságtól. A szanálás szakembereitől hallottuk, hogy a tönk szélére sodort gazdaságban a kazánjavitók közül néhányan akár 9—10 ezer forintot is kereshettek havonta. Erős szövetkezet is belerokkanna az ilyen kiadásokba. örülünk tehát, hogy megszabadult terhétől a sándorfalvi szövetkezet. Üjabb aggodalmunk csak akkor támadt, amikor hallottuk, hogy a lánc-lánc-eszterlánc még nem ért véget. Ki vette meg ezeket a kipróbáltan rossz melléküzemeket? Többségük másik téeszben talált gazdára. Még mindig vannak mm B zakodolq hisznek Az utóbbi esztendőkben országszerte elszaporodtak spontán kezdeményezésre a képzőművészeti alkotótáborok, művésztelepek. A helyi tanácsok támogatásával gomba módra teremtettek lehetőségeket, elsősorban a nyári időszakban. A nyugodt alkotómunkára, kísérletezésre hoztak létre kiállítási-közművelődési fórumot. Az elszaporodott alkotótelepek, spontán kezdeményezések megértek arra, hogy rendszerezzék, felülvizsgálják és szervezeti keretek közé foglalják ezt a fontos fórumot. Amikor ezek a sorok megjelennek, a makói művésztelep képzőművész vendégei hazaérkeztek, épphogy kicsomagoltak, épphogy beszámoltak barátaiknak első élményeikről, bemutatták Makón készült munkáikat, öt évvel ezelőtt hívta életre először a makói városi tanács a Maros Menti Művésztelepet, mely azóta minden évben az ország különböző részén élő, több mint félszáz művésznek ad új élményeket, alkotási lehetőséget. Egyre inkább körvonalazódnak azok a jellemzők, melyek a Maros Menti Művésztelep karakterét, sajátosságát meghatározzák. Már a művésztelep létrejötte, a makói Rudnay-hagyományok feltámasztása a siker remé- Formálódik az agyagedény Ki'sfalusi Márta szentendrei nyével kecsegtette a szerve- keramikusművész keze nyomán zoket, es a telep ügyét szívükön viselő művészeket is. kiállítást is vártak az érdek- nek, Somogyi János MunkéAz idén már az alkotómun- lődők. Nem véletlenül ren- csy-díjas festőművésznek a ka, a különböző kísérleti le- dezték meg a Maros Menti József Attila Könyvtárban hetőségek mellett konkrét Művésztelep nyitányaként a rendeztek reprezentatív kiölés nagyon határozott arcélű három szegedi festőművész- lítást, s hogy művészet és programot valósították meg. főiskolai tanár — Vinkler közönség, ihlető környezet Makó képzőművész vendégei László, Cs. Pataj Mihály és és megvalósult mű méginnemcsak a táj történeti ha- Dér István — kiállítását, hi- kább egymásba találjon, a gyományait ismerték meg, szen mindhárman évek óta telepen készült művekből de a kirándulásokon, az elő- aktív tagjai a művésztelep- augusztus 20-án egynapos adások alkalmával és a ta- nek. Ez a kiállítás annak is munkakiállítást is szervezlálkozókon valamennyien él- jelképe volt, hogyan segíti, tek. Ezeken a csatornákon ményközelbe kerülhettek a istápolja a szegedi főiskola jutott ki a városba és haMaros menti tájjal, a Makó rajz-művészettörténet tan- tott intenziven két hétig a környéki, élő népművészet- széke a makói művésztele- képzőművészet. A város latéi, a véroa vonzerejében pet. A helyi népművészek és kól érezték, tudták és figyedolgozó naiv alkotókkal, és naic alkotók megismerteti- lemmel kísérték a művészek kapcsolatba kerülhettek Ma- se céljából rendezték azt a munkáját, maguk is részeké művészetszerető közönsé- kamaratárlatot, melyen töb- seivé váltak tevékenységükgével is. bek között Pethő János, bzv. nek. A folyamat nem áll Makó két hétig a művé- Czene Jánosné és Szekeres meg, a makói Ihletésű munszet lázában égett. Az utcá- Mihályné naiv alkotásait kákból jövő tavasszal nagykat Járó képzőművészek je- mutatták be Solymár Ist- szabású kiállítást rendeznek, lentették az egyik élményt, vánnak, a Magyar Nemzeti tgy él tovább egy fél évszáám a másik, a sokkal árté- Galéria főigazgató-helyette- zados tradíció megújulva, kesebb és maradandóbb ha- sének előadása és egy idős mai közművelődési, kuilúrtást a kiállítások jelentették, népművész házaspár feliépé- politika! feladatainkhoz idoEzalatt s röpke néhány nap sének kíséretében. A Maroe múlva, alatt nes* képzőművészeti Menti Művésztelep vezetőié- %. ^fHKgl X 5 vt •••g f™ EFű&lk '. - íj •HÉ jpB| . '"TBHNk ^^H Wr > í^HHBHmI ^^H Wr > jék :jnEMHK] ' . |||5 < aP^vl •él Wf *• HL, sT r , jpsp . mm feil -ty^tsi | f** n SK<i Ünnepélyes tanévnyitók Az új tanév feladatai és munkarendj'e Az dktatási miniszter uta- egész munkássága a szocia- felkészítésről, a testnevelés sításban tette közzé a követ- lista világnézet és erkölcs és sport helyzetéről, továbkező, az 1975—76-os tanév befogadására kész, aktív kö- bá azokról az intézkedésekfeladatait és munkarendjét, zösségi életet élő, a munkát ről, amelyek az eredményeA következő tanév fő felada- szerető, művelt személyisé- sebb tanulást segítik elő. tainak megjelölésében a mi- 6ek nevelésére irányuljon. Ennek során az Oktatási Mi. . . . Különös figyelmet kell for- nisztérium egyebek között niszteri utasítás többek kó- dftani a világnézetünk alap- hangsúlyozta: a felmentés, a zött kimondja: arra kell tö- jaj oktatására, az állampol- hiányzás és a ké6és még rekedni, hogy az iskolák gári és családi életre neve- mindig meglehetősen sok az lés. illetve az osztályfőnöki iskolákban. Demokratikus tevékenység erősítésére. Na- iskolarendszerünk minden gyobb gondot kell fordítani gyermeknek lehetőséget az általános iskolák és a nyújt az alapműveltség megszakmunkásképzésben részt szerzésére. Ezzel a lehetőségvevő intézmények, valamint gel azonban élni is kell. Noa túlnyomórészt munkások ha csökkenő irányzatot mulakta települések iskoláinak tat az általános iskolát nyolc fejlesztésére. Törekedni kell év alatt el nem végzők aráa munkásszülők tehetséges nya, mégis gond, hogy sokan gyermekednek továbbtanuld- vannak még, akik nem késát segítő foglalkozások, elő- pességek hiánya, hanem a készítő tanfolyamok színvo- rendszeres iskolába járás elnalasabbá tételére. mulasztása miatt lemorzsoA következő tanév időbe- lódnak, idő előtt abba hagyosztása az érvényben levő ják a tanulást. Előfordul, rendtartás szerint valósul hogy az iskolakerüléshez a meg. A tanévnyitó ünnepsé- szülők is segédkezet nyújtageket az általános és a kö- nak, igazolják a hiányzásozépiskolákban egyaránt szép- kat. tember elsején tartják. Az Az oktatásügyi kormányelső tanítási nap pedig szép- zat nagyon sokat tesz azért, tember 2-a lesz. Az utolsó hogy az iskoláskor elején tanítási nap az általános is- minél kevesebben kezdjenek kólákban 1976. június 5-e. sikertelenül minél többen Azokban az általános isko- átjussanak az első akadálákban, amelyekben az előírt lyon. Növeli az óvodáztatás! 198 tanítási napot teljesítet- lehetőségeket, iskolára előték, június elsejétől a fenn- készítő tanfolyamokat szermaradó időt tanévi tevé- vez, pedagógiai kísérleteket kenységet kiegészítő, társa- támogat, hogy az I. és II. dalmilag hasznos munkával, osztály sikertelenségei ne kirándulással, sport- és kul- jelentsenek automatikusan turális foglalkozásokkal tölt- évfolyamismétléseket. Közhetik el, tanítás nélküli ben növekvő gondokat okoz munkanapok keretében. A az iskoláskor vége felé köközépiskolák IV. osztályában zeledők jelentős hányadának 1976. május 8-a, az I—III. a sorsa. Még ma is a gyerosztályokban pedig június mekeknek csaknem 20 szá8-a az' utolsó tanítási nap. zalékát jelentik azok, akik A következő tanév rendjé- 14 éves korukig nem végzik vei kapcsolatos további kér- el a 8. osztályt. Igaz, ezek désekben is a rendtartás túlnyomó többsége ott marendelkezései az irányadók, rad az általános iskolában, s E szerint a tanévzáró ünnep- 15—16 éves koráig befejezi ségeket június 12- és 17-e az általános iskolát, között, az igazgatók által ki- Tavaly egy miniszteri renjelölt napon tartják. A téli delet lehetővé tette a 14. szünet december 22-től ja- életévüket betöltötteknek, nuár első vasárnapjáig, a ta- hogy tankötelezettségüknek vaszi szünet április 5-től áp- a felnőttoktatás keretében, rilis 13-ig tart. A tanítás a a dolgozók általános iskolákövetkező napokon szünetel: jában is eleget tehetnek. A november 7-én, március 15- rendeletre szükség volt, én, március 21-én, április 4-.tényleges igényeket elégít ki, én, húsvét hétfőn és május hiszen vannak olyan csalá1-én. dok, ahol a 14 éves fiatal A tanév legfontosabb tud- keresetére is szükség van, nivalóiról az Oktatási Mi- Csakhogy ezt elég gyakran nisztérium tájékoztató fü- az állampolgári kötelesség zetet jelentetett meg a szü- alóli kibúvónak használják lők számára több százezer fel, s eddig a tanügyi igazpéldányban. amelyet az is- gatás is eléggé elnéző makolákban díjmentesen kao- gatartást tanúsított. Ilyen hatnaíc meg az érdeklődők, esetekben a jövőben indoA tájékoztató részletezi a kolt tehát e tekintetben a minisztérium álláspontját a szi-orítás, hiszen a felmennevelés javításáról, annak tés nem a tanktttelesség telfontosságáról és lehetőségei- jesítésére, hanem csak a ről. a világnézeti és a mun- rendszeres iskolalátogatásra kára nevelés feladatairól, a vonatkozik, s a fiatalok vizstársadalmflag hasznos mun- gakötelessége 16 éves életkekáról. Szó esik a tájékozta- rig fennáll, ha nem végezték tóban a családi életre való el az általános iskolát. Aes S. Sándor felvétele Gyarapodó Sopron Sopron, hazánk egyik legszebb városa, az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult. A harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában a belváros páratlan értékű barokk épületremekeinek Xelüjiwt; úrn „J ir.i.U 230 millió forintot költöttek. Sopron a harmadik és a negyedik ötúves tery időszakában mintegy 5 ezer lakással gyarapodik.