Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

2 Szerda, 1975. augusztus 20. Losonczi Pál beszéde Szolnokon — Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte beszédét Losonczi Pál. — Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, összegezi eredmenyeit, számba veszi teendőit, és feladatait. — Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet merni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. A mi alkotmányunk nem holt betű, h&nem élő valóság. — Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi hatalmat! a jövőben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. — Az Idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ea nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál Is gyorsabban növekedett. — Pártunk Központi Bizottságának 1974 decemberében hozott határozata — amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. Losonczi Pál ezután részletesen elemezte Szolnok iparának ' és építőiparának az országos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekintéssel fogtak hozzá a gazdasági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidolgozásához és valóra váltásához, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakorlat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmények ellenére reálisak célkitűzéseink. — Az eddigi eredményeket azonban csák az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem: miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok Is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek megalapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, jövedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei: jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani : ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. — Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomatékkal a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünnepségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. — A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, összefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Szolnok megye a gabonatermesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink derék kombájnosainak, gépkezelőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, népünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a raktárakig. — Általában a mezőgazdaságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. A megnövekedett üzemméreteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, ' sok mindem-e másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez az állattenyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés ellenére sem mondhatunk le a hagyományos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, miként tarthatjuk fenn és erősíthetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetkezeti demokrácia formái változhatnak, a lényegnek maradnia és fejlődnie kell. A tagság anyagi érdekeltségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését, a közösségi szellem fokozását, az emberi viszonyok és kapcsolatok elmélyítését Azon kell lennünk, hogy a kockázatvállalásra alapozott szövetkezeti önkormányzat előnyei a maguk teljességében kibontakozzanak, mert ez fokozhatja csak a munkakedvet, serkentheti a kezdeményezőkészséget, és gyarapíthatja a felelősségtudatot. % Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtizedben, a fejlődés mérete és üteme a korábbi évszázadok egészét jóval túlhaladta. Majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, kizsákmányolástól mentesen, nemzeti egyetértésben, a szomszéd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot — Az elmúlt évtizedekben Intézményes formákban is megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szerződés szervezetét. Az egyik kimeríthetetlen tartaléka és fedezete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fejlődésének, ami egyenesen elvezetett bennünket a szoros integráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez, a másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista országokkal kiépült szilárd kapcsolatokban különösen kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, együttműködésünket Számunkra mindvégig a Szovjetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink szakadatlan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi garanciár ja népünk felemelkedésének, a fejlett szocialista társadalom megteremtésének. Ezért is drága népünknek a szovjet—magyar barátság, amely átfogja életünk egészét és hétköznapjaink valóságát. Közvetlen, eleven és termékeny. — Az újfajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának és fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomása az alig három hete csúcsszinten megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróaktusa. Két világháborút követő 30 éves békeállapot betetőzése és reményekkel, biztató kilátásokkal kecsegtető mérföldköve ez az óvilág politikai életének. Sóha ehhez hasonló és fogható eredményre nem került sor még Európában, ahol mindkét világégés kanóca izzott Mi nagy jelentőségű politikai eseménynek tartjuk a Helsinkiben zárult eseménysort. Nemcsak azért, mert saját kezdeményezésünk, erőfeszítéseink — a szocialista közösség és a szovjet békeoffenzíva — sikerét látjuk benne, hanem azért, mert úgy véljük, hogy a 35 állam legfelső szintű vezetői által aláírt okmányban foglalt elvek jótékony hatással lesznek messze Európa határain túl is: a világ népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Ügy véljük — teljes joggal —, hogy a nemzetközi életben meghatározó szerepet játszó realista erők érdekei győzedelmeskedtek. Az MSZMP KB szolidaritási távirata a PKP Központi Bizottságához A PORTUGÁL KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Lisszabon, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, pártunk tagsagát felháborodással és mélységes aggodalommal töltik el a reakciós, ellenforradalmi, fasiszta erők fokozódó, szervezett, brutális támadásai a portugáliai demokratikus fejlődés és annak élharcosa, a Portugál Kommunista Párt ellen. Meggyőződésünk — mert erre tanít a történelem —, hogy a kommunistaellenesség, bármilyen formában jelentkezik is, csak a reakciós erőknek kedvez, a demokratikus, antifasiszta erők összefogása viszont képes gátat vetni minden ellenforradalmi támadásnak. Ebben a nehéz harcban a Portugál Kommunista Párt vezetői és tagjai, az alapvető szabadsagjogokért, a demokratikus Portugáliáért harcoló antifasiszták mindig számíthatnak a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri, internacionalista szolidaritására. MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ENSZ elé kerülő javaslat Korea egyesítéséért Nagyköveti sajtóértekezlet Budapesten i Budapest (MTI) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — 37 ENSZ-tagállammal együtt — javaslatot terjesztett elő, hogy tűzzék napirendre az Egyesült Nemzetek Szervezetének 30. közgyűlésén „A koreai fegyverszünet tartós békére változtatásához és Korea önálló békés egyesítésének meggyorsításához szükséges kedvező feltételek megteremtéséről" szóló kérdést, s e témában a népi Korea határozati javaslatot is benyújtott a világszervezethez. Kim Ze Szuk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete közölte ezt az újságírókkal kedden tartott budapesti sajtóértekezletén. — A szóban forgó határozattervezetben — mondta többek közt a nagykövet — a Korea belügyeibe való külföldi beavatkozás végleges megszüntetése, és az ország önálló békés egyesítésének meggyorsítása érdekében javasoljuk az „ENSZ-csapatok parancsnokságá"-nak feloszlatását, és az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreában tartózkodó minden külföldi csapat kivonását. A tervezet egyúttal felhívja a fegyverszüneti egyezményt aláíró feleket, hogy — a feszültség megszüntetését, a fegyveres konfliktusok megelőzését és a tartós béke biztosítását szolgáló alapvető intézkedésként — a koreai fegyverszüneti egyezményt váltsa fel békeegyezménnyel. A határozati javaslat egyúttal kifejezésre juttatja azt a kívánságot, hogy Észak- és DélKorea tartsa meg korábban tett közös nyilatkozatának elveit, és tegyen tényleges intézkedéseket az észak ét dél közötti katonai szembenállás kiküszöbölésére, őrizze és szilárdítsa meg a koreai békét és gyorsítsa meg Korea békés egyesítését Gyújtogatás, ISvSIdíizés IM.'M ^IIv T v -: í gí 0 Lisszabon (MTI) Lisszabont kedden délután sűrű füstfelhő borította be: Ismeretlen tettesek felgyújtották a portugál fővárost nyugatról övező fenyvest. A hatóságok megállapították, hogy a tüzet szándékosan okozták. A tűzoltóság a lakosság segítségével óriási erőfeszítéseket tesz a lángok megfékezésére. A tűzoltást megnehezíti, hogy a portugál főváros komoly vízhiánnyal küszködik. Néhány nappal ezelőtt ugyanebben az erdőben keletkezett nagy tűz. Ponté de Limában hétfőn este megostromolták a kommunista párt irodáját, és agyonlőttek egy kommunista aktivistát, aki az épületet védte. Több mint száz ember súlyos sérülést szenvedett A lisszaboni O Seculo értesülése szerint az Azori-szigetcsoporton fekvő Angra do Heroismóban is szélsőjobboldali támadás érte a PKP, a Demokratikus Mozgalom és a baloldali Szocialista Mozgalom épületeit. Az ottani összecsapásban is többen megsebesültek. Tóth Béla: S2 !EE IR m mm SELO 82. Egy katonatiszt: A fizetésem mindenestől 2800. Mellékjövedelmem nincs. Családos vagyok, egy gyermekkel. Az étkezésem több mint 3000 koronába kerül. Lakás, fűtés, világítás — mindez közös a sógorommal — több mint 1000 korona. Odahaza mosatunk. Mosónő, szappan havonta minimum 200 korona. Az ötezer koronás kiadást úgy bírom elintézni a 2800 koronából, hogy egy évvel ezelőtt volt tízezer koronám, három aranygyűrűm és két aranyórám. Ma egy fillérem sincs s már csak egy gyűrűm és egy órám van. — őszintén megvallom: a célom hazamenni megszállott területre, ahol ipari foglalkozást űzök. Valószínűleg címfestő leszek, mert ehhez kedvem van, s elég jól rajzolok. Egy színész: Fizetésem hetenként 470 korona. Mellékjövedelmem: ha eladok egy pár cipőt, vagy a feleségem ruhaneműjéből valamit. Gyermekem is van. Fizetésemet fölemészti az ebéd, egyéb kiadásomat adóssággal, hitellel fedezem. A célom semmi. Remélek, mert a pályámat nem akarom elhagyni. Egy fizetőpincér: A fizetésem 800 korona, semmi egyéb. Mellékjövedelmem 1200 korona. Családos vagyok. Két gyermekkel. Kiadásaim: étkezés 1800 korona, lakás és világítás 100 korona, mosás 100 korona. Nemigen fűtünk s a főzéshez 5 csomag rőzsét vettem 175 koronáért. Megtörténik, hogy alig van mit ennünk. A deficitet lepedők és abroszok eladásával fedeztem eddig. Célom: megszállott területre menni. Egy nyelvtánárnő: Naponta tíz órát kell adnom, hogy egy hónap alatt 3500 koronát megkeressek. Az étkezésem 2000 korona, Lakás 250, mosás 120, fűtés 3—400 korona havonta. Valamit félre is kell tennem, hogy a nyári szünidőben legyen miből élnem, de ez eddig nem sikerült. Ha a helyzet nem változik, kénytelen leszek hazamenni Ausztriába. Egy utcaseprő: A fizetésem 800 korona. Ketten vagyunk. Amit keresek kinyérre is kevés, a húst csak hírbül ösmerjük. Szöröncse, hogy lakást adnak a telepön, különben nem tudom, hol laknánk. Mosáshoz az anyjuk nem használ szappant. Sohasem fűtünk. Vöttem szeptemberbe négyszáz pöngőn ekkis fát, de a főzéshön kő. Mán csupa rongyba járok s nem is igen emlékszek rá, mikor vöt más ruhám. Lassacskán eladogatunk mindönt, hogy az éhhaláltól mentegössük magunkat. Amikor a célja felől érdeklődtünk, az öreg igy beszélgetett: — Ha élünk — élünk, ha döglünk — döglünk, 68 éves vagyok, ezt a mesterséget csinálom 20 év óta, máshon nem is értök, hát mondja mög: mit csinálhatok?! SZEGEDI ÜJSÁG, 1920. december 6-án: Szegedi bányászok a polgármesternél. Bányászok és műhelymunkások harca a rókusi töltés mögött. Szerdán délelőtt körülbelül harminc főből álló gyerek és asszony karaván lepte el a közgyűlési terem előtti folyosót. Rongyos, szakadt ruhájukban és poros, piszkos ábrázatukkal úgy festettek, mintha egy Gorkij Maxim regény kelt volna életre, minden nyomorúságával és szenynyével. Panaszkodó szavuk fájdalommal zúgott végig a néptelen folyosón. — Szegény hadiözvegyek vagyunk s nem hagynak élni, siránkozott az egyik anyóka. Nem is kellett kérdeznem őket miért jöttek, körülfogtak s egyszerre tízen is hangoztatták a Schmiedt, a Schmiedt. Lecsillapítom őket, — mire az egyik beszélni kezd. (Folytatjuk.)