Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

Kedd, 1975. augusztus 19. A közúti közlekedés biztonságáért Tanfolyamokon oktatják a január Uén életbe lépő új KRESZ-t X közúti közlekedésben január 1-én életbelépő új szabályzat, az új KRESZ, sok. vonatkozásban eltér a régitől. Ezért a korábbi ren­delkezés szerint szükség van arra, hogy a gépjárműveze­tők a változásokat megis­merjék és arról számot is adjanak. A hivatásos gép­járművezetők tájékoztatását, oktatását szervezetten old­ják meg. A közlekedés és postaügyi miniszter — a belügymi­niszterrel és a pénzügymi­niszterrel egyetértésben — irányelveket adott ki, amely szerint a hivatásos gépjár­művezetőkkel el kell sajá­títtatni az új KRESZ-t, s meg is kell győződni isme­reteikről. A rendelkezés cél­szerűnek tartja, hogy a kö­zületek — ha tíznél több gépjárművezetőjük van — Heti kétnapos levelező tagozat a Radnóti gimnáziumban A dolgozók gimnáziumá­ban eddig kétféle rendszer­ben történt a felnőttek ok­tatása: a heti 1 napos leve­lező és a heti 3 napos esti tagozaton. A heti 3 napos oktatás meglehetősen jó tanulási fonnának bizonyult, mert lehetőseget biztosított arra, hogy az ismeretek megér­tettségét ellenőrizze, az el­méleti ismereteket pedig be­gyakoroltassa. A heti 1 na­pos levelező tagozaton azon­ban az utóbbi időben egyre több probléma mutatkozott a tanult ismeretek bevéső­iét, illetve begyakorlását il­letően. Érthető, mert a heti 1 alkalommal való találko­zás az iskolával a gimnáziu­mi képzésben csupán arra volt elég, hogy a tímár a következő anyagrészt ismer­tesse, elmagyarázza, körvo­nalazza — de a tananyag­rész begyakorlását már minden levelező hallgatónak saját magának kellett elvé­geznie. Ez pedig a hallgatók többségének problémát je­lentett, s eredményeként nagyszámú volt az évközi lemorzsolódás, illetve az elégtelen osztályzat. A felsorolt problémák és gondok késztették a Radnóti gimnáziumot arra, hogy — a szegedi városi tanács vég­rehajtó bizottsága és műve­lődésügyi osztálya segítségé­vel — az 1975/76. tanév szep­temberétől olyan gimnáziu­mi levelező tagozatokat is indítson, ahol a tanulók szá­mára hetenként két alka­lommal lesz tanítás, éspedig kedden és pénteken. A ked­di napon az órákon az elmé­leti magyarázaton lesz a hangsúly — bár ez sem vá­lasztható el bizonyos mérté­kig a gyakorlattól —, míg a pénteki órákon a begyakor­lás folyik. Természetesen, nem minden tárgyból lesz egyforma mennyiségben gyakorló óra. Feltétlenül szükséges azonban, hogy magyar nyelvből, helyesírás­ból, matematikából, kémiá­ból, majd később fizikából nagyobb óraszámban kapja­nak a tanulók tanár előtti begyakorlási lehetőséget. (Annál is inkább, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ezekből a tárgyakból a leg­hiányosabb az első osztályos tanulók ismerete.) A pénteki órák száma természetesen függ a tanulók egyes tantár­gyakban elért színvonalától is. Amelyik tárgyból szüksé­ges. ott a begyakorlási lehe­tőség óraszámban is emel­kedik. Ezáltal válik a hall­gatók tudása szilárd isme­retté, mely egyben a sikeres továbbhaladást is megköny­nyíti, biztosítja a különböző felkészültséggel érkezett ta­nulók egy szintre hozását, s az évközi beszámolók és vizsgák eredményességét. A heti kétnapos gimnáziu­mi levelező tagozaton is díj­talan az oktatás és a régeb­bi típusokkal megegyezően 4 éves. Jelentkezni szeptem­ber l-ig lehet a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Azok a továbbtanulni szán­dékozók, akik már jelent­keztekü itadnóti gúrmazrnm. levelező tagozata első osztá­lyába, a beiratkozás napján kérhetik átirányításukat az új típusú tagozatba, tehát új jelentkezési lapot kitölteni­ük nem kell. (A beiratkozás szeptember 3-án délután 5— 7 óráig lesz.) Természetesen a heti 2 na­pos levelező oktatás ellenére sem fog megszűnni a heti 1 napos levelező és a heti 3 napos esti tagozatos oktatás a Radnóti Miklós Gimnázi­umban. Annál is inkább, mert a 3 napos esti tagozat népszerű, és a heti 1 napos levelező tagozaton is nagyon sok olyan hallgató van, aki eredményesen fel tud ké­szülni heti 1 napos iskolai segítséggel is. A heti 2 na­pos levelező oktatás beveze­tésével azonban bővül a to­vábbtanulni szándékozó dol­gozók választási lehetősége, és több lesz a segítségnyúj­tás a jó felkészüléshez. maguk szervezzék érintett dolgozóik oktatását és vizs­gáztatását. Az oktatásba a gép jármű vezet® munkakör­ben foglalkoztatott, valamint a közületi gépkocsivezetésre jogosult dolgozókat kell be­vonni. A vállalati tanfolya­mokon önkéntes jelentkezés alapján részt vehetnek a gépkocsivezet® engedéllyel rendelkező más dolgozók is. Az irányelv®! kívánatos­nak tartják, hogy az új sza­bályokat, olyan személyek oktassák, akik már megfele­lő képzést kaptak. Ezért az autóközlekedési tanintézet az oktatók képzésére me­gyeszékhelyeken rendez tan­folyamokat, amelyekre szep­tember 15-ig lehet jelentkez­ni. Az oktatás alapjául a közúti közlekedési szabályok szeptember végén megjelenő tankönyve szolgák Megyeszékhelyenként KRESZ-képző tanfolyamokat szervez az Autóközlekedési Tanintézet is azoknak a kö­zületeknek a részére, ame­lyek járművezetőik kis szá­ma miatt, vagy egyéb okból saját hatáskörükben nem tudják megoldani az okta­tást. A KPM tájékoztatása sze­rint a különféle társadalmi szervek, például a Magyar Autóklub, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács, a TIT és helyi szervei is ren­deznek tanfolyamokat az új KRESZ oktatására, annak érdekében, hogy a nem hi­vatásos gépjárművezetők is kellően megismerhess®! a közlekedés módosított sza­bályait és ezáltal is segítsék a közúti közlekedés bizton­ságát. Fiatalok Kisteleken — Itt hagyom ezt a he­ly®;, ahogy megkapom a jogsit, bemegyek a városba, ott legalább lehet szórakoz­ni — mondta egy fekete garbós fiatal a szombat dél­utáni unalmas sörözgetés közben a zsúfolásig tömött kisteleki presszóban. Nem mondtam rá semmit, néztem az asztalon sorakozó sörös üvegeket és tovább iszogattunk. * A statisztikai adatok dt­mutatása szerint Kisteleken 1157 fiatal él. A nagyközség vezetősége mindent megtesz, hogy a településből város le­gyen. A jelentős vonzási centrumban a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek nagyon szűkre szabottak. Ha jól szétnézünk, találunk egy mozit, egy kultúrházat (hi­vatalosan művelődési ott­hont), egy ÁFÉSZ-klubot és vagy tíz kocsmát, beleértve a presszót is. De a hétköz­nap délután csendes, barát­ságos kis cukrászda hét vé­gére kocsmává változik. Megtelik fiatalokkal, zúg a zenegép, sehol egy talpalatt­nyi hely, s ha szünet van a közeli „diszdzsokéban", ak­kor még a kiszolgáló pulton is könyökölnek. A pincérek hatalmas tálcáikkal éppen hogy le tudják adni a ren­delést. Ez csak hétvégeken van így és nagyobb ünnepe­ken. Érthető, hiszen hétköz­napokon a munka, az ott­hon, a televízió biztosítja az elfoglaltságot. Ha tovább nézgelődünk a fiatal®! szombat esti szóra­kozása, a diszkó, a gépzene, ami egy bizonyos idő után unalmassá válik. A műsor­vezető, a „didzsé" mondta: — Kecskemétről, Félegyhá­záról is járnak ide, és ha 100 fiatal betódul az ÁFÉSZ­klubba, morzsányi hely se marad üresen. Kívül a plac­con is hallgatják a zenét Aki nem fér be a presszó­RAZASSAG I. kerület Szeged: Fejes György es Pap Erzsébet Zsuzsanna, Dömsödl István Zoltán és Nagy Anna Piroska, Szaniszló István és Gulyás Mária, Lengyel János és Battancs Irma. Kun-Szabd Béla és Tápal Mária. Gazsó Tibor Já­nos és Bánfalvi Katalin Mária, Rudas László és Recktenwald Magdolna, Magyarossy József és Papp Klára, Puskás Szilveszter és Bácsi Sarolta. Fehér József és Orosz Ibolya, Garav Endre Ala­jos és dr. Papp Mária Magdol­na, Szendrödl Károly József és Krállk Erzsébet, Tóth-Szeles Ist­ván és Tóíh-Égetö Rozália, Ta­nács Vince Károly és Sári Mag­dolna. Molnár Károly és Miklós Ágnes, Mohai Sándor és Ganz Zsuzsanna Katalin, Faragó Já­nos és Szántó Erzsébet. Bácsik Sándor és Farkas Ibolya, Gás­pár Ferenc és Hegyi Zsuzsanna Erzsébet, Juhász László és Ur­bán Julianna Edit, Nagy László és Kovács Mária. Cseh László és Molnár Eva. Kemény Ferenc és Fehér Annamária, Mentus Árpád és Kovács Mária Margit, Bellnyák István és Szabó Anna. Vajna Ferenc Sándor és Hege­dűs Ilona házasságot kötött. II. kerület Szeged: Mészáros István és Sekura Mária, Tóth Benjámin ,és Kovács Erzsébet, Kmetyó Gyula Lajos és Czékus Anna, Hamus Imre István és Varró Gyöngyike, Markó Sándor és Tóth Ágnes. Kiss Ottó Péter és Hegedűs Eszter, Auth János és Fehér Mária, Takács Tibor és Bozó Ibolya. Csézlk József György és Sipka Erzsébet, Kiss József és Török Terézia, Hu­szár Lajos és Sin Katalin Ilona, Nyilasi Tibor és Zámbó Zsu­zsanna, Farkas Szilveszter és Molnár Márta. Lázár Lajos és KccskeméU Etelka házasságot kötöttek. Hl. kerület Szeged: Török János és Fo­dor Mária, Szabó Géza és Pádár Katalin, Lengyel József László és Lajos Ágnes. Marosi János és Kiss Irén, Plgnlczkl Sándor és Masa Erika, Csepl Zoltán Jó­zsef és Ravasz Katalin házassá­got kötöttek. Klskundorozsnu: Erdódl Ká­roly és Bönde Irén, Dóczl Imre és Hegedűs Veronika, Csíkos Mihály és Dzsamba Erzsébet, Losoncz Oéza és Dudás Ágnes Marianna, Kószó István és Zá­dorl Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegedi Dr. Kapóst Mártonnak és Jurlk Angéla Ildikónak Nap­sugár Teréz, Forral Zoltán Ta­másnak és Nógrádi Ildikónak Timea. Sörös Béla Rezsőnek és Tarnai Irénnek Edina, Szabó Mihálynak és Turcsán Zsuzsan­nának Tamás, Vágó Istvánnak és Mlg Matildnak Szilvia Aran­ka, Hannlbal Gyula Kálmánnak és Kurunczl Irénnek Eva, dr. Nagy Attila Józsefnek és tatne Családi események Rózsának Adrienn, Forgó Fe­rencnek és Vecsey Katalinnak Andrea, Szatmári Zoltán Mi­hálynak és Tremll Erika Iloná­nak Zoltán, Drágán Jánosnak és Mocsányi Irén Erzsébetnek Já­nos Pál. Barta Lászlónak és Frlebert Erzsébetnek Marietta, Beke Zoltán Mátyásnak és Bo­da Ibolya Máriának Brigitta, Hlrrsch Józsefnek és Gangl Ilo­na Margitnak Elvira, Sejben Jó­zsefnek és Tótz Ilonának Rená­ta, Marvanek István Antalnak és Berkó Juliannának Judit, Bé­leczkl Imre Sándornak és Ki­rály Ibolyának Ibolya, Haspel Istvánnak és Huszár Márta Zsu­zsannának Tünde. Varga István­nak és Fehér Anikónak Sza­bolcs István, Nacsa Gábornak és Gazdag Zsuzsannának Gábor, Csanády József Lajosnak és Ta­podi Márta Évának Katalin, Ke­néz Ferencnek és Tóth Máriá­nak Mónika, Kósa Józsefnek és Daróczl Erzsébetnek Szilvia, Tóth Antalnak és Bitó Mártá­nak Antal, Török Imrének és Horváth Juliannának Szilvia Ág­nes, Mocsonoky László István­nak és Básthy Rózsa Gabriellá­nak Rózsa Zsuzsanna. Szemend­rei Pál Istvánnak és Katona Évának Attila, Mosonl László­nak és Bodor Eva Juliannának László, Barkóczl József Attilá­nak és Veres Ágnesnek Csaba, Kónya Ferenc Antalnak és Bá­rány Erzsébetnek Ferenc István, Ráez Tamásnak és Gáspár Ani­kónak Tamás, dr. Tanács An­talnak és Cenkel Ágnesnek And­rea, Vass Sándornak és Maczlk Erzsébetnek Gábor. Hajdú Ist­ván Jánosnak és Szabó Irénnek Helga, Cslnyovszkl Lászlónak és Kádár Erzsébetnek Nóra, Sze­merédl Istvánnak és Szokol An­nának István Sándor. Ecsekl Jánosnak és Kiss Máriának Pé­ter János. Sandra Ferencnek és Pásztor Mártának László József, Zádorl Józsefnek és Vass Erzsé­betnek József, dr. Sztanó Pál Józsefnek és Herczogh Hanná­nak Helga, Szalma Jánosnak és Gál Ilona Rozáliának Edit. Ju­rlcs Sándornak és Czombos Má­rtának Sándor Róbert, Guti Mi­hálynak és Ráez Évának Dénes Kálmán, Szabó Józsefnek és Sata Klára Hajnalkának Klára, Vlncze Jánosnak és Bagl Zsu­zsannának Róbert, Welser István Sándornak és Solymossy Ilona Máriának Ildikó Ilona, Nagyillés Gáspárnak és Magony Piroska Juliannának András, Korom De­zsőnek és Wrils Márta Honának Ádám. Baksai Elek Antalnak és Kovács Mártának Zsuzsanna Barbara. Szőke Pálnak és Ba­logl Márta Juliannának Gábor Pál. Fekete Lászlónak és Hárl Juliannának Adrienn írisz, Bol­dizsár Ferencnek és Vlnnal Ju­liannának Andrea, Kocsárdl Sándornak és Bárkányi Edit Mártának Sándor, Marton Fe­rencnek és Gémes Ilonának Pi­roska nevű gyermekük született. in. kerület Szeged: Szabó Bélának és Gl­linger Margitnak Eszter. Bálint Mihálynak és Barna Erzsébet­nek Béla, Bán Attila Árpádnak és Nagy Rózsának Attila Árpád Benyuska Imre Jánosnak és Ke­rekes Blankának Richárd. Erdei Istvánnak és Marton Arankának Aranka, Gazdag József László­nak és Ferkel Márta Magdolná­nak Anita Réka, Komlódi Já­nosnak és Bárkányi Erzsébetnek Szilvia, Ordögh Sándornak és Harczl Erzsébetnek Zsolt Tamás, Tanács Istvánnak és Kádár Né­met Ilonának István Zsolt, Gál József Ferencnek és Rózsa Ág­nes Máriának Mónika Ágota, Katona Péter Rudolfnak és VI­da Gizellának Péter János, Kel­ler Péter Pálnak és Veress Má­rta Erzsébetnek Márta. Kolom­pár Jánosnak és Csurár Katalin­nak Mónika Zsuzsanna, Nagy Sándornak és Berta Teréziának Márton, Kársai Árpádnak és Bernula Mártának Árpád Zoltán, Várhelyi Imre Lajosnak és Acs Margitnak Csaba, Domokos Zol­tánnak és Barta Mártának Gab­riella Szilvia, Kádár Tamásnak és Kasza Ilonának Mercédesz, Stefán Andrásnak és Csanádi Honának András Norbert, Ka­vocska Imrének és Bodor Gizel­lának Ágota. Pusztai Istvánnak és Barankal Annának Edina An­na, Berényi Ferenc Oszkárnak és Pallal Julianna Ingeborgnak Eleonóra Krisztina, Farkas Mik­lós Jánosnak és Beliczky Ad­rién Emőkének Zoltán nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Bálint Jánosné Bodo­esi Anna. Hajnal István, Martini Ilona. Török Imre, Dubecz Mi­hály, Németh Jánosné Tóth Pi­roska. Kalapis Menyhért, Kecs­keméti József, Mátó Antal, Pas­kuj Mátyás, Gonda Henrik, Mis­ka Kálmánné Száz Rozália. Od­ry Elek, Schrobár Csaba. Indre Gézáné Csomor Anna Mária dr. Dóczl András, Majorossy Gusz­táv, Tóth Sándor, Kószó Gyula. Lukács Károly. Veszelka József, Tánczos György meghalt. Szőreg: Kószó Andrásné Kato­na Veronika meghalt. II. kerület Szeged: Lakatos Margit, Masz­nyik Jenő László meghalt. III. kerület Szeged: István Lajos Farkas Antal, Ugri Pálné Farkas Ilona, Lévai Lajosné Kéri Irén, Ke­mencze János, Zsurkán József. Kis Jánosné Farkas Etelka. Be­resc János meghalt. ba, vagy nem szereti a pop­zene üvöltő vad ritmusát, villogó, vibráló lüktetését, a hangszórók bömbölését, nem tehet mást, elmegy a Róna vendéglőbe, harmadosztályú hely, éjfélig nyitva van. Itt általában már mindenki ré­szeg és jól kitombolja ma­gát. A „zene" mostanában lecsendesedett, eldugták az erősítőket, előkerült a hege­dű és a klarinét. Általában emelkedett a hangulat, gya­kori az üvöltözés, a rendőr­ség sűrűn fordul, hetenként lopnak biciklit a bejárat előtti korláttól. A mozihelyiség zsúfolásig tömött, ha jó a film. Az első sorok bérlői hangos észrevé­teleikkel, közbekiabálásaik­kal tudatják a többiekkel, hogy ők is nézik a vásznat. Mindezeket leszámítva a legtöbb élményt a film nyújtja a fiataloknak. A Szabadság Művelődési Otthon nemrégen felújított épület, egy nagyterem, két kisterem, és egy udvar. Itt szoktak dalolgatni vasárnap éjszakánként azok a fiata­lok, akik már jól telekap­kodták magukat a presszó­ban vagy éppen valamelyik olcsóbb helyen. A belső he­lyiség nagytermében disz­d zsoké műsor. Ugyanaz, mint szombaton. * Hét közben oktatás, gyű­lések, a kishelyiségben öre­gek klubja. Kártya, biliárd, tévé. Néha jönnek pesti szí­nészek drága belépőért ala­csony szintű műsorral. A kultúrház igazgatója mondta: — Nem igényli eléggé a község a kultúrát. Akiket valami komoly dolog érdekel, elmennek máshová. Ide nem kell más, csak tánczene. Pedig ezek a fia­talok sem rosszabbak ám, mint mi voltunk, csak hi­ányzik egy olyan vezetőré­teg, kik magukkal ragadnák őket — Kikre gondol? — Egyetemistákra," kom®y szakmunkás ifjakra, meg a gimnazistákra is. Kérdem én, hol vannak azok, akik itt nőttek fel vagy jelenleg is iskolába járnak, miért húzó­doznak a kultúrháztól? Akartunk itt már többször is klubot létrehozni; de nem si­került. Tudja, maguk a fia­talok sem nagyon akarják. Furdalt a kíváncsiság, va­jon ennyire érdektelen len­ne a kisteleki Ifjúság? Né­hány vélemény a tömegb®: — Unom már az állandó presszóba járást, de hová menjek máshová. A Róna vendéglőbe a részegesek kö­zé? Tudod ki ül be oda? Csoportba verődött fiata­lok: — Ha csak délután be nem ülünk a presszóba, este már ott sincs hely. Mi ki­megyünk Sövényházára (ö­pusztaszer), gyere te is, ott legalább kibalhézzuk ma­gunkat. Bejáró dolgozó: — Te, én már régóta nem járok Kis­teleken sehová, inkább el­megyek a környező falvak­ba, ott jó bálok szoktak lenni. Adminisztrátor leány: — Vállalnék szívesen társadal­mi munkát azért, hogy le­gyen itt is valami. Külön­ben nincs kedvem kimoz­dulni a faluból. Itt érzem jól magam. Amilyen kalap van, olyannal köszönünk. Egy gimnazista: — Tudod, egy olyan klub kellene, ahol mi magunk alakítjuk ki a műsort, a hangulatot * Ezzel a kérdéssel állítot­tam be a tanácselnök iro­dájába. — Problémás dolog ez. Je­len pillanatban nincs mód arra, hogy új épületet bizto­sítsunk a fiatalok számára. A meglevőek közül kell megoldást találnunk. Anyagi problémáink nincsenek, csak a helyiség. Alkudoztunk már többre is. Véleményem sze­rint a kultúrház is megfe­lelne erre a célra. Közbevetettem: ahogy hal­lottam az érdekelteket, oda nem akarnak menni. Már­pedig az erőltetett dolog nem mindig vezet ered­ményre. — Mindenképp megtalál­juk a helyes megoldást, csak idő kérdése az egész. Évek óta várják a fiata­lok, s közben egyre több ital csúszik le a torkukon. A nagyközségi KISZ-bi­zottság csúcstitkára: — Szegeden dolgozom há­rom műszakban, most ért az t megtiszteltetés, hogy KISZ-titkár lettem. Ezután minden erőmmel azon mun­kálkodom, hogy a kisteleki fiatalok ügye jó vágányra terelődjön. Várjuk, bízunk benne. Fiatalos lendülete, akarása megvan. Bár az is igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat, lehet hogy a kezdeti ambíciók idővel ®halnak és marad minden régiben? Re­méljük, hogy nem így lesz. A fiatalság a jövő építő em­bere, és nem mindegy, hogy mit kap a társadalom; egy kiegyensúlyozott életű egyént, vagy egy ^alkohol­ette" idegroncsot, mert a szocialista társadalom épí­tőitől pontos, felelősségtel j es munkát vár mindenki. És ezt csak úgy kaphatja meg, ha összefogva fiatal, idősebb egyaránt azon munkálkodik, hogy a szegedi táj egyik leg­nagyobb települése, a köz­vetlen környezetre is von­zással bíró Kistelek ifjúsága ma se tántorodjon meg a kocsmák alkoholgőzös leve­gőjétől. Majoros Tibor Gyógyító füvek A természet sokféle gyógy­növénnyel ajándékozta meg Bulgáriát, amelyek közül sok megterem más országok­ban is, de jóval gyengébb minőségben. Bulgáriában például 140­féle kakukkfű található. A más országokban nevelt ró­zsát össze sem lehet hason­lítani a bolgár rózsával. Ar­gentína és Egyiptom nagy mennyiségű orvosi székfüvet exportál, de a bolgár kamil­la sokkal illatosabb. A Fran­ciaországban gyártott koz­metikai szerek egy részéhez bolgár fenyőkivonatot hasz­nálnak fel. Szinte mindenki ismeri és szereti a svájci tejcsokoládét, de csak keve­sen tudják, hogy ízesítői kö­zött bolgár csalánkivonat is szerepel. Rendkívül jó mi­nőségű a bolgár szurokfű-, hárs-, menta- és kamillatea, amelyet szívesen vásárolnak például a német és olasz cé­-eefc A Bulgáriában termett csipkebpgyó 8—10-szer több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, s az is köztüdott, hogy a vegyi úton készített vitamin gyengébb minőségű a természetesnél. Bulgária a világpiacon fel­veszi a versenyt a legna­gyobb gyógynövény-exportő­rökkel is. Évente mintegy 5500 tonna szárított gyógy­füvet szállít külföldre. Vá­sárlói között 60 nyugatné­met, francia, svájci cég, va­lamint az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Jugo­szlávia külkereskedelmi vál­lalatai szerepelnek. Az ex­portált gyógyfüvek mintegy 65 Százalékát az élelmiszer­ipar használja fel: a csipke­bogyót, kamillát, mentát, hársfavirágot. E gyógyhatású növényeket különféle teake­verékekhez is felhasználják. A fennmaradó több mint 30 százalék a gyógyszeripar szükségleteit elégíti ki. 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom