Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

65. évfolyam 179. szám 1975. augusztus 1 mi péntek Ára: 80 fillér Folytatta munkáját a helsinki konferencia A délelőtti ülésen felszólalt L. Brezsnyev és Kádár János Is Gusláv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta munkáját csütörtökön délelőtt, helyi idő szerint néhány perccel fél tiz után. a Finlandia-palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnökölt. A délutáni ülésen Aldo Moro olasz kormányfő elnökölt A két ülés közti szünetben — a déli órákban — Urho Kekkonen finn államfő a köztársasági elnöki palotában fogadta Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát a magyar küldöttség vezetőjét. A finn sajtó képekkel illusztrált beszámolókban bőven tudósít a konferencia eseményeiről, a legfelsőbb szintű politikai vezetők két- vagy többoldalú találkozóiról. A rádió és a televízió is részletesen beszámol az eseményekről. Nagy az érdeklődés a lakosság körében a konferencia és a delegációk mozgása iránt. A Finlandia-palota körül különösen a küldöttségek érkezésekor és távozásakor várakoznak sokan, de tömeg szegélyezi az útvonalakat is. amerre a küldöttségek gépkocsisorai rendszeresen elhaladnak. Ezekben a napokban hozzátartoznak a helsinki utca képéhez az alacsonyan keringő élénkpiros helikopterek, amelyek a rendőrségi biztosítást egészítik ki. A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arl&s Navarro. spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A Finn Köztársaság Minisztertanácsa csütörtökön este fogadást rendezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának munkájában részt vevő küldöttségek tiszteletére. Gustáv Husák: A békés együttműködés reális feltételei Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta, hogy Európa földjén számtaEdward Gierek : lan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak, el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük. aktivan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését, sz ip^rj. és .tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk Vaiéry Giscard D'Esta ing: A cél Európa biztonsága A magyar küldöttség a tárgyalóterembea Lemondva a területi követelésekről Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszának csütörtöki napján elhangzott felszólalásában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője a többi között a következőket mondotta: A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva A délelőtti ülés következő szónoka Vaiéry Giscard D'Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő" fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta: pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia-palota nagytermében harminchárom részt vevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új, eddig példa nélkül álló, nagyon jelentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői összeültek Helsinkiben, megismerkedtek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecserét folytatnak problémáikról. Az értekezlet további felszólalásairól és eseményeiről lapunk 2. és 3. oldalán számólunk be. A szovjet delegáció Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia-palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tágja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. Július 31-én Helsinkiben találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Tódor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke között. A meleg, elvtársi légkörű találkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A • szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdéseit is. Kádár János csütörtökön találkozott Gustáv Húsúkkal, a CSKP főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, valamint Nicolae Ceausescuvgl, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, és szívélyes légkörű eszmecserét folytattak. A kétoldalú konzultációk sorában találkozott Leonyid Brezsnyev Gustáv Húsúkkal, Todor Zsivkovval. Trudeau kanadai kormányfővel. Ford amerikai elnök többek között Demirel török miniszterelnökkel folytatot eszmecserét. miG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK!