Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

10 * Vasárnap, 1975. július é. Tavaszi bravúr Félidőben a Szegedi Volán kézilabdacsapatáról Á huszadik verseny Ökölvívás Gedó György Szegeden Augusztus 1—2—3-án ren­dezi meg a Szegedi Dózsa az újszegedi sportcsarnokban III. nemzetközi ökölvívótor­náját. Eddig két jugoszláv és egy-egy román és NDK-beli csapat nevezett a küzdel­mekre, valamint több ma­gyar egyesület, így a Szé­kesfehérvári Vasas, a Zalka SE, a Petőfibánya, a Csepel, a Kaposvári Dózsa, a Bp. Fémmunkás, a DMTE, a Bp. Vasas, az Oroszlányi Bányász es a Szegedi Dózsa. Íme néhány név, akiket az ökölvívósport Kedvelői lát­hatnak augusztus 1—2—3-án Szegeden. Gedó György olimpiai bajnok, Siklósi Im­re, a junior EB ezüstérmese, Fischer László magyar baj­nok, Botos János IBV-győz­tes. Juhász Lajos magyar bajnok, Juhász László Euró­pa-bajnoki bronzérmes. Csap János IBV-bajnok, Kovács János, Gál Gyula magyar vá­logatottak, Lencz László utánpótlásbajnok. A Szegedi Dózsát két versenyző képvi­seli a rangos tornán, még­pedig a magyar válogatott Kovács Lajos és az utánpót­lás-bajnokság harmadik he­lyezettje, Kazi Antal. A nagy érdeklődésre te­kintettel már hétfőn meg­kezdik a jegyek elővételi árusítását a Dózsa-klubban (Szeged, Deák Ferenc utca). Egyébként várják még a szovjeté és a lengyel öklözök nevezését. Nemzetközi lovasverseny Vásárhelyen A Hódmezővásárhelyi Élel­miszeripari Főiskola Állatte­nyésztési Kar sportkörének „Bercsényi" lovasszakosztá­lya július 12—13-án a hód­mezővásárhelyi tangazdaság (Kutasi út, tanya 1231.) lo­vaspályáján rendezi a délke­let-magyarországi bajnokság II; 'fordulóját, nemzetközi versennyel összekapcsolva. A színvonalasnak ígérkező, színes versenyen díjugratás, terephajtás, ügyességi hajtás, dijhajtás és fogatok állóbírá­lata szerepel. A mai műsor Kajak-kenu: A III. válogatóverseny, Új­pesti öböl, 9 és 16. Motocross: Nemzetközi meghívásos ver­verseny és magyar bajnoki futam, Kiskunlacháza, 14. Labdarúgás: Vasutas Totó Kupa: Szol­noki MÁV—Szegedi VSE, Szolnok, 17. Makó. Kispályás labdarúgás: Vasutas területi döntő, SKVSEnsUdiOfl. K Alapos átszervezés után látott munkához az idén a Szegedi Volán kézilabda­szakosztálya. Elnöke Sebők Imre, vezetője Isaszegi György lett. Tagjai még Ba­logh Imre, Forráskúti Tibor, Gáti Gyula, Juhász István, Szabó János, Szűcs József, valamint a mindenkori csa­patkapitány és a vezető ed­ző. A megváltozott struktú­ra — eddigi eredményeik ezt igazolják — mindenképpen előnyösnek bizonyult. Az NB I B-ben szereplő első csapat a tavaszi idény végén hét győzelemmel, egy döntetlen­nel, három vereséggel, 220— 171-es gólkülönbséggel 15 pontot gyűjtve, a második helyen végzett. Azzal a megfontolt szán­dékkal vágtak neki hosszú távú terveik megvalósításá­nak, hogy mintegy alapot te­remtve a jövőnek, még jobb lehetőségeket, feltételeket biztosítanak az utánpótlás neveléséhez. Mindez szoro­san kapcsolódik ahhoz az el­képzelésükhöz, hogy a hosz­szú évek eredménytelen kí­sérletei után főleg saját ne­velésű játékosokból. végre szellemében, akaratában is kialakuljon egy olyan egysé­ges csapat, amely a későbbi­ekben tartósan megfelel a magasabb követelményeknek is. Ezek után döntöttek úgy, hogy a vezető edzői tisztet a csapat volt játékosa, Kővári Árpád lássa el. Féléves tény­kedés után korai lenne mér­leget vonni munkájáról, mégis azt kell mondani, ed­dig — mind emberileg, mind szakmailag — eleget tett a követelményeknek. Nem valami rózsás a han­gulat a bajnokság indulása előtt. A csapat alaposan ki­cserélődött, megfiatalodott. A 17 fős keretből Vinkó Ist­ván eltávozott, ketten visz­szakerültek a tartalékokhoz, így 14 játékos maradt. Me­net közben számuk tovább csökkent. Csáky Bélát ja­nuárban porccal műtötték. Kiesése, helyettesítése ko­moly gondot okozott. (Dicsé­retére legyen mondva, feb­ruár végén már elkezdte a mozgást, májusban pedig, bár nem teljes értékű játé­kosként, de rendelkezésére állt csapatának!) Az ifjúsági válogatott kapus, Farkas Jó­zsef, katonai szolgálata mi­att nem tudott rendszeresen edzeni. A rajt előtt kiderült az is, a csereként számba vett fiatalok lényegesen gyengébb játékerőt képvi­selnek, mint a stabil játéko­sok. Számukra magasnak bizonyult még az NB I B ál­tal felállított mérce. Szapo­rította a gondokat, hogy egy­általán nem volt jobbszélső­jük. Ezt látva, tudva, közel hároméves kihagyás után visszatért, játékra jelentke­zett a korábban visszavonult 32 éves Fülöp László Viszonylag rövid idő alatt rendezték soraikat. A külön­böző előkészületi tornákon kialakult a csapat gerince. A vázt a tulajdonképpeni kez­dő csapat, Badó L., Giricz, Baráth, Tamás, Oláh B., Lesti és Várkonyi képvisel­ték. Az előkelő helyezés ki­harcolásában döntő szerepet vállalt végig kiegyensúlyo­zott, átlagon felüli teljesít­ményével Badó L., Tamás, Baráth, Oláh és Giricz. A cseresort képviselő fiatalok közül, a korábbiakhoz ké­pest szépen fejlődött Bárok István. Kiss Sándort is ide sorolhatjuk, de ő még min­dig nem éri el azt a tudás­szintet, ami az ebben az osz­tályban való szerepléshez nélkülözhetetlen. A tavaszi, bravúrral kiví­vott második hely rengeteg munka következménye. Az együttes tagjai január 3-tól június 21-ig 227 foglalkozá­son vettek részt (11 bajnoki, 7 kupa- és 35 edzőmérkőzés, 174 edzés), ami heti 9—10 tréningnek, NB l-es követel­ményszintnek felel meg! A sok-sok gyakorlás, a végzet­tek nem múltak el nyomta­lanul, várakozás feletti sze­replést eredményeztek. Na­gyot javultak védekezésben (a legkevesebb gólt kapták!), de olykor-olykor nem árta­na még határozottabbnak lenniük, a „kihagyásokat", a „rövidzárlatokat" minimális­ra csökkenteniük. Az edző véleménye szerint játékosai lábmunkája még nem töké­letes, a gyors kézmozgás — a labda továbbítása, a lövé­sek határozott végrehajtása, ereje — még csiszolandó. Ezért igen fontos, szinte el­sődleges feladatnak tekinti azoknak az elemeknek na­ponkénti gyakorlását, ame­lyek e hiányosságokat meg­szüntetik. Amikor a megcsillanó NB I lehetőségéről, a további tervekről beszéltünk a veze­tő edzővel és a szakosztály vezetőjével, Kővári Árpád mindent mérlegelve így vá­laszolt: — Ha már így, elképzelé­seinket is fölülmúlva sike­rült szerepelni, szeretnénk megragadni a kínálkozó le­hetőséget. Indulásnál ezt ugyan, mármint az első osz­tályba jutást nem jelöltük célul, az első hat hely vala­melyike volt a terv. A ki­alakult helyzet tálcán kínál­ja, tegyünk meg mindent azért, hogy felkerüljünk. Hogy ez ne csak álmodozás legyen, még többet dolgo­zunk majd, mint tavasszal. Növeljük az edzések intenzi­tását és számát! Lesznek olyan napok, amikor három foglalkozást is tartok! A bajnokság augusztus 17-én indul. A felkészülést július 14-én kezdjük. Részt ve­szünk Fonyódon, a Nemzet­közi Balaton Kupa, valamint a szegedi, szintén nemzetkö­zi kupa küzdelmeiben. A nyitány előtt pedig egyhetes edzőtábor lesz Székesfehér­várott. Isaszegi György szakosz­tályvezetőtől a mende-mon­dák szülte tévhit eloszlatá­sáért, a jelenleg eltiltás alatt levő Dobó Károly ügyéről érdeklődtünk. — Bizonyára sokakat meg­lepett, hogy Dobó Károlyt az elmúlt hetekben látták a csapat edzésein — válaszol­ta. — Június 10-én jelentke­zett az egyesület, illetve a szakosztály vezetőségénél. Szóban és írásban is beje­lentette, továbbra is a Sze­gedi Volán színeiben szeret­ne játszani. Jelenleg a vál­lalatunknál dolgozik, részt vesz az edzéseken is. Ügy döntöttünk, kérése alapján augusztus 15-én ismét meg­tárgyaljuk ügyét, s végleges döntést hozunk a Szegedi Volánban való játékáról. Gyürki Ernő A Szegedi Ünnepi Hetek egyik legjelentősebb sport­eseménye évről évre a nem­zetközi motorcsónak-viadal, amelyet idén huszadszor ren­dez majd a sportág országos szövetsége, valamint a Sze­ged városi Sportfelügyelőség. Több mint egy hónap vá­laszt el bennünket a hét vé­gétől, amikor a küzdelmekre sor kerül a Tiszán, hiszen a kiírásban időpontként au­gusztus 16-a és 17-e szere­pel, ennek ellenére az elő­készületek nagyban folynak. A Magyar Motorcsónak Szö­vetségtől már jártak Szege­den, s itt elsősorban a vá­rosi sportfelügyelőséggel vet­ték fel a kapcsolatot. A bu­dapestiek közölték, hogy nagy az érdeklődés, a jelek szerint NDK-beliek, nyugat­németek, csehszlovákok, ju­goszlávok, olaszok, svédek és osztrákok érkeznek majd, hogy összemérjék tudásukat Vízilabda a Ti*za hullámain. A külföl­diek közül várható szovjetek és bolgárok indulása is. Mel­lettük csaknem mindegyik hazai „menő" résztvevője lesz a híd környékén sorra kerülő bója körüli viadalnak. A Szegedi Spartacus mo­torcsónak-szakosztályában csendben, de annál nagyobb szorgalommal és hozzáértés­sel készülődnek, Vasvári Miklós edző vezetésével. A szegediek nyolcan indulnak. Közülük hárman, Feil János, Darvas Zoltán és Ribizsár Mihály a nemzetközi futa­mokban szerepelnek, Darvas és Ribizsár a siklóhajók, az úgynevezett „papucsok" kö­zött rajtol. A magyar baj­nokságban Turu László, Bak­sa Sándor, Tokaji Béla (ta­valyi országos bajnok), Kis­péter József, valamint Ta­kács Sándor indul a Szegedi Spartacusből, Bajnok a SZEOL serdülőcsapata A SZEOL vízilabda-szak­osztályának legfiatalabbjai, a serdülőcsapat — edzőjük Li­hotzky Károly — a Budapest serdülőbajnokságban vett részt. A bajnoki címet a sze­gedi fiatalok százszázalékos teljesítménnyel szerezték meg. A nagyszerű adottsá­gokkal rendelkező gárda szinte valamennyi tagja még jövőre is serdülő korú, így minden reményük megvan, hogy a későbbiekben, az erősebb mezőnybei is jól szerepeljenek, A bajnokság végeredménye: 1. SZEOL, 2. KSI II" 3. Egri Dózsa 4. Kecskemét 5. MAFC 6. BVSC II 7. D. Dózsa II 8. Vasas 9. HODIKOZ IS 10. FTC II IS 11. Pécs 15 12. Szent. V.H 15 13. Elektromos IS 14. Bp. Építők 15 15. BSE 15 15. Siketek 15 15 ­15 14 ­15 11 1 15 11 1 15 8 4 15 10 ­15 9 ­7 17 7 17 7 17 5-10 4 2 9 2 1 12 2 1 12 1 1 13 - - 15 - 160- 17 30 1 118- 16 26 3 137- 34 23 3 135- 28 23 3 97- 50 20 5 114- 51 20 6 86. 54 18 88- 56 15 63- 63 15 73- 63 15 53-106 10 74- 76 10 27-156 5 42-131 5 32-129 9 6-275 ­• A KSI U-től jogosulatlan já­tékos szerepeltetése miatt 2 bün­tetőpontot levontak. Mozogjatok, gyerekek! Az 1974/73. évi Csongrád me­gyei U. osztályú labdarúgó-baj­nokság végeredménye a követ­kezű: 1. Fábiánsebestyén 26 18 1 7 59-31 37 2. Cs.-palota 26 15 3. Sz. Volán 26 13 4. Szt. VSC 26 13 5. IIODIKOT 36 11 6. Szóreg 26 11 7. Sz. Tanárképző 26 10 8. Algyö 26 8 9. Sz. IKV 26 9 10. Nagymágocs 26 3 11- Tápé 26 6 12. Kistelek 26 8 13. Klszombor 26 7 14. EMERGE 26 7 S 54-24 36 7 44-25 32 9 34-28 30 7 3S-3S 30 9 48-41 28 6 10 45-35 26 10 8 41-42 26 6 11 41-50 24 5 12 42-49 23 9 11 30-35 21 3 15 39-67 19 2 17 35-48 16 2 17 32-69 11 A Szegedi EMERGE-tői, azért, mert Ifjúsági csapatával több­ször hiányosan állt ki. öt bün­tetőpontot levontak. A bajnok Fabiánsebestyén be­jut a megyei I. osztályba. Fel­jutásuk azonban még bizonyta­lan. mert lehet, hogy a közsé­glek anyagi nehézségek miatt nem- todják vállalni a masauabb osztályban való szereplést. Ab­ban az esetben, ha a Fábiánsebes­tyén nem játszik, minden való­színűség szerint az utolsó he­lyezett Szegedi Textilművek ma­rad az I. osztályban. * A Csongrád megyei 1975. évi tekebajnokság tavaszi Idénye még nem ért véget, a Szentesi VSC-nek elmaradt mérkőzései vannak. A tavaszi elsőségre a Szegedi AK és a DÉLEP. a har­madik helyre a Szegedi VSE és a HMSE esélyes. A Csongrád megyei Labdarú­gó Szakszövetségben egy hónap óta Gyólal János látja el a fő­titkári teendőket. Gyólai régi sportvezető, 1049 óta működik a CSLSZ-ben. az elmúlt öt évben az elnökség tagja volt. * A Szegődi AK NB H-es férfi tekecsapata 50 százalékos ered­ménnyel zárta az Idei bajnokság tavaszi idényét. A SZAK-isták 14 ponttal a hetedik helyen vé­geztek. Gyermekek, fiatalok moz­gását, tornászását figyelni — van. ebben valami fel­emelően szép. Kis elsősök próbálkozását a bordásfalon, futóversenyt, ahol a tanár kezében ott a stopper, izgul, mér, s a fiatal lábak fris­sen trappolnak, az arcok ki­pirulnak, a vetélkedés láza vibrál köröskörül. A na­pokban az egyik általános is., kola gyerekeit láthattam tor­naóra közben: ragyogó kis sportpályát épített nekik gyári brigádok sora, egyszer­re százan is tornáztak, fu­tottak a vörös salakon, mé­regették gyerekkarjuk ere­ját nyújtón, hintón. Szépek ezek a képek. Jö­vőt is őrizők. Ahogyan hasz­nosak mindazok az intéz­kedések, tervek és elképze­lések, amelyek az ifjúság testkultúrájának fejlesztését szolgálják, iskolai, sőt, mind­inkább társadalmi méretek­ben. Más oldalról tekintve a kérdést, jó érzést keltő volt a minap, hogy a Miniszter­tanács is foglalkozott az is­kolaorvosi hálózat problé­máival, mérlegelt tennivaló­kat ezen a — mi tagadás, eléggé elmaradott — terü­leten is. Mert őszintén kell szólni azokról a bajainkról, ame­lyek éppen az ifjúság test­kultúrájának „berkeiben" felbukkannak. Egyetlen sta­tisztikát említve: a tizen­nyolc éves fiúk körében, a katonai szolgálat előtti orvo­si vizsgálat meghökkentő és elszomorító tapasztalatokat összegezett. Negyede a fia­taloknak rossz tartású, gyen­ge fizikumú, igen sok közöt­tük a hibás látású, a meg­hajlott gerincű, vagy az olyan, akinek testsúlya mé­lyen alatta van a korához szükséges kilóknak. Lányok körében is végeztek koráb­ban vizsgálatokat iskolaor­vosok, egészségügyi intézmé­nyek — j.ó néhány, ugyan­csak szomorú tapasztalato­kat gyűjtve. Minden túlzást kerülve is olyan következte­téseket kellett leszűrni, hogy gyermekeink tekintélyes ré­sze — jóllehet, bővelkednek anyagiakban, ellátásuk, ét­kezésük, iskolai lehetősége­ik hatványozottan gazdagab­bak, mint korábbi generá­cióknak bármikor — elpu­hult, gyengébb szervezetű, rosszabb tartású, mint ilyen remek „háttérrel" sejthettük. Nincs ezen titkolnivaló. A kelleténél kevesebb mozgás, a bőséges, de nem egyszen helytelenül összeállított táp­lálkozási rend és szokások sora, a kényelmesség, sőt a torz testtartás „divatja": megannyi ok erre. Az okok közé kell sorolni olyan gon­dunkat is, hogy az utóbbi tíz esztendőben „elfogytak" az iskolaorvosok. Itt kell megemlíteni, hogy a szak­munkástanulók — tehát ép­pen a legnépesebb számú ifjú korosztály tagjai — rendkívül kevés testedzési lehetőséggel rendelkeznek. Bővelkedünk tehát tenni­valókban. S talán nem ha­szontalan ezeket a gondja­inkat most, nyár elején ref­lektorfénybe vonni! Olyan hónapok következnek, ame­lyek szinte kínálják a ki­aknázásra váró lehetősége­ket. Úttörőtáborok, nyári napközis táborok tárnak ka­put néhány nap múlva. Ven­dégeket vár Zánka, a velen­cei-tavi üdülőközpont, a gyermeküdülők egész sora. Benépesülnek a városok, a nagyobb falvak napközis tá­borai is. Legtöbbjük parkok­ban, helyiséget övező kis er­dőkben, zsúfoltságtól, közle­kedéstől távolabb épült. Fel­szerelésük esztendőről esz­tendőre gazdagabb. Tálcán kínálják a sportolási lehe­tőségeket, a mozgást. Szervezés, figyelem kér­dése legtöbbször, mennyire tesszük hasznossá, egészsé­gessé a gyerekek, a fiatalok nyári hónapjait Szervezés és fellépés kérdése, például, hogy a helyi vezetők mit tesznek a sporttelepek ki­használásáért: erélyük, utasí­tásaik feltétlenül szüksége­sek ahhoz, hogy a milliós értékű sporttelepek zártsága, kihasználatlansága végre megszűnjék, megnyíljanak fiatalok tízezrei előtt. Szer­vezés, ötletesség kérdése az is, hogy a hétvégeket célta­lan Iődörgésből, csatangolás­ból átformálják a felügyelő tanárok jó kirándulássá, egészséges túrákká, diákfan­táziát mozgató országjárás­sá. A tét nagy. Egészségesebb, erősebb, szebb tartású fia­talságot szeretnénk mind­annyian. Ebben egyetértünk. Tehát együttesen kell ten­nünk is. A tartalmasabb nyá­rért. Várkonyi Margit Magyar síkerek a jubileumi ökölvívóversenyen Szombaton elkezdődtek az ötvenéves Magyar Ökölvívó Szövetség ünnepi rendezvé­nyei. A csaknem háromórás dél­utáni műsor legérdekesebb pillanatai a pehelysúlyú Ba­dari (Bp. Honvéd)—Rauci (olasz) mérkőzésen játszód­tak le. A közönség vastapssal köszöntötte az Európa-baj­nokságot nyert Badari Ti­bort, aki aranyérmeshez mél­tó öklözéssel, két perc alatt megnyerte a találkozót Gyo­morra mért ütése után az olasz megingott, 8-at számol­tak rá, s utána edzője be­dobta a törülközőt. Imponálóan öklözött kis­váltósúlyban a fiatal Borbély István (Kun Béla SE), a har­madik menetben döntő fö­lénnyel győzött a csehszlovák Kozsiak ellen. Meglepetés, hogy középsúlyban Vetró (Székesfehérvári Iparművek­Vasas) a második menetben döntő fölénnyel győzött Det­dás (Szekszárd) ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom