Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

4 Csütörtök, 1975. július 10. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK JUBILEUMI DÉL-ALFÖLDI TARLAT A MÓRA FERENC MÜZEUM HORVÁTH MIHÁLY UTCAI KÉPTARÁBAN, JÜLI­US 14-IG. A MÓRA FERENC MÜZEUM ÁLLAN­DÓ KIÁLLÍTÁSAI; HUNOK, AVAROK, MAGYAROK; A TISZA ÉLŐVILÁGA; SZEGEDI NÉPÉLET; SZEGED AZ IRO­DALOMBAN; SZEGEDI GALÉRIA; KŐ­OLAJ ÉS FÖLDGÁZ. Nyári kalauz Tudományos események Természetesen nem a vé­letlen alakítja a szegedi nyár programjait: az események két és fél hónapba sűrítetten tulajdonképpen a város egész évi, mindennapos kulturális életének jellemző és fontos területeit is megmutatják. Többek között ezért kerül­nek minden nyáron a mű­vészeti és szórakoztató prog­ramok mellé a tudományos események. A legnagyobb múltú és széles körű hazai, nemzet­közi érdeklődésnek örvendő tudományos rendezvény a TIT pedagógiai nyári egye­teme. 1964-ben hívták életre a pedagógusok magas szintű továbbképző fórumaként. Az akkor meghatározott célok­hoz hűséggel: minden évben az éppen legidőszerűbb pe­dagógiai, oktatáspolitikai té­makörökből hangzanak el a szaktekintélyek, tudományos kutatók előadásai — a pe­dagógiai elméletnek és a ta­nítás gyakorlatának haszná­ra. Az idei, XII. nyári egyete­men a rohamléptekkel fejlő­dött tudomány, a pszicholó­gia eredményeinek oktatás­ban és nevelésben játszott szerepe a központi téma. Fiatalabb, most negyedszer megrendezett, de nem kisebb jelentőségű a művelődés­elméleti nyári egyetem, amelynek előadássorozatai a műveltség-művelődés és a társadalom összefüggéseit, kapcsolatait taglalják. Ízlés és műveltség, ízlés és társa­dalom — az idei témakör. Szegeden találkoznak nya­ranta egy-egy itt is eredmé­nyesen művelt tudományág nemzetközi képviselői is. Idén augusztusban egészség­ügyi szervezési és univerzá­lis algebrai konferencia lesz, júliusban a folklórfesztiválok vezetőinek nemzetközi talál­kozóját bonyolítják le. Otthon '75 Mindig sok látogatót vonz a Szegedi Ünnepi Hetek idő­szakában megrendezendő ipari kiállítás. A látogatók figyelme elsősorban a köz­szükségleti cikkekre, termé­kekre irányul. Érdeklődéssel tekintik meg e kiállítások keretében a lakásfelszerelési és berendezési tárgyakat. Idén szakosított kiállítás ke­retében — Otthon '75 cím­mel — mutatják be a kor­szerű háztartás eszközeit, bú­torokat, lakberendezési tár­gyakat, élelmiszereket stb. A Marx téri vásárvárosban megrendezésre kerülő kiállí­tásra lezárult a jelentkezés határideje. A Szegedi Ipari Vásár igazgatóságának tájé­koztatója szerint több mint 120 kiállító mutatja be ter­mékelt. Köztük közel 60 jugoszláv vállalat termékeit is megtekinthetik az érdek­lődők. A július 18—27 között sor­ra kerülő kiállítás keretében az ipari és kereskedelmi vál­lalatok közvéleménykutatást is rendeznek, hogy széles­körűen megismerjék a lá­togatók, a vásárlók vélemé­nyét a kiállított árukról, bú­torokról, lakberendezési ter­mékekről, élelmiszerekről és a különböző' ipari és keres­kedelmi szolgáltatásokról. Kilenc népi együttes 400 tagja Szegeden Az ünnepi hetek egyik ki- ból, az NDK-ból, Romániá- Művészegyüttes Tánckara, a emelkedő eseményeként ti- ból és a Szovjetunióból ér- Helyiipari és Városgazdálko­zedik alkalommal rendeznek kező egy-egy együttes mu- dási Dolgozók Szakszerveze­az idén néptáncfesztivált tat be folklórműsort. te Bihari János Táncegyüt­Szegeden. "A találkozón im- A résztvevő együttesek tese, a szombathelyi Unag­már ötödik éve külföldi több mint 700 tagja közül resca Táncegyüttes, a mis­együttesek is bemutatkoz- mintegy 400 — a magyar koci Avas Táncegyüttes, a nak. A fesztivál programja együttesek tagjai — szerdán Kalocsai Népi Együttes, az a július 12-i, szombati Szé- megérkezett Szegedre. A Élelmiszeripari Dolgozók chenyi téri1 megnyitó ünnep- külföldi csoportokat péntek- Szakszervezetének Szeged séggel kezdődik. Az újsze- re várják. A szakszervezeti Táncegyüttese, valamint a gedi liget szabadtéri színpa- és tanácsi támogatással mű- Debreceni Népi Együttes — dán négy este, július 12-én, ködő magyar együttesek — megérkezésük után nemsok­13-án, 15-én és 17-én kilenc az Építők Hajdú Táncegyüt- .. „ , , , .. magyar, valamint Bulgáriá- tese, a Vegyipari Dolgozók kal megtartottak első közős ból, Csehszlovákiából, Ju- Szakszervezete Bartók Tánc- Probajukat a július 20-i gá­goszláviáből, Lengyelország- együttese, a Vasas Központi laestre. Aki nem ad, az nem is kap Szokatlan határozatot ho- szövetkezet — a vizsgálat visszavonja, kötelezve aszö­zott legutóbbi ülésén a megállapításai szerint — vetkezetet a korábban át­Csongrád megyei Tanács nem tett eleget szerződéses utalt 200 ezer forint vissza­Végrehajtó Bizottsága. Tu- kötelezettségeinek, azaz nem fizetésére is. lajdonképpen nem volt ben- vezetett megfelelő nyilván- A jelenlegi 400 ezer forin­ne semmi furcsa, sőt, na- tartásokat a szolgáltatásfej- tartalékkal együtt tehát gyon is természetes volt, s lesztési alapból kapott támo- qnn f . , <inr<.ál.(M szokatlanságát legföljebb an- gatás felhasználásáról. Így IOn™ „s°rsaroi nak köszönheti, hogy prece- nem is lehetett pontosan dönthetett a vegrehajto bi­megállapítani, hogy mire zottság. A testület úgy ha­költötték a 200 ezer forin- tározott, hogy ebből a pénz­tot. Annyi viszont bizonyos­sá vált, hogy a szövetkezet 1974-ben és azóta nem vásá­zálni, hogy a Szegedi Járási rolt lakáskarbantartás cél­Építőipari Szövetkezet javít- jaira is alkalmas állóeszközt, sa és fokozza szolgáltató Azt is megállapította a vizs­munkáját. gálát, hogy a szövetkezet ár­A végrehajtő bizottság bevételében a lakosság ré­ugyanis korábban úgy hatá- szére végzett szolgáltatások kezésére bocsát, rozott, hogy 1975-ben a me- teljesítményértéke mindössze gyei szolgáltatás-fejlesztési egy százalékra rúg, a szol­alapból 500 ezer forint támo- gáltatási tevékenységük 1972 gatást ad a járási szövetke- óta folyamatosan csökken, zetnek, hogy ezen a pénzen Nőtt viszont az IKV még­olyan eszközöket szerezzenek rendelésére végzett lakás­be, amelyekkel fejleszteni karbantartó munka mennyi­tudják lakossági szolgáltatá- sége. saikat, elsősorban a lakás- Mindezt figyelembe véve a karbantartást. A megszava- végrehajtó bizottság azt ál­zott félmillió forintból 200 lapította meg, hogy a szö­ezret már 1973-ban megka- vetkezet nem tett eleget pott a szövetkezet, s hama- azoknak a követelmények­rosan átutalták volna a még nek, amelyek a szolgáltatás­esedékes 300 ezer forintot is. fejlesztési támogatáshoz kap­Az ellenőrzés során meg- csolódnak. A végrehajtó bi­vizsgáltók a szövetkezet el- zottság — figyelembe véve, számolását, amely szerint ki- hogy a szövetkezet az idén sebb-nagyobb gépeket, szer- már kapott 860 ezer forint számokat vásároltak, ám támogatást a központi fej­ezek a beszerzések 1972-73- lesztési alapból — úgy hatá­ra estek, s a pénzt csak 1973 rozott, hogy a nyújtott szol­végén utalta át a t^áSS? A gá^ásfejl^íési támogatást denst teremtett. Vagyis visz­szavont egy már korábban megszavazott és részben ki is fizetett támogatást, amely azt lett volna hivatva szol­ból 200 ezer forintot a kiste­leki tanácsnak juttat az épülő GELKA-szervíz előre nem várt költségeinek fede­zésére, 500 ezer forintot pe­dig a szegedi tanács rendel­sz. L 40 fedélzetén Diesel-mozdony. M—40-es típusúnak ..nevezném én, a vasutasok azt mondják ugyanerre, hogy az a soro­zatszáma. A lényeges az egészben az a tizenöt em­ber, akik ilyen vontatójár­műveken dolgoznak. A MÁV Szegedi Igazgatósága vonta­tási főnökségének „Április 4." szocialista brigádja. Va­lamennyien Diesel-motorve­zetők, a legidősebb Rácz Mi­hály, a legfiatalabb Zöllei András. Éppen 6 jelentkezik szolgálatba tegnap délelőtt, azok közül, akik még itthon vannak a brigádból. Beszél­getünk, aztán lassan kialakul egy kép arról, hogyan is él az ilyen brigád, melynek tag­jai csak futtában látják a másikat MINDENÜK A GÉP — 1966­ban ala­kítottuk meg a brigádot — így Bullás Imre —, akkor kilencen voltunk. Most vagyunk tizenöten, mindannyian ilyen gépen dolgozunk, M—40-esen. Ta­valy április 4-re értük el az aranykoszorút, megdolgoz­tunk érte becsülettel, higgyék el. Elhisszük. Nem azért, mert a brigádvezető mondja, ha­nem azért, mert ilyen szelle­mű emberek nem is tudnak másképp dolgozni. Az átla­gos gyakorlati idő húsz év a brigádban, ezeket az éveket általában mozdonyon töltöt­ték. Az idősebbek — ezt idé­zőjelben kellene mondani, alig negyvenegynéhány éve­sek — még emlékeznek ar­ra, hogy az újdonsült motor­vezető-jelölteknek előbb a gőzösön kellett bizonyítani, aztán mehettek csak a Die­selre. Kérdezem, milyen képesí­tés kell ehhez a munkához. Azt mondják, érettségi, vagy motorszerelő szakmunkás-bi­zonyítvány. Érdekes, hogy Zöllei András például er­dész. — Itt tanultam Szegeden az erdészeti technikumban. Érettségi után el kellett vol­na mennem valahova a Ba­konyba, sovány pénzért. Én szegedi vagyok, gondolkodó­ba ejtett a távolság, az al­bérlet, meg az étkezés gond­jai. Maradtam. A vasútnál. Miért néz ilyen furcsán? Furcsán? Nem. Csak meg­lepőnek találtam. Fölcserélni az erdőt, a madárdalt, a gom­bákat, az őzeket, a „csupa­romantikát" egy olajos, zú­gó szörnyetegért? Igen. Aho­gyan az erdészet sem csupa romantika, úgy az M—40 se csak szörnyeteg. Társ az úton, a szolgálatban. Nyöszö­rög, ha valami baja van. S a masiniszta érzékeny füle meghallja. Szinte a lelkével érzi a gépét. Amelyik állo­máson van egy csöpp ideje, hazakiált a vasút csodatele­fonján — amin mindig van vonal — a műhelynek: gye­rekek, jövök haza, még nem veszélyes, de ez meg ez van a géppel, készüljetek föl. A Szeged—Budapest vona­lon közlekednek. Néhány ál­lomáson van néhány perc idő, apró hibákat meg lehet javítani a Dieselen, saját ke­zűleg is. Megteszik. Nincs is semmi baj, hiszes hozzá­értő lelkiismeret ellenőrzi a motorvezetőt. talán éppen annyi, mint egy gépjárművezetőé. De egy-egy átlagos szerelvény fékútja egy kilométer, akkora úton meg roppant sok minden tör­ténhet. Észnél kell tehát len­ni. Hiába vannak a jelzőbe­rendezések, a sínekhez kö­tött pálya, a motort vezető ember szemére, eszére és szi­vére egyformán szükség van. A GÉPEN GYORSVONAT — SZEMÉLY­VONAT Talajjavítás! tanácskozás Pécsett A Mezőgazdasági és Élei- sen dr. Kovács Imre, a Me­mezésügyi Minisztérium ter- zőgazdasági és Élelmezésügyi melés- és műszaki fejlesz- Minisztérium főosztályveze­tési/ főosztálya, valamint fej- tője tartott bevezető elő­lesztési és propagandairo- adást a melioráció helyzeté­dája, a Baranya megyei ta- ről, célkitűzéseiről. Külföldi nács és a Magyar Agrártu- példákkal is bizonyította, a dományi Egyesület rendezé- meliorációs beavatkozások sében szerdán — több mint eredményeit. 600 résztvevővel — kétnapos A tanácskozás további elő­országos talajjavítási tanács- adói a komplex talajjavítás kozás kezdődött Pécsett. baranyai megvalósítását is­A megnyitó plenáris ülé- mertették, Sánta Ferenc arról mesél, hogy miből is áll egy postavonat. Csak postai küldemények vannak a szerelvényen, még­sem lehet egyszerűen teher­vonatnak tekinteni. Néha többszörös az érték egy-egy postavonat négy kocsijában, mint egy egész tehervonat­ban. A felelősség mégis leg­nagyobb a személyszállító vonatok mozdonyain. Jó-jó, ott a forgalmista az indító­tárcsájával, de a motorveze­tőnek is figyelnie kell. Köte­lessége. S itt nem szokás a kötelességből egy jottányit se mulasztani. Akkor is meg­történhet a baj, ha nem le­het szó mulasztásról. — Meg is halhat az olyan utas, aki ugrik a vonatra, vagy mozgó vonatról akar le­szállni — mondja Bite Fe­renc, s rádupláz Bullás Im­re. Érthetetlennek tűnik, de az emberek mind menet­iránynak háttal ugrabugrál­nak, és aláesnek a következő kocsinak. Szomorú dolog, de huszonnégy év alatt csak egyszer láttam olyan embert, aki élve jött ki a mozgó vo­nat alóL A társak ls emlékeznek az esetre. Tudják, melyik állo­máson történt, melyik vona­ton ki volt szolgálatban. Megerősítenek abban a hi­temben, hogy mégiscsak más érzés gyorsvonatot vagy sze­mélyvonatot „vinni", mint olyat, amelyen nincsenek em­berek. — Néha annyi ember van mögöttünk a szerelvényen, ahányan az egész textilmű­vekben dolgoznak, egyszerre. A gyorsféket is csak akkor használjuk, ha közvetlen a veszély. A Diesel-motor vezetőjé­nek úgynevezett reakcióideje Együtt kime­gyünk a gép­hez, amivel indul a legfia­talabb kolléga. Oldalt van egy kis vastábla, beleírva: MÁV M—40, 120. Ez a von­tatójármű nacionáléja. Föl akarok a lépcsőre kapasz­kodni, intenek, olajos, csú­szik, esetleg „civilnek" bal­esetveszélyes. Nekik már nem. Ott van kéznél a törlő­gyapot, nem számít egy kis olaj. Annyi kell is. Az ajtó alá (s nem fölé, mert itt alul­ról fölfelé közlekedik a gé­pész, igen meredeken) egy mondatot festettek: Vigyázz, az ajtó alacsony. Ez okos fi­gyelmeztetés, tényleg, alig lehet bebújni a mozdony bel­sejébe. Belül se csudajó, leg­alábbis én úgy láttam, hogy nagy a Diesel-motor holt­tere, nem lát a sínekre a ve­zető eléggé, a saját „szeke­rétől". Persze, nem eszik azt olyan forrón, lehet ott látni, csak avatott szem kell hozzá. Kiri István nem tagja a brigádnak. Műhelyfőnök, ahogyan tréfásan bemutat­ják az M—40-esek. Munká­juk olyan szorosan összefo­nódik, hogy szinte el sem tudják képzelni egy kis hasz­nos vita nélkül a szolgálatot. Jól van ez így, jól megvoltak együtt mindig a fűtőházban. S ezen már nem hajlandók változtatni. Olyan nemigen fordul elő, hogy — mozdony­vezetőnyelven szólva —„fek­ve marad" valahol a gép. Pe­dig ez bárhol, bárkivel meg­történhet, valami műszaki hiba folytán. Olyan hiba vi­szont nem keletkezik út köz­ben, ami képtelenné tenné a szolgálat ellátására az M— 40-et, emberi hanyagság mi­att. A műhellyel mindig min­dent megbeszélnek a gépé­szek. Meg egymással is. Oly keveset vannak itthon, mégis megtartják havonta a bri­gádértekezletet. Ott tárgyal­nak a közös dolgokról, az utasítások változásáról, arról, ki hogyan oldott meg nehéz szolgálatban egy-egy műsza­ki problémát. Az ilyen bri­gádértekezletek fölérnek röp­ke továbbképzéssel is, saját szervezésben. Magánéletükben is ponto­sak a mozdonyvezetők. Meg­szokták a munkában a me­netrend kötöttségeit, a szol­gálat fegyelmét. Beszélgetni mégis kötetlenül lehet velük. Igazi munkásemberek. Bálint Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom