Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

Szerda, 1975. július 30. 5 SZEGED! ÜNNEPI HETEK Szeged és testvérvárosainak asztalitenisz-tornája a Sportcsarnokban, augusztus 3-ig. Szegedi fotótábor a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, augusztus 2-ig. XVI. Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Skorutyák János kékfestő népi iparművész kiállítása a Ságvári Endre Művelődési Otthonban, augusztus 9-ig. Geszler Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 6-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Vígh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelődé­si Palota kupolacsarnokában, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusz­tus 20-ig. Vasművesség. Művészi kovácsoltvas- és lakatosmunr kák kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, jú­lius 31-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállítását Változó városkép Előkészületben a Hávxj János Helyzetkép a jegy- és a vendégforgalomról A szabadtéri játékok idei bemutatósorozatának félide­jéhez érkeztünk, a következő premierre csak augusztus 9-én, szombaton kerül sor, a Háry Jánosra. A hétvégi Fi­delio és Bánk bán utolsó bemutatói előtt, ezekben a napokban, természetesen Ko­dály daljátékának stábjaköl­tözött a dómszínpadra, es­ténként Giricz Mátyás ren­dező és Szalatsy István kar­mester irányításával próbál­nak, s itt vannak már a ven­dégek, a főszereplők is, Házy Erzsébet, Bessenyei Fe­renc, aki először találkozik a címszereppel, s aki a pre­mierig még visszautazik Egerbe, ahol az Agrial Nyár bemutatójának, az András kovács királysága című isko­ladrámának főszerepét is játssza. A szabadtéri játékok jegy­irodájának vezetője, Tóth István elmondta, eddig 71 ezer 364 jegy kelt el, nagy­jából a tavalyihoz hasonló­an, így már 118,4 százalékra, tehát túlteljesítették a ter­vet. összesen körülbelül 72 —73 ezer nézőre számítanak az idei évadban. A Háry Já­nos egyetlen előadására sem ' lehet kapni belépőket, a hét­végi két Fidelióra, valamint a Háry-bemutatóját követő Peer Gynt három előadására viszont még igen. Hétvége­ken csúcsforgalmat bonyolít le az idegenforgalmi hivatal, melynek vezetője, dr. An­talffy Györgyné, a partne­rekkel kialakult kitűnő mun­kakapcsolatnak tulajdonítja, hogy eleddig valamennyi vendégük megtalálta számí­tását, nem kellett senkit visszautasítani. Annak elle­nére, hogy a három és fél­ezres férőhelyük (a kemping, a 14 kollégium, a fizető-ven­déglátó szálláshelyei, vala­mint a Turista szálló) roska­dásig tele a szabadtéri elő­adások napjain. 40—50 kü­lönbusz érkezik az ország­ból szombat-vasárnapon­ként, a hivatalnak mégis az ad gondot, hogy egyre több az egyéni turista. Naponta — vasárnap is — reggel 8-tól este 10-ig fogadják az érdek­lődőket, a panorámabusz reggel 9-től este 6-ig jár óránként. A tavalyihoz ké­pest körülbelül 30 százalék­kal nőtt a kemping forgal­ma; legutóbb például 99 ta­gú, lakókocsikkal érkezett nyugatnémet turistacsoportot kalauzoltak. Ella István orgonaestje „Alig ismertünk rá a vá­rosra" — visszatérő vendé­gek, Sjzegedről elszármazot­tak mondják ki csodálkozá­sukat ezzel a néhány szóval mostanában. De tartogat meglepetést ez a mostani nyár a szegedieknek is. A krónikaíróknak egyszer még hasznukra válhatnak ezek a képek. Tíz év múlva talán csak a lebontott házak lakói emlékeznek majd rá, mi is volt az újszegedi tízemele­tesek helyén. Még áll a kis tornyos ház, a háttér magas épületei tövében, de a csá­kányok nem ismernek kö­nyörületet, helyet teremte­nek több száz új lakásnak. Teret — Odesszának. Ma még tudjuk azt is, hogy a Dóm téren volt egy papucsos és egy könyvkötő üzlet — aztán az új könyv­tár látványa kimossa majd emlékezetünkből ezt is. Egy hónappal ezelőtt és néhány hét múlva már más képet örökítene meg itt a fényké­pezőgép. Rerrich Béla építé­szeti együttesének kitárul­kozása csak egy villanás a város történetében. Az idei nyár bővelkedik az ilyen múló, de megőrzésre érde­mes pillanatokban. A fi­gyelmes szemlélődő jól jár, ha fényképezőgépében szí­nesre cseréli a fekete-fehér filmet; a téglakupacok mi­att zsörtölődő biztos lehet benne, nem kell sokáig vár­nia, elkészül a Tisza-parton a szálloda, a Dózsa utcában a bemutatóterem, a Cent­rum mellett az irodaház stb. Az emlékezet állóképeinek helyét egy város szépítésének mozgóképei váltják fel! Fiatal orgonaművész, Ella István mutatkozott be hétfő este a szegedi dómban, olyan műsorral, mely némiképp el­tér az itteni gyakorlattól. A gyakorlattól, hiszen évek so­rán megszoktuk, hogy a vendégművész amolyan ze­netörténeti keresztmetszetet igyekszik fölmutatni Bachtól s kortársaitól a modern mű­vekig. Ella István egyetlen stíluskorszak sűrűjéből merí­tett nagyobb lélegzetű kom­pozíciókat, nevezetesen a német romantikusoktól, Mendelssohntól (f-moll szo­náta), Schumann tói (két B-A—C—H-fúga), Max Re­gertől (fantázia, opus 40.), valamint Liszt Ferenc tői (Weinen, klagen variációk). Akiknek közös jellemzői, hogy valahányan megfordul­tak rövidebb vagy hosszabb időre Lipcsében, abban a vá­rosban, melyből az orgona­irodalomra is Bach szelleme sugárzott ki évszázadokra. A barokk zenefejedelem névje­gyéből képzett hangjegyekre nemcsak Liszt, Schumann is komponált, hódolata jeléül — hat fúgájából kettő szó­lalt most meg. Ella István kivételes ma­nuális képességekkel rendel­kező orgonista, akinél a vir­tuozitás a hangszínek bősé­gével párosul. Szereti az éles kontrasztokat, játékában ugyanaz a motívum sohasem szól azonos színnel, bátran kihasználja a hangszer szé­les lehetőségeit anélkül, hogy öncélú virtuskodásba mene­külne. Koncertje kitűnő be­nyomást keltett, visszavár­juk. N. I. Szindbád Szabó Sándor felvétele A Közművelődési Palota kupolájában még két napig látható Vigh Tamás bronzplasztikáinak kiállítása. A tár­lat egyik legérdekesebb darabja a Szindbád című alko­tás, mely Krúdy álomlovagjának, ennek a különös figurának a filmes változat mel­lett egyik értékes, egyéni ízű képzőművészeti megfogalmazása. Szindbád és a lebe­gő lányalak együttese, kettőjük kapcsolata a századelő különös világának hangulatát is felidézi. Somogyi Károlyné felvételei Napirenden a közművelődési szakemberek képzése Az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi ha­tározata a közművelődés személyi kérdéseit is elemezte, il­letve a káderképzéssel kapcsolatos tennivalók lényegét is meghatározta. Az Oktatási és a Kulturális Minisztérium a határozat megvalósítása érdekében több fontos intézkedést tett. A középfokú szakember­képzéssel kapcsolatban elha­tározták: oktatni fogják a közművelődési intézmények szervezési, propaganda-, technikai és adminisztratív tennivalóit, amelyek nem igényelnek felsőfokú vég­zettséget. így lehetővé válik a magasabban kvalifikált szakemberek ésszerűbb és gazdaságosabb foglalkoztatá­sa. Ezt a képzést a követ­kező tanévben az általános tantervű gimnáziumban in­dítják meg, azokban a gim­náziumokban, amelyek képe­sek megteremteni az oktatás­hoz szükséges feltételeket. A képzés fakultatív — választ­ható — tanfolyami formában valósul meg, a gimnáziumok harmadik és negyedik osz­tályaiban, heti 9 órában. A népművelők, illetve a könyvtárosok képzése — ta­nári szakkal párosítva — a tanárképző főiskolán folyik. A szombathelyi tanárképző főiskolán már ebben a for­mában képeznek népműve­lőt, könyvtárost, illetve ál­talános iskolai tanárt. Az 1975—76-os tanévtől ilyen formában folyik a képzés a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi tanárképző főiskolán. Az öt tanárképző főiskolán 120 népművelő szakos. Szombathelyen és Nyíregyházán pedig 48 könyvtár szakos jelölt kezdi meg tanulmányait a követ­kező tanévben. A könyvtá­rosképzés ugyanebben a for­mában 1976—77-től az egri és a szegedi, 1977—78-tól pe­dig a pécsi tanárképző főis­kolán is megindul. A SZOT Központi Iskolá­ján — a SZOT-tal történt megállapodás értelmében — a népművelő és könyvtáros szakot szintén tanári szak­kal párosítják. Ebben az in­tézményben — a Ho Si Minh tanárképző főiskola kihelyezett tagozataként — továbbra is levelező képzés folyik, elsősorban az üze­mek, a szakszervezeti köz­művelődési intézmények kul­turális káderszükségletének biztosítására. Eddig két tanítóképző in­tézetben (Szombathelyen és Debrecenben) képeztek nép­művelő—könyvtáros szak­embereket. esztendőnként 80 —100 fiatalt vettek fel. Ezt a képzési formát három év­vel ezelőtt Szombathelyen, az idén pedig Debrecenben is megszüntették. Ehelyett valamennyi tanítójelöltet felkészítik az alapvető nép­művelési, illetve könyvtáro­si feladatokra. Erre a képzé­si rendszerre a következő tanévtől áttérnek Debrecen­ben, Kaposvárott, Győrött, Jászberényben, továbbá a szombathelyi és nyíregyházi tanárképző főiskolákon, ahol tanítóképzés is folyik, az 1976—77-es tanévtől kezdve a többi tanítóképzőben is. A tanítóképzőkben oklevelet szerzett egyéves, kiegészítő levelező oktatáson a tanár­képző főiskolákon képezhetik tovább magukat. Az egyetemi közművelő­dési szakemberképzés jelen­leg az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem bölcsészet­tudományi karán van, ahol népművelőket, könyvtároso­kat, muzeológusokat és levél­tárosokat, valamint a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán, ahol népművelőket és néprajzosokat képeznek. A népművelés és a könyv­tár szakhoz hasonlóan a mu­zeológus szakokon is visz­szaállítják az érettségi utá­ni közvetlen jelentkezés és felvétel lehetőségét. Az 1977 —78-as tanévtől tervbe vet­ték a Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen a könyv­tár szakos, a József Attila Tudományegyetemen pedig a művészettörténész és ré­gész szakos képzés megszer­vezését. Az új tantervi irányelvek­ben megfogalmazott elvek és célok jegyében valamennyi szakon jelentős tartalmi korszerűsítést hajtanak vég­re. A nappali tagozatos alap­képzés mellett továbbfejlesz­tik az úgynevezett postgra. duális, illetve kiegészítő kép­zést, a muzeológus szako­kon ped:* műszer verik a le­velező képzést, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom