Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

Szerda, 1975. július 30. 5 SZEGED! ÜNNEPI HETEK Szeged és testvérvárosainak asztalitenisz-tornája a Sportcsarnokban, augusztus 3-ig. Szegedi fotótábor a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 2-ig. XVI. Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Skorutyák János kékfestő népi iparművész kiállítása a Ságvári Endre Művelődési Otthonban, augusztus 9-ig. Geszler Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 6-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Vígh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolacsarnokában, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Vasművesség. Művészi kovácsoltvas- és lakatosmunr kák kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 31-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállítását Változó városkép Előkészületben a Hávxj János Helyzetkép a jegy- és a vendégforgalomról A szabadtéri játékok idei bemutatósorozatának félidejéhez érkeztünk, a következő premierre csak augusztus 9-én, szombaton kerül sor, a Háry Jánosra. A hétvégi Fidelio és Bánk bán utolsó bemutatói előtt, ezekben a napokban, természetesen Kodály daljátékának stábjaköltözött a dómszínpadra, esténként Giricz Mátyás rendező és Szalatsy István karmester irányításával próbálnak, s itt vannak már a vendégek, a főszereplők is, Házy Erzsébet, Bessenyei Ferenc, aki először találkozik a címszereppel, s aki a premierig még visszautazik Egerbe, ahol az Agrial Nyár bemutatójának, az András kovács királysága című iskoladrámának főszerepét is játssza. A szabadtéri játékok jegyirodájának vezetője, Tóth István elmondta, eddig 71 ezer 364 jegy kelt el, nagyjából a tavalyihoz hasonlóan, így már 118,4 százalékra, tehát túlteljesítették a tervet. összesen körülbelül 72 —73 ezer nézőre számítanak az idei évadban. A Háry János egyetlen előadására sem ' lehet kapni belépőket, a hétvégi két Fidelióra, valamint a Háry-bemutatóját követő Peer Gynt három előadására viszont még igen. Hétvégeken csúcsforgalmat bonyolít le az idegenforgalmi hivatal, melynek vezetője, dr. Antalffy Györgyné, a partnerekkel kialakult kitűnő munkakapcsolatnak tulajdonítja, hogy eleddig valamennyi vendégük megtalálta számítását, nem kellett senkit visszautasítani. Annak ellenére, hogy a három és félezres férőhelyük (a kemping, a 14 kollégium, a fizető-vendéglátó szálláshelyei, valamint a Turista szálló) roskadásig tele a szabadtéri előadások napjain. 40—50 különbusz érkezik az országból szombat-vasárnaponként, a hivatalnak mégis az ad gondot, hogy egyre több az egyéni turista. Naponta — vasárnap is — reggel 8-tól este 10-ig fogadják az érdeklődőket, a panorámabusz reggel 9-től este 6-ig jár óránként. A tavalyihoz képest körülbelül 30 százalékkal nőtt a kemping forgalma; legutóbb például 99 tagú, lakókocsikkal érkezett nyugatnémet turistacsoportot kalauzoltak. Ella István orgonaestje „Alig ismertünk rá a városra" — visszatérő vendégek, Sjzegedről elszármazottak mondják ki csodálkozásukat ezzel a néhány szóval mostanában. De tartogat meglepetést ez a mostani nyár a szegedieknek is. A krónikaíróknak egyszer még hasznukra válhatnak ezek a képek. Tíz év múlva talán csak a lebontott házak lakói emlékeznek majd rá, mi is volt az újszegedi tízemeletesek helyén. Még áll a kis tornyos ház, a háttér magas épületei tövében, de a csákányok nem ismernek könyörületet, helyet teremtenek több száz új lakásnak. Teret — Odesszának. Ma még tudjuk azt is, hogy a Dóm téren volt egy papucsos és egy könyvkötő üzlet — aztán az új könyvtár látványa kimossa majd emlékezetünkből ezt is. Egy hónappal ezelőtt és néhány hét múlva már más képet örökítene meg itt a fényképezőgép. Rerrich Béla építészeti együttesének kitárulkozása csak egy villanás a város történetében. Az idei nyár bővelkedik az ilyen múló, de megőrzésre érdemes pillanatokban. A figyelmes szemlélődő jól jár, ha fényképezőgépében színesre cseréli a fekete-fehér filmet; a téglakupacok miatt zsörtölődő biztos lehet benne, nem kell sokáig várnia, elkészül a Tisza-parton a szálloda, a Dózsa utcában a bemutatóterem, a Centrum mellett az irodaház stb. Az emlékezet állóképeinek helyét egy város szépítésének mozgóképei váltják fel! Fiatal orgonaművész, Ella István mutatkozott be hétfő este a szegedi dómban, olyan műsorral, mely némiképp eltér az itteni gyakorlattól. A gyakorlattól, hiszen évek során megszoktuk, hogy a vendégművész amolyan zenetörténeti keresztmetszetet igyekszik fölmutatni Bachtól s kortársaitól a modern művekig. Ella István egyetlen stíluskorszak sűrűjéből merített nagyobb lélegzetű kompozíciókat, nevezetesen a német romantikusoktól, Mendelssohntól (f-moll szonáta), Schumann tói (két B-A—C—H-fúga), Max Regertől (fantázia, opus 40.), valamint Liszt Ferenc tői (Weinen, klagen variációk). Akiknek közös jellemzői, hogy valahányan megfordultak rövidebb vagy hosszabb időre Lipcsében, abban a városban, melyből az orgonairodalomra is Bach szelleme sugárzott ki évszázadokra. A barokk zenefejedelem névjegyéből képzett hangjegyekre nemcsak Liszt, Schumann is komponált, hódolata jeléül — hat fúgájából kettő szólalt most meg. Ella István kivételes manuális képességekkel rendelkező orgonista, akinél a virtuozitás a hangszínek bőségével párosul. Szereti az éles kontrasztokat, játékában ugyanaz a motívum sohasem szól azonos színnel, bátran kihasználja a hangszer széles lehetőségeit anélkül, hogy öncélú virtuskodásba menekülne. Koncertje kitűnő benyomást keltett, visszavárjuk. N. I. Szindbád Szabó Sándor felvétele A Közművelődési Palota kupolájában még két napig látható Vigh Tamás bronzplasztikáinak kiállítása. A tárlat egyik legérdekesebb darabja a Szindbád című alkotás, mely Krúdy álomlovagjának, ennek a különös figurának a filmes változat mellett egyik értékes, egyéni ízű képzőművészeti megfogalmazása. Szindbád és a lebegő lányalak együttese, kettőjük kapcsolata a századelő különös világának hangulatát is felidézi. Somogyi Károlyné felvételei Napirenden a közművelődési szakemberek képzése Az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi határozata a közművelődés személyi kérdéseit is elemezte, illetve a káderképzéssel kapcsolatos tennivalók lényegét is meghatározta. Az Oktatási és a Kulturális Minisztérium a határozat megvalósítása érdekében több fontos intézkedést tett. A középfokú szakemberképzéssel kapcsolatban elhatározták: oktatni fogják a közművelődési intézmények szervezési, propaganda-, technikai és adminisztratív tennivalóit, amelyek nem igényelnek felsőfokú végzettséget. így lehetővé válik a magasabban kvalifikált szakemberek ésszerűbb és gazdaságosabb foglalkoztatása. Ezt a képzést a következő tanévben az általános tantervű gimnáziumban indítják meg, azokban a gimnáziumokban, amelyek képesek megteremteni az oktatáshoz szükséges feltételeket. A képzés fakultatív — választható — tanfolyami formában valósul meg, a gimnáziumok harmadik és negyedik osztályaiban, heti 9 órában. A népművelők, illetve a könyvtárosok képzése — tanári szakkal párosítva — a tanárképző főiskolán folyik. A szombathelyi tanárképző főiskolán már ebben a formában képeznek népművelőt, könyvtárost, illetve általános iskolai tanárt. Az 1975—76-os tanévtől ilyen formában folyik a képzés a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi tanárképző főiskolán. Az öt tanárképző főiskolán 120 népművelő szakos. Szombathelyen és Nyíregyházán pedig 48 könyvtár szakos jelölt kezdi meg tanulmányait a következő tanévben. A könyvtárosképzés ugyanebben a formában 1976—77-től az egri és a szegedi, 1977—78-tól pedig a pécsi tanárképző főiskolán is megindul. A SZOT Központi Iskoláján — a SZOT-tal történt megállapodás értelmében — a népművelő és könyvtáros szakot szintén tanári szakkal párosítják. Ebben az intézményben — a Ho Si Minh tanárképző főiskola kihelyezett tagozataként — továbbra is levelező képzés folyik, elsősorban az üzemek, a szakszervezeti közművelődési intézmények kulturális káderszükségletének biztosítására. Eddig két tanítóképző intézetben (Szombathelyen és Debrecenben) képeztek népművelő—könyvtáros szakembereket. esztendőnként 80 —100 fiatalt vettek fel. Ezt a képzési formát három évvel ezelőtt Szombathelyen, az idén pedig Debrecenben is megszüntették. Ehelyett valamennyi tanítójelöltet felkészítik az alapvető népművelési, illetve könyvtárosi feladatokra. Erre a képzési rendszerre a következő tanévtől áttérnek Debrecenben, Kaposvárott, Győrött, Jászberényben, továbbá a szombathelyi és nyíregyházi tanárképző főiskolákon, ahol tanítóképzés is folyik, az 1976—77-es tanévtől kezdve a többi tanítóképzőben is. A tanítóképzőkben oklevelet szerzett egyéves, kiegészítő levelező oktatáson a tanárképző főiskolákon képezhetik tovább magukat. Az egyetemi közművelődési szakemberképzés jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán van, ahol népművelőket, könyvtárosokat, muzeológusokat és levéltárosokat, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, ahol népművelőket és néprajzosokat képeznek. A népművelés és a könyvtár szakhoz hasonlóan a muzeológus szakokon is viszszaállítják az érettségi utáni közvetlen jelentkezés és felvétel lehetőségét. Az 1977 —78-as tanévtől tervbe vették a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a könyvtár szakos, a József Attila Tudományegyetemen pedig a művészettörténész és régész szakos képzés megszervezését. Az új tantervi irányelvekben megfogalmazott elvek és célok jegyében valamennyi szakon jelentős tartalmi korszerűsítést hajtanak végre. A nappali tagozatos alapképzés mellett továbbfejlesztik az úgynevezett postgra. duális, illetve kiegészítő képzést, a muzeológus szakokon ped:* műszer verik a levelező képzést, t