Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 1975. július 24. 7 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló udvar. Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművészek estje a városháza udvarán (rossz idő esetén a díszteremben), este 8 érakor. Geszler Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Megnyitó; délután 5 órakor. A XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Vígh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolacsarnokában, augusztus 20-ig. Népi iparművészetünk. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 27-ig. Vasművesség. Művészi kovácsoltvas- és lakatosmunkák kiállítása ugyanitt, július 31-ig. Otthon "75. Kiállítás a Marx téren, július 27-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. OTTHON 75: Korszerű háztartási gépek Megyei és városi vezetők látogatása a kiállításon „Éppen az a Leonóra Két próba, egy késő délelőtti és egy kora délutáni közötti szűk időben — amikor frissülni, pihenni, ebédidő lévén valamit enni és új készenléti állapotba kerülni igény és kötelesség — természetes udvariassággal hajlott még beszélgetésre is Horváth Eszter. És amikor a színpadon mozdulatlan, forró levegő után az utcán szabadabban járó szellők kellemes hűvöséről lemondva, önfeláldozóan búgyolálta magát meleg kendőbe — meglepett sok őszintén dicsérő szava térről és színpadáról. — Tavaly a Mefistofele főbb szerepeit éneklő külföldlek között szinte egyedül voltam magyar, a szokásosnál nagyobb nyüzsgés, ahogy mondják: felhajtás volt körülöttem. Ott, a szigeten mégsem találtam olyan egyéni varázsát, téveszthetetlen légkörét a szabadtéri előadásoknak, mint Szegeden. Legyen bármilyen rangos, értékes egy szigeti bemutató, nem képes annyira eseménnyé válni, mint a karakteres, sajátos zamatú szegedi nyárba ágyazódott akármelyik előadás. Főiskolás korom emlékezetes vidékjárásainak élményei is idéződnek, amikor az itteni nézőtér beszédes csendjét, csodára éhes és érzékeny várakozását sikerül felfognom. Akkoriban olyan emberek előtt énekeltünk operaáriákat, akik életükben sem hallottak olyat. Az egyik est után megértésért esedező arccal jött elém egy gyulai asszony: művésznő, ősz van, minden virág elhervadt, de olyan szépet csinált, hogy ezt el kell fogadnia. Már a kezemben is volt vagy másfél kilónyi pompás gyulai kolbász. A szépre szomjas laikusok hálát és tetszést kifejező, feltétlenül őszinte gesztusaiból az következik számomra, hogy valami lényegit képesek megérezni és átélni a művészetből. Befejeződött a CIOFF kongresszusa Befejeződött tegnap, szer- dxg Vásárhelyi László, a dán délelőtt a nemzetközi Népművelési Intézet munkafolklórfesztiválok rendezői- társa képviselte, nek szegedi kongresszusa. Világszervezetük, a CIOFF , alapszabályzatának módosítása, a folklóregyüttesek interkontinentális útjainak szervezése és — az évi kongresszusaikon szokásos — sokoldalú tapasztalatcsere alkotta a mostani konferencia programját. A hétfőn kezdődött tanácskozást a SZOT, az ipari és fogyasztási szövetkezetek, valamint a Népművelési Intézet rendezte. A közel harminc országból érkezett szakemberek, a világtanács tagállamainak képviselői plenáris üléseken vitatták meg a kongresszus témáit a Technika Házában. Részt vettek a Felszabadulási Nemzetközi Néptáncfesztivál gálaestjén, a Májusjárás bemutatóján is, kedden fogadták őket a városi tanácson. A konferencia zárónapján, tegnap délután az ipari és fogyasztási szövetkezetek kulturális munkájáról, néptóncmozgalomban betöltött szerepéről tájékozódtak a Juhász Gyula Művelődési Központban. A világszervezet kongresszusán Henri Coursaget, a francia alapító elnök is részt vett, a magyar rendező szerveket per Nem következik viszont mindebből, hogy Horváth Eszter kevésbé szeretne „szakmai közönség" előtt énekelni. A bizonyításra semmi szükség, de szinte követelőn kínálkoznak érvül igényes dal- és áriaestjei, amelyeken bizony jórészt az értők legszűkebb tábora adja a hallgatóságot. Es persze beszédesek az Operaházban töltött elmúlt két évad szerepei is. Nyilvánvalóan a pécsi, majd a szegedi — sok-sok főszerepet hozó — hat év tudásatapasztalata is segített Budapesten. — Sokat. Bár számunkra nincs megállás, folyton dolgozni, tanulni kell, nem tagadhatom: csak előnyeit láttam, hogy nagy repertoárral, körülbelül 16 főszereppel érkezhettem az Operába. Nyilvánvaló, csak vidéken lehet viszonylag rövid idő alatt ennyi tapasztalatot gyűjteni. Hálás vagyok érte. De a pesti két évad is sok örömet adott, élményszerű és nagyon változatos volt, hiszen a legkülönbözőbb stílusú szerepekben bizonyíthattam. A Jenufa címszerepe és a Bohémélet Musette-je a legkedvesebb számomra. A repertoárbői Budapesten is énekelhette már többek között a Traviata, Tosca, Aida, Hunyadi László, Don Juan-beli szerepeit, az említettek mellett Monteverdi Odüsszeüszában, Wagner A Rajna kincsében kapott új feladatokat. És a jövő évad egyik operaházi bemutatója, Richárd Strauss Elektrája lesz. Krizotemisz: Horváth Eszter. Most pedig: a három Leonóra közül (A végzet hatalma, Trubadúr, Fidelio) „éppen az a Leonóra". Ragyogva jelenti ki: „évek óta nehezen várt reményem és vágyam, hogy valamelyiket, de legfőképpen a Fidelióét énekelhessem". Sulyok Erzsébet Szerdán délután megtekintették az OTTHON '75kiállítást megyei és városi vezetők: dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyéi tanács elnöke, Török József, á szegedi városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke. A vendégeket dr. Csikós Fe-. renc, a szegedi tanács vbtitkára és dr. Zsótér Mihály, az OTTHON "75-kiállítás igazgatója fogadta. A kiállításon a vállalatok képviselői ismertették a bemutatott termékeket. A jugoszláv kiállítók nevében Diklic Mane, a szabadkai nemzetközi vásár igazgatója üdvözölte a vendégeket. A megyei és városi vezetők elismerően szóltak a bemutatott termékekről, s a kiállítás színvonaláról. Acs 3. Sándor felvétele Részlet a Hajdúsági Iparmüvek bemutalójából. Véget ért a pedagógiai nyári egyetem Az idei nyári egyetem előadásait jórészt neves pszichológusok tartották, hiszen központi témaköre a tudományuknak az oktatásban, nevelésben betöltött szerepe, hatása volt. Az összesen 361 hallgató — gyakorló tanárok és az iskolaügy helyi irányítói (igazgatók, művelődésügyi osztályok munkatársai, szakfelügyelők, továbbképző kabinetek képviselői) — elsősorban az empirikus kutatások eredményeiről, már elvégzett vizsgálatok tapasztalatairól tájékozódhattak. A nyári egyetem tegnap, szerdán délelőtt befejezte munkáját. Igazgatóját, dr. Ágoston György, tanszékvezető egyetemi tanárt kértük, foglalja össze a tíznapos kurzus tapasztalatait. — Őszintén el kell ismernünk, hogy sok pedagógus pszichológiai műveltsége hiányos, felkészültségük nem elég a hatékony oktatáshoz és neveléshez. Nyilvánvalóan maguk is érzik, ezért fogadták szívesen és hálásan a mostani témát. Az elhangzott előadások mindig a pedagógia nézőpontjából ismertettek pszichológiai tényeket, vizsgálati tapasztalatokat. A cél az volt. hogy pszichológiai tisztánlátáshoz segítve a tanárokat, alapvető ismeretbeli feltételeit teremtsék meg az iskolai munkának. Enélkül ugyanis — akár a legkorszerűbb oktatásügyi elvekre vagy tudományos kutatásokra hivatkozva — szinte helyrehozhatatlan gyakorlati hibákat követhetünk el. — Kérem, mondjon néhány példát: milyen hibák következhetnek abból, hogy nem elég színvonalas a pedagógusok pszichológiai tudása? — Az oktatás korszerűsítésének mai folyamatában a gondolkodás fejlesztése elsőrangú követelmény. Vaskos hibák forrása lehet viszont, ha a gondolkodásfejlesztést szembeállítják az emlékezetfejlesztéssel, ez utóbbit éppen a pszichológia fogalmainak nem kellő ismerete miatt lebecsülik. Rudolf Barsa) moszkvai kamarazenekarának szegedi vendégjátéka hosszú időre előlegezett bizalmat garantált a hasonló fazonú szovjet együtteseknek. Ezért aztán fokozott érdeklődés várta a városi tanácsház Muzsikáló udvarában a Barokk quintett kedd esti bemutatkozását, annak ellenére, hogy az öt moszkvai fiatalemberről előzetesen a közönség úgyszólván semmit sem tudott. A propaganda fogyatékosságáért viszont bőségesen kárpótolt maga a koncert: az együttesben a nagy hírű szovjet előadóművészet méltó képviselőit ismerhettük meg. Hét esztendeje játszanak együtt, s a hegedűs, Igor Popkov vezetésével szinte a fél világot bejárták, az Egyesült Államoktól Bulgáriáig. Először jöttek Magyarországra, nagy sikerű olasz turné után, s Szegedről Budapestre, Tihanyba majd Keszthelyre vezet útjuk. Mint nevükből követA barokk követei kezik, kifejezetten a 17—18. századi muzsika szerepel programjukon, s mint szegedi műsoruk tanúsítja, nem kizárólag a nyugateurópai barokk, hanem a kor orosz termése is. Már a felállásuk utal rá: hegedű, fuvola, oboa és cselló mellett a cembalóval, mely a zenetörténeti „generálbasszus" korát idézi föl, amikor az akkordhangszer még a zenekar vezetője, s csak később szorul ki onnan. Két 18. századi francia szerző, a balettoperáiról ismert Boismortier és a hegedűirodalom avatott komponistája, Leclair egy-egy szonátájához a rendkívül termékeny német Tele~ mann {Bach jóbarátja) d-moll quartettje szólalt meg, majd egy Ismeretlen szerző C-dúr szimfóniájának közelségében két barokk stílusú orosz mester. Az ukrán származású Dmitrij Sztyepanovics Bortyanszkij (1751—1825) muzsikáján olasz mesterének és az Itáliában töltött éveknek hatása is hagy nyomot; később mint pétervári udvari zenész az orosz lírai opera egyik előkészítője, francia vígoperáiban a szláv operákra oly jellemző kórus szólal meg, mindemellett jelentékeny egyházi komponista és a tételes kamarazene első nagy orosz mestere. (Halála után bő félszázaddal Csajkovszkij fedezte föl, kiadva műveit jó tíz kötetben.) Tőle A vetélytárs nyitány hangzott el. . Az ugyancsak pétervári Jevsztyignyej Jpatovics Fomintól (1761—1800), az orosz opera egyik atyjától, legjobbnak tartott művét, az Orfeusz és Euridikét idézte meg az együttes, az Orfeusz szvittel. (Eredeti műfaja, a melodráma, alig három évtizeddel követi a rousseau-i példát, a mimikával kísért, zenekarral színesített énekes-deklamáeiót.) A Barokk quintett játékában a 17—18. századi muzsika kollektív élménye éledt újjá. A „boldog állapot", amikor még nem volt komolyzene és könnyűzene, amikor csak ez a zene szólt, s az örömforrásnak eme osztatlansága mikrovilágában is tükrözte a kor szellemét, világlátását. Zsúfoltságában is a derűjét, polifóniájában is a fájdalmát vagy éppen vidámságát. Az együttes mély művészi alázattal, a stílus biztos ismeretében, a kitűnő hangszerjátékosok fegyelmezett összmunká jávai tárta föl egy alapjában ismert és hatalmas művészeti korszak azon mestereinek munkásságát, akikre az idő távolából (nem utolsósorban a kortárs zenefejedelmek, Bach, Handel és mások árnyékában) kevesebb fény hull a ma emberének érdeklődéséből. N. L Mindez a gyakorlatban úgy is megnyilvánul, l*>gy például a versmemorizálást egyszerűen kiiktatják a tanulási, nevelési folyamatból, pedig a versismeret általános nevelő, személyiségfejlesztő. gondolkodást alakító hatása letagadhatatlan. Vagy: vétkes passzivitásra késztetik a tanárokat különféle modern elméletek, amelyeknek természetesen lehet termékenyítő hatása is, ha pontosan, árnyaltan értik és értelmezik őket. De például a velünk született hajlamokadottságok és a képeségek összefüggéseiről szóló, nem elég felkészülten fogadott koncepciók akár megbéníthatják a pedagógust, ha elfogadja, hogy az öröklött adottságok pontos felderítése nélkül nem foghat hozzá a képességek kibontásához. Hiszen nincsenek arra eszközei, hogy a gének világánál kezdjen munkájához. — A tegnapi záróelöadást A nevelési feladatok új rendszerezése címmel dr. Ágoston György tartotta. A pedagógiai fogalmaknak, a tudományág alapvető kategóriáinak revíziójára, elméleti tisztázására vállalkozott. Mi indokolja témaválasztását? — Nincs olyan tudomány, amely ne igényelné, hogy művelői időszakonként az alapfogalmakhoz térjenek vissza. Az újabb és újabb kutatási eredmények követelik, hogy egyértelmű alapkategóriák is segítsék a további fejlődést. Sokan azért nem tartják önálló tudománynak a pedagógiát, mert szerintük nincsenek olyan egyértelmű alapfogalmai, mint például a természettudományok bármely ágának. Vannak, csakhogy ilyen komplex tárgyú, a személyiség alakításával foglalkozó tudományágban nagyon nehéz a tiszta fogalmakhoz eljutni. Az említetteken, az empirikus kutatások előrehaladottságán kívül egyébként az oktatás-nevelés egész feladatrendszerének megváltozása is indokolja, hogy az elméleti tisztánlátást szorgalmazzuk, alapfogalmaink revíziójára vállalkozzunk. A záróelőadás után, tegnap délben, a XII. Pedagógiai Nyári Egyetem hallgatói elutaztak Szegedről. ' & E.