Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

4 — Szerda. 1975. július 23. kocsik Munkások számára készíte­nek lakókocsikat az Egye­sült Járműipari Szövetkezet telepén. A különleges jármű­veket mosdóval, kályhával, fekvőhellyel szerelték fel. Az AUTQKER megrendelé­sére évi 100—120 darab ké­szül a MÁV, illetve a Híd­építő Vállalat, a Geofizikai Intézet munkásai részére Országúti közérzet Benne járunk a legna- szükséges." Egyszerűbb sza- „nagyokos", aki mindent gyobb nyárban, az ország- vakkal kifejezve, a gépjár- jobban tud, és a „nagyme­utakon általában kétszeresé- művezető azért érzi a ma­ró duzzadt H forgalom, a gány szorítását, mert egyedül Balatonhoz és a népszerűbb van, magára hagyatva és talan változata van a közle­üdülőhelyekre vezető utakon magára utalva. Ez a közle- kedés közellenségeinek, akik a többszörösére. A zsúfolt kedési kórtünet nem vet va- sűrű időközökben hozzájá­betoncsfkok, az időjárás sze- lami jó fényt közlekedésünk rulnak ahhoz, hogy a többi szélyei alaposan próbára te- belvilágára, morális és eti- közlekedő ember vérnyomá­szik a közlekedő ember ide- kai állapotára. Sokan, na­geit, idegessége fokozódik, a gyon sokan úgy közieked­baleseti helyzetek sűrű is- nek, mintha egyedül lenné­métlődésétől szikrázik a le- nek az országúton, s raadá­vegő. Régi és megbízható sul, az az országút saját tu­rendőrl és orvosi tapaszta- lajtionuk lenne, lat, hogy a közlekedő ember Az országúti közérzet ál- közösség érdekeihez, mások közérzete a nyár idószaká- landó romlását a legtöbb percenként sodorják veszély ban hanyatlik, az indulatok esetben azok az önző embe­hamarabb felforrnak, a bal- rek idézik elő, akikben az eset veszélye a levegőben ellentmondás szelleme ural­lóg. kodik, s minden Alapos félreértés lenne úgy látnak, ahogy nekik tet­azonban a közlekedési ve- szik — s nem úgy, ahogy ki­nő", aki mindent kockáztat E kategóriákon belül szám­sa felszökjön, közérzete le­hervadjon, mert hiszen azt tapasztalja, hiába tartja be lelkiismeretesen a közleke­dési szabályokat, hiába al­kalmazkodik emberségesen a be. A közlekedés egyre sű­helvzetet rűbb> a veszély fokozódik, A védekezés egyik módja a példamutatás, amely már RM/lluau « "VI, ,. M.IA O UCUI UM, OWVI.V IV,- , .. , szrtyek fokozódását kizáró- alakult s végül a „villo- kezdi megteremni a maga lúg a sűrűbb forgalom és az gók", akik merész közieke­időjárási ártalmak nyakába dési trükkjeikkel elismerést gyümölcseit, az udvariasság előzékenység „gyógyító varrni. Országúti közérze- szeretnének aratni, de csak járványa" kezd elterjedni. A tünk alakulása e külső té- balesetveszélyi nyezők mellett legalább idéznek fel. annyira függ a közlekedés- Minden országúton, min­ben részt vevő ember maga- den időszakban megtalálha- ., ., ... ­tartásától: elsősorban attól, tók ezeknek a kategóriáknak megatalkodot ron­mennylre képes a közlekedő „jeles" képviselői. Az önző, galoit Lehetőleg az elköve­«Wn nliirpnrtalni m.dit » »ki ecv ríntimÁtarrol «>m tes UtÓn aZOnnal. amikor helyzeteket • W™*, jjj i*"*** és szigorú büntetés, ami an­nál hatékonyabb, minél ha­marabb utoléri az országúti egyén alárendelni magát a aki egy centiméterrel sem közösség erdekeinek. Sok szó hajlandó elhúzódni, hogy se­még fel sem ocsúdtak az e^tt erről, ríétfont^ágú g^e a má^'^'Tkibői ^ ^ kérdésről az elmúlt években, a saját hibája is dühöt vált tudományos tanulmányok és elkeserítő statisztikai adatok bizonyították, súlyos bajok vannak a közlekedési morál­lal. a balesetek túlnyomóan abból adódnak, hogy az autó­sok többsége nem áll azon az erkölcsi magaslaton, ame­lyet közlekedésünk mai hely­zete megkövetelne. A sebes­ségkorlátozás bevezetése óta autópályán százhúsz, egyéb közutakon óránként száz ki­lométer a gépkocsik megen­gedett legmagasabb sebessé­ge, a motorkerékpároké ala­csonyabb. A rendőrség szigo­rúan ellenőrzi a korlátozás betartását, szellemes készü­lékek segítségével kiszűri a forgalomból a száguldókat, s a büntetés nem is csekély­ség. Ezzel tehát, minden rendben van? A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a sebességkorláto­zást betartó, nagy konvojok­ban is állandóan ott bújkál a rossz közlekedési közérzet árnya: az állandó bizonyta­lanság, a váratlan meglepe­tések áramütései. Különös dolog, de a pszichológusok megalapozott véleménye sze­rint a legtöbb ember a köz­lekedés sűrűjében ls érzi az elmagányosodás nyomasztó feszültségét. Ellentmondás rejlik ebben a megállapítás­ban? Legfeljebb látszólag, mert azok a gépjárműveze­tők, akik erről a sajátos lel­kiállapotról vallottak, azt állítják, hogy minél sűrűbb a körülöttük zajló forgalom, annál elhagyottabbnak, véd­telenebbnek érezték magu­kak Vajon miért? „Azért — hangzott a vá­lasz —, mert a forgalomból nem lehetett kiérezni a köl­csönös segítőkészséget, a megértést, azt a partneri kapcsolatot, amely a bizton­ságos közlekedés kialakulá­suhuq elengedhetetlenül kl — mások ellen, az örök Barőtl Géza Kilencszáz éves Tiszaalpár Az idén érdekes jubileumi dalmi munkával díszparkot rendezvények színhelye a létesítettek a főtéren. A kecskeméti járás Tisza-parti nagyközség melletti földvá­nagyközsége, a fennállásának ron — amelyet most tárnak 900. évfordulóját ünneplő Ti- fel a régészelc _ emléktáb­megszépítettek a^gfSz- avattak.Novemberben ju­épületeket. Az alapítás és a bileumi emlékművet avatnak felszabadulás emlékére társa- a díszparkban. Hézoliiiek szakembereknek Harminc év eredményei az őszi mezőgazdasági kiállításon ötévenként rendezik meg Bulgária, Csehszlovákia, Len- Tanulságos és látványos az Országos Mezőgazdasági és gyelország és az NDK nem- lesz — a most folyó váloga­Elelmiszerlpari Kiállítást Bu- zeti bemutatói az ötezer tásból erre lehet következ­dapesten, az augusztus 29-én négyzetméter alapterületű tetni — a tenyészállatok na­nyíló sorrendben a hatvan- csarnokban várhatóan tanú- ponkénti felvezetése, a gé­nyolcadik lesz a hasonló jel- sítjak az együttműködés fon- pek felvonultatása, valamint legű kiállítások történetében, tosságát, és további lehető- a lovas és fogatos bemuta­A mostani, melynek szerve- ségeit is. Kilenc tőkés or- tók sora is. Várhatóan meg­zési előkészületei javában szág — Ausztria, Hollandia, haladja addig súlyával az öt folynak, magára vállalta azt Kanada, Nagy-Britannia, az mázsát a kiállítás legnagyobb a föladatot, hogy áttekintse NSZK, Spanyolország, Svájc, sertése, és bizonyára sikerül mezőgazdaságunk harminc- Svédország, az USA — több- kifogni a vízből — pályáza­éves fejlődését, a látogatók sége különféle vegyszereket, tot írtak ki rá — a legna­elé tárja a most záródó öt- állategészségügyi cikkeket és gyobb harcsát is. Ezt egyéb­éves terv eredményeit, és állattenyésztési módszerekel ként fölvázolja az ötödik ötéves mutat be. terv célkitűzéseit is. A tudomány és A kiállítás tovább őrzi ha- kapcsolatát a mai mezőgaz­gyományos kettősségét: a lá- daság rekorderedményei és az ember és a természet örök togafók sok ezres tömegének magas termésátlagai szemlé- kapcsolatát idézi, de látható letesen mutatják. Szerepel a majd sorsjátékon meg is nyerheti, akinek szerencséje termelés lesz. A fotóművészeti kiállítás és az apró részletekre ls kí­77 festőművész, 24 váncsi szakembereknek egy- kiállításon az a gazdaság, szobrász, 26 grafikus és 7 ke­szerre akar érdekeset, látvá nyosat és mutatni. Eddigi eredményeinket a céltudatos tervek és a mező gazdaságban dolgozók mezőgazdasági té­szor erőfeszítéseket jelentő, barackból pedig — a me mindig kitartó munkája szül- gyénkbeli jDerekegyházi Álla­amelyik búzából hérom éven rámikus, tanulságot adót át 58,6 mázsás átlagtermést mát feldolgozó, közel 900 ál­ért el hektáronként; azok is, kotása is. A gyermekrajz­amelyek kukoricából mégha- kiállítás a mai falu és a szo­ladták a 70 mázsás átlagot; cialista mezőgazdaság gyer­sok- amelyek almából 440, őszi- mekfejekben tükröződő ké­pét tárja a látogatók elé. Csongrád megye mezőgaz­te, de része van benne an- mi Gazdaság — 154 mázsát daságából a növénytermesz­nak is, hogy bátrabban te- termelt, ugyancsak egy hek- tést és kertészetet öt állami kintettünk szét a világban, táron. Bemutatják kísérleti gazdaság, kilenc termelőszö­és igyekeztünk a másutt be- eredményeiket a kutatóinté- vetkezet és három velük vált jó módszereket hazaivá zetek, de 900 négyzetméter kapcsolatban álló vállalat, il­honosítani. Most is bemutat- alapterületű kiállítása kere- letve intézmény, az állatte­ja a kiállítás a KGST-orszá- tében tájékoztat a témába nyésztést pedig három állami gok közötti együttműködés vágó kutatásairól a Magyar- gazdaság és két termelőszö­szép példáit. A Szovjetunió, Tudományos Akadémia is. vetkezet képviseli. Ősanyáink ékszerei ősanyáink is szerették a amelyek a szkíta birodalom- számon a tudomány. Tíz szép ékszereket, a gyűrűket, ból érkezett népcsoportokkal pér arany fibulából, három karkötőket, a nyakláncokat kerültek Magyarország terű­— lehetőleg aranyból. Minél létére. Az egyiket Zöldha­gazdagabbak voltak, annál lompusztán, a másikat Tá­súlyosabb, díszesebb éksze- piószentmártonban találták, reket viseltek. Magyarorszá- A plasztikus díszű kelta gon — a leietek tanúsága nyakperecek, a római arany­szerint — a rézkor óta divat láncok, gyűrűk és fülbeva­az aranyékszer. Az idők so- lók az akkori divatot is_ rán csak formája, mérete mertetik meg velünk. A változott. népvándorlás korának „bar­A Nemzeti Múzeum régé. bár" pompáját a hun ura­szeti kiállítása Magyarország lom időszakától kísérhetik népeinek történetét illuszt- figyelemmel a látogatók. A rálják az őskorszaktól a híres szegedi-nagyszéksósi honfoglaláskorig. Szinte aranylelet — hun királyi te­mindegyik tárgy kuriózum. metkezési emlék — legje­A bronzkori emlékek kö- lentősebb darabja az arany­zül kitűnnek a bika- és ló- csésze. A hunkori vezető fejdíszitésű karperecek, az réteg nőinek gazdag éksze­aranylemezekből formált ru_ reít a legpregnánsabban a hadiszkorongok, hajdíszitő bakodpusztai sírleletek tár­csüngők, amelyeket az elő- ják elénk. Féldrágakövekkel kelőségek viseltek. A bod- díszített aranyláncok, állat­rogzsadányi és a tiszakará- fejes aranykarkötők a kor­di aranyleletek, akár csak szak ötvösművészeti alkotá­az Angyalföldön felszínre sai. került aranyedények, a vas- Áz V. század első felében kor ötvöseinek művészetét rejtették földbe azt a pá­dicsérik. Művészileg ls jelen- retlan értékű aranykincset, tősek az i. e. VI. századból amelyet a „szilágysomlyói származó aranyszarvasok, második kincs" néven tart aranyedényből, egy eskühöz használt, nagyméretű arany­karikából és egy onixdíszí­tésű aranyfibulából áll. Ez utóbbi olyan formájú, mint amilyet a római császárok viseltek, s a szövetséges bar­bár fejedelmeknek, hűségük jutalmául ajándékozták. A népvándorláskor arany kincseinek második nagy csoportját az avar kori fe­jedelmi sírok gazdag lelet­anyaga alkotja. A bócsai é3 a tépei fejedelmi sírokban talált súlyos övveretek, a bócsai sírból előkerült nyíl­tegez aranyveretei, arany ivókürt, az avar fejedelmek gazdagságát bizonyítják - és alátámasztják azt a króni­kából ismert híradást, amely szerint az avar birodalom legyőzése után, a VIII. szá­zad végén, 15 négyökrös sze­kér szállította a zsákmányt: aranyat, ezüstöt és selyme­ket a kifosztott kagáni szék­helyről Nagy Károly udva­rába. Molnár Erzsébet Tóth Béla: S2 [EL REI m mm ;ELO 59. SZEGEDI NAPLÓ, 1917. Június W. A Tisza­kormány felmentése. Budapest. A hivatalos lap ma délután rendkívüli kadása közli azokat a ki­nevezem és a minisztériumból való javaslatát elvárom. Budapest, 1917. június 15. Károly s. k. Tisza s. k» SZEGEDI NAPLÓ, 1917. június 17. Bizalmat az új kormánynak! Szász Ernő indítványa Sze­ged közgyűlésén. Szegednek kötelessége bizalom­mal köszönteni azokat a férfiakat, kikre a ki­rály ösztöne és megértő bölcsessége a ragyogó homlokú kisded fölnevelését bízta. SZEGEDI NAPLÓ, 1917. június 23. A háború megy tovább! Megjelent a rekvirálási rendelet. rályi kéziratokat, amelyeket őfelsége a távozó és A cséplőgépnél lefoglalják a termést. — A fo­az új kormány tagjaihoz intézett. Tisza István grófhoz őfelsége a következő kéziratot intézte: Kedves Gróf Tisza! koló szélmalomvitorlák üdvözlik, mintha meg­annyi hosszú kar kapdosna utána. A tanyán alig van rendőr, ha itthon lenne a teljes létszám, az is kevés volna az ellenőrzésre. A lakosság nem tesz följelentést, érdekében áll a jó viszony, mert elrejtett gabonáját ilyenkor őrlik meg a cimbora-molnárok, az igaz ugyan, hogy rendkí­vüli nagy vámért, végeredményben mégis csak megőrlik. Ezek a malmok fészkei a csempészé­seknek, az elrejtéseknek, túlnyomó részükhöz bármikor nyugodtan fordulhat az, akit a tör­vény szigorúsága nyugtalanít. Rövid néhány hét múlva megkezdődik az új aratás, kötelessége a városnak, hogy meggátoljon minden visszaélést, főleg azokat a típusúakat, amelyek eddig okoz­tak sok kellemetlenséget, rontották a hírnevét. Annyi panasz, följelentés van eddig is a tanyai szélmalmok ellen, hogy a rendes aratást követő külön aratási időszakukat bevárni oktalanság volna. Le a vitorlákkal! gyasztók az idén is kapnak vásárlási engedélyt 12 kiló gabona, illetve 7 kiló liszt a havi fejkvóta. Szereljék le a tanyai szélmalmokat! A liszt Méltányolva előadott indokait, önt magyar körül csak nem szűnnek meg a visszaélések, miniszterelnöki állásától kegyelemben végleg Ami egyes magánháztartásokban a véget nem fölmentem. Azon négy esztendő alatt, amidőn a érő dínom-dánomok, kártyázással tarkított vendé­magyar kormány élén állott és már azelőtt Ne- geskedések kedvéért történik, ugyanazt csinál- I _ _ kem és dicsőült Elődömnek nehéz viszonyok közt ják másfelé nagyban. Ujabban a malom-ügy áll öreg urak. A mérges öreg urak szilaj gárdájá­úgy békében, mint a háborúban hű, odaadó és előtérben, ehhez ítélethozatal előtt nem szólha- ban, akik az utolsó fiatal ember haláláig hábo­önfeláldozó szolgálatokat tett, amelyekért köszö- tunk. De fölmerül egy másik kérdés, amit végre rút akarnak s legfeljebb akkor lesznek hajlan­netemet és teljes elismerésemet fejezem ki. Re- rendezni kellene. Szereltesse le a hatóság a ta- dók békét kötni, ha nekik is ki kell feküdni a mélve, hogy sokoldalú tudását és kiváló tehetsé- nyai szélmalmok vitorláit, mert ezeknek a mai- lövészárkokba, — ebbe a meglehetősen intema­gét a közügyektől a jövőben sem fogja megvon- moknak nagy részében megy végbe a legtöbb ni, biztosítom önt további változatlan kegyel- visszaélés. A tanya és környéke tele van ilyen memről. malommal, mindje könyvet köteles vezetni, Kelt. Budapesten, 1917. június 15-én. azonban tessék elképzelni, mennyire ismeri ki Károly s. k. magát a százalékokban a primitív molnár, mikor SZEGEDI NAPLÓ. 1917. június 16. Űj kor- a rendeletek erdejében eltéved olykor a gya- _ | many kinevezése. Budapest. Esterházy Móric korlottabb járású is. A vitorlák néha napokon a központi hatalmaknak, teperjék le az ántántót, grófhoz a következő kéziratot intézte Őfelsége: át mozdulatlanok, azt senki sem képes ellenőriz- hogy a németek olyan békét diktálhassanak] Kedves gróf Esterházy! ni. Pedig járnak. Van úgy néha, hogy kocsin jön amilyent akarnak. Ont magyar miniszterelnökömmé ezennel ki- haza az ember a tanyán keresztül, a útjában bó- (FoiytatjakJ SZEGEDI NAPLÖ, 1917. augusztus 26. Mérges cionális gárdában vadami Roon nevű német öreg gróf rikkantotta el magát legutóbb. Egy érde­mes hadastyán, egyébként altábornagy szolgála­ton kívüli viszonyban, s tagja a porosz urakhá­zának, megtiltja a német népnek a kölcsönös megegyezésen alapuló békét és megparancsolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom