Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

I Szombat, 1975. július 19. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc: Bánk bán. Az opera bemutató előadása a Dóm téren, este 8 órakor. Kohán György Kos­suth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban. Megnyitó délután 5 óra­kor. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. XIX Nemzetközi Ma­ratoni Verseny a Szé­chenyi téren, este 6 órá­tól. XII. Pedagógiai Nyárt Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központ­jában, délelőtt 9 órától. Otthon '75 kiállítás a Marx téren, július 27-ig. Vígh Tamás szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupo­lacsarnokában. augusz­tus 20-ig. Népi iparmű­vészetünk. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban július 27-ig. Vasművesség. Művészi kovácsoltvas- és lakatos­munkák kiállítása a Bar­tók Béla Művelődési Központban július 31-ig. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállitásai. Ma kezdődnek a szabadtéri játékok A Szegedi Ünnepi Hetek legrangosabb eseménysorozatának nyitányához érkez­tünk: ma, szombaton este 8 órakor meg­kezdődnek az idei szabadtéri játékok. Ötödször kerül a dómszínpadra Erkel Fe­renc nemzeti operája, a Bánk bán, Pál Ta­más vezényletével, Vámos László rende­zésében. Ugyanő tervezte a díszleteket, a jelmezek Márk Tivadar munkái, a koreog­ráfus Barkóczy Sándor. Címszereplő Si­mándy József, partnerei Moldován Stefá­nia, Komlóssy Erzsébet, Szalma Ferenc, Radnay György, Sólyom-Nagy Sándor, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Kovács Jó­zsef. Az idei szabadtéri szezonban, a szom­bati bemutatót követően, még három al­kalommal láthatják a nézők Erkel Ferenc népszerű operáját. Folyóparton a folyó illúziója Vámos László rendezi a Bánkot Alig ültünk le Vámos Lászlóval, a Bánk bán ren­dezőjével és díszlettervező­jével a nézőtér hátsó szek­torában, rohant hozzánk egy „jelvényes" néni. „Ezek a szektorok nincsenek áramta­lanítva! — mondja. — Vi­gyázzunk hát, mert áram­ütésnek vagyunk kitéve". E rövid beszélgetés erejéig mégis vállaltuk a villamos­széket. — Harmadszor találkozom rendezőként Erkelnek ezzel az operájával. Éppen húsz éve Debrecenben rendeztem először, tavaly pedig az ope­ra televíziós változatát ké­szítettem el. Élénken él sokunkban a Bánk bán televíziós változa­tának élménye. Újszerűsége, merészsége, a színészi játék­ra és az énekhangra egyszer­re figyelő rendezői alapál­lása. Még egy éve sincs, hogy Vámos László elkészí­tette ezt a Bánk-adaptációt. A főleg arcra koncentráló kamera után most kitágult a világ. Két kiállítás Színes virágoskerthez ha­sonlít a Bartók Béla Műve­lődési Központ nagyterme. Szőnyegek, hímzések, cserép­edények, fafaragások idézik a magyar nép évezredes mű­vészetének motívumvilágát. A több mint negyedszáza­da alakult Népművészeti és Háziipari Vállalat nyitotta meg Népi iparművészetünk reprezentatív kiállítását, ke­resztmetszetét adva népi iparművészetünknek, felvo­nultatva hazánk majd min­den tájegységének sajátos motívumvilágát. A huszon­négy szövetkezet népi ipar­művészei négy nagy műfaj­ból összeállított bemutatója jól példázza a reneszánszát élő folklór tápláló hagyomá­nyait, gazdagságát. A sző­nyeget a sárközi, szabolcsi és nógrádi palóc mesterek munkái — a hímzést a ma­tyó és Kalocsa környéki hímzőasszonyok alkotásai, valamint a keresztszemes hímzéseket készítő szabol­csiak képviselik. A fafara­gást a somogyi fafaragók reprezentálják, míg a cse­répmunkák felsorakoztatják a nagy alföldi fazekasköz­pontok — Hódmezővásár­hely, Karcag, Nádudvar, Mezőtúr — mestereinek munkáit. A Népi iparművészetünk 30 éve pályázat legsikere­sebb alkotásai láthatók a sze­gedi bemutatón. A kiállítást dr. Nagy Lászlónak, a vál­lalat igazgatójának üdvözlő szavai után Müller Józsefné, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A Közművelődési Palota kupolájába fehér paravá­nokból intim, zárt teret va­rázsoltak a rendezők. Itt nyitotta meg dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazga­tó Vígh Tamás szobrász­művész kamaratárlatát. A 20 bronzplasztikát bemuta­tó kiállítás jórészt ismert szobrokat vonultat fel, nagy­szerűen jellemzik Vígh Ta­más tehetségét, művészi kvalitásait. Láthatók azok a kiváló alkotások, melyek az elmúlt évek során viták pa­razsát izzították, s melyek most is bizonyítják — Élet­fa, Szinbád, Alföld népe —, hogy mai szobrászatunk ki­magasló alkotásai. Csak saj­nálhatjuk, ha az eredeti el­képzeléseknek megfelelően nem valósultak meg nagy­méretben, köztereken, min­denki örömére. Két portré — Bartók Bé­la idegesen mintázott, érzé­keny feje és Radnóti Miklós merengő arcmása — Vígh Tamás portrészobrászi eré­nyeit csillantják fel. A bronzszobrok jelentős ré­sze köztéri alkotásnak ké­szült. így, kis méretekben is, monumentálisak, képesek erőtereket teremteni, a mo­numentalitás illúzióját kel­teni, T. — Jelent-e valami lénye­ges változást a szegedi szín­padra állítás? — A rendezői alapállás, a koncepció nem változik, nem is változhat. Az operát eh­hez a sajátos környezethez kellett alakítanom. A tele­víziós változatban az emberi arc a főszereplő. Most, hogy kinyitottunk egy nagy térre, egyszerre minden fontos lett, ám ugyanannak az arc által hordozott gondolatnak, érzésnek, mondanivalónak érdekében. A képernyőn egy arc tükrözte a művészi üze­netet, itt a szem által befog­ható téren fontossá válik minden — a többi figura, a díszletek, a világítás stb., stb. — éppen azért, hogy az az arc, az a pillanat, az a gondolat elnyerje teljessé­gét — A rendezésen kívül Vá­mos László vállalta a dísz­lettervezés munkáját is. Mit jelent számára a színpadi képzőművészet ezen a téren? — A díszlet készítésének a Dóm téren többféle meg­közelítési lehetősége van. Az egyik irányzat szerint a díszlettervező nem tesz mást, mint a kőszínházi díszletet kiteszi a dóm előtti színpad­ra. A másik megközelítési mód képviselői tudomásul veszik a dómot, plasztikus háttérként elviselik, de ugyanakkor igyekeznek mi­nél jobban el is takarni azt. Én igyekeztem minél jobban Befejeződtek a néptáncbemutatók Az újszegedi színpadon csütörtökön este tartották meg az idei néptáncfesztivál negyedik, utolsó folklórbe­mutatóját. A Vasas Közpon­ti Művészegyüttes Tánckara, a szombathelyi Ungaresca, a romániai Resiteane, vala­mint a Bihari együttes sze­repelt. Az utolsó bemutató­nap méltó fináléja volt a fesztiválnak. Mind a négy csoport nagyon színvonalas előadásokat tartott. A vasasok igényesen, gonddal komponált összeál­lításában az együttes min­den tagját foglalkoztató tán­cok váltakoztak szólószá­mokkal és néhány szereplős koreográfiákkal. A program egészét ismét azok a mar­káns vonások jellemezték, amelyek az együttes minden előadásában meghatározóak és munkájukat megkülönböz. tetik a magyar néptáncmű­vészet élvonalába tartozó többi csoportétól. Kristály­szerkezetű kompozíciókat ál­lít színpadra vezetőjük, Győrfalvay Katalin: neme­sen tiszta, éles kontúrú, feszes struktúrákat, ame­lyekben a feldolgozott nép­táncelemek újfajta kapcso­latokba kerülnek egymással és a hagyományvilág lényegi tartalmai mellett mai asz­szociációkat is ébresztenek. „Profi" táncosok kellenek előadásukhoz — a Vasas tag­jai ebbe a kategóriába tar­toznak. Akárcsak a Biha­ri együttes táncosai, akik negyedikként , mutatkoztak be, előadásuk lezárta az idei folklórprogramot, és kiér­demelték vele a közönség díját, Budai Sándor citerá­ját Vas megye küldöttei Pesovár Ernő dunántúli tán­cokból válogatott, jól szer­kesztett Összeállítását kifor­rott együttes benyomását keltően mutatták be. Az est egyetlen külföldi szereplő­csoportját alighanem joggal tarthatjuk az eddig itt járt legjobb román együttesnek. Nagyon magas színvonalú tánc- és zenei bemutatót tar­tottak. A városi tanács elnöke, Papp Gyula tegnap, pénte­ken délután fogadta a ta­nácsházán a Felszabadulási Nemzetközi Néptáncfesztivál együtteseinek képviselőit és a külföldi delegátusokat. Tegnap este volt a fesztivál gálaestjének Dóm téri fő­próbája. Holnap a délelőtti záróünnepséggel, illetve a Májusjárás esti bemutatójá­val befejeződik a néptánc­fesztivál. S. E. A közönségdíjas táncegyüttesek élni hagyni az épületet, nem próbálkoztam hatalmas dísz­letmonstrumokkal. A néhány évvel ezelőtti Hamlet-rende­zés után most másodszor próbálkozom mozgó, archi­tekturális díszletelemekkel. Az előadásnak talán egyik legérdekesebb részlete lesz a Tisza-parti jelenet. A dóm előtti színpadra annak teljes szélességében, a valóságos folyótól ötven méternyire igyekszünk nézőközönség elé varázsolni a viharos Tiszát, a folyó illúzióját. A televí­ziós változatban Melinda a „kamerába zuhan". Ez adta az ötletet; itt a közönség felé veti magát a folyóba. — Az egyik legsokolda­lúbb, legszínesebb és leg­markánsabb rendező egyéni­ség. Otthon van prózai szín­padon és nemcsak vállalta, de meg is újította a magyar operettet, a musicalt Rendez operát, s a tévés Bánk bán bizonyítja, hogy a televízió sajátos műfaja sem idegen egyéniségétől. Viszont film­rendezőként még nem talál­koztunk nevével. — A televízió tulajdon­képpen nagyon közel áll a mozifilmhez. Szívesen ren­deznék, de kizárólag mai té­májú, tárgyú filmet, ha egy valóban izgalmas és érdekes forgatókönyvre bukkannék. — Milyen új feladatot tar­togat a holnap? — Magyar musical bemu­tatójára készül az operett­színház. Fényes Szabolcs­Béke ffy István: A kutya, akit Bodzzi úrnak hívnak című művét rendezem, a fő­szerepre Latinovits Zoltánt szeretnénk megnyerni. Addig azonban Szombat­helyen az Isis-szentély osz­lopcsarnokában még ezen a nyáron bemutatják a Vero­nai fiúk című Shakespeare­adaptációt. Ezt a musicalt Vámos László a Szegedi Nemzeti Színházban is meg­rendezi, a múlt évi Egy fiú és a tündér viszonzásaként. Fölkelünk a „villamosszék­ből" — nem fogott rajtunk az áram. Előttünk a főpró­bára gyülekező sok száz em­ber, hátunk mögött kis lám­pásaikkal háromnegyed 8-at jeleznek az órajáték figurái. — Viszontlátásra a Vero­nai fiúk szegedi premierjén. T. L. A Felszabadulási Nemzetközi Néptáncfesztivál kereté­ben négy este folklórbemutatón ismertették meg a közön­séggel tudásukat, népeik és vidékeik tánckincsét a részt vevő együttesek. Minden alkalommal négy együttes mu­tatkozott be, s közülük egynek jutott a közönség díja. Nyil­ván volt abban némi elfogultság, hogy a sándorfalvi Budai Sándor mestermívü citerái közül három is hazai együttes­nek jutott, sőt az első napon — amikor az esős idő az új­szegedi sportcsarnokba kényszerítette a bemutatót — az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttesének juttatta a közönség a dí­jat. Másnap, vasárnap, a Kalocsai Népi Együttesre szavaz­tak a legtöbben — most már a ligeti színpadon —, így hát mind a két paprikás város feliratkozott a névsorba. Ked­den a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének Plovdivi Táncegyütese szerezte meg a díjat, a negyedik citera, csü­törtökön, a HVDSZ Bihari Táncegyüttesének birtokába ke­rült. Képeink a négy együttes táncát elevenítik fel, a be­mutatók napjainak sorrendjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom