Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 65. évfolyam 168. szám 1975. július 19.. szombat Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nyár és Szeged M ár egy hónapja lesz ugyan, hogy jegyezzük a szegedi nyár eseményeit, nézegetjük az ünnepi hetek naptárát, az igazi kulturális „nagy­üzem" mégis ma kezdődik. Időszerű hasonlattal élve, úgy js fogalmazhatunk: az idei kulturális esemény­sorozat rakétájának harmadik fokozatát ma este gyújt­ják be a dómszínpadon. Mindig ünnep ez Szegeden. Megkülönböztetett va­rázsa van. Nemcsak azért, mert a szegedi nyár leg­nagyobb vonzású és leglátványosabb eseménye, hanem inkább missziója és értéke, hagyományos népszerűsége és a közönség szeretete avatja emelkedetté ennek él­ményét. De érezhetjük hatását az emberi magatartás­ban is: abban az izgalomban, amellyel a város készül erre a nyitányra; s abban a figyelemben, hogy ez­rek és ezrek írják be naptárukba az országban már az év elején a szabadság nyári tervezésénél: Szeged. Sok szép, meleg és őszinte szót olvasunk ilyenkor Szegedről. A közfigyelem távcsöve gyakrabban pász­tázza, hiszen a város is jobban kínálgatja, ajánlgatja magát, s megpróbál helyet fogni az ország kirakatá­ban. Nem hírveréssel — mert azt lehetne mondani, hogy ebben meglehetősen szerény és takarékos —Jn­kább tisztes mértéktartással, nyári programjának egy­szerű fölmutatásával beéri. Szokás számolgatni, hogy hanyadik évad és hány néző... Most már azt írhatjuk: a tizenhetedik nyári ünnepi rendezvénysorozatban tartunk. Nincs tehát ju­biuleum, kerek évforduló — de ennyi év után fonto­sabb is a töretlen folyamatosság, az állandóság és a fokozatos fejlődés bizonyossága. És annyiban mégis ki­emelkedő esztendő, hogy a stabilitás és a megújulás egyaránt profiljához tartozik. Hiszen éppen az idén vitatták meg széles körben, hogy miként kell építkez­ni a következő évek műsorpolitikájában; mire érdemes több figyelmet és nagyobb energiát fordítani; milyen lesz a szegedi fesztivál ígéretesen bontakozó jövője. Talán korábban, az újrakezdés éveiben nagyobb­nak láttuk a jövőt és gyorsabbnak a sikert, akár a vi­lághírig is. A lelkesedés dagasztotta a reményeket. Ma a realitás diktál, igaz, az elért színvonalból min­dig nehezebb följebb vergődni. Ám az a szegedi meg­győződés, hogy jó előrelátással és évről évre gyarapo­dó szorgalommal, leleménnyel, szívós figyelemmel le­het csak mind nagyobb eredményt elérni és tisztesebb rangot kivívni — garancia. Még ezen a héten is, ami­kor a városi tanács végrehajtó bizottsága számon kér­te az előkészületeket, az igazítás szándéka dominált. Kifestett, pompás házsorok, lényegesen javított belső közlekedés, szigorú ellenőrzések, gyarapodó városde­koráció ... — ebben is mérhető Szeged vendégszere­tete, s minden ilyen eredményben ott dolgozott az a kötelességtudat is, hogy ha előbb nem, hát legalább a Játékokra! Volt idő, amikor megszületett az elhamarkodott ítélet: belefáradt már a város a permanens készenlét kötelességébe. Ez az év a legszebb cáfolat. Minden nyár, minden ünnepi várakozás magas fokon újra­teremti a városért érzett felelősséget és a városszere­tetet. A mostanában rólunk olvasható sorok között ta­lálunk rá egy csodaszép vallomásra. Sőtér István írta, kinek tudós és szikrázó tolla emlékeket és érzéseket rakott gyönyörű rendbe Szegedről. Egyik mondata mindenképpen ide kívánkozik: „A lélek térképén Sze­ged délibb helyet foglal el, mint a földrajzi térképen". S azért vesszük szívesen kölcsön, mert rendkívül tömö­ren és szemléletesen fogalmazza meg azt, amit nekünk talán tilt a köteles szerénység — nevezetesen, hogy mediterrán élénkség, vidámság, élni akarás és játékos­ság fogott szállást itt az emberekben. A város han­gulata, színei, programjának gazdagsága érzékelhető ebből a tömör jellemzésből. M a tehát megszólalnak a hívogató fanfárok is. így a mai napon időszerű idézni a szegedi fesztivál műsorfüzetének köszöntőjéből: „Nyár és Sze­ged: ikertestvérek, — s együtt köszöntik, akit cél ho­zott ide más országrészből vagy más országból, s akit jövet vagy menet tovább visz az útja. Nagy hagyomá­nyú, természeti szépségekkel gazdagon áldott, eleven szellemi életű városba érkeztek", mely „a nyár két hónapjában kultúrájával, művészetével, szórakoztató rendezvényeinek sorozatával kíván ragyogni". Sz. S. I. A Szojuz—Apollo űrállomás második munkanapja Közös kohászati kísérlet után sajtó­tájékoztató a világűrben Miközben a Szojuz—19 szovjet űrhajó a kelet-szibé­riai Ulán Ude figyelőbázis övezetén haladt keresztül, Alekszej Leonov, a hajó pa­rancsnoka közölte a repülés­irányító központtal, hogy megreggeliztek, jól érzik ma­gukat, s a fedélzeten min­den rendben van. Ezután a Szojuz—I9-ről tv­riportot sugároztak egyenes adásban. Leonov megemlítet­te, hogy a Szojuz—19 már harmadik napja halad röp­pályáján. Hozzáfűzte, hogy a csütörtöki nap rendkívüli nap volt: a szovjet űrhajó­sok megrendezték az első „kozmikus fogadást", Thomas Stafford és Donald Slayton, a két amerikai kolléga járt náluk. „Ez örvendetes ese­mény volt valamennyiünk számára" — mondotta Leo­nov. — A találkozó a tervezett másfél óra helyett két és fél óráig tartott — fűzte hozzá Valerij Kubászov űrhajós. — Nem tudtunk elválni egy­mástól. A mára előírt prog­ram maradéktalan végrehaj­tása érdekében úgy döntöt­tünk, hogy csökkentjük az alvásra szánt időt. Megnyílt az Otthon '75 Kiosztották a kiállítás díjait Á szegedi ipari vásár te­rületén, a Marx téren meg­nyílt tegnap délelőtt 11 óra­kor az Otthon '75 kiállítás. Dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város tanácsának vb­titkára, a Szegedi Ipari Vá­sár Igazgató Tanácsának el­nöke köszöntötte a vendé­geket, majd felkérte Borsos Lászlót, a' belkereiskedelmi miniszter helyettesét a kiál­lítás megnyitására. A megnyitón részt vettek a megye és a város vezetői is. Köztük Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára, dr. Perjési Lász­ló, Csongrád megye tanácsá­nak elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, s Prágai Tibor, Szeged me< gyei város tanácsának el­nökhelyettese. Az ünnepélyes megnyitó után Borsos László minisz­terhelyettes a vendégekkel együtt megtekintette a kiál­lítást. A miniszterhelyettes meg­nyitójában többek között elmondta, hogy a kiállítás értéke abban rejlik, aho­gyan véleménynyilvánításra ösztönzi majd a látogatókat, s ahogyan ezeket a vélemé­nyeket hasznosítani lehet a termékek gyártásában és tunk XI. forgalmazásában. Látható, határozata mennyit emelkedett a vá­sárlók. igénye az utóbbi években, mennyiségi és mi­nőségi követelményekben egyaránt. Ebben a tenden­ciában nyomon követhető az Acs S. Sándor felvétele Borsos László miniszterhelyettes megnyitó beszédét mondja életszínvonal alakulása, pár­kongresszusának az életszínvonal­politikáról, s az MSZMP programnyilatkozatának irányvonala is. Az ipar és a kereskedelem feladata vég­rehajtani a határozatokat, lat pedig ágyneműkollekció­jáért és színvonalas bemu­tatójáért. A zsűri különdíját kapta többek között a DEFAG, a Paprikafeldolgozó Vállalat bemutatott termékeiért, il­letve a gyümölcskocsonya olcsó, s a nagy tömegek porért. Kiállítási díjban ré­A csúcstalálkozó programja Az európai biztonsági és legyüttműködési értekezlet genfi szakaszán részt vevő harmincöt küldöttségvezető csütörtök este számos szer­vezési intézkedésben állapo­dott meg a konferencia hel­sinki csúcsszintű zárósza­kaszának programját illető­en. A program szerint az ün­nepélyes megnyitó ülés Ur­feo Kekkonen finn köztár­sasági elnök elnökletével jú­lius 30-án, közép-európai idö szerint 11.00 órakor kez­dődik. A megnyitó ülés egyetlen szónoka a finn ál­lamfőn kívül Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára Genfben egyébként sors­húzással döntötték el, hogy a három napig tartó helsin­ki csúcstalálkozó egyes ülé­sein — amelyeken a felszó­lalások elhangzanak —, mely országok képviselői fognak elnökölni. Megálla­podtak abban is, hogy az egyes felszólalások időtarta­ma 15—30 perc lesz. Az üléseken — időrendi sorrendben — a Vatikán, Ju­goszlávia, Olaszország, Liechtenstein, Nagy-Britan­nia, Írország, a Szovjetunió és Monaco tölti be az elnö­ki tisztet. Sorshúzással döntöttek a felszólalók sorrendjéről is. Elsőnek Nagy-Britannia képviselője fog beszélni. Franciaország képviselője a felszólalók listáján a tizen­kettedik, a Szovjetunióé a tizenharmadik, az Egyesült Államoké pedig a huszonha­todik helyen áll. Magyaror­szág küldötte a tizennyolca­dik szónokként fog beszél­ni. A csúcstalálkozó har­mincöt résztvevője a konfe­rencia harmadik napján írja alá a 1Q0—120 oldalas záró­dokumentumot, amelyet hat nyelven — orosz, angol, francia, olasz, spanyol és né­met nyelven — készítenek eL' számára fontos áruk terme­lésével és eladásával. Külö­nös figyelmet kell fordítani a bútoriparra: a választékra és az árakra, a mai lakások méreteinek megfelelő bútor­darabokra. A Tisza-szálló nagytermé­ben tegnap délután kiosz­tották a kiállítás díjait. A Csongrád megyei tanács nagydíját kapta az Alföldi Porcelángyár kalocsai ét­készletéért és színvonalas bemutatójáért, s a Budapes­ti Szék- és Kárpitosipari Vállalat székekből összeállí­tott kollekciójáért; Szeged megyei város tanácsának nagydíját a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat színvona­las bemutatójáért, valamint az Alföldi TÜZEP Vállalat finomkerámiaipari termékei­ért; A vásárigazgatóság nagydíját a Lignifer Ipari Szövetkezet feketekávés kész­leteiért, a Budaprint Vállai szesült a Tápéi Háziipari Szövetkezet Botond nevű fo­nott garnitúrájáért, a Sze­gedi Konzervgyár a tányér­alakú dobozba töltött szege­di halászléért, a Medikémia Vegyipari Szövetkezet lég­frissítőiért, a Tisza Bútor­ipari Vállalat íróasztal-kol­lekciójáért, a hódmezővásár­helyi Elektrofém Ipari Szö­vetkezet korszerű termékei­ért, a Szegedi Kéziszer­számgyár és a Vidia Keres­kedelmi Vállalat színvonalas bemutatójáért, a Szegedi Bű­toripari Szövetkezet étkező­garnitúrájáért. A jugoszláv vendégek közül hét kiállí­tó kapta meg a kiállítás dí­ját. A díjakat dr. Csikós Fe­renc, Szeged megyei város tanácsának vb-titkára adta át. Az ünnepség dr. Zsótér Mihálynak, a Szegedi Ipari Vásár igazgatójának pohár­köszöntőjével ért véget. Alekszej Leonov a tv-ri­port során elmondotta még, hogy nagyon jól esett nekik Leonyid Brezsnyev meleg hangú üzenete, amelyben az SZKP főtitkára a sikeres összekapcsolás és az első át­szállás alkalmából gratulált nekik. A szovjet űrhajósok­nak módjukban volt meg­hallgatni Gerald Fordnak, az Egyesült Államok elnökének üdvözlő szavait is. Közös kísérletek Pénteken a Szojuz—Apollo szovjet—amerikai űrállomás fedélzetén befejeződött az a 20 órás közös kohászati kí­sérlet, amely az „Univerzális kemence" néven vonult be az űrkísérletek történetébe. A kísérletet Valerij Kubá­szov az amerikai űrhajóba történő első átszállás után kezdte, amikor különböző öntvényekből álló fémteste­ket nyújtott át Staffordnak Pénteken délután, közép­európai idő szerint 17 óra 25 perckor az Apollo parancsno­ka kivette a kemencéből a súlytalanság állapotában ke­letkezett fémmintákat. Alek­szej Leonov ezután vissza­vitte a Szojuzra az öntvé­nyeket. Az érdekes kísérlet produktumait végül a szov­jet űrhajósok hozzák majd vissza a Földre. A kohászati kísérlet befe­jezésével egyidőben Stafford olyan ezüstfenyő magvait adta át Leonovnak, amilyen Wisconsin államban, Slayton szülőföldjén nő. A magvakat a Szojuz visszatérése után Moszkva környékén vetik majd el. Ugyanakkor Kubá­szov Moszkva környéki fe­nyő magvait nyújtotta át az amerikai űrhajósoknak. Ünnepség az Űrállomáson Péntek délután a Szojuz —Apollo szovjet—amerikai űrállomás fedélzetén az űr­hajósok ünnepség keretében emlékeztek meg a két űrha­jó összekapcsolásáról. A szovjet és az amerikai személyzet tagjai kicserélték egymás között azoknak az emléktábláknak a megfelelő részeit, amelyek összekap­csolt helyzetben ábrázolják a Szojuz és az Apollo űrha­jót. Az űrhajósok egyúttal aláírták a Nemzetközi Re­pülő Szövetség egy újabb bizonylatát, amely hivatalo­san rögzíti az összekapcso­lás tényét. „Az űrhajók személyzete kifejezi azt a reményét — hangzik a bizonylat —, hogy a kormányozható űrhajók ek ső nemzetközi repülése az emberiség történelmében örök példaként tanúsítja majd a két országnak az összes népek javára kifej­tett együttműködését.'' (Folytatás a 2. oldaton.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom