Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

I Vasárnap, 1975. június 8. MAGAZIN Intim pillanatok Utazás a világ körül humor Párizs A bíró szigorúan szól a vád­lotthoz: — Asszonyom, ön bizonyítható­an megcsalta a férjét. Tetten ér­ték a kedvesével! — Igen, bíró úr — védekezik az asszonyka, —, csakhogy előbb ő csalt meg engem! — Hogyan? — Azt hazudta, hogy eluta­zik.^. Moszkva A papa megkérdi a kislányát: — Az édesanyád megy ma va­lahova, Marina? •— Igen, apu, moziba. —- S mit hallottál? Vele me­gyek? New-York A Sing-Singbe behoznak egy elítéltet, tizenöt évi fegyházbün­tetésének letöltése végett. — Miért kapta ezt a tizenöt évet? — kérdezi tőle a fegyház­gondnok. — Az a szerencsétlen tizen­hármas szám juttatott engem ide — feleli az elítélt. — A tizenhármas szám? —• Igen. Tizenkét esküdt meg egy ügyész... Varsó A feleség megvesztegető mo­soly kíséretében így szól a fér­jéhez: — Ugye, drágám, a kedvemért abbahagyod az ivást? — De édesem — feleli a férj —> én nem miattad iszom! Milánó — Anya, adj nekem ötszáz lí­rát! — Minek az neked, kisfiam? — Hogy odaadjam egy szegény embernek, aki az utcasarkon ki­abál. Az anya, akit meghatott fia jószívűsége, odaadja a pénzt, és megkérdi: — De miért kiabál az az em­ber? — Mert fagylaltot áruH Prága Vizsgálat után a főorvos kije­lenti: — Asszonyom, ezekből a tab­lettákból vegyen be naponta há­romszor két-két szemet, és egy évig nem szabad zongoráznia. Amikor a páciens elmegy, az asszisztensnő csodálkozva kérde­zi: — Főorvos űr, mi köze a zon­gorázásnak a betegséghez? — Semmi, de ez a nő pont a felettem levő lakásban lakik... Hamburg Bukarest Három, kissé kapatos férfi sza­lad az indulóban levő vonathoz. Egy vasutas kettőt gyorsan fel­tuszkol, de a harmadik már ott­marad. A hoppon maradt férfi éktelenül nevetni kezd: — Mit nevet? — kérdi a vasu­tas. — Csak én akartam utazni — vigyorog a spicces férfi. — A másik kettő csak elkísért ..j Bécs A férj üdülésről tér haza saját új sportkocsiján. Másnap a fele­ségén új nyakláncot pillant meg. — Pompás darab, Paula! Ho­gyan lehetséges, hogy eddig még nem láttam rajtad? — Hogy láthattad volna, Paul? Én is csak ma találtam. A ko­csid hátsó ülésén... Talán így könnyebb leszokni róla London — Halló, Mr. Brown lakása? A felesége otthon van? — Nincs. — Akkor kérem az enyémet a telefonhoz.., Barcelona A fiatal orvos, miután átve­szi apja rendelőjét, néhány hét múlva meglátogatja az öreget, és büszkén meséli neki: — Idehallgass, apám, végre meggyógyítottam azt a beteget, aki tíz év óta járt hozzád... — Szerencsétlen! — tör ki az apából az indulat. A fiú értetlenül néz rá; — Mi történt? — Semmi, fiam. Csak őt hagy­tam neked évjáradéknak! RÉVÉSZ TIBOR GYŰJTÉSE Húsz külföldi szülészeti- és gyermekklinikán érdeklődtek 5200 asszonytól a terhesség első három hónapjában folytatott életmódjukról, valamint ők és férjeik szokásairól, például, hogy mennyit dohányoztak? Ezekután rendszeresen ellenőrizték a ter­hességet és a gyermek fejlődé­sét. Arra a megállapításra ju­tottak, hogy ha az apák dohá­nyoztak, a magzati halandóság nagyobb a normálisnál akkor is, ha az anya nem dohányzik. A áb­kat dohányzó apák gyermekeinél ezen kívül kétszer olyan gyakran léptek fel fejlődési rendellenes­ségek; mint a nem dohányzóké­nál. Hogy a dohányzó levhes anyák magzatuk egészségét veszélyezte­tik, már régen ismert: csökken a magzat növekedése, kisebb lesz a testsúlya, gyakoribb a korá­szülés és a csecsemőhalandóság. Angol orvosok azt is kimutatták, hogy a dohányzó ember vérében magasabb a szénmonoxid-tarta­lom, mint a nem dohányzóéban, sőt a magzati vér fokozottabban köti meg a veszélyes gázt. A szénmonoxid erősebben kötődik a vörös vérsejtek hemoglobinjá­hoz, mint az oxigén, ennek kö­vetkeztében a dohányzó anya magzata a méhen belül oxigén­hiányban szenved. Ez a hatás az újszülöttben tovább érvényesül és anyagcserezavarokkal jár. Csökkenti a dohányzás az anya­tej vitamintartalmát is. A gyermeket váró szülők gyermekük testi épsége, egész­sége érdekében mindezekre gon­doljanak. Talán így könnyebben le tudnak mondani káros szen­vedélyükről. A szálloda portása igy szól az amerikai vendéghez: — Uram, ez híres ágy! Napó­leon, Balzac és Goethe aludt benne! Az amerikai turista elcsodál­kozik : — És hogyan fértek el hár­man ebben a szűk ágyban? Emlékmű Götz Jánosnak miért szép? A távirat szűkszavú és kö­nyörtelen. „Goetz Jaanos baraa­tunk Romaaban meghalt. Stop. Veegh Andraas." Ebbői. a távi­rati értesítésből tudta raef két éve Pataki Ferenc, hogy egyik legjobb barátja, akivel főiskolás évei alatt egy albérleti szobában lakott, dolgozott és álmodozott, akivel együtt indultak a világ­megváltás rögös útjára és a kis­kocsmákba — nincs többé. Ez a távirat tudatta vele, hogy a ki­váló tehetségű fiatal szobrász­művésznek Itáliában, példaadó kedves szobrai között, az antik és reneszánsz óriások műveinek árnyékában esett ki kezéből a írezet formáló kalapács, a kő­nek lelket adó véső. Ez a személyes-szomorú távi­rat most valamennyiünké lett Ez a távirat Pataki Ferenc Kép­tárbeli kiállításán az egyik leg jelentősebb műnek mementó i a. Az Emlékmű Götz János bará­tunknak című triptichon a tárlat egyik legmegrendítőbb, legerő­teljesebb és legnagyobb hatású darabja. A döbbenet, az ésszel fel nem fogható fájdalom kife­hérített tábláira festette vallo­mását, emlékező és emlékeztető vonalait-foltjait, festői emlékmű­vét Pataki. Ennek a triptichon­nak középső táblájára került a távirat hűvös, dokumentalista, érzéketlen üzenete, a jó barát fétsykcparca cizellált, sötét ke­retbe helyezve, Dávid kezének fotója, mely mintha a szobrász aláhulló mesterségjelvénye len­ne. A triptichon két szélső táb­lája Michelangelói, a mestert idézi, áttűnő-érzékeny ecsetraj­zok sejtetik a Rondanini Piéta messzeségek ködéből föltűnő formáit, s az egyik rabszoJga­alak izmos testének vonala't. Mindkét tábla közvetett utalása fiatalon derékba tört művészpá­lya eredőjére és immár befejez­hetetlen lehetőségeire. Ugyanak­kor Pataki művészi-festői es emberi alapállását is híven tük­rözik a triptichon részletei. Vé­kony fekete keret fogja egybe a három táblát, mintegy múlha­tatlan gyászszalagként. Fotó és tárgy, táviratpapír és grafikai nyomat, ecsetrajz és festett folt — különböző ki­fejezőeszközök, de valamennyi egyetlen mondanivaló szolgála­tában áll, egyetlen, mélyről jö­vő kifejezési vágyat segít. Bizo­nyíték e mű arra, hogy nem a stílusok, a kifejezési • módok, a felhasznált eszközök hordozzák egy-egy képzőművészeti alkotás lényegét — bármely eszköz, öt­let, tárgy felhasználható akkor, ha az a művész üzenetének szol­gálatába szegődik. T. L. V. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom