Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

ük iiíbo VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 65. évfolyam 132. szám 1975. június 7., szombat Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Választási nagygyűlésről JolonffOk A következő tervidőszak egybekapcsolódik idei feladataink teljesítésével lázár György beszéde a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Magyar-csehszlovák barátsági napok Szegeden Nagygyűlés a kenderfonógyárban Ha koszorúzás A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és dr. Molnár Endre,, a budapesti pártbizottság titkára. Jelen voltak a két nagy munkáskerület képviselőjelöltjei is. I A nagygyűlést Vercbély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg. A választók nevében Kiss László, az Egyesült Villamosipari Gépgyár munkása, Róth Józsefné, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde és Csapó György, a Labor Műszeripari Művek 2-es számú gyárának osztályvezetője szólalt fel. EzutánLázár Lázár György beszédét mondja. György, a politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszedet, Felmérjük a megtett utat Bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek és a főváros lakosságának, majd belpolitikai életünk közelgő, fontos eseményéről szólt. — A választások előkészítésének menetében ismét jó alkalom nyílt arra, hogy felmérjük és értékeljük a megtett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jövőbeni feladatait — mondotta. A jelölő gyűlések résztvevői elismeréssel szóltak épitőmunkánk eredményeiről, arról, hogy a népfront 1971ben meghirdetett programját sikeresen teljesítettük. — E tanácskozásokat — noha azokon nemcsak az eredményeket méltatták, de a gondok is hangot kaptak — mindenütt az optimizmus és a termi akarás alkotó légköre jellemezte. Érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, marxista—leninista politikáját; azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtizedben kiállta a gyakorlat próbáját; amelynek alapján pártunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmunkat a szocializmus építésének útján, és amely az élet minden területén, a bel- és a külpolitikában, a gazdasági és a kulturális építő munkában egyaránt megfelel hazánk érdekeinek, népünk boldogulását szolgálja. A miniszterelnök a továbbiak!'an elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négyévi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazdasági építőmunkánk legfontosabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, s említést tett a gondokról, feladatokról is. — Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotásokkal gyarapítottuk nemzeti vagyonunkat, szebbé, gazdagabbá tettük népünk életét — húzta alá. — Ma már biztonsággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitűzött feladatokat. Hozzáfűzte: társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervszerű, és mind magasabb fokon, szervezett munkával megteremtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt is. hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehézséget most az általunk nehezebben befolyásolható külső tényezők okozzák. Azokra a hatásokra gondolok, amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdokat kitevő veszteségeket okoznak számunkra — mondotta —, majd arról beszélt, hogy az áremelkedés és a cserearányromlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett beszerzési árakat a hazai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítottuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerűségét Számolnunk ken azonban azzal, hogy a tőkés infláció nerrf lesz gyorsan múló! jelenség, kedvezőtlen hatásaival ebben az évben és a jövőben is szembe találjuk magunkat. Gazdaságunk dinamikusan fejlődik Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás változó nemzetközi és hazai feltételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a tennivalókat. A kormány a Központi Bizottság iránymutatásával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedési programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk exportteljesítményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglevő tartalékokat és lehetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, hogyan halad a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. — A vállalatok számos intézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energiatakarékosság és az anyagtakarékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendületesen folytatódik és űj — a népgazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, melyek arra mutatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenben felel meg a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedelmekre folyósított összegek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerő-gazdálkodás javítására még nem születtek megfelelő intézkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben a behozatal meghaladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk. — Az elkövetkezendő hőnapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egyidőben az eddiginél többet tegyünk, nagyobb erőt összpontosítsunk a tőkés exportárualapok növelésére, versenyképességünk javítására. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőriz, ze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a Központi Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke. Fejlesztés — korszerűen Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott: pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzik elénk, hogy a következő, 1976— 1980-as időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével alapozzuk meg a társadalmi szükségletek kielégítését. A kongresszus határozata a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növelésének meggyorsításában jelölte meg Ez nem új lcövetelmény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek, és lényegesen nehezebbé váltak (Folytatás a 3. oldalon.) A nagygyűlés elnöksége, Tőrök József beszédét mondja Pénteken délelőtt a magyar—csehszlovák barátsági napok keretében a békehónap utolsó rendezvénysorozatára került sor Szegeden. Ebből az alkalomból Szegedre érkezett dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és felesége, Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója és felesége. Tiszteletükre a városi népfrontszékházban rendezett fogadáson megjelent Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöké, az Országos Béketanács alelnöke, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. A vendégeket Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának alelnöke üdvözölte, majd dr. Václav Moravec nagykövet mondott köszönetet a fogadtatásért. Délben a Bartók Béla művelődési házban a népfront városi bizottsága, a bélyeggyűjtők dél-magyarországi szervezete és a kultúrotthon szervezésében csehszlovák bélyegkiálKtás nyílt. A megnyitón Oldrich Tesarik mondott beszédet. A népfront városi bizottsága, a KSZV pártbizottsága a Szegedi Kenderfonó_ gyárban barátsági nagygyűlést rendezett tegnap délután. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Václav Moravec és Oldrich Tesarik. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, To_ masi Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Kovács Béla, az MSZMP KB munkatársa, Kapás Sándorné, a KSZV pártbizottságának titkára, A. V. Visnovszkij, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet fegyveres erők képviselője, Harmati Sándor, dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, Bányainé dr. Birkás Mária, Molnár Sándor, Tóth Lász. ló, a KSZV vezérigazgatója. A Himnusz elhangzása és Kapás Sándorné megnyitója után Török József mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy az ilyen ünnepségeken, amikor a csehszlovákiai Lidice falu lerombolásának 33. évfordulóján a kegyetlen pusztításra és az áldozatokra emlékezünk, előre nézünk, mert bízunk a jövőben. Ezután elemezte a fasizmus elleni küzdelem, történelmi eseményeit, kiemelte a Szovjetunió hősi harcát, áldozatait A továbbiakban rámutatott: Csehszlovákia felszabadulása óta nagy eredményeket ért- el a szocializmus építésében. Beszélt arról, hogy erősödik hazánk és Csehszlovákia együttműködése. Szólt arról is, hogy június 9-én lesz 30 éve annak, hogy megalakult hazánkban az MSZBT. Az elmúlt évek mindenki számára bizonyították, hogy soha egyetlen mozgalom se jutott olyan közel a magyar dolgozók szívéhez, mint a magyar és a szovjet nép barátságánák ápolása. A beszéd után Harmati Sándor, az Országos Béketanács és az MSZBT köszö• netét tolmácsolta az üzem dolgozóinak a békemozgalomban kifejtett eredményes munkájukért. Átadta a KSZV-nek az Országos Béketanács emlékplakettjét és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét Dudás Jánosnénak, a jutaárugyár MSZBT-tagcsoportja ügyvezető elnökének. A nagygyűlésen felszólalt dr. Václav Moravec. Köszönetet mondott azért, hogy Szegeden emléket állítottak Lidicének. Hangsúlyozta, a fasizmus elleni közös harc eredménye, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország népei között igaz, szoros barátság alakult ki. Anatolij Viktorovics Visnovszkij felszólalásában a békés egymás mellett élés, a szocialista országok népei barátságának eredményét emelte ki. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. « A csehszlovák vendégek ma, szombaton délelőtt ellátogatnak az újszegedi biológiai kutatóintézetbe, a 600as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, majd déli 12 órakor a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a KISZ Szeged városi bizottsága által rendezett koszorűzási ünnepségen vesznek részt a lidicei emlékműnél.