Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

I 41 Péntek, 1975. június 6. Kitüntetett pedagógusok Bozsó Józsefné Nyugodt beszéde, • szép tiszta kiejtése, kedves fiatal mosolya, nagy-nagy szaktudása legkedvesebb tanítóimra, tanáraimra emlékeztet. Csakhogy Bozsó Józsefnéban, a Béke utcai általános iskola kitüntetett tanítónőjében mindez együtt, végtelen hivatásszeretettel van jelen. A gyerekek rendkívül következetesnek és hallatlanul igazságosnak ismerik. Ezért szeretik. Bozsó Józsefné — tanítványainak Vali néni — 1963 óta tanít, három esztendeje a Béke utcai iskola tízéves korosztályával, a negyedikesekkel foglalkozik, minden tárgyat oktat. Elsősorban nevelőnek tartja magát, csak azután oktatónak. Nagyon szereti a gyerekeket, mégis elfogultság nélkül figyeli, s következetesen fejleszti tudásukat, képességeiket, emberi tulajdonságaikat. Melyik a kedvenc tantárgya? Hiába kérdezném, nem tudna választani, srög. tön hozzáfűzné: szerencsére a gyerekek sem. Aki az óráin részt vesz, tudja, nála nincs unalmas, érdekes, vagy kevésbé érdekes tantárgy. Épít a gyerekek érdeklődésére, felhasználja végtelen tudásszomjukat, fantáziájukat — és az ebben a korban különösen élénk szereplési vágyukat. Kollégái egyetértenek: nemcsak tanítónak, kisdobos rajvezetőnek is kiváló. A kisdobos-foglalkozásokon — a közösségi nevelést szem előtt tartva — nagy gondot fordít a gyerekek egyéniségének fejlesztésére: lehetőséget biz_ tosít az önálló tevékenységre, szereplésre. Bozsó Józsefnét hallgatva egyre inkább megbizonyosodom, igazi jó tanító nem mindenkiből válhat. A gyerekek szeretete, az alapos is szükséges ehhez a fáradtszakmai felkészültség mel- ságos, mégis annyi örömet lett végtelen hivatásszeretet tartogató pályához. Erdős János Szinte egész eddigi életét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán töltötte. Ide járt diákként, itt kapott diplomát harminchárom évvel ezelőtt, azóta is itt tevékenykedik. 1957 óta az I. számú gyakorló általános iskola enek-zenei szakvezető tanára. Munkáját érdekesnek, változatosnak találja: a legkisebbekkel é^ a tanárjelöltekkel egyaránt foglalkozik. Az ének-zenei tagozaton azon fáradozik, hogy a zene az általános műveltség elmaradhatatlan részévé váljék. Szívügyének érzi a Kodálymódszer. megvalósítását, eredményei iránt az utóbbi években több ország szakemberei érdeklődtek, köztük az Egyesült Államokból, Angliából, Japánból, legutóbb Kölnből. Eredményes munkáját az általa vezetett Bartók gyermekkórus sikerei is bizonyítják: két évvel ezelőtt elnyerték a Magyar Rádió nagydíját, szereplesúket hanglemezen rögzítették. Iskolán kívül is számos elfoglaltsága van: egy esztendeje a KÖTA Csongrád megyei titkára, 1957 óta a MÁV Hazánk énekkarának és a Bartók Béla Művelődési Központ ifjú zenebarátok klubjának vezetője, a Szegedi Zenebarátok Kórusának megalakulásától kezdve betanítója. Szenvedélyesen szereti hivatását; az iskolai oktatás, a tanárjelöltek felkészítése, az énekkari próbák szinte minden idejét igénybe veszik. Megbízatásainak mégis könnyen eleget tesz, munka és hobbi nála összekapcsolódik. Arra is jut ideje, hogy volt tanítványaival állandó kapcsolatot tartson, közülük százan részt vettek és énekeltek a főiskola ének-zenei tagozatának Tájékoztató: májusi, húszéves jubileumi ünnepségén. — A kitüntetés főképpen tanári munkásságom jutalma, de közvetve annak az ügynek is szól, amiért fáradozom. Dr. Toldi Miklósod — Soha nem vágytam arra, hogy felsőbb osztályban tanítsak, a legkisebbeket, az elsősöket, a másodikosokat szeretem legjobban — mondja dr. Toldi Miklósné, aki a napokban vette át a Parlamentben a tanítókat megillető legmagasabb kitüntetést. Sokan ismerik a városban Ki tudná megszámolni, hány kisdiákot oktatott, nevelt, hány tanárjelöltet avatott be a gyakorlati tanítás titkaiba. Jókedvű, fáradhatatlan pedagógusnak tartják, szenvedélyes hivatásszeretete, türelme a kezdő tanároknak ls dicséretére válna. Azok közé tartozik, akik nap mint nap új szépséget fedeznek fel munkájukban, akik mindig tartogatnak valamilyen új ötletet, hogy érdekessé, vonzóvá tegyék a tanulást. Minden tantárgyat egyformán kedvel, de ha mégis választani kell, a matematikát és a betűtanítást említi — Bizony, régebben nem is álmodtuk volna, hogy elsősöknek matematikát fogunk tanítani. Az én kis tanítványaim is könnyedén megbirkóznak már a halmazelmélettel, játékos formában: színes műanyag rudacskókkal, korongokkal,, logikai műveletek során sajátították el. Hogy az új rendszerű matematikát taníthassam, ahhoz négy évig kellett magamnak is tanulnom, állandó önképzés, a szakmai ismeretek folytonos gyarapítása nélkül, eredményesen tanítani lehetetlen. Az első osztályos oktatásban a lehető legjobb alapokkal kell ellátni a gyerekeket, amire a további tanulmányaik alatt építhetnek. Dr. Toldi Miklósné több mint három évtizedet töltött ' el a pedagógusi pályán, a József Attila Tudomány- az életét alig tudja elképzelegyetem 2-es számú gyakor- ni az iskola nélkül. Szeretne ló általános iskolájában kö- legalább még egy elsős és zel húsz éve tanít. Rövidé- másodikos korosztályt tanísen nyugdíjba mehetne, de tani. forgalomrol Az idegenforgalom helyzetéről, feladatairól tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Molnár Károly belkereskedelmi miniszerhelyettes. Elmondotta: a turizmus dinamikus növekedését jelzi, hogy az elmúlt évben több mint hárommillió magyar állampolgár utazott külföldre, s a lakosság a belföldi és külföldi utazásokra hétmilliárd forintot költött. A belföldi turizmus is fejlődik, idén az első negyedévben például 17 százalékkal többen keresték fel a különböző szálláshelyeket, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az utazási irodák bővítik programjaikat, és fokozódik az érdeklődés az országjáró, városlátogató, hobbitúrák iránt. Az idei év idegenforgalmának lebonyolítására felkészültek a vendéglátóipari vállalatok, a szállodai férőhelyek száma mintegy 400 ággyal bővült, többek között a szolnoki Pelikán Szálló, és a hajdúszoboszlói Délibáb Szálloda új szárnyának elkészültével. Finnugor kongresszus Szeptember 9—15. között Budapesten rendezik meg a IV. finnugor kongresszust. A jelentós tudományos tanácskozásról, amelyen 24 ország csaknem ezer szakembere vitatja meg a finnugor népek történetével és kultúrájával foglalkozó tudományos kutatások legújabb eredményeit — Ortutay Gyula aKadémikus, a kongresszus elnöke tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az MTA tudósklubjában. Elmondta, hogy a finnugor népek közös nyelvi, földrajzi, népzenei és történeti kultúrájával foglalkozó tudományos kutatások iránt az utóbbi években világszerte megnövekedett a szakemberek érdeklődése. TISZTA ELETUT Szemmel láthatóan nem lelkesedik azért, hogy vázlatos portrét próbálok róla kanyarítani... De hát kiről — ha őróla nem?! Hiszen az 1950. június 17-e óta a DÉLÉP-nél tevékenykedő Kása Mihály akkor is hűségesen a vállalatnál maradt, amikor másutt nagyobb kereset kínálkozott volna ... Hűsége, pontos és szorgalmas munkája jutalmául a vállalat aranygyűrűvel tünteti ki az idei építők napján. Ha valaki, ő igazán megérdemli. Ez, a halkszavú, kis termetű, ám ötvenhét évesen is fürge mozgású munkásember — az alkotómunka, a kétkezi tevékenység minden próbáját becsülettel állotta. Valamikor, 25 évvel ezelőtt még az Oskola utcában volt a lakatos üzemrész, később az Ösz utcába költöztek, majd a Dorozsmai útra kerültek. A segédmunkásként a vállalathoz kerülő, csengelei születésű Kása Mihály nem csupán szakmunkásvizsgát tett — féléves gyakorlat után —, kitűnő eredménnyel, hanem csakhamar a nyugdíjba menő brigádvezetőt, Flock Mihályt is követte a tisztségben, a nyolc-tíz tagú brigád vezetőjéül választották 1953ban. Máig brigádvezető; persze, ma már tizennyolc fősre izmosodott a brigádja. Nem hiába dolgoznak vassal: együvé kovácsolót^tak az évek során. Nagy István, Podonyi László, Nagy Imre, Mátrai István, Kiss István, Papp József és Gráf Károly hosszú évek óta tevékenykedik a tetőszerkezeti feladatok megoldásánál, a nyílászáró szerkezetek — a víztornyok, a vágóhíd nagy fesztávolságú vasszerkezetének elkészítésében. Bátran állítható: univerzális mesterei szakmájuknak, valamennyien. Kása Mihály csendes büszkeséggel beszél azokról is, akik az 1974-ben aranyfokozatot elnyert szocialista brigádból úgy váltak ki, hogy kiemelték őket, magasabb funkcióba: Kiri Istvánt, Márki Antalt régebben, Deák Ferencet, Biczók Kálmánt a közelmúltban osztották íróasztal mellé. Miután, persze, éltek a továbbtanulás lehetőségével, s esti tanulással elvégezték a gépiparit... — A munkánkkal kapcsolatosan reklamáció alig akad. Az elvünk ugyanis: inkább több munkát fordítsunk a feladat teljesítésére, de oldjuk meg alaposan, precízen — jegyzi meg a brigádvezető. — Hajnali hattól délután kettőig folyamatos, gondos munka folyik; pedig tagjaink nagyon korán kelnek: Algyőről, Sándorfalváról, Szatymazról, Dócról járogatnak be, busszal, vagy bódéskocsival. Kása Mihály Tarjánvárosból utazgat a munkahelyre. Feleségéről — aki a klinikán betegeskedik — az aggódó szeretet hangján beszél. Büszke 14 hónapos kisunokájára, Ferikáre, aki tapasztalhatóan a család szemefénye. A dédmama — Kása Mihály 78 esztendős édesanyja — messze vidéken, Tatabányán él, s egészséges. Hogy a brigádvezető egészsége is töretlen maradjon, a szabad szombatokon kiül a Salakos-csatorna partjára, horgászni. — Húsz év óta pecázgatok. Előbb a Kurca-partra, meg Mihálytelekre, no meg a téglagyárhoz járogattam ki Szilágyi Pista barátommal — jegyzi meg. — Később Pataki István lakatos szaktársammal ezt a „salakos" engedélyt váltottuk ki, hogy csendes helyen üldögélhessünk. Mert nem is a jó fogás, hanem a csend, a napfény, s a jó levegő a lényeges; az, hogy az ember a munka fáradalmai után felfrissülhessen... Csendesen, szótlanul, ám derűs magabiztossággal nézett körül 1975. április 4-én, este 8 órakor a Parlament kupolacsarnokában. Fogadás volt, diplomaták, frissen kitüntetett munkások, vállalatvezetők, munkásnők, mozgalmi veteránok között váltott pár szót később. Mellén már ott ragyogott a Munka Érdemrend arany fokozata, amelyet a Csongrád megyei tanács épületében tűztek volt a mellére. Leginkább a veteránok körében érezte magát otthon. Maga is mozgalmi ember volt sokáig, a párt katonája: 1951 júniusától 1964 őszéig a Csongrád megyei Építőipari Vállalat lakatosrészlegének párttitkára; 1953-tól egy 8—10 tagú brigád vezetője Kása Mihály. „Dolgozni csak pontosan, [szépen, ahogy a csillag megy az [égen, úgy érdemes..." — énekli a munkásosztály nagy költője, József Attila. Kása Mihály egyenes, tiszta életútja a példa rá, hogy valóban érdemes... Dér Endre Tájékoztató lelkészeknek A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a Csongrád megyei római katolikus papi békebizottság, valamint a protestáns és egyéb egyházak lelkészi békebizottságának elnöksége, tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a városi népfrontszékházban a katolikus, protestáns és egyéb egyházak lelkészei részére tájékoztató előadást tartott. A tanácskozáson részt vett Molnár Sándor, a népfront megyei titkára, dr. Szilas József általános püspöki helynök, dr. Rátkai János, a megyei tanács vb egyházügyi titkára. Munkácsy • György esperes, a protestáns papi békebizottság elnöke megnyitója után dr. Gyimesi Dezső, a megyei tanács osztályvezetője tartott tájékoztató előadást az országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól és a Hazafias Népfront választási programjáról. Az ülés Szeles Sándor kanonok, a római katolikus papi békebizottság elnökhelyettesének zárszavával ért véget Napközi otthonok jubileuma Egyedi, sajátos kis játékok : fél dióból kisegér, csöpnyi csigákból, különböző színű és formájú levelekből, kukoricaszemekből kialakított faliképek, sajtdobozból, műanyag flakonokból, fakanálból bábfigurák. Csak néhány a napközis kisdiákok alkotásaiból, melyeket a napközi otthonok fennállásának 75. évfordulójára összeállított kiállításon láthattunk. A Madách utcai iskolában megrendezett bemutatóra — mely a napokban ért véget — Szeged 30 általános iskolájának 123 napközis csoportja hozta el legötletesebb, legszebb kézimunkáit. A kiállítás a napközi otthonos nevelök továbbképzésébe illeszkedik: afféle ötletvásár. A tablókat díszítő tárgyak egytől egyig a napköziben — a kötött és a szabad foglalkozások alatt — készültek A legszebb darabokat viszontláthatjuk majd ősszel, a megyei jubileumi kiállításon, a Juhász Gyula tanárképző főiskolán. r Újszülöttek kötelező szűrővizsgálata Egy, a csecsemőkorban kezdődő, viszonylag ritka, de veszélyes betegség megelőzésére rendelte el az újszülöttek kötelező anyagcsere szűrővizsgálatát az egészségügyi miniszter. Speciális módszerrel az újszülöttek egyetlen csepp véréből kimutatható a szervezet egy olyan esetleges anyagcserezavara, amely miatt a még egészséges csecsemő egy-két év alatt súlyos idegrendszeri zavarokban szenvedő, szellemileg elmaradott, magatehetetlen emberré válhat. A phenylketonuria (pku) néven ismert súlyos, egykét évtizede még gyógyíthatatlannak vélt betegséget egy enzim hiánya okozza, amely az aminosav, a phenylalanin lebontásáért „felelős" a szervezetben. Ha ebből az anyagból túl sok halmozódik fel, gátolta az idegszövetek és agy normális fejlődését. Ez a rendkívül súlyos betegség azonban a csecsemőkorban megkezdett, több évig tartó különleges diétával megelőzhető, s az így megmentett gyermek egészséges, hasznos tagjává válhat a társadalomnak. A szűrővizsgálat biztonságot jelent a szülőknek, mert a hozzá szükséges vérminták a kórházak — a rendelet értelmében — egészséges újszülötteknél a születést követő négy-öt napon, koraszülötteknél két héten belül megküldik az illetékes laboratóriumnak, s rendellenesség esetén azonnal értesíthetik a szülőket. Ilyenkor idejében megkezdhető a szükséges diéta, amelyhez — állandó ellenőrzés mellett — az SZTK ingyen tápszert, a szakorvosok pedig otthon is használható ételrecepteket adnak. A szűrővizsgálatról szóló rendelet hatályba lépett (MTI)