Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

4 Csütörtök, 1975. június 5. • • Öregek, gyerekek A Brüsszeli körút és a verssel, dallal, azóta sem következő találkozás. HeteDugonics utca sarkán öregek feledkeznek meg egyetlen dikben és nyolcadikban telklubja van. Minden járókelő ünnepnapról sem. Viszik a jesen önállóan készítették benézhet az ajtón, ahogy az jókedvet, új színeket, szó- elő az újabb műsoros délidő melegszik, sarkig tár- lakozást é6 kedves ragasz- utanokat, és mert a virág ják, hiszen a klub belül ki- kodásukat az egyhangúan ára az ünnepekre felszökött, esi, az idős, napfényre vá- morzsolódó napok közé. elindultak papírt gyűjteni, gyó ember sok. Sakkoznak, Mindig ugyanazok a gyere- hogy legyen mit kivenni a olvasgatnak, vagy csak ül- kek. Pontosabban Tdpai közös kasszából. Végül a nek, ölben összecsukott kéz- Gyulánénak, az iskola ta- nagydiákok elbúcsúztak, de zel, messze néznek. Legtöbb- nárnőjének mindenkori osz_ Tápai tanárnő újabb ötödik jük nagyon egyedül lenne tálya. Hét évvel ezelőtt, osztályt kapott. Kezdődheotthonában, a társaságért, amikor az öregek klubjá- tett elölről az ismerkedés, meleg ételért mindegyikük- nak vezetője megkereste az Az idén persze már ők isnek megéri, hogy reggeltől iskolát, ötödikesek osztály- hetedikesek, 28-an vannak, estig itt múlassák az időt. főnöke volt a tanárnő. Ak- és minden alkalommal Egyszer-egyszer fiatalos kor ők vállalták, hogy az majdhogynem hajba kapnak, zsibongás hallatszik ki a te- úttörőfeladatok közé beso- ki kerüljön a látogató tíz rémből, a sok meghatottan rolják ezeket az ünnepi iá- közé. Hiszen többen nem is motyogott „köszönöm" kö- togatásokat is. A gyerekek férnek be a klubba. Szokás zött friss gyerekhangok hal- tanári segítséggel műsortál- szerint megbeszélik, mi törlatsznak. Tudni való, hogy lítottak össze, megtanulták a tént az iskolában két találilyenkor valamelyik ünnep verseket, és a taps után ét- kozás között, aztán a gyereköszön tött az öregekre: látó- adták a virágokat. Aztán ha- kek csendben hallgatják, gatóik jöttek, a Szilléri su- todikosok lettek, már jól hogyan is volt akkor régen, gárúti iskola tanulói. Már összeismerkedtek, számolták majcí eléneklik az új dalohét esztendeje, hogy elő- a napokat az otthonban is, kat, vagy felolvassák a kö ször kopogtattak virággal, az iskolában is, mikor jön a A biztosítás is fejlődő szolgáltatás Az utóbbi években a nép- ményű számítógépek beszergazdaság fejlődésével párhu- zését és mielőbbi beállítását zamosan nőtt a biztosítás je- tervezi. Mindezek mellett tolentősége. Minél nagyobb ér- vábbra is építenek a bíztotékkel gazdálkodnak az ál- sítési dolgozók szorgalmára, lami vállalatok, mezőgazda- szakmai szeretetére, de szásági üzemek, korszerű ház- mítanak az ügyfelek megértartások, annál szélesebb tő türelmére is. körben kötnek biztosítást. A megyei igazgatóság fő Tehát ez a szolgáltatás is pálkitűzéseihez tartozik még, szelesül, fejlődik, lépést tart hogy a jövőben a lakossági mindennapi életünkkel. E biztosítások számét mintszolgáltatás lehetőségeiről egy 30 százalékkal növelik, kaptunk tájékoztatást az Ál- Ezzel párhuzamosan kiterlami Biztosító megyei igaz- jeSztik a meglevő biztosítási gatójától, Zimonyi Róbert- formák, módozatok kockázati tői. körét. Szükség szerint új Csongrád megyében a la- módozatok bevezetésére is kások 64 százaléka biztosi- sor kerül. Például igények tott. A CASCQ-biztositások tapasztalhatók a gyalogosszáma a tízezret meghaladja. A Biztosítási és önsegélyezési Csoportoknak 120 ezer tagja van, ami azt jelenti, hogy az aktív dolgozók mintegy 70 százaléka ügyfele a megyei igazgatóságnak. Gyakorlatilag Csongrád megye szinte minden családja valamilyen formában köt egy vagy több biztosítást. Ebből következik, hogy az ügyfélforgalom jelentősen emelkedett, és érthető módon az intézménynek minden évben növekvő feladatokat kell elvégezni. Néhány számszerű adat tükrében érzékelhető az a munka, amely elsősorban" a lakosság, a közületek, vállalatok és a szövetkezetek szolgálatában történik. Tavaly 37 ezer kárbejelentés érkezett az igazgatósághoz, illetve a fiókokhoz. Ebből 16 ezer személyi jellegű, több mint 5 ezer gépjárműbaleseti, 16 ezer egyéb vagyoni jellegű kár volt. A megyei igazgatóság céljai között szerepel, hogy tovább szélesítik a nagyobb kockázati körű és korszerű biztosításokat. Az igények emelkednek a biztosítási védettség területén is. Például ez év első négy hónapja már 20 százalékos káreseményemelkedést hozott. Az áprilisi viharos időjárás nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a lakóépületekben is tetemes károkat okozott. A megyei igazgató arról is tájékoztatott, hogy a szolgaitatás fejlesztése miatt munkaerőhiánnyal küszködnek. Ez a körülmény nehezíti a munkát, de a könnyítés érdekében az ésszerűség határain belül egyszerűsítik az ügyintézést. Gépesítették a mintegy 50 ezres állományt kitevő gépi jármű felelősségi biztosítottjainak nyilvántartását és kezelését. Az országos központ nagy teljesítíelelősség, a garázdakárok biztosítási védelme, a vihar következményes kárai biztosítása területén. vetkező részletet a könyvből, pihenjenek a fáradt szemek, ha hallani is lehet a szépet. A hála általában gyermeknapon lesz látványosabb, ilyenkor az öregek kelnek útra, bekopognak az osztályba, és előszedik a meglepetést, csokoládét, apró ajándékot, szeretetük szimbólumait. De nincs olyan találkozás egy sem, hogy a kölcsönös ragaszkodás jelei — egy mozdulat, egy hangsúly, egy kedves pillantás — ne árulkodnának: egészen jól érzik magukat így együtt, az öregek és a gyerekek S. E. Úttörőtábor A Tenkes hegy lábánál úttörőtábor építése kezdődött. Egyszerre száz pajtás üdülhet majd a táborban, amelyet a Harkány és Siklós között elterülő arborétumjellegű parkerdőben alakítanak ki. Előreláthatóan hat-nyolcmillió forintba kerül, és 1977-ben készül el teljesen. Kiállítás klubban Richter Ilona Munkácsy- ható faktora micsoda izgaldíjas grafikus életét, mun- ma* világokat rejt. kasságát a tudomány szol- Richter Ilona azonban gálatába állította. Meggyő- többet tesz, mint egyszerűen ződhettünk erről már a múlt másol. Illusztrál a szó neévben is, amikor a Sajtóház meg értelmében. Sok egyedművészklubjában láttuk il- bői választja ki a legtipikulusztréciótt. Lapjaiból most sabbat; jellemzője a fegyea Magyar Tudományos Aka- lem, a pontosság, az igédémia szegedi bizottsága nyesség, a felkészültség. A rendezett kiállítást. kiállításon látható NövényAz akvarelleket, könyvol- tanulmányok-sorozata érzeldalakat szemlélve mindany- mileg gazdagabb, itt több nyiunkban felmerül a kér- lehetösége van egyéniségédés: kell-e, lehet-e gazdagabb, változatosabb birodalom a szemmel nem érzékelhető parányi világnál? Mikroszkópon keresztül egy sejt absztrakt képnek tűnik, Richter Ilona grafikáin ezek az „absztrakt képek" sorakoznak. Minden emberi fantaziát túlszárnyaló, valósághű, sőt a valóságosat szigorúan és pontosan tükröző illusztrációk nemcsak a biológia tudományos művelőinek, az értőknek jelent élményt, de a lakikuspk számára is nagyszerű pillanatokat szerez. Éppen azáltal, hogy az emberi fantáziával szinte befoghatatlan mikrovilágot teszi láthatóvá számunkra. Ezeket a rajzokat, festményeket szemlélve még inkább bizonyosak lehetünk abban, hogy a valósághoz való hűség, a természet, az anyag még és már nem látnék kibontakoztatására. T. L. Alsóváros Szegednek az lünk, ennek még jobban örü- — Milyen torony az ott, egyik legősibb települése, lök. Sokszor elmentem oda, s kisfiam? — kérdeztem LaApró, kertes, családi házai, bámészkodtam, hogy fogy a cikát. a virágos utcák, a csönd a sok ócska épület, hogy nő- — Fúrótorony! De nemmagyar falvakra emlékezte- nek az új falak. Ekkora csak egy van, hanem több, tik az embert. A Mátyás- építkezést én még életemben láttam mindet, templom tornya messzire nem láttam. Kis kezével elereszti a látszik. Jellegzetes épület a Megkérdeztem, mit gondol, kormányt, miközben lábával Tisza-malom is. Nemrég a mennyibe kerül az egész? a földre támaszkodik, s ötnagyállomás felé közeledő Hány forint kell ahhoz, hogy éves fejecskéjében emlékevonat ablakából ezeken kí- ne érezze többé a zsírszagot, ket kutat. Merre is látott vül nem is tűnt szembe más hogy gyönyörködjön az új Uyet? Apjara sandít, aztan kimagasló építmény. Meg- toronyban? Fogalma sincs, sorolja. Ujjain négyet szaszoktuk. Alsóvároson nem Annyit mondott csak, hogy mol» diadalmasan emeli tevőit nagyobb üzem, csak a sokba, nagyon sok millióba lém maszatos tenyeret Enyvágóhíd, meg a paprikamai- jöhet egy ilyen üzemet fel- ny>! Aztán elkerekezik. Lemok, a paprikafeldolgozó, építeni, de megéri. het, hogy a jövő olajmérnoMost sincs. Mégis megváltozott a képe. A vágóhíd már nem is hasonlít a régire, s emelkedik az új torony, a szalámigyáré. így sóhajtott föl Makra néni — Miért? két vitte sebesen a bicikli? Mert öröm lehet benne Va& mirf *e,lnő' ?em tart" EZT 18 MEGÉRTÜK. dolgozni. Meg dísze a városnak, híre van. Én örülök, hogy megértem ezt az időt, láthatom. — Makra Jánosné —, amikor a vágóhídi építkezésekről beszélgettünk. Itt született, élt, s öregedett meg, Alsóvároson. Míg arcán mély barázdákat szántott az idő, megszámlálhatatlanul sok vonatot látott a Rendező-pá— No, nem attól, hogy kiszívatják a mélyből az olajat, s beszakad a föld alattunk. BIZONY, FÉLTÜNK.. ja már érdekesnek a tornyokat? Ki tudja... ö mégis másként él majd Alsóvároson, mint Makra néni. Az ő életében mindig történik valami itt is, ahogy telnek az évek. Megszoktuk már az olajkitermelést Szeged közelében, sose volt ilyen kényszerképzetünk. Azt híresztelték, hogy lebontják a házakat, lyaudvar felé sietni, szívta a mert ken a hely az 0iajosokA VÁROS SZÉLÉN Bálint Sándor „Szegedi népélet" című könyvecskéjében olvashatjuk, hogy: „A XVIII. század folyamán alakult ki Szegednek részben ma is érzékelhető népi jellege, de ugyanakkor városrészek szeImre szavaiból rint el is különült. Alsóvádot. A vágóhídhoz semmi azért "kiderül hogy sokan ros i «easzkodik legtovább az nem fűzi, azt se tudta soha, nem hitték komolyan hagyományokhoz. Nem" " * ' •• .Mii V , ff l-rtfT/V,l/A/-l l 1- VIA * • .....».,nádas tó szagát, hallgatta a nyári estéken a bekaszerenának. Király mi van a falai mögött. Mivégre hát a sóhaj, mi keltette föl éppen most az érdeklődést az idős, apró kis asszonyban. — Idáig hozta a szél a zsfrszagot, gyakran még rosszabbat is. Megtelt vele Alsóvároson. Mégis, vegyes érzelmekkel tekintettek a fúrótornyokra. Ki tudja, hátha...?! Az nagy, szaporodjanak csak a tornyok, kell az. De itt? Itt mi lesz? Nem lett semmi. Nyuigen keveredik más varosrészbeliekkel, kitart a halászat és állattenyésztés melolajmező lett- csak háziiparral foglalkozik és meghonosítja a paprikát." Ezek a dolgok természetesen nem a mára értendők. A város iparosodásával Alsóvároson is egya szoba, ha kinyitottam az godtan élünk attól, hogy mi .„.. , „ ablakot. Nem volt kellemes felénk is találtak kincset a re, tobb 1.ett 8 Syan munkás, a disznók visítását, a marhabőgést hallani, sajnáltam föld mélyén. Megváltozott a városrész képe, ennyi az az állatokat. De nem is ez a egész. Csinálnak majd veze* " tékeket, azok elviszik az olajat — talán a gázt is. A fiam még kicsi, de már nagodalommal lesi, mennyit gyon érdeklik ezek a tornyok. Lehet, hogy olajbányász lesz belőle, vagy mérfontos. Az a jó, hogy végre történik valami. Makra Jánosné féltő ag emelkedett az érlelőtorony, Alsóváros büszkesége. Annak tartja. A régi vágóhíd nem nők. Ha megszereti a torérdekelte, az újat már kör- nyokat. benézegette. Tetszik neki. A gyerek, kis kerékpárjáOlvastam én az újság- nak nyergében, vidáman szeban, hogy ott az épül, amott li a kanyarokat a csöndes utmeg az, Szeged nagyváros lett új gyáraival, de ez más. Egészen más. Ez itt van nácában. Apja odainti, nemenjen a sarokig, arra gépkocsi is jöhet, elüti valami. Tízezer fiatal Szegedre tart Hat különvonattal, 20 különautóbusszal több mint 10 000 fiatal érkezik majd a IX. szegedi ifjúsági napok eseményeire. A julius 25—27-ig tartó programról szerdán tartott sajtótájékoztatót a rendező bizottság. A KISZ, valamint az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda képviselői elmondták, hogy Szeged testvérvárosaiból, a szovjetunióbeli Odesszából, a finnországi Turkuból és a jugoszláviai Szabadkáról várnak ifjúsági küldöttséget, folklóregyütteseket a találkozóra, Az ifjúsági napok politikai rendezvényei, gyűlései, találkozói hazánk felszabadulásának 30. évfordulójár hoz kapcsolódva, a három évtized alatt elért eredményekre emlékeztetnek. A fiatalok a szabadtéri játékokon megtekintik Erkel Bánk bán és Beethoven Fidelio című operáját, a nyári tárlatot és más képzőművészeti kiállításokat. Az újszegedi liget szabadtéri színpadán három alkalommal könnyűzenei műsorral szórakoztatják őket. A Szegedre érkező népitánc-csoportok fesztiválhangulatot kívánnak teremteni a város terein előadásra kerülő műsoraikkal, táncházzal és más progsokan laknak itt olyan emberek, akik a vasútnál keresik a kenyérre valót. Nem lettek azonban hűtlenek a mezőgazdasághoz sem. Termelőszövetkezeti tagok, őstermelők is vannak szép számmal. Az új tornyok jelképei is lehetnek a változásnak, aminek tanúi vagyunk Alsóvároson. Az emberek szemlélete változott az utóbbi évtizedekben. Régmúlt időkben mélyre eresztették a hálót a Tiszában, újabban magasra emelkedtek az igények. Nem eltúlzott magasságba, csak a kor szellemének megfelelően. Fölemelik tekintetüket az új tornyokra, s várnak azoktól valamit. Egy-egy üj boltot a külső peremen is, jobb közlekedést, utakat, melyeken nem ér térdig a sár. Gázt, amivel főzni és fűteni lehet, mert a város szélén most ilyen sincs. Remélnek. Várnak. A türelmük fogyhatatlan, ha a tornyokra néznek. Tudják, elinult valami Alsóvároson is, jön a folytatás. Megérik még azt az időt, amikor a falvakra már tényleg, kizárólag csöndes, virágos utcáival, gyümölcsfáival, kertes házaival emléramokkal. A július 28-i karneváli felvo- ,, . . , nuláson félszáz s-egedi KISZ szerveset I keztet bennünket Alsovaros, mutat majd be élőképeket. _ j Bálint Ibolya