Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

Vasárnap, 1975. június 29. 29 Gromiko befejezte olaszországi látogatását o Roma (MTI) Adrej Gromiko azovjet külügyminiszter, miután szombaton találkozott Leone köztársasági elnökkel, befejezte olaszországi hivatalos látogatását. Gromiko a két ország között rendszeresített véleménycsere keretében megbeszélést folytatott Rumor külügyminiszterrel és Moro miniszterelnökkel az időszerű nemzetközi kérdésekről A megbeszélések középpontjában az európai biztonsági értekezlet befejezésének kérdése állt. Rumor és Moro, válaszul arra a szovjet javaslatra, hogy a konferenciát júliusban fejezzék be a résztvevők Helsinkiben, kifejtette: Olaszország egyetért ezzel a javaslattal, s maga részéről kész tevékenyen elősegíteni, hogy a még függőben levő problémák addig megoldást találjanak. A közel-keleti konfliktust illetően Gromiko és az olasz vezetők megállapíthatták: álláspontjaik legnagyobb részben megegyeznek. Mindkét fél ügy ítélte meg, hogy a közel-keleti béke előfeltétele az izraeli megszállás megszüntetése minden elfoglalt arab területen, egy palesztinai állam létesítése a Jordán-folyó nyugati partján, a jelenlegi megszállt területen, s végül az, hogy nemzetközileg biztosítsák a térség minden államának létét, így Izrael államét is. Gromiko és Rumor a megbeszélések végén egyezményt írt alá, amely együttműködést tesz lehetővé a két ország között a környezetvédelem terén. Ujabb fegyveres összecsapások Libanonban a Beirut (Reuter) Szombaton hajnalban Ismét kiújult a tűzpárbaj Beirut Ain al Rummaneh és Siah kerületében a falangisták és baloldali fegyveresek között. A fővárosból kivezető főbb útvonalak, köztük a Szidon és Damaszkusz felé vivő országút, továbbra is zárva vannak. Pénteken délután két fontos tanácskozásra került sor a libanoni fővárosban. Camille Chamoun, a Jobboldali liberális párt vezetője, volt államfő, Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével folytatott megbeszélést. A találkozó után kiadott közös közleményben a két politikus az ellenségeskedések beszüntetésére szólította fel az összes érdekelt feleket. Beiruti hivatalos közlés szerint az öt napja kezdődött ellenségeskedésekben hozzávetőleg 35 ember vesztette életét, a sebesültek száma megközelíti a százat. PORTUGÁLIA Összehívták a fegyveres erők mozgalmának közgyűlését 0 Lisszabon (UPI) A portugál legfelsőbb forradalmi tanács újonnan megalakított központi bizottságának 11 tagja van, köztük a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a COPCON parancsnoka, és a három fegyvernem vezérkari főnöke. A tanács pénteki Hiléséről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy továbbra is a teljes testület dönt a politika fő vonalairól, a központi bizottság folyó ügyeket tárgyal majd, megvizsgálja a politikai bizottság elemzéseit, ajánlásokat tesz a kormánynak és a hatósági szerveknek. A politikai bizottsága négytagú, és állandó kapcsolatban áll a kormánnyal, a politikai erőkkel, beleértve a pártokat, főleg azokat, amelyek részt vesznek a koalíciós kormányban. Lapjelentések szerint a politikai bizottság tagjai: Rosa Coutlnho tengernagy, Ranniro Correia kapitány, Manuel Charais dandártábornok és Luis Macedo kapitány, A tanács üléséről kiadott közlemény szerint a fegyveres erők mozgalmának közgyűlését július 8-ra összehívták. II KGST-országokban korszerűsödött a népgazdaság szeikezete Nyikolaj Faggyejev sajtótájékoztatója a KGST XXIX. ütésszakáról 0 Budapest (MTI) Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szombaton a Parlamentben tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a KGST XXIX. ülésszakáróL — A tanácskozás olyan időszakban zajlott le — mondotta —, amikor a KGST-tagországokban befejezésükhöz közelednek az ötéves népgazdasági tervek. Az ülésszakon a kormányfők kiemelték, hogy a tagországok gazdasága e tervidőszakban dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődött. Országaink újabb lépést tettek előre a szocialista világrendszer gazdasági erejének növelésében, világgazdasági helyzetük erősítésében. Eredményes tervgazdálkodás Jr A KGST titkára rámutatott, hogy a KGST-országokban az elmúlt négy évben emelkedett az anyagi javak termelése, korszerűsödött a népgazdaság szerkezete. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé tette, hogy országaink következetesen megvalósítsák a nép életszínvonalának emelését célzó programjukat. Ugyanakkor a kapitalista országok mélyreható gazdasági válságot élnek át inflációval, a háború óta eddig példanélküH munkanélküliséggel. Természetes, hogy a szocialista közösség országait nem választja el — amint mondani szokás — „kínai fal" a világgazdaságtól. A kapitalista világban végbemenő folyamatok bizonyos hatást gyakorolnak országaink gazdasági helyzetére. Ennek ellenére a KGST-tagországok gazdasága, amely a szocialista tervgazdálkodás elveire, az országaink közötti széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre épül, lehetővé teszi, hogy sikeresen oldjuk meg a kommunista és munkáspártok, valamint a kormányok által kitűzött népgazdaságfejlesztési feladatokat. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben 6,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az ipari termelés pedig mintegy 8,5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a fejlett kapitalista országokban az előzetes adatok szerint, mindöszsze 0,25—1 százalékkal emelkedett tavaly a nemzeti jövedelem. Elvi határozatok az együttműködésről A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok kemény harcot folytatnak a nemzetközi enyhülésért, s ez egyre érzékelhetőbb eredményeket hoz. Ezek az eredmények kedvezően hatnak népeink alkotó munkájára, a szocialista közösség országai népgazdaságának további fejlesztésére, a világ valamenynyi országával fenntartott sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Ezután a KGST-ülésszakon megtárgyalt legfontosabb kérdésekre tért ki. Igen fontos eredmény például, hogy az ülésszak elvi határozatokat fogadott el a tagállamok 1990-ig terjedő együttműködéséről a legfontosabb ágazatokban. A KGST XXVIII. ülésszakának határozatai értelmében a tanács szervei kidolgozták a fűtőanyag-energia bázis továbbfejlesztésének, valamint az érdekelt európai tagországok egységes villamosenergia-rendszerének koncepcióját. A mostani ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy e koncepció alapján dolgozzák ki az egységes villamosenergia-rendszer általános hálózattervét, beleértve Jugoszlávia energiárfijidszéiéhék,;"" mégfelelő közreműködését, és terjeszszék azt a tanács XXX. ülésSzaka elé. Koordinált népgazdasági tervek Ny. Faggyejev rámutatott, hogy a KGST-tagoiyzágok és a KGST-szervek figyelmének középpontjóban az 1976 —80-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának befejezése áll. Az új tervidőszakra szóló tervek egyeztetésének minőségileg új vonása, hogy közvetlenül kapcsolódik a komplexprogramhoz, szervesen illeszkedik a tagországok új ötéves terveiben megvalósítandó intézkedésekhez, valamint a gazdasági problémák két- és sokoldalú együttműködés alapján, komplex módon történő megoldásához. A tervkoordináció során az együttműködés már bevált formái és keretei között tovább fejlődött a berendezések és anyagok kölcsönös szállítása, napirenden van az érdekelt országok közvetlen részvétele új kapacitások létesítésében. Ide sorolható a 2800 kilométeres orenburgi gázvezeték, amelyet az érdekelt tagországok kivitelező vállalatai létesítenek. A népgazdasági tervek koordinációja során a tagországokban tett intézkedések eredményeként a fűtőanyagenergetikai ágazatok a jövőben is egyenletesen, tervszerűen és alapvetően kiegyensúlyozottan fognak fejlődni. Intézkedéseket tettek az új energiaforrás, az atomenergia felhasználásával kapcsolatos munkálatok gyorsabb üteme érdekében is. Sokoldalú integrációs intézkedések Nyikolaj Faggyejev hangsúlyozta: a KGST-országok mindinkább erősödő egymásrautaltsága megköveteli az integrációs folyamatok irányításának tökéletesítését. Ebben az összefüggésben kell tehát vizsgálni a sokoldalú integrációs intézkedések 1976 —80. évi egyeztetett tervét, amelyet a XXIX. ülésszakon jóváhagytak. Ez a terv jelentősen hozzájárul az integrációs folyamatok irányításának fejlesztéséhez. E terv magában foglalja a legfontosabb, sokoldalú integrációs intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a következő Öt évben tesznek különböző létesítmények, kiegészítő és termelő kapacitások közös létrehozására. A több mint 9 milliárd transzferábilis rubel értékű beruházás üzembe helyezése lehetővé teszi a termelés jelentős növelését a beruházásokban részt vevő tagállamok igényeinek kielégítését, például cellulózból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvözetekből, nikkelből stb. Az egyeztetett terv realitásának záloga, hogy minden egyes KGST-ország saját népgazdasági tervében megfelelő erőforrásokat, pénz-, munkerőt és egyéb eszközt biztosít az előirányzott kötelezettségek teljesítéséhez. Az internacionalizmus alapján A KGST szervezete és a tagországok a szocialista internacionalizmus elveit követve, és a komplex programnak megfelelően állandó figyelmet fordítanak a tagországok gazdasági fejlettségének fokozatos kiegyenlítődésére, önzetlen segítséget nyújtanak a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak. A tagországok például nemzetközi geológiai ezpedíclót hoztak létre, amely Mongólia különböző körzeteiben komplex földtani felmérő, feltáró és kutatómunkát végez. Az expedíció egész tevékenysége a Mongol Népköztársaság geológiai szolgálatának irányításával folyik, és azt a KGST-tagállamok térítésmentesen finanszírozzák. A tagországok ugyancsak Mongóliában 12 tudományos kutató- és tudományos káderképző intézetet hoznak majd létre. Térítés. mentes segítséget nyújtanak egy ABC-típusú önkiszolgáló élelmiszeráruház építéséhez Ulánbátorban. Az ülésszak idején egyezményt írtak alá arról, hogy az érdekelt tagállamok Kuba területén közös erőfeszítéseket tesznek nikkel- és kobaltlelőhelyek kitermelésére. Ennek az egyezménynek a megvalósítása támogatást jelent Kuba gazdaságának fejlesztéséhez. A KGST titkára hangsúlyozta, hogy az ülésszak a barátság és a kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Kérdésekre válaszolva a KGST titkára kijelentette: a szervezeten kívül álló országokkal, szervezetekkel is szívesen tárgyal a KGST az együttműködésről. Sikeresnek bizonyult a KGST és Finnország együttműködése, amelynek nyomán lényegesen nőtt az áruforgalom a KGST-tagállamok és Finnország között. További országok is kifejezték, hogy együtt akarnak működni a KGST-vel. Irakkal valószínűleg július elején már létre is jöhet a megállapodás, befejeződtek az előkészítő tárgyalások Mexikóval is, amellyel a megállapodás aláírása ugyancsak rövid időn belül várható. A közelmúltban Kolumbia jelezte, hogy tanulmányozni kívánja a KGST-vel való együttműködés lehetőségeit. Elmondotta, hogy a KGST a Közös Piaccal való kapcsolatok elől sem zárkózik eL A KGST titkára már 1973ban felvette a kapcsolatot a Közös Piac képviselőivel, s felhívta figyelmüket a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeire a KGSTtagországok és a közös piaci tagországok között. A két gazdasági szervezet jól segíthetné az enyhülés politikáját, s a tagországok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a diszkriminációk megszüntetését, az információcserét. Azóta sor került szakértői értekezletre is, amelynek megtartása helyesnek bizonyult. Lehetővé tette, hogy jobban megismerjük az Európai Gazdasági Közösség tevékenységét. A dialógus folytatódik, s keressük az együttműködés lehetőségét, amely az enyhülést, a népek javát szolgálja. Külpolitikai reflektor A Genfben összesereglett különtudósftók már csütörtökön abban a reményben várakoztak a nevezetes „bunker", az ablaktalan, ultramodern konferenciaközpont sajtóirodájában, hogy tanúi lehetnek majd az európai csúcsértekezlet bejelentésének. Nem így történt. Üjabb bonyodalmak jelentkeztek az európai biztonsági konferencia finisében, s legjobb esetben a következő hét elején hirdethetik meg a helsinki összejövetel dátumát. A nehézségek a zárójelek miatt adódlak: néhány esetben ugyanis a különböző vélemenyeket, egymással párhuzamosan, zárójelek között tüntették fel a határozati javaslatok szövegében. A zárójeleket valóban fel kell oldani, közös nevezőre kell jutni, de erre a munkára elegendőnek ígérkezik az az egy hónap, amely amugyis szükséges a záróértekezlet előkészületeinek megtételere. Vannak azonban küldöttségek, amelyek változatlanul ragaszkodnak a lassításhoz és a huzavonához ... Pedig az idő sürget. Helsinkiben nemcsak az európai biztonság alapokmanyat öntenék nemzetközi jogi formába, de megszabnák a konferencia folytatódásának módozatait, s lehetőség nyílna széles körű eszmecserékre a legmagasabb szinten. Hiszen a finn fővárosban jelen lenne az SZKP főtitkára es az Egyesült Államok elnöke, az NSZEP első titkára és az NSZK kancellárja, a Varsói Szerződés, a NATO, valamint a semleges országok számos kiemelkedő vezetője. A párbeszéd egyébként — kétoldalú, bilaterális keretek között — a héten is folytatódott. Gromiko római útja során az olasz vezetőkkel tanácskozott, Todor Zsivkov bolgár államfő a Vatikánban a pápával folytatott megbeszélést', Moszkva vendége volt a belga király, s kíséretében a brüsszeli kormány feje, NDK—dán külügyminiszteri tárgyalások zajlottak Koppenhágában; a portugál diplomácia vezetője Londont kereste fel. Az „európai beszélgetés" (utalhatunk ismét rá, hogy az elmúlt hetekben a magyar külügyminiszter Párizsban és Bonnban járt) valóban része lett a politikai mozgásnak, s az ünnepi alkalom Helsinkiben új lendületet adhat a további folyamatokhoz. A hét legfontosabb nemzetközi híreiben gyakori volt a budapesti keltezés. Hazánk fővárosában tartották meg a KGST 29. ülésszakát, amelyen a tagállamokat a kormányfők képviselték. Olyan nagy horderejű kérdések kerültek szóba, mint a következő ötéves tervszakasz feladatainak egyeztetése; a közös erőfeszítések fokozása a nyersanyagproblémák megoldására; egységes villamosenergia-hálózat megteremtése; Kuba és Mongólia még teljesebb bevonása az együttes munkába. A fokozott figyelem érthető volt: a szocialista közösség gazdasági eredményeinek továbbfejlesztése, az integrációs program megvalósítása első rendű politikai jelentőséggel bír, s az erőviszonyokat a szocialista országok javára formálja. Üj, független ország kezdte meg a heten önálló allami létét: a portugál gyarmati igából felszabaduló Mozambik. A népi köztársaság kikiáltása, az első lépések biztatóak voltak, s jo példaként szolgálhatnak a belső válsággal vajúdó Angolának. Mozambik sikerei elsősorban annak köszönhetők, hogy az országot a FRELIMO, a felszabaditási front egységesen vezeti, Angolában viszont vannak reakciós befolyás alatt álló szervezetek, amelyek még a polgárháborús fenyegetéstől sem riadnak vissza. Pedig ha Angola — a tervek szerint novemberben — követi a mozambiki utat, további változásokra lehet számítani, s teljessé válik majd a rhodésiai és dél-afrikai fajüldöző rezsimek elszigetelése. Nem sikerült nyugalmat teremteni Libanonban, sőt Beirutban szemmel láthatólag rosszabbodik a helyzet. A jobboldali falangista párt már hetekkel ezelőtt igyekezett magához ragadni a hatalmat, hogy megbontsa Libanon politikai és vallási egyensúlyát. (Ebben az arab államban íratlan hagyomány, hogy az államfő minden esetben maranita, keresztény, a kormányfő viszont mohamedán.) Egy falam gista kormány, a muzulmán csoportok kizárásával, valósággal felidézheti az 1958 nyarán végbe ment eseményeket: a véres polgárháborút, s az amerikai tengerészgyalogsok partraszállását. Bonyolítja a helyzetet, hogy a belső viták nem utolsósorban a palesztin mozgalom támogatása körül alakultak ki: a mohamedán szervezetek a PFSZ pártját fögják. E legutóbbi fegyveres összeütközések is mindenekelőtt a falangisták, illetve a palesztinaiak között robbantak ki. A beiruti fejlemények szinte jelképül szolgálnak, hogy ~ változatlanul munkálkodni kell egy hatékony arab egység létrehozásán. Ha nem is ennyire drámaian, de másutt is je-; lentős ellentétek keletkeznek az egyes arab államok kőzött, valamint az egyes nemzeti mozgalmakon belül. Éppen most, amikor a közel-keleti kibontakozás ügye kritikus szakaszba került, nehezen lehetne túlbecsülni a reális alapokon létrejövő arab egység szükségességét és fontosságát. Réti Ervin