Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA éS. évfolyam ISO, szám 1975. június 28., szombat Ára: 80 fillér Elutaztak hazánkból a KGST ülésszakán részt vett kormányküldöttségek Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a KGST XXIX.j ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, mongol, NDK-beli;) román és. jugoszláv kormányküldöttség. A csehszlovák és" lengyel*delegáció már csütörtökön este visszautazott Prá-Í gába. illetve Varsóba. A szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, a bolgár de-) legációt Sztanko Todorov, a mongol delegációt Zsambin, Batmönh, az NDK-belit Horst Sindermann, a román dele-i gációt Manea Manescu miniszterelnök, a jugoszláv kül-l döttséget Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtój} tanács'elnökhelyettese, a csehszlovák küldöttséget dr. Lu-< bomir Strougal miniszterelnök, a lengyel delegációt pedig Piotr Jaroszewicz kormányfő vezette. A küldöttségek búcsúztatására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMPfKözponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST-képviselője. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi, Bondor József építésügyi és .városfejlesztési, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, dr. Faluvégi Lajos pénzügy-, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari és Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-képviselöjének1 helyettese. Aieksze/ Koszigin hazaérkezőit A szovjet küldöttség, amely Alekszej Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével részt vett a KGST XXIX. ülésszakának munkájában, pénteken Budapestről visszaérkezett Moszkvába. (Itt emiitjük meg. hogy Alekszej Koszigin felszólalását, amely a KGST XXIX. ülésszakának csütörtök délutáni Zflrólüésén hangzott el, lapunk 2. oldalán ismertetjük.) mm •• ff | rr Feilodo együttműködés Befejezte munkáját pénteken a KGST XXIX. ülésszaka, mint tegnap jelentettük. A tanácsülés egyrészt összegezte a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezete tevékenységének újabb eredményeit, az előrehaladást a komplex program megvalósításában, és meghatározta az együttműködés továbbfejlesztésének időszerű feladatait. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának és erősítésének legfontosabb eszköze a népgazdasági tervek összehangolása. A tagállamok és a KGST különböző szervei az elmúlt esztendőkben jelentős munkát végeztek az 1976—1980-as népgazdasági tervek koordinálására s ennek során feltárták és meghatározták az gazdasági, a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, egyeztették e lehetőségek valóraváltását szolgáló konkrét intézkedéseket. A budapesti ülésszak a KGST történetében első ízben jóváhagyta a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek — 1976—1980. évi — egyeztetett tervét, amely mintegy 9 milliárd transzferábilis rubel értékben irányoz elő kapacitásfejlesztést, beruházást az érdekelt tagállamok nyersanyag-szükségleteinek biztonságos kielégítésére. A szocialista országok közös erőfeszítéssel és eredményesen oldják meg a gazdasági fejlődés olyan problémáit, amelyek a kapitalista világ legerősebb államainak is gondot, nehézségeket okoznak. A KGST-országok fűtőanyagenergetikai gazdálkodása kiegyensúlyozott, s miként Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője megállapította, akü szöbönálló új ötéves terv időszakára a tagállamok megoldották nagy fontosságú energia- és nyersanyagfajtákkal való ellátás feladatát. Ebben a közös erőfeszítések mellett oroszlánrésze van annak, hogy a Szovjetunió — a többi szocialista ország szükséglete it is figyelembe véve — saját népgazdasági struktúrájában növelni fogja a nyersanyagtermelő ágazatok arányát, azok teljesítményét. Az ülésszaknak határozatai a KGST intézményrendszerét is fejlesztik, az új állandó bizottságok további területekre — a polgári légi közlekedésre, az egészségügy-egészségvédelemre — terjesztik ki a tagállamok sokoldalú és tervszerű együttműködését. A tanács budapesti ülésszaka határozatot hozott egy nemzetközi intézet létesítésére, amelynek fel adata a vezetéstudomány és az irányítás kérdéseinek kutatása. A KGST a szocialista országok sok- és kétoldalú gazdasági együttműködéséi szervezi, irányítja. A szervezet munkája, ajánlásai és határozatai — legyenek azok gyártási kooperációk, közös fejlesztések — poli tikai és nemzetközi jelentőségűek, s azt példázzák bizonyítják, hogy új típusú együttműködésük a kapila lista világgazdaság problematikus helyzete közepette is eredményesen hangolja össze gazdasági erőfeszítéseiket, s az integrációs folyamatok erősítése védelmezi népgazdaságaikat a tőkés világpiac káros hatásaival szemben. flfanácski ^ fűszerpaprika jövője ülése Termesztési rendszer alakult A Népköztársaság Elnöki 'Tanácsa pénteken, tegnap "ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí-/ totta a halászatról szóló, 1961. évi 15. számú törvényerejű rendeletét. Az új rendelkezés alapján megszűnik az or'szágos halászati felügyelőség. TA halászati igazgatást, a • termelés és a halászati mű; szaki tevékenység irányítását, valamint az ezzel kapxsolatos hatósági feladatokat a jövőben közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium látja el. A halászati igazgatás helyi feladatai a tanácsok hatásköréibe kerülnek. Az Elnöki Tanács megfosztott magyar állampolgárságától 16, külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző •életmódjuk vagy az állampolgári hűséget sértő magatartásuk miatt erre érdemtelenekké váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyei tárgyalt. CMTI) Uttörőexpedíció Június 30-án érkezik Magyarországra a RadeC2ky úttörőhajó, amely a bulgáriai Silistrából indult el június 21-én, s fedélzetén nyolc ország 80 úttörőjével és úttörővezetőjével a felszabaditó szovjet hadsereg útját követi Pozsonyig. Egy tanácskozásról tudósítva a közelmúltban hírt adtunk arról, hogy kevesebb fűszerpaprikát ültettek idén a gazdaságok Szeged környékén, mint amennyire a hazai igények és a külföldi piac együttes kielégítésére szükség lenne. Az ok ugyan egyszerű, de semmiképpen nem megnyugtató: évről évre csökkentek a termésátlagok, és évről évre kevesebb ember vállalkozott rá, hogy hagyományos módszerekkel, részesműveléssel, gyalogmunkával dolgozzon a paprikaföldeken. A terméseredmények csökkenésének több oka is van. A termesztett fajták romlása is, és vírusbetegség is vámolta az előre kalkulált mázsákat. Forráskúton 1971ben 85 mázsát szedtek le egy hektárról, három évvel később csak 21-et. Röszkén 1971-ben 90 mázsát termelt a föld, 1974-ben 43-at. Ha egy növény nem fizeti ki a ráfordított — beleölt —munkát, a gazdaságok elkezdenek mást termelni. De mi Hesz akkor fontos exportnövényünkkel? Meg kell változtatni a hagyományos, évszázados termesztési módot — ez az első kézenfekvő gondolat. De meg lehet-e változtatni? Messze földön híres kertészeti gyakorlattal rendelkező emberek szinte simogató gondoskodását kívánja a palántanevelés, az ültetés és a termés leszedése is. A szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetnek 118 igáslova van. Környékünkön talán egyetlen nagyüzemnek sincs ennyi. A paprikatáblák művelése miatt volt rájuk szükség mostanáig. A palántázást ugyan gépesítették, de kapálásnál a lókapa jelentette a legmodernebb technikát. Ha lassú is, de gyomirtásra eddig jó volt. A vírus ellen azonban nincs hatása. A 118 lovat egy-két traktor helyettesíteni tudja, és azt a 118 embert is, aki a lovat hajtja. A palántanevelés, ha szakszerűen végzik, kiszűrheti a vírust a hajtatóházakból. Rájöttek, hogy a levéltetű hordozza a betegséget, ez pedig irtható vegyszerrel. Közben kipróbálták, és belátták, hogy teljesen elhagyható a nagy szakértelmet jelentő palántanevelés, és a sok munkát kívánó palántázás, ha végleges helyére vetik azonnal a magot. Kockázattal jár ugyan, mert a kora őszi fagyok veszedelmet jelenthetnek, de biztató ígéretekkel kecsegtetnek a kísérletek. Megfelelő agrotechnikai eljárásokkal már most elérhető, hogy a hektáronkénti termésátlagok visszaússzanak az elveszettnek hitt értékekre, újra teremhet 80—90 mázsa egy hektáron. Ha a magot eredeti helyére vetik, szerény számítással 20—30 mázsával több is teremhet. („Papiroson" akár 170 mázsa is lehet.) Mindezek a megfontolások oda vezettek, hogy egy termelőszövetkezet jó tapasztalatait az egész paprikaterA BNV-ről érkeztek: Úttisztító gépek A köztisztaság javításáért régóta próbálja új, hatékony berendezésekkel bővíteni gépparkját a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat. Minden tekintetben megfelelő gépekhez ennek ellenére ritkán jutnak. Ezért örvendetes, hogy idén, a Budapesti Nemzetközi Vásáron sikerült megvenniük két darab svájci gyártmányú, Rapid 15 típusú, közép teljesítményű úttisztító gépet. Az elektromos, hidraulikus és pneumatikus vezérlésekkel működő, tetszetős külsejű berendezések egyike óránként 25 ezer négyzetméter útfelületet képes megtisztítani. A járművek vezetői kényelmes, szabályozható klímájú, műszerekkel jól felszerelt fülkében végezhetik munkájukat. De nemcsak nappal, hanem sötétedés után is, mivel a munkaterületet jól megvilágítják a gépek lámpái. Ezek a modern berendezések kiválóan alkalmasak sima, egyenletes utak napi takarítására, ápolására. De csak erre. A felbontott utakkal, a hepehupás utcákkal és a rosszul szintezett csatornafedelek környékével ugyanis nem tudnak megbirkózni. S mivel ezekből Szegeden található éppen elég, lesznek nehézségek. Ugyancsak nem alkalmasak építkezési hulladékok eltávolítására és teherautók elhullajtott rakományainak felszedésére. Ezért nem bízhatunk mindent az új gépekre, továbbra is ügyelni kell a tisztaságra a járókelőknek és gépjárművezetőknek egyaránt. A Rapid 15 úttisztítókból — amelyek darabja több mint egymillió 300 ezer forintba kerül — még hármat vár a városgazdálkodási vállalat, mégpedig a jövő év végéig. Az idén pedig négy darab nagy teljesítményű IFA-seprőgépet vásárolnak az NDK-tól. Ha ezek munkába állnak, enyhülnek a külterületek takarítási gondjai is. -; melő körzet hasznosítani tudná. A-Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyta a kezdeményezést. megalakulhatott a szegedi tájegység fűszerpaprika-termelő társulata, hogy kidolgozza és megvalósítsa az iparszerű termelés rendszerét. A forráskúti termelőszövetkezet 300, a dorozsmai 50, a szegedi Felszabadulás 50, a Tisza—Maros szög Tsz 90, a pusztaszeri 100, a röszkei Kossuth Tsz 300, a szegedi Üj Élet pedig 650 hektárral lépett be a társulásba. A rendszer irányító gazdája az Űj Élet Termelőszövetkezet. A termelési rendszer megalakulásáról van szó, teljes fokú kibontakozására a következő években számíthatunk. Lényeges kezdeményezés máris, hogy igyekeznek azonnal megteremteni a gépi betakarítás felételeit. Kényes a paprika, ha megsérül, hamar romlik. A fonálra fűzés, később a hálóba töltés a legkíméletesebb eljárások egyike volt, de sok munkát kívánt. Még a ládába töltés sem volt járható út, nincs, aki rakosgassa a ládákat. Ha a szedőgéptől ömlesztve kerül szikkasztóba a paprika, sérülései akkor sem okoznak romlást, és ráadásul a félérett csövek is beérnek. Azokban a gazdaságokban, ahol termálvíz áll rendelkezésre, megkezdték az utóérlelők építését. Jelentős beruházásról van szó, de többszörösen megéri. A szegedi Űj Élet Tsz-ben már idén ide hordják a gabonát és itt szárítják a lehető legolcsóbb energiával. Utána jön majd a paprika, ha az elfogy, egyszerű raktárként még mindig hasznosítható az épület. A most alakult termelési rendszer tehát azt ígéri, hogy gépesítéssel helyettesíthető a sok időt rabló emberi munka, megfelelő termesztési módszerekkel pedig fokozhatok a terméseredmények. Ha csak ezt a két legfőbb célkitűzést tartjuk szem előtt, akkor is láthatjuk, a közös vállalkozás kezében van híres fűszernövényünk jövője. Igaz, a hivatalos jóváhagyás még nem jelenti a szükséges géprendszerek és beruházások állami támogatását, de remélhető, hogy ez sem várat sokáig magára. A beruházások — úgy tűnik — most sokszorosan megtérülhetnek a következő években, H. D. Az úttisztító gép munka közben Magyar-angol gazdasági tárgyalások A magyar—angol gazdaságiipari, valamint a műszakitudományos együttműködési megállapodás alapján június 23—27. között gazdasági tárgyalásokat tartottak Budapesten. A dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és P. S. Preston államtitkár által vezetett delegációk áttekintették a két ország közötti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok alakulásat, azok fejlesztési lehetőségeit.