Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

I Szerda, 1975. június 25. Kikiáltották a Mozambiki Népi Köztársaságot O Lourenco Marques (UPI) Szerdára virradóan, nem sokkal éjfél előtt Lourenco Marquesben ünnepélyes ke­retek között kikiáltották a független Mozambiki Népi Köztársaságot. Csaknem 500 éves gyarmati múlt után a tízmilliós Mozambik a Mo­zambiki Felszabadítást Front (FRELEMO) megalakulásá­nak 13. évfordulóján elnyer­te függetlenségét. Mintegy 1000 külföldi vendég, köztük a portugál delegáció és a szocialista országok küldöttségei, jelen­létében leeresztették a Lou­renco Marques-i Machava­stadionban a portugál zász­lót és felvonták a Mozambi­ki Népi Köztársaság zöld­vörös-sárga-fekete színű zászlaját. Az új köztársaság elnöke Samora Machel, a Mozambi­ki Felszabadltási Front ve­zetője lett. Machel ma dél­előtt teszi le a hivatali es­küt. Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok, Franciaország és az NSZK képviselőit nem hívták meg a függetlenségi ünnepségek­re. Prága (CTK) Csehszlovákia független és szuverén államként elismeri a Mozambiki Népi Köztár­saságot, és kifejezi készségét, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot léte­sít vele. Minderről dr. Gus­tav Husák, Csehszlovákia el­nöke kedden táviratban érte­sítette Samora Machelt, a Mozambiki Népi Köztársa­ság elnökét. # Beirut (UPI) Irak és Szíria kedden úgy határozott, hogy diplomáciai elismerésben részesíti a Mo­zambiki Népi Köztársaságot. Az erről szóló döntést a két ország hivatalos hírügynök­sége ismertette. Külügyminiszterünk Kuvaitban # Kuvait (MTI) A hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter ked­den a reggeli órákban udva­riassági látogatást tett Sza­bah el Szalem el Szabah emírnél, majd pedig Dzsamir al-Ahmad al-Dzsabir sejk, trónörökös, miniszterelnök­nél. A találkozókon, amelye­ken jelen volt Abdel Aziz Husszein államminiszter, mi­niszterelnök-helyettes, to­vábbá Ferró József, a Ma­gyar Népköztársaság kuvaiti nagykövete — eszmecserét folytattak a kétoldalú kap­csolatokról, valamint a kö­zel-keleti helyzetről. Púja Frigyes, az udvarias­sági látogatások után rövid városnéző körutat tett. Meg­tekintette a kuvaiti kórház­központot, valamint egy mo­dern bevásárló centrumot. Kedden a délelőtti órák­ban a kuvaiti külügyminisz­térium épületében megkez­dődtek a hivatalos magyar —kuvaiti tárgyalások. A ma­gyar delegációt Púja Frigyes vezeti, a kuvaiti küldöttséget pedig Abdel Aziz Husszein államminiszter, miniszterel­nök-helyettes. A kuvaiti televízió hétfőn este filmriportban számolt be külügyminiszterünk érkezé­séről. A keddi lapok első ol­dalukon fényképpel il­lusztrálva adnak hírt Púja Frigyes látogatásának meg­kezdéséről. Az angol nyelvű Kuwait Times és a The Daily News ismerteti Púja Frigyesnek, a repülőtéren a kuvaiti sajtó képviselőinek adott nyilatkozatát, illetve a kérdésekre adott válaszait. Púja Frigyes elmondotta, hogy Szabah al Ahmad al­Dzsabir külügyminiszter, 1972Tes budapesti látogatását viszonozza és kifejezte re­ményét, hogy mostani láto­gatásával, tárgyalásaival to­vább fognak erősödni a két baráti ország jó politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatai. Felszólalások a KGST XXIX. ülésszakán Folytatja munkáját a nők világkonferenciája a Mexikóváros (MTI) szélt, amely a nőkre hárul a A mexikói külügymlniszté- népek közötti barátság el­rium 24 emeletes üvegpalo- mélyítésében, a béke megszi­tájában, kétnapos hétvégi lárdításában. Végezetül, a szünet után, hétfőn folytat- jelenlevők nagy tapsa kö­ta munkáját a nők világ­konferenciája. A nap során 23 kormányküldöttség kapott szót. Felszólalt Olof Palme svéd miniszterelnök ls, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik Mexikóvárosban. A kormányfő elítélt minden­fajta diszkriminációt, majd arról a fontos feladatról be­Eltemették M. Jegorovot a Moszkva (MTI) A szmolenszkl katona­temetőben hétfőn he­lyezték örök nyugalom­ra Mihail Jegorovot, a Szovjetunió Hősét, aki 1945. április 30-án Meli­ton Kantariju őrmester­rel együtt Berlinben ki­tűzte a győzelmi lobo­gót a Reichstag épületé­re. Jegorov június 20-án szülővárosában Szmo­lenszkben gépkocsika­tasztrófa áldozata lett. Amikor a hitleri had­sereg megtámadta a Szovjetuniót, Mihail Je­gorov 18 esztendős volt. Először partizánként harcolt a németek által megszállt: területen, majd belépett a Vörös Hadseregbe és felderítő­ként szolgált. A háború után visszatért szülőhe­lyére és előbb a meg­szállók által szétrombolt gazdaság helyreállításá­ban vett részt, egy tej­ipari kombinátban dol­gozott. Fél évvel ezelőtt, amikor háborús sebei kiújultak, Jegorov nyug­díjba ment, de gyakorta tartott előadásokat üze­mekben és iskolákban háborús élményeiről. 52 éves korában érte vég­zetes baleset. zepette, kijelentette: | — A haladó világ addig nem nyugodhat, amíg egyes országokban, mint például Chilében, a nők és a gyere­kek terror alatt nyögnek! A plenáris üléseken, vala­mint a két bizottságban fo­lyó munka során mind nyil­vánvalóbbá válik egyes nyugati delegációknak az, a többségétől eltérő felfogása, hogy a konferenciának poli­tikamentesnek kell lenni. Felszólalásaikban, nyilatko­zataikban igyekeznek perife­rikus témákra terelni a fi­gyelmet. Az eddig felszólalt delegátusok azonban — ke­vés kivételtől eltekintve — azt a véleményüket hang­súlyozták, hogy a női egyen­jogúság kérdését csak a gazdasági, politikai, társa­dalmi rend tükrében lehet megvizsgálni. Ehhez jó alapot szolgált a szocialista országok gyakor­lata, amelynek megismerésé­re erős igény mutatkozik a delegátusok körében. Ezt bizonyítja a kubai nők éle­tét és munkáját bemutató kiállítás nagy sikere is. Hétfőn egyébként a meg­erősített testőrség is alig tudta megvédeni a chilei junta küldöttségének vezető­jét a delegátusok egy részé­nek haragjától. A jogos fel­háborodásra az adott okot, hogy a junta küldötte vasár­napi sajtónyilatkozatában azt próbálta bizonygatni, miszerint „a chilei nők nagy többsége őszintén támogatja a jelenlegi vezetést". Kltüntetésáladás a bolgár nagykövetségen # Budapest (MTI) A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa a bolgár iro­dalom és kultúra magyaror­szági megisinertetésében ki­fejtett munkásságuk elisme­réséül a Cirill és Metód ér­demrend I. fokozatát adomá­nyozta Juhász Péternek, a Magyar Tudományos Akadé­mia kelet-európai Irodalmat kutató csoportja csoportveze­tőjének, Domokos Jánosnak, az. Európa könyvkiadó igaz­gatójának, Karil Sárának, az Európa könyvkiadó felelős szerkesztőjének és dr. Siklós Margitnak, a Gondolat könyvkiadó igazgatójának. A kitüntetéseket Sztolo Sztanoev, a Bolgár Népköz­társaság budapesti nagykö­vete nyújtotta át. A nagykövet egyúttal beje­lentette, hogy a Bolgár Tu­dományos Akadémia dr. Tárczy-Hgrnoch Antal aka­démikust kiemelkedő tudo­mányos munkásságáért tag­jává választotta. Az erről szóló okirat ünnepélyes át­adására később Sopronban kerül sor. A kitüntetések átadásánál jelen volt Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának íielyettes vezetője, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, Sár­di András, a külügyminiszté­rium főosztályvezető-helyet­tese, Kiss László, a kulturális kapcsolatok intézetének fő­osztályvezetője is. (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak részt­vevői meghallgatták a végre­hajtó bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékeny­ségéről. A beszámolót Sze­kér Gyula, a Magyar Nép. köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a vég­rehajtó bizottság elnöke tar­totta. Elhangzott Ny. Bajba­kovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének, a Tervbizottság elnö­kének tájékoztatója a KGST tagországok két- és többolda­lú integrációs együttműködé­sének kérdéseiről, és 1976— 1980. évekre vonatkozó terv­egyeztetések területén. A KGST tagországok 1976— 1980. évekre szóló népgazda­sági tervei egyeztetési mun­kájáról G. Schürer, az NDK Minisztertanácsának elnök­helyettese, a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak NDK képviselője tájé­koztatta a delegátusokat. A KGST tagországok fűtő­energetikai bázisainak to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos koncepcióról szóló jelen­tést P. Nyeporozsnyij, a Szov­jetunió villamosenergia-ipari minisztere, a KGST villa­mos energetikai állandó bi­zottságának elnöke terjesz­tette elő. Szekér Gyula felszólalásá­ban kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST tagországok bel- és külpolitikai sikerei, továbbá az egész szocialista közösség jelentős erősödése jellemzi. Sikeresen valósulnak meg a kommunista és munkáspár­tok a népgazdaságok fejlesz­tésére vonatkozó határoza­tai. A két- és sokoldalú gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködés bővítése és elmélyítése a KGST tagor­szágok között 1974-ben ls biztosította gazdaságuk dina­mikus fejlődését, és népjólét színvonalának további eme­lését. A KGST tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben, 1973-hoz viszonyítva összes­ségében 6,4 százalékkal, az ipari össztermelés mintegy 8,5 százalékkal nőtt. A KGST tagországok és a tanács szer­vei figyelmének központjá­ban, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetési munkája állt. Ennek során nagy fi­gyelmet szenteltek a fűtő­anyag és energetikai kérdé­seknek. Az 1974. évi eredmények újabb bizonyítékai annak a ténynek, hogy a KGST-ál­lamok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­se, a komplex program terv­szerű megvalósítása elősegí­tette az egyes országok nép­gazdaságainak gyorsabb fej­lődését és a tagországok erő­södését. A tudományos-műszaki együttműködés — a komp­lex programnak megfelelően — mindenekelőtt a munka­termelékenység növelésére, az anyagi erőforrások haté­kony kihasználására, a gépe­sítésre és az automatizálás­ra, továbbá a környezetvé­delem területére összponto­sult. A tudományos és mű­szaki problémák megoldása során egyre szélesebb kör­ben alkalmaztak olyan új együttműködési formákat, mint a tudományos koordi­nációs központok, vagy a nemzetközi tudóskollektívák. A KGST tagországok sok­oldalú együttműködésének fejlesztésére különösen nagy hatást gyakoroltak a baráti országok párt- és kormány­küldöttségeinek legmagasabb szintű találkozói, amelyek­nek során megvitatták és tovább fejlesztették a gazda­sági kooperáció legfőbb elvi és komplex kérdéseit, vala­mint a kölcsönös együttmű­ködést. 1974-ben — mint tájékoz­tatójában G. Schürer elmon­dotta — a KGST tagorszá­gok figyelmének középpont­jában, s a KGST-szervek munkájában az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének befe­jezése állt. A tervegyezteté­sek során a KGST-szervek figyelembe vették több gaz. daságpolitikai kérdés meg­oldásában elért kölcsönös eredményeiket, továbbá az egyes ágazatok, és termelési ágak fejlődésének prognózi­sait, amelyekben meghatá­rozták az együttműködés leg­fontosabb kérdéseit. Az 1976—.80. közötti Időre szóló - népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása volt, hogy köz­vetlenül kapcsolódott a komplex programhoz, szer­ves kapcsolatban állt a KGST tagországok megvaló­sítandó intézkedéseivel s népgazdasági terveivel, vala­mint a sok- és kétoldalú kap­csolatok alapján a nagy gaz­dasági problémák komplex megoldásával. A tervegyeztetések során előzetesen tisztázták a köl­csönös áruszállításokat, ame­lyeket a KGST-tagországok az 1976—1980. évekre szóló kereskedelmi egyezmények előkészítése során alapnak tekinthetnek. Az előzetes adatok szerint a tervegyez­tetések eredményeként a KGST-tagországok kölcsönös áruforgalma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves terv­hez viszonyítva, 57 százalék­kal emelkedik. Először a KGST tevékeny­ségében — amint azt Ny. Bajbakov kiemelte — a ko­rábbi ülésszakok határozatai­nak megfelelően, kidolgozták a KGST-tagországok 1976— 1980. évekre szóló sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervének terve­zetét. A KGST-tagországok és a tanács szerveinek, az 1976—1980. évek népgazda­sági tervegyeztetési munkája a sok- és kétoldalú egyezte­tések nyomán jelentősen elő­segítette ennek az intézke­dési tervnek az előkészítését. Az egyeztetett tervben sze­repelnek: létesítmények kö­zös építésére, szakosított és kooperációban gyártandó termékek szállítására, tudo­mányos-műszaki problémák közös megoldására hozandó kiemelt koordinációs, vala­mint a Mongol Népköztársa­ság gazdaságának gyors és hatékony fejlesztésének elő­segítésére irányuló intézke­dések. Az egyeztetett terv minde­nekelőtt olyan intézkedése­ket tartalmaz, amelyek bizo­nyos mértékig meghatároz­zák a KGST-tagországok közötti integrációs folyama­tok fejlődésének ütemét, és az integráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a ki­adások, amelyeket az orszá­gok az integrációs ihtézke­dések realizálására fordíta­nak, és amelyeket a tervben előirányoztak. Így 10 olyan létesítmény beruházására, amelyet a terv tartalmaz, az előzetes számítások szerint több mint 10 milliárd rubel­re van szükség. Az egyeztetett terv részeit képezik azok a tudományos­műszaki problémák is, ame­lyek a távlati tervezés idő­szakában különösen nagy je­lentőségűek az együttműkö­dő országok gazdaságának fejlesztése szempontjából. Szám szerint 16 olyan fontos tudományos és műszaki probléma van, amelyeknek megoldása kapcsolatban van a komplex tudományos ku­tató és kísérleti tervezői munkákkal, valamint új, ha­tékony technológiai folyama­tok, gépek, berendezések és készülékek előállításával. A KGST-tagországok és a tanács szervei — mint P. Nyeporozsnyij mondotta —, különös figyelmet szentelnek a fűtőanyag-energetikai szükségletek kielégítésének kérdésére. A XXVIII. ülésszak hatá­rozatainak megfelelően a tagállamok tervel kidolgoz­ták a fűtőanyag- és az ener­getikai bázis továbbfejleszté­sének koncepcióját, az ener­getikai berendezések Iránt jelentkező szükségletek ki­elégítését, beleértve az atomerőművi berendezése­ket, és az érdekelt európai KGST-tagországok egységes villamosenergetikai rendsze­rének koncepcióját, és ennek részét képező 750 kv-os, és ennél nagyobb feszültségű vlllamoshálózati rendszere­ket is. A jelentések meghallgatá­sa után megkezdődött a KGST-tagországok küldött­ségei vezetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszi­gin, a szovjet, Sztanko To­dorov, a bolgár, Horst Sin­dermann, az NDK, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai, Zsambin Batmönh, a mongol és Piotr Jaroszewicz, a len­gyel delegáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejez­te első napi munkáját. Tito-Brandt találkozó a Belgrád (Tanjug) Szociáldemokrata Párt joszip Broz Tito jugo- ^JfiS^jg* szláv köztársasági elnök, a dődtek a két pártelnök kö­JKSZ elnöke kedden délután zötti tárgyalások, amelyeken a Beli Dvorban találkozott részt vesznek munkatársaik Willy Brandttal, a Német is. I Hz MSZMP KB és a kormány vacsoráfa a KGST- ülésszakon részt vevő küldöttségek tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, és a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa kedden este a Parlament vadásztermében vacsorát adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIX. ülésszakán részt vevő kor­mányküldöttségek vezetői és tagjai tiszteletére. A vendéglátók képvisele­tében a vacsorán megjelen­tek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke: Aczél György, Apró Antal és Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, dr. Szekér Gyulc. és dr. •imár Mátyás miniszterelnök-he­lyettesek, valamint a kor­mány több tagja. A vacsorán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke mondott pohárköszön­tőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom